Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-10-18 / 42. szám
1924 október 18. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG „FUTÓRA“ I ■ I a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaság Tolnavármegyei Kirendeltsége Szekszárd. Telefon: 20. sz. Távirati cim: Futur a. Vesz és elad mezőgazdasági termékeket és szállít rézgálicot stb. (32) I ■ I szedetem fenyegeti, ennek elhárítása végett szükséges, hogy a községi jegyzők, mint a falusi élet közvetlen ismerői és a gyakorlati közigazgatás munkásai felemeljék szavukat, rámutassanak a baj forrására, annak okára és javaslatot tegyenek annak elhárítására, hogy ezáltal nemcsak felelősséget vállaljanak, hanem igazolást is nyerhessenek a történetem itélőszéke előtt. Ezután áttér a egylet háztartását érintő kérdésekre. A jegyzői egyesület zavartalan és eredményes működését biztosítandó, kér határozatot, amelynek végrehajtása által az egyleti tagsági dijak beszedése és ezeknek a tartozások közötti felosztása lehelévé tétessék. Végül fájdalommal jelenti Simon István nyugalmazott hárczi jegyzőnek és Czéh Ferenc nyugalmazott ujdombóvári főjegyzőnek a folyó évben történt elhunytál. Utóbbi évtizedeken keresetül telkes és tevékeny tagja volt az egyesületnek. — Áldott legyen emlékük 1 Legvégül jelenti, hogy az egyletnek 158 rendes tagja van. Az elnöki jelentésre vonatkozó határozati javaslatot Takács Gyula főjegyző ismertette, majd Csóri Ferenc kért szót, aki indítványozta, hogy az elnöknek szép és tartalmas jelentéséért szavazzon a közgyüiés jegyző- könyvi köszönetét. Németh Árpád nagyszokolyi főjegyző szólalt fel ezután, aki korántsem találja sötétnek az elnöki megnyitó beszédnek és jelentésnek hangját, sőt úgy találja, hogy a veszélyt, amely a községeket és jegyzőket katasztrofálisan fenyegeti, igen higgadtan tárgyalja, festi a községi jegyzői szolgálat nehéz voltát, amelyben legtöbbször á külön féle érdekellentétek nehezítik meg a köz- szolgálati teyékenységét. A folyamatban tevő szanálás mellett pedig községfej lesztés egyáltalában lehetetlen; felsorolja a községek háztartása és pénzügyi egyensúlyáról kiadott rendelet bénitó intézkedéseit és korlátozásokat, az ezekből származó hátrányokat Felemlíti az országos egyesület működése sikertelenségének ftkát. »Azt hiszik oda fent, — mondotta — hogy a mit az Országos Jegyzői Egyesületben mondanak, az csak egy pár embernek a véleménye. Mutassuk meg, hogy amit az Országos Jegyzői Egyesület akar, az mindnyájunknak akarata.« Indítványozza, hogy a közgyűlés azzal fogadja el a választmány javaslatát, hogy a határozat az elnöki jelentéssel együtt küldessék meg az Országos Központi jegyzői Egylet vezetőségéhez és hasonló eljárásra a társegyesületek is kéressenek fel, hogy a vezetőségnek módjában álljon annak bizonyítása, hogy nemcsak egypár ember véleményéről, hanem az ország összes jegyzőinek együttes aggodalmairól van szó. Várkonyi Imre felszólalása után, amellyel azt indítványozza, hogy a határozat teljes szövege az elnöki jelentéssel együtt az Országos Központi Jegyzői Egyletnek folyó hó 18-án megtartandó közgyűlése előtt adassák át az egyleti elnöknek és hogy a községek a Községi Közlöny előfizetési árának kiegyenlítésére hivassanak fel, a kérdés feltevése után az elhangzott indítványokkal kiegészített választmányi