Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1923-02-17 / 7. szám

0 ára 26 korosa. V. évfolyam. , Szekszárd, 1923 február 17. 7. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. • izerkesztttség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épOletében. Telefonszám 85 és 102. Egyes szám ára: 20 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 200 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés díjé 50 korona. A hirdetés egy 60 mlliméter széles hasábon mlllméter soronként 10 korona: Vállalati, köz- gyilésl stb. hirdetések 20 korona. Állást keresőknek 50 százalék enged­mény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzési hír, családi hír, valamint a nyllttér soronként 100 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, __________Amen. tt amvazó szerdán. A farsangnak vége már és a sok mulatós, a tobzódó jókedv tombolása ‘után hamuval hintetjük meg fejünk. Magnókba szállnak. Elmélyedünk. Számot vetünk magunkkal és tisz tuhabb szívvel igyekszünk méltók lenni a megváltás kegyelmére. Meg­kezdődik a vezeklés és komo.y áhí­tattal, hivő lélekkel készülünk a Megváltó szenvedéseinek, fönséges tragédiájának szent misztériumaira, amelyek végén ott tündököl a Fel­támadás. Igen, a Feltámadás. Ebben való hitünk ad nekünk erőt az élet küzdelmeinek, fáradalmainak a vise lésére és a Feltámadásban való re­ménykedésünk tesz bennünket türel­mesekké, kitartókká, ha szenvedünk és naár-már összeroskadnnk az élet zivataraiban, az élet terhei alatt. Az ebbén való hit tette jobbá, neme­sebbé a- hivő embereket. És ez az, ami mérsékli ösztöneinket, lefogja indulatainkat. Ez tesz bennünket ké­pessé arra, hogy egymás . hibáit el­nézzük, megbocsássuk és jóval viszo nozznk a rosszat. Mert mind ennek a végén ott tündököl a Feltámadás. Mikor ezek a gondolatok vesznek erőt a keresztény lelkeken, minden magyar embernek a maga, a fajtája, a nemzete, a hazája iránt való köte­lessége, hogy -egész valóját eltöltse a Haza Feltámadásának szent esz­méje is. Gondoljuk csak el, micsoda rettenetes dolog az, hogy a rabló szomszédság a letiport Magyarorszá­got örök seny védésre, lassú elmúlásra, olyan halálra ítélte, amelyből ne le­gyen, sohase lehessen Feltámadás. Hát lehet eZ igy? Nem kötelessé- günk-e nekünk, hogy mindent elkö­vessünk a Haza megmentésére, mint »bogy mindent megteszünk a lelkünk üdvösségéért. Már kilencedik eszten­deje, hógy a halált osztó véres őrü­let kánkántáncát járja egész Európá­ban. És ennek az őrületnek most van a farsangutólja, egyszerre két helyen is. Az egyik maskarádé nyugaton I folyik, ahol a fegyvertelen 80 milliós germán óriásnak a nyakát szorítja | felvértezett ősi ellenség. A másik i bojendéria Keleten, a szenvedelmek- ! ne^. ebben a tüzes kohójában készül, j ahol a görögöt újabb pénzért megint látok* akarják kergetni a töröknek. Éb mikor mindezt látjuk, nekünk, szegény magyaroknak olthatatlan ággyal kell -készülnünk a Magyar Feltámadásra. El kell mélyednünk magunkban. Minden salakot ki kell vetni a szivünkből. Fel kell emel­kednünk a szeretet és az önzetlenség legnagyobb magaslatára, hogy min­den magyar szeresse és önzetlenül segítse a fajtáját: Mert enélkül nincs élet. Még keyésbé örök élet. Egy cél­nak kell a szemünk, előtt lebegnie és ez a cél erőt kell, hogy adjon nekünk az élet fáradalmainak a vi­selésére. Komoly áhítattal, erős hittel, kitartással, türelemmel kell készül­nünk a Haza iránt való kötelességek legvégsőkig fokozott teljesítésére, a Magyar Jövő előkészítésére és meg alapozására. És olyan édes minden fáradozás, olyan könnyű e munka minden térhe, hiszen szenvedéseink és a világzivatarban fogant rettenetes tragédiánk mögött ott tündöklik fe­lénk fényesen a Magyar Feltáma­dás ! Ha azonban nem törődünk a Magyar Jövővel, ha egyéni célok után törtetünk, a Hazával együtt bennünket is elnyel az Örök Kár­hozat. b. Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bi­zottsága f. hó 14 én tartotta Forster Zoltán főispán elnökletével rendes havi ülését. Jelen voltak dr. Éri Márton alispán, Szévald Oszkár vm. főjegyző, Steinfeld Béla árvaszéki elíiök, dr. ŐrJfy Gyula fm. tiszti fő­orvos, Tóth Henrik műszaki főtaná­csos, dr. Berze Nagy János kir. tan- felügyelő, Jakab László kir. pénzügyi igazgató helyettes, dr. Kozac'sek Jó­zsef kir. ügyészségi elnök, Illy György állategészségügyi főfelügyelő, Jnng Miklós kir. s. tanfelügyelő, Fekete, Ágoston, báró Fiáth Tibor, dr. Pesthy Pál és Schnéider János bizottsági tagok. Az alispáni jelentés kapcsán tudo­másul vették a Ferenc közkórház anyagi ügyeiben tett intézkedéseket és a bizottság utján is felhívják a népjóléti miniszter figyelmét a kór­ház lehetetlen gazdasági helyzetére. A bizottság meleg rokonszenvvel búcsúzott a nyugalomba vonult Ka- minszky Ferenc pénzügyigazgatótól. A fegyelmi választmányban megürese­dett állásra Jakab László választa­tott meg. Forster Zoltán főispán üd­vözölte a vármegye állategészség­ügyeivel megbízott Illy György állat­egészségügyi főfelügyelőt és kérte, hogy Tolnavármegye állategészsége ügyeit boldogult elődje ügybuzgal­mával lássa el. Az egyes közigazgatási ágazatok főnökeinek havi jelentései vita nélkül tudomásul vétettek. A felekezeti és községi iskolák államsegély revízióját alapos vita után eszközölték. A köz- igazgatási bizottság teljes ülése után a gazdasági albizottság és a gyám­ügyi felebbviteli küldöttség tartott ülést. . A Tolnatpegyei Takarék és Hitelbank közgyűlése. A Tolnamegyei Takarék és Hi­telbank r.-t. f. hó 11 én d. e. 11 órakor tartotta évi rendes közgyű­lését, melyen 68 részvényes 10295 részvény képviseletében volt jelen. Á gyengélkedés miatt megjelenésé­ben akadályozott intézeti elnök: gróf Apponyi Géza v. b. t. t. helyett ^jróf Széchenyi Domonkos főrend, a felügyelőbizottság elnöke és az igaz gatótanács tagja, elnökölt. A jegy­zőkönyv hitelesítéséreForster Zoltán főispán és Fejős Imre törvényszéki tanácselnök részvényesek kérettek fel. A közgyűlés tudomásul vette az igazgatóság jelentését, majd a fel ügyelőbizottság jelentését, melyet Nagy István felügyelőbizottsági tag terjesztett elő Ezután tárgyalta az igazgatóságnak a tiszta nyereség fel­osztására vonatkozó javaslatát, mely szerint a 2,608.288 koronát kitevő tiszta nyereségből az intézet oszta­lékul részvényenkint 60, össze­sen 1,200.000 koronát fizet, tar­talékalapjainak gyarapítására 525.000 koronát, a tisztviselők drágasági pót lékára 200.000 koronát és jótékony célra 50,000 koronát fordít. Majd dr. Leopold. Kornél vezérigazgató terjesztette elő az igazgatóság indít­ványát, mely szerint az általánosan ismert pénzviszonyokra való tekin­tettel, nemkülönben az intézet immár 113 millió koronát kitevő betétállo­mánya és az alaptőke közötti össz­hang fenntartása érdekében, továbbá, hogy az intézet folyton növekedő üzletkörével lépést tarthasson s vele szemben támasztott, folyton növekedő jogos hiteligényeket kielégíthesse, és hogy a vele érdekközösségben álló, egytől egyik virágzó ipari válla­latoknak további fejlődését előmoz­dítsa az intézet alaptőkéjének 20 millió koronára való felemelését javasolja. A közgyűlés a tőkefel­emelésre vonatkozó javaslatot egy­hangúlag elfogadta. Az igazgatóta­nács tagjai közül Sztankovánszky János, Horváth Elemér, Dőry Hugó és dr. Tanárky Árpád megbízatása lejárván, nevezettek újból, nj tago­kul pedig Virág Ferenc esperes, aki 9 évei» át volt az intézet paksi fiók­jának buzgó választmányi tagja, dr. Eri Márton alispán és Kurz Vilmos kir. tanácsos, nyug. árvaszéki elnök részvényesek választattak meg. Kurz Vilmos köszönetét mondott elnöklő gróf Széchenyi Domonkos­nak azért a fáradhatatlan munkás­ságáért, melyet nagynevű őse: gróf Széchenyi István, a legnagyobb ma­gyar példájára minden téren és az intézet érdekében is kifejt. Széchenyi Domonkos gróf válaszában hangsú­lyozta, hogy mindig a munka embere volt s ebben annak példáját kívánta követni, kinek véletlenül nevét vi­selni szerencsés, másrészt pedig édes atyjáét, aki az intézetnek egyik alapí­tója és évtizedeken át elnöke volt. Vé­gül meleg szavakban fejezte ki köszö­netét és elismerését az intézet vezető­sége, első sorban a vezérigazgató iránt, úgyszintén a tisztviselő karral szem­ben, hogy célirányos, fáradhatatlan és szakavatott tevékenységgel bizto­sították a kitűnő eredményt és az intézet nagyarányú fejlődést. Ezzel a gyűlés az elnök éltetésével véget ért. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. — Vas Gereben századik születése napja. Á magyar korrajz nagymes­tere Vas Gereben 1823 április 7-én született Fürgédén, tehát születésének századik évfordulója a küszöbön á!:. Reméljük, hogy az illetékesek nem feledkeznek meg ezen dátumról. Für - gedeu szülői báza emléktáblával van megjelölve és Tamásiban egy ezeréves tölgy az erdőben mint „Vas Gereben emlékfája“ a neveze­tes fák országos törzskönyvébe is fel van véve úgy, mint „Béri Balogh Ádám fája“ is. A tölgyfán egy táb­lán a Magyarország természeti szép­ségeitől elragadtatott angolnak Esz- terbázy herceghez a „Nagy idők, nagy emberek“ szerint körülbelül e helyen intézete következő szavai ol vashatók: „Ez országnak mindene vau, csak rá kell találni, mert nincs egy-egy árva könyv, mely e tündér- kertet feltárná előttünk“. — Ne fe­ledkezzünk meg a nagy Petőfi mel­lett vármegyénk szülöttjéről a tip/ - kusan magyar író Vas Gerebenről sem, kinek április 7-én lesz a szá­zadik születése napja. — Cleveland uj papja. Dr. Hercegh Józsefet, néhai Hercegh József sár- pilisi jegyző fiát, aki hosszabb ideig budai káplán volt és a múlt év nya­rán ment ki Amerikába, a clevelandi református hitközség, amely egyike a legnagyobb egyházaknak, a múlt hetekben egyhangúlag papjává vá­lasztotta. Örömmel vettük földink- nek gyors előmeneteléről érkező hin, akiben _a clevelandi református egy­ház hívei kiváló képességű lelki ve zetőt nyertek. — Gazdagyülés Dombóváron. Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara a Tolnavármegyei Gazdasági Egye­sülettel karöltve e hó 20-án, kedden délelőtt 10 órakor Dombóváron, a Mozgóképszínház helyiségében kerü­leti zászióbontó gazdagyüíést ren­dez, amelyre Tolnavármegye gazdáit lapunk utján is meghívja gróf Hoyos Miksa elnök, Horváth Jenő igazgató és a Tolnavármegyei Gazdasági Egye­sület elnöksége. Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara részletes mun- kaprogrammjának ismertetésével kap­csolatosan megbeszélés tárgyát fog­ják képezni a gazdatársadalom leg­időszerűbb kérdései. Ez alkalommal az érdeklődők megtekinthetik a Dőry Hugó féle konzervgyárat és a leg­újabban beszerzett uradalmi öntöző - berendezést. A gyűlést a Korona- szálló nagytermében tartandó közös ebéd követi. Úgy erre, valamint az elszállásolásra vonatkozó előjegyzést Dombóvár nagyközség elöljáróságánál kell bejelenteni. — BélyeggyOjiemónyekot és régi levelezéseket vesz dr. Gangig Szé- chenyi-u. Mutschenbaeher ház. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom