Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-09-13 / 37. szám
1924 szeptember 13. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 5 tek, hogy táplálják az ő híveinek a leikét bűvös igéikkel. Hálás köszönettel adózott az apátplébános dr. órffy Imre nemzetgyűlési képviselőnek, akiről köztudomású, hogy nincB szekszárdi ügy, amelynek érdekében teljes befolyását latba ne vetné. Most is az első hivó szóra a bizottság rendelkezésére bocsáj tóttá magát, felkarolta a szekszárdi katho- likus nagygyűlés eszméjét és tettre készségével, ügyességével mindent megmozgatott, csakhogy a gyűlés minél jobban sikerüljön. Midőn a képviselőnek meleg baráti kézszori- tással adózik, nem mulaszthatja el, hogy ugyanolyan őszinteséggel és meieg hálával ne adózzék Vendl polgármesternek is, aki szintén a legmesszemenőbb készséggel állott melléje. Őrffy Imre dr. Virág apátplébános beszédére válaszolva fogadást tett, hogy a megindult akciónak ezután is csendes munkása lesz, hisz ezzel, mint katho- likus ember tartozik magamagának is. Hogy a katholikus nagygyűlésből nyilvános szerepet nem kért magának, annak az az oka, mert ő exponált politikus és mert félt attól, hogy az ünnepély fényét elhomályosítaná politikai ellenfeleinek az a gyanusitása, amely mindig megfertőzi azokat a mezőket, ahová a politika nem való. Azért nem kért nyilvános szerepet, nehogy őt, mint ennek a kerületnek a képviselőjét akkor, mikor egy szent és nagy eszme szolgálatában áll, épen idehaza hazabe- széléssel vádolhassák. Ezért tért ki a kedves kötelességteljesités elől. Van ma városunkban egy férfi — folytatta dr. Őrffy — aki távol áll a politikától. Ez a férfi,, aki szüle tési és vagyoni előjogai révén élvezhetné az emberi élet minden kínálkozó gyönyörét, fizikaii gyöngesége dacára terhet, apostoli hivatást vállalt és nem kímélve törékeny szervezetét,. példát mutat mindnyájunknak, miképen kell a hazát és az egyházat szolgálni. Zichy Gyula gróf megyéspüspök ur Őnagy mélt ósága ez, akit csupán a nyilvánosságtól való félelme tart vissza attól, hogy kö zöttünk megjelenjék. Midőn ez apostoli férfiú egészségére ürítem poharamat, kérem az apát urat, adja át ő Excellentiájának szeretetteljes kö- özönétünkét és hódolatunkat. Vendl István polgármester-emelkedett ezután szólásra és elhárította magától Virág apát köszönő szavait, ő csak azt a mindenkor szem előtt tartott kötelességét teljesítette egyházával, katholikus vallásával szemben, amelyre évtizedekkel ezelőtt épen maga az apát ur, mint volt hittanára tanította. Minden hála, minden köszönet, minden tisztelet az egykori hittanáré. Nem mulaszthatja el, azonban,. hogy mint a város polgármestere meleg szívvel ne köszöntse Szekszárd szülöttét, dr. Késmárky István egyetemi tanárt, aki lélekemelő szentbeszédével vezette be az ünnepséget. Szentiványi prépost az üdvözlést megköszönve kijelentette, hogy nagyon szívesen jött Szek- szárdra, mert látja, hogy a megvalósulás utján halad fiatalkori eszménye : a katholicizmuB egységének a megteremtése. JLell, hogy ez eszmény jegyében megteremtsük a civil apos- to lát üst, amely Jézus szivének sze- retetóben kiegészíti azokat az erőket, amelyek a társadalom lelki megtisztításának nagy munkájára már- már elégtelenek. Istentől, a Szentlé- Jektől ered a papi tanítói hatalom, ‘ amelynek egy részét, a tanítói hatalmat a papok megosztják a világi testvérekkel, mert ma Krisztus szivének szeretetében mindenkinek tanítónak kell lenni, hogy Krisztus uralkodjék a világon. Szántó Ignác harci plébános köszönetét mondott Virág apátplébánosnak, aki a katholikus nap fényét megteremtette és a fenséges nagy gondolattal diadalra vitte a katholikus öntudat ssiklaszilárdságát. * Schandl Károly államtitkár csodálattal adózott Szekszárd és környéké katolikus közönségének, amely ez imponáló arányú gyűlésen részt vett. ó látott a közelmúltban az ország más részein, egyéb katholikus centrumokban is hasonló ünnepségeket, de ezek elől fegyelmezettségével Szekszárd vitte el a pálmát. Magyarországot, Mária országát, úgymond az államtitkár, csak úgy tarthatjuk meg, ha biztosítjuk az értelmiség és a polgárság szivbeli öbz- szeforradását. Bár ebben az összefor- radásbsn a keresztény felekezeteknek egyeknek kell lenniök : mégis a katholikus eszme átfogó ereje az, amely a kiinduló pont lehet abban, hogy itt mindenki összefogjon. A katholikus