javaslatnak egyhangú elfogadása alapján a határozatot, amely szerint: a közgyűlés az elnöki jelentést egész terjedelmében helyeslőleg tudomásul veszi, Illés Gyula volt egyle.i alelnök emlékét az Országos Jegyzői Árvaháznál nevére letett 10 alapítvánnyal megörökíti, a vármegyei alispán jóindulatát kérve az elnöki jelentésben kifejtett, a községi közigazgatásra veszélyes helyzetet a vármegyei törvényhatóság előtt feltárja, kérvén, hogy a katasztrófa megelőzése végett írjon fel a nemzetgyűléshez s a kormányhoz és hasonló eljárásra az összes vármegyei törvényhatóságokat kérje fel. Simon István és Céh Ferenc elhalálozása feletti részvétet jegyzőkönyvileg megörökiti és az elnöki jelentéssel kapcsolatban tett fentebb említett inditványokat elfogadja. Tudomásul veszi a tamásii járási jegyzőegyletnek azt a bejelentését, hogy Jllés Gyula emlékére az Országos Jegyző Árvaháznál 2 millió koronás alapítványt tett. A vármegyei tanítóság és jegyzői kar együttműködése tárgyában kiadott alispáni felhívásban foglaltakat a közgyűlés készségParcellázás Haidekker vállalkozói iroda Szekszárd. — Telefon szám: 121 írógép és íróasztal eladó. — Cím a kiadóban. gél teszi magáévá és megbízza az elnöksé- get, hogy az együttműködés mikéntjét a tanítói kar vezetőivel állapítsa meg és a megállapodást a járási egyleteknek hozza tudomására. A tamásii járási jegyzői egyletnek azt az indítványát, hogy az Országos Központi Jegyzői Egyletet annak szorgalmazására kérje fel, hogy a községi jegyzők szolgálati ideje a szolgálat kezdetétől számittassék és hasonló értelemben való határozat hozatalára a társ- egyletek kéressenek fel, a közgyűlés elfogadja Bihar vármegye jegyzői egyletének indítványa felett napirendre tért a közgyűlés. Oravszky László nevére tett alapítványról szóló alapítólevelet elfogadta, az alapítvány összegét 100.000 koronára emelvén fel. A Hegedős Mátyás egyleti pénztárnok által előterjesztett 1924. évi egyleti költség- előirányzatot elfogadta és a tagsági dijat 170.000 koronában állapította meg. A f. hó 18-án megtartandó Országos Központi Egyleti közgyűlésre: Purt Adolf elnök mellett Takács Gynla egyleti főjegyzőt, Ko- mandinger Kálmán. Zsigmond Elemér, Steib Mihály. Forrai Aladár, Horváth László, Győrffy Zoltán, Németh Árpád (Nagyszokoly), Névery Árpád, Babay Géza, Bereczk István és Somogyi Béla egyleti tagokat küldte ki. Alelnökké egyhangúlag és lelkesedéssel Várkonyi Imre gyönki főjegyző választatott meg. Várkonyi Imre a beléje helyezett bizal mat megköszönvén, Ígéri, hogy azt a zászlót, amelyet az eg"leti elnök kibontott, hűen követi és annak telkes munkatársa tesz, A közgyűlés a közigazgatási szaknaptáJ beszerzését (ára 16 aranykorona) a községeknek ajánlja. Végül megbízta az elnökséget, tegyen illetékes helyen előterjesztést, hogy az adómunkálatok elvégzésére kiküldött pénzügyigazgatósági tisztviselők, — oly esetekben, amikor a munkálatnak kiküldött által való elvégeztetését munkaerő hiánya tette szükségessé — ne a községek terhére számíthassák fel dijaikat, hanem az állampénztár terhére. Több tárgy nem volt, mire az elnök a közgyűlést bezárta. Virányi Károly. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. ősz volt, mikor búcsúztunk^. Ősz volt, mikor atószor láttalak. Mentünk a néma, sápadt fák alatt. Kezed kezembe fogtam csendesen. Ősz volt, mikor búcsúztunk, kedvesem. A Nap úgy égett, mint bús lámpafény, Ravatal mellett mit gyújt árva lény. Sok pókfonál szállt a mezők felett, Szőtték szivünkre a szemfödelet. A szerelem már messze, messze ment, Egész utón lelkünket verte csend, Mint temetésre hogyha kocogunk. Lábunk alatt a száraz lomb zenélt, Csak ennyi volt a sirató beszéd — S a vonatfüst: halotti koszorúnk. Szamoldnyi Gyula. — Az IgazeágOgyminíszter a bíróságot ért támadásokról. A nemzet- gyűlés kddi ülésén dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter erélyes hangon utasította vissza azokat a vádakat, amelyek legutóbb a bírói kart érték. Az igazságUgyminiszter a következő két mondotta: „A nemzetgyűlés múlt heti ülésein támadások célpontjában a magyar bírói függet lenség kérdése állott. Hivatali elfoglaltságom folytán nem volt módomban ezekre a kérdésekre válaszolni. Nem térhetek napirendre e kérdés felett és a független magyar bíróság ellen inté zeit durva támadásokat, valamint az egyes bírákat ért támadásokat a leghatározottabban visszautasítom. A magyar bíróság letéteményese a nemzet erkölcsének, (ügy van l ügy van 1) Ezt a kérdést mindenkinek, a Ház minden ol dalán és a nemzet minden egyes tagjának tiszteletben kell tartania, mert ez képezi a nemzet éleiének alapját. Ki kell térni azokra a támadásokra, amelyek magas állásban levő tekintélyes bírákat értek. Ezek a bírák nem azt érdemelték, hogy igy pellengére állítsák őket. A múlt hét egyik ülésén Nagy Ernő, amikor korrigálni akarta előző napi sértéseit, megismételte a sértést Degré Miklósra vonatkozólag. Hogy Degré Miklós kicsoda, azt nem kell elmondani, tartozom azonban az igazságnak, hogy meghajtom az elismerés zász Iáját előtte. Nagy Ernőt személyi motívumok vezérelték. Csak azért támadta Degré Miklóst, mert egyik ügyét kedvezőtlenül intézte el. — Ilyen indokokból bírót nem szabad és nem lehet támadni. Biztosíthatom a Házat, hogy a bírák tárgyilagosan, igazságosan és minden mellékes tekintet nélkül fog ják az igazságot képviselni. Nagy Ernő vádjait a leghatározottab ban visszautasítom. — Hősök emlékműve Bogyiszlóit. Bogyiszló község közönsége a világháborúban elhalt hőseinek emlékét művészi kivitelű szoborral örökítette meg. Az emlékmű felavatása ünnepélyes keretek közt e hó 19 én lesz. — Vitézi telekbeiktatás A herceg Esterházy bitbizomóny 168 kát. hol dat kitevő vitézi telkek céljára fordított vagyonváltság földjébe a Dombóvár és Ujdombóvár községi vité zek, valamint a Kocsola, Nak és Szakcs községi vitézek szimbolikus beiktatása szép ünnepség keretében f. hó 12-én ment végbe Dombóváron. A szimbolikusan beiktatott vitézek telkeikről nemzeti szintt szalaggal feldíszített kosárkákban hoztak magukkal főidet. Az ünnep előtti nap estéjén a dombóvári iparosok dalárdája szerenáddal üdvözölte az ünnepségre érkezett vitéz Tihanyi Szilard székkapitányt, mint a Kormányzóképviselőjét és Jankó Ágoston főispánt. Másnap reggel istentisztelet volt a r. kath. templomban, amelyet Ofonmüller Zdgmond plébános, szent széki ülnök tartott fényes segédlettel. Istentisztelet után következett Kenézy Iván főszolgabiró elnöklete alatt tar tolt díszközgyűlés, amelyre küldött Bég hivta meg a Kormányzó képviselőjét, a vármegye főispánját s a megjelent vendégeket, akiknek meg I érkezésekor felcsendült az ajkakon Meleg otthont csak úgy biztosíthat magának a télre, ha tüzelőjét már most beszerzi. Prima Blavőn bükkhasáb és elsőrendű porosz széC legnagyobb és leg kisebb tételekben, a napi áraknál Jóval Olcsóbban, állandóan kapható a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezeténél Szekszárdon. — Telefon: ill. 509 FÁBIÁN MÁTYÁS oki. méraSk SZEKSZÁRDON BEZERÉDJ ISTVÁN-UTCA 4—6. SZ. Magán mérnöki 9^ Teuton 53 IIUMIM K? Parcellázás Terveié* és FSldmérés Kdltségvetés Vltezabályozáe Szekértől Építési vállalat vélemények a Hymnusz. A vendégeket Veér Vencel köszöntötte, majd vitéz Tihanyi Szilárd székkapitány s Jankó Ages: ton főispán mondott beszédet. A kis- gazdatársadalom nevében TürkösBy István üdvözölte a vitézeket. A díszközgyűlés az iparos dalárda által előadott „Hiszekegy" eléneklésével ért véget. A díszközgyűlés után a nagy számmal összegyűlt közönség, amelynek soraiban a mondottakon kívül ott láttnk a vegyes dandár s a tolnai honvéd állami parancsnokság küldöttségét, Makay ezredest, a atttvényi csikótelep parancsnokát, Dőry Hugó m. kir. gazd. főtanácsost, a Dombóvár és környéke társadalmának szine- javát, kivonult a helyszínére, ahol a vitézi telkekről összehordott földből készült, fákkal körülvett s feldíszített domb előtt vitéz Tihanyi Szilárd székkapitány hazafias beszéd kíséretében átadta a telkeket a vitézeknek s figyelmeztette őket letett esküjükre. Ezután a lelkészek megáldották a beiktatott 26 vitézt, ezek családtagjait, valamint a telkeket. Az ünnepséget bankett követte, amelyen az első felköszöntőt a Kormányzóra a főispán mondotta. Döry Hugó m. kir. gazd. főtanácsos ebből az alkalomból a beiktatott vitézeknek egy-egy ekét ajánlott fel adomány gyanánt. A jól sikerült ünnepség sokáig emlékezetében marad Dombóvár közönségének. — Tanítói nagygyűlés. A Tolnamegyei Általános Tanítóegyesület népes nagygyűlést tartott f. hó 2 án Booyhádon, melyen 131 rendes tag, dr. Jozgits János prépost, Hagymássy Zoltán főszolgabíró, Csorba Ödön központi kiküldött és több tanügy- barát vett részt. A közgyűlést Horváth Ignác lelkes és együttes, hazafias munkára buzdító beszéddel nyitotta meg. Csorba Ödön a Tanítóegyesületek Orsz. Szövetsége nevében beszélt a legaktuálisabb tanügyi kérdese&rői és a személyes ügyekről, majd Pártos Ferenc alelnök elismerő szavakkal búcsúztatta el dr. Berze Nagy János távozó kir. tanfelügyelőt, Schlenker Mihály bonyhádi igazgató- tanító pedig meleg szeretettel üdvözölte vármegyénk szülöttét, Bárdos Ádám uj kir. tanfelügyelőt. Mind a két kir. tanfelügyelő hálás szívvel köszönte meg az üdvözlést. Ezután igen tanulságos és érdekes szakelőadást tartott Bugalla Béla dombóvári áll. tanító a „Módszeres énektanítás az elemi iskolában* címen. Ha az általa javasolt énektanitási reform megvalósulna, akkor 2—-3 évtized malva hazánk zenekultúrája világhírűvé válnék s a magyar nemzet a zene és a dal üdvös hatása alatt Bzivben lélekben újra születnék. A közgyűlés jegyzőkönyvi felirattal üdvözli a vallás- és közoktatásügyi minisztert és a Tanítóegyesületek Orsz. Szövetségének e'nökeit. Több indítvány letárgyalása után társasebédre gyűltek egybe a népnevelés alapvető munkásai, melyen az első felköszöntőt Horváth Ignác elnök Horthy Miklós kormányzóra mondotta. — Nevetni fog Max Lieder legközelebbi előadásán a Világ-moziban.