napok valók arra, hogy a szent szövetség létrejöjjön. Poharát emelte Selcz József dr. kúriai bíróra, a katholikus nagygyűlés világi elnökére, aki megváltja hitét és példát mutat az intelligenciának arra, miként kell a lelki vezetésben és a szent szövetség megteremtésében a papság segítségére sietni. » Szántó Ignác plébános Zsigmond Ferenc dr. ügyvezető elnököt, Zsigmond Ferenc dr. pedig a védnököket éltette, kiknek oly óriási érdemeik vannak a szekszárdi katholikus nagygyűlés sikerében. Ezzel az ismerkedési estély vala- ’ mivel éjfél előtt véget ért. Hétfőn. Kora reggel már több ezren Biettek a belvárosi’templomba, hogy a gyónást elvégezzék. Megható volt, hogy a hívek- mily áhítattal és mily tömegben járultak a mise alatt a szent áldozáshoz. A szentmise végeztével megkezdődött a körmenetbe való felállás. P. Böhle végezte kitűnő organttmával és képességével a rendezést.- Impozáns és felemelő volt az a látvány, amikor az áhitatos, a hitét- álhata- tosan valló, mintegy 30 ezer emberből álló körmenet Zichy Gyula gróf püspök vezetésével megindult a Remete kápolna felé. A Remete kápolnánál. Ehhez a kies fekvésű, régi kegyhelyhez a felvonulás közel egy órát vett igénybe. A hatalmas tömeg dacára, mindenfelé a legnagyobb rend. A kápolna mellett elterülő fensikon gyönyörű oltár emelkedett gazdag virágdíszben, a védnökök és vidéki vendégek részére kényelmes padok voltak felállítva. Fél 11 felé ért Zichy Gyula és kísérete az oltárhoz, ahol nagy papi segédlettel csendes tábori misét mondott, amely alatt a hívek a esztergomi fiuk zenekisérete mellett szent dalokat énekeltek. A mise végeztével Szentiványi Károly rátóti prépost magyarul, Lépőid Antal esztergomi prae- latus kanonok pedig németül szent beszédet mondottak. Szentiványi Károly messze ható hangú, megkapó beszédben, gyönyörű levezetéssel bizonyította, hogy az ember nemcsak ezen a világon él és hogy az ember lelke nem hal meg soha, hanem örökkön él. A tökéletesség felé kell tehát a rövid földi életben törekedni, hogy a kath. hit rendelkezései szerint élve, a túlvilág örök boldogságát elnyerhessük. A szent beszédek után Meyer ütjee • szekszárdi gimnáziumnak volt közszeretetben álló kiváló hittanára, jelenleg Zadravetz István tábori püspök titkára állott a szószékre, hogy programm szerinti hazafias lelkesítő beszédjét elmondja. Meyert, mint kitűnő szónokot rég ismerjük, de eszmegszdag és szónoki hévvel előadott beszédével mindenkit elragadott Azzal kezdette, hogy egy barátja mesélte, hogy nemrég Bajorországban tartott katholikus naggyűlésen a hívek óriási tömegének és a vezér lelke miként forrott össze az Istenimádás magasztos kultuszában. A vélemény az volt hogy ily bensőséges kath. ünnepet nálunk magyaroknál nem lehet tartani, mert itt nincs mély, meggyőződéses katholikus élet Ezt ő megcáfolja. Akinek alkalma volt tapasztalni, hogy a fővárosban miként járulnak a katonák és civilek egyaránt a szent áldozáshoz, ő aki látja Tolna megye katholikusainak ezt a mai fenségesen impozáns megmozdulását, állítja, hogy igenis, ebben az országban is van bensőséges kath. élet. De kell is, hogy legyen. Mert ebben az országban a katholicizmus nemcsak vallás, hanem történelmi alap, nemzetfentartó volt ezer éven keresztül és annak kell lennie a jövőben is. , A katholicizmus adta a magyar nemzetnek a szent koronát, ezt a csodálatos talizmánt, és a felkent királyt. A szent korona fényében áll a legelső magyar ember, a király, az a király, aki előtt hódolattal és tisztelettel hajlik meg minden tisztességes, becsületes magyar ember, még ha olyan Petur lenne is, mert benne látja ' lelkent hordozóját a magyar szent koronának, meit tudja, hogy a királynak a joga a nemzet joga, a király méltósága a nemzet méltósága s a király személyének szentsége a nemzet szentsége és végül a háromszinü szüzmáriás zászlót, amely annyi szenvedésen, annyi harcon diadalmasan vezetett keresztül. Mindezt a katholicizmus adta és mindez ma is megvan. Hogy ily mélyre sülyedtünk, annak az oka, hogy lelkünk megromlott, nem a régi. Ki kell emelkedni a lelki fertőből a katholikus hitnek, bensőséges szeretetével és tanainak követésével és akkor a szent korona újból ragyogni fog és ragyogásában boldog lesz ez a most porba alázott, véresre tépett magyar. Az Onnedóly vége. A nagyhatású beszéd után Virág Ferenc apát felkérte Zichy Gyula püspököt, hogy zárja be a katholikus nap ünnepségét és áldja meg a zarándoklókat. A megyéspüspök megtört alakja jelent meg a szónoki emelvényen. Eleinte halkan, alig hallhatóan kezdette beszédét, de azután a lelkesedés megerősítette szavát és a távol állók is megérthették, átérezhették a nemes lelkű főpásztornak szent hevülettől áthatott, buzdító, vigasztaló, ostorozó, tettre késztető szavait. A püspök beszéde. — Mint e megyének főpásztora, — mondotta — nem bocsáttatlak el titeket ezek után a napok után anélkül, hogy ne legyen hozzátok egynéhány szavam, mielőtt megáldanálak benneteket. A nagy katasztrófának súlya alatt az Isten-ember is kereszthalált halt. A nagy katasztrófának súlya alatt azok is félre vonultak, elcsüggedtek, azoknak hite, reménye is megfogyatkozott, akik a legközelebb álltak hozzá. De midőn újra hallották nevét, szivükben újra ger- jedezni kezdett a hit, remény és a szeretet. — E napokban ti is hallottátok itt Szekszárdon ezeket a nagy igazságokat. Hallottátok ez igazságokat a katholikus élet fényes helyiségeiben, kint a piactéren s itt e szent helyen. Hallottátok ez igazságokat világiaknak, papoknak, fiataloknak, öregeknek, ismerősöknek és messziről ide- jötteknek szájából, más és máB nézőpont alatt, de mindig egy és ugyanazon célzattal,' hogy titeket a kath. szent hitben megerősítsenek. Mert nem elég csak a szivbeli gerjedése a hitnek, isingt és ismét való szent kinyilatkozása a szeretetnek, hanem mindnyájatok szivének és lelkének hozzá kell fűződni ezekhez a szent igazságokhoz. Ezek a ti életelek zsinórmértékei. Mert csak akkor és csakis akkor remélhettek egy jobb, szebb, boldogabb, egy napBugarasabb jövőt, .ilyen napeugarast, mint a mai nap, amely bearanyozza ezt a tájat. — Ennek a katholikus szent hitnek kell megnyilatkozni gondolkozásotokban, szokásotokban. Távol mind attól, ami nem abból fakad, ami a modern erkölcstelenségben és magaviseletben nyilatkozik meg, különösen a hölgyvilágnál, az intelligens hölgyvilágnál. Még ebben a szent pillanatban sem tudom bzó nélkül tűrni azt a magaviseletét, azt a ruhát. Mig a hölgyvilág rá nem eszmél az ő nagy, magasztos tisztességére, az ő szűzi becsületességére, ennek az országnak ninosen reménye, nincsen jövője. Tehát bátorság, elhatározás, igazi keresztény katholikus hitből folyó élet az egész vonalon, ott kint a piacon, a hivatalban, a szántóföldön, a politikai, katonai ób állami életnek minden vonatkozásában. — Itt az idő. Nem a sopánkodás- nak, nem a meddő fohászkodásnak pusztán, nem az esedezésnek merőben, hanem itt van már egyszer végre- valahára az elhatározásnak, a tetteknek ideje is. Nekünk tennünk kell. Ezt az országot vissza kell állítani! Mária gyermekei, Mária leventéi, Mária fiai, hűtlenek lettetek a ti anyátokhoz, ezért sújt bennünket Istennek igazságos keze mindenütt, mindenfelé, az élet minden vonatkozásában. — Eszméljetek tehát fel és vigyétek el magatokkal ennek a szép nagy, fenséges és magasztos napnak méltó bezárásául azt az elhatározást, hogy Istennek kegyelmével ezentúl más életet fogtok élni, fel fogjátok díszíteni sziveteket, a keresztényi szere- tetet fogjátok magatokra venni, kath. keresztény hitünk, Isten és az Anya- szentegyház parancsai szerint fogtok élni. Most menjetek haza. Vigyétek el otthonotokba a megnyugvást, a boldogságot és azt az elhatározást, hogy lesz egy jobb jövő, lesz még egyszer ünnep a világon. Imádkozzatok és dolgozzatok. Megköszönte még a hívek odaadó huzgóságát és a szónokoknak magasztos tanításait és Isten áldását kérte a hívek óriási tömegére, akik mély áhítattól áthatva indultak vissza körmenetben a remete kápolna kies szép helyéről a belvárosi templomba. Az átutazás. A püspök, aki a legteljesebb mértékben meg volt elégedve a katholikus nagygyűlés eredményével, hétfőn délután a város diBzfogatán Utazott el Bátaszékre, ahonnan vonattal ment tovább Pécsre. A többi vendégek pedig a szép nap emlékével szivükben a délutáni és esti vonatokkal távoztak el Szekszárdról. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Kfll-és belföldi kőszenek, száraz, kemény és lágy tűzifák — vaggontételekhen és kicsinyben — azonnali szállításra kaphatók —- helyt raktár és feladóállomáson —Strasser N. szállító tüzifatelepén és kőszónraktáraiban Szekszárd. Iroda: Arany János-utca 189. szám. Telefoni 43. (31) ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦
