Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1923-07-28 / 30. szám

/ a kormány becsületeset és jót akar és segíteni akar a kis em­beren. (Éljenzés). Tisztelt Barátaim! Kijelentettem beszédem elején, hogy kötelességből vállaltam a mandátumot, csak azt Ígérhetem Önöknek, hogy ezen kö , telességemnek minden erőmmel ele­get akarok tenni szeretett hazámmal szemben s kerületem minden érde­keivel szemben b választóim mindegyikével szemben kivétel nélkül. Egy év után nyugodtan teszem kezemet a szivemre, abban a tu­datban, hogy meglettem mindent ami szerény erőmtől kitellett. A nagy tetszéssel fogadott és a helyeslés zajától sokszor félbeszakított beszámoló titán Schandl államtitkár beszéde következett. — Mi, a nemzetgyűlés tagjai — úgymond az államtitkár — eljöttünk ide, megköszönni Önöknek, hogy tetőtől—talpig derék embert, jeles férfiút küldöttek az ország házába, ahol a maga kötelességét híven tel­jesítette és ott megfeszített erővel dolgozott a hazájáért és a népéért. De eljöttünk megmondani azt is, hogy ezt az országot csak a munka, a magyar munka mentheti meg. Amikor itt mindenki dolgozik és mindenki megteszi a kötelességét, akkpr rá kell mutatnom arra, hogy ezt az országot az isteni gondviselésen kívül csak a magyar földmives két erős karja mentheti meg. Hallottuk, hogy a földmivelők nem akarnak többet dolgozni, nem akarnak többet termelni. Hallottuk ezt olyan bankok szájából, amelyek sohasem gondos­kodtak arról, hogy a földmivelő népen olcsó kölcsönnel segítsenek. Pedig ez a nép, amelyet a bankok igy meg­rágalmaztak, ezzel a mostani rekord- terméssel bebizonyította, hogy ez a vád nem áll, mert a mostani termés - kincshez az isteni gondviselésen kivül a magyar füldmivelö munkája és verejtéke segítette az országot. A magyar fóld- mives munkájával és szorgalmával megállíthatjuk a drágaságot, mert minden ellenkező váddal szemben megcáfolhatatlan igazság, hogy a magyar földmives megelégednék a -búzának 24 koronás árával is, de akkor legyen mindennek az ára béke­beli. Szálljon lejjebb a búza ára, de szálljon vele együtt mindené, a szög­től az ekevasig. Nem lehet Magyarországon a me­zőgazdaságot kockára tenni a gyár­ipar kedvéért, mert első a kenyér. Kérdem, vájjon majd ha a magyar búzának nem lesz ára, nem lesz-e nagyobb veszedelem, mint az, hogy egy kétj gyárnak méregdrágán kel­jenek el a gyártmányai ? Előre kell néznünk, nem a mát kell figyelnünk, hanem a holnapot, az éveket, sőt az évtizedeket. Előrelátó gazdasági po litikát kell folytatnunk, mert csak úgy menthetjük meg a piacainkat. A gazdasági berendezkedéseink so­rán az volt a felfogás, hogy mind­addig semmi baj, amíg az orosz búza meg nem jelenik a világpiacon. Az orosz veszedelem. Felhívom a figyelmüket arra, hogy a veszedelem itt . van. Ausztria és Németország piacán már megjelentek 1923. Julius 28. az orosz ügynökök, akik nem tö­rődve azzal, hogy az orosz nép éhezni fog, piacra dobják az orosz búzát. A terméssel kapcsolatban szólnom kell a termés értékesítéséről is. Nem azt akarjuk, hogy a búza ára feljebb menjen, CBak azt, hogy a gabonafeleslegből a termelőnek is és az államnak is meglegyen a maga haszna, ne pedig a spekulációnak éB hogy a pénzünket meg tudjuk erő­síteni. Mert a pénzünk megerősödé­sével elejét vesszük a drágaságnak. Mindenkinek be kell látnia ebben az országban, hogy az ország létalapja a mezőgazdaság és épen ezért a magam részéről nem vagyok hajlandó a mezőgazdaság rovására a gyárosoknak külföldről behozott nyersanyagszükségletét vám­védelemben részesíteni. Az államtitkár tartalmas beszéde után Perlaky György képviselő emelkedett szólásra és nagy tetszés­sel fogadott német nyelvű beszédé­ben azt fejtegette a választóknak, hogy a nemzetgyűlésnek első sorban a széles néprétegek kenyérkérdését, a megélhetés kérdését kell megol­dani, mert a megélhetés lehetősége nélkül nem lesz az országban nyu­galom. Patacsi Dénes ny. államtitkár arra a harmóniára mutatott reá, amely Magyarországon mindig megvolt a különféle anyanyelvű magyarok kö­zött, hiszen a német Leiningent együtt végezték ki a rác Damjanics- csal a magyar szabadságért. Nem a gyűlölködés, hanem a szeretet for­rasszon össze bennünket, hogy újra a mienk lehessen Nagymagyarország. Marschall Ferenc képviselő német nyelvű beszédében arról emlé' kezett meg, hogy augusztus 1 én lesz 200 esztendeje a svábság Magyar- országon való letehpedésének. Fejte­gette, hogy a németség hü gyermeke lett a magyar hazának, amelyet szor­galmával igyekezett gazdagítani és kulturáltabbá tenni és ez a magyar haza szeretetet adott cserébe a föld­mives német nép szereteteért. Majd sürgette a mezőgazdasági hitel kér­désének kedvező megoldását. Dr. Erdélyi Aladár a gyönki kerülettel szomszédos paksi kerület képviselője lépett ezután a közönség elé és ötletes adomákkal fűszerezett beszédében mutatott reá azokra a teendőkre, amelyekkel ezt a lerongyolódott országot újból fel lehet emelni és naggyá lehet tenni. Kétséget sem szenved — úgymond — hogy Magyarországon, a vidéken mást, mint a falu népének a politi­káját folytatni nem lehet, de nem is szabad. Mert ha más politikát foly­tatunk, ezzel elsorvasztjuk a nemzet legerősebb részét, az ország funda mentumát: a földmives népet. Cél­tudatos, nagy koncepciójú program - mot kell kidolgozni és végrehajtani a falu politikája érdekében. Naggyá és kulturálttá kell tenni a falut, mert csak igy tehetjük naggyá a hazát. Az adófillérekből modern kórházakat, iskolákat és egyéb egész ségügyi és kulturális intézménye­ket kell a falu számára létesíteni, mert milyen abszurdum az, hogy ha valakit például valami „baleset ér, vagy súlyos betegségbe esik, _8Q:—100;] kilométernyi távolságra is kell vinni, amig kórházba kerülhet. És ez a nagy távolság okozta késedelem a szeren­csétleneknek sokszor az életébe is kerülhet. Modernnek, kulturáltnak, egészsé gesnek kell lenni a magyar falunak, olyannak, mint amilyen a hollandi, vagy a dán falu, mert ha elmara­dunk, akkor elsülyedünk a népek versenyének az örvényében. A falu népe iránt való nagy sze­retettel, megértéssel és lelkesedéssel előadott szép beszéd mély benyomást tett a hallgatóságra. Utolsónak maradt Vasady Balogh György, aki osztály, foglalkozás és rangkü- lömbség nélkül való szeretetteljes együttműködésre hívta fel a haliga tóságot, mert tudott dolog, hogy éhes szomszédaink csak arra várnak, hogy Csonkamagyarország népei megegyék egymást és akkor az ő ölükbe hull az is, ami még megmaradt Árpád országából. A látogatások. A beszéd után a gyönki dalárda énekelt kiváló fegyelmezettséggel, majd Mestyán Budi zenekara a téren eljátszotta a Pesthy-indulót, mire a képviselők átmentek dr. Keck László pártelnök házához, ahol frissítőket szolgáltak fel és lefotografálták a tár saságot. Dr. Pesthy Pál ezután ál­talános kihallgatást tartott a község­házán, majd kíséretével meglátogatta az olvasóköröket, felkeresett néhány választópolgárt. Végül a képviselő látogatást tett Reich Oszkár főszol­gabíró lakásán a politikusokkal együtt, akik valósággal felüdültek a fő­szolgabírói lak hüs kertjében. A budapesti vendégek elragadta­tással nyilatkoztak úgy a fogadtatás külsőségeiről, mint annak bensőséges voltáról, meggyőződést szerezve, bogy Reich Oszkár főszolgabíró a járásban a közigazgatás nehéz munkájának ellátásán kívül szinte emberfeletti kulturmunkát is végez. Az ebéd. Dr. Pesthy Pál kíséretével tizen­nyolc órakor a gyönki kaszinót ke réste fel, ahol már várta őket a helyi publikum, valamint az őcsényi és decsi küldöttség, amelynek a tagjai Uj Ferenc földbirtokos autóján jöttek Gyönkre, hogy jelen legyenek a nem­zetgyűlés alelnökének beszámolóján, tudva azt, hogy ez nemcsak helyi és megyei, hanem országos érdekességü esemény is volt. Ott láttuk Gyönk egész intelligenciáját, nagyon sok kereskedőjét és iparosát, sőt szép számban kisgazdákat is, de képvi­selve voltak a kerület többi községei is. A kerület nagyobb birtokosai kö­zül herceg Sulkowaki Viktor, Visolyi Ákos, Sztankovánszky Tibor és Pesthy Endre jelentek meg. A pohárköszöntők. Több százan vettek részt a kaszinó nagytermében tartott ebéden, ahol dr. Pesthy Pál legelőbb a kormány­zóra mondott köszöntőt és a jelen­voltak melegen ünnepelték az állam­főt. Székely János főgimn. igazgató Schandl államtitkárt éltette,. Bräu­tigam Ferencz szakadátL plébános pedig dr. Pesthy Pálra ürítette po­harát, aki mint a köznek a hérosza, minden áldozatot meghoz a hazáért sőt még fényes hivatalát is kész volt otthagyni akkor, ha a nemzetért kell azország házában dolgoznia. 3 Schandl államtitkár emelkedett ezután szólásra és többek közt a következőket mondotta: A birtokpolitikát sokan helytelehül fogták fel. Földosztásról beszélnek. Pedig mi csak azt akarjuk; hogy a magyar föld legyen a magyaroké. Mi a magyar földét nemzeti kincsnek tartjuk és á magyar törvényhozás szent kötelessége lesz, hogy senki a kézében ne tarthasson egy talpalatt- nyit se a magyar földből, ha azt becsületesen meg nem műveli. A magyar föld mindig a nemzet fel­ügyelete alatt marad és az állam elő­vásárlási joga megmarad, hogy a magyar föld CBak megbizható kezekbe jusson. Önök egy férfiút adtak nekünk, akit jelleme, tudása méltóvá tettek árra, hogy a hát elnöki székébe ültesse. Rá az elnöki székbeti vár a feladat, hogy a tekintélyek helyreállításában közreműködjék. Dr. Pesthy Pálnak meg kell mu­tatni, hogy a magyar törvény- hozás méltó az ezeréves Magyar- országhoz. Hogy követelhetné a vidék, hogy rend legyen, ha maga a törvényhozás nem tart rendet. Poharamat emelem a párt vidéki szervezeteinek vezetőire, a föld népé­nek vezetőire, akiknek áldásos mun- - kája hozzásegíti hazánkat sok szenve­dés után a boldogsághoz. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr. Pesthy Pál mondotta a kö­vetkezőket : Dr. Peáthy Pál pohárköszijntője. Tisztelt Barátaim! Meg vagyok róla győződve, hogy ennek a kerü­letnek minden egyes fia foglalkozás és valláskülömbség nélkül hü fia a magyar állameszmének. Ennek tuda­tában igaz büszkeséggel és önérzetes lelkesedéssel állok itt, mint a kerü­let képviselője. Tisztelt Barátaim! A magyar ál­lam talpraállitásának kérdésében meg­vannak a magam gondolatai. Enged­jék meg, hogy én a lelki világomat Önök előtt feltárjam. (Halljuk, hall- juk!) , „ A magyar állam szellemi és erköl­csi gerendáját rendesen a középosz­tály adja. A középosztály tönkrement, elsze­gényedett és gyenge ahhoz, hogy az országot ismét talpraállítsa. A máso­dik pillér tehát a derék kisgazda­társadalom, amely hivatva van ezt a szerepet betölteni. Hivatva van arra, hogy az országnak középosztályt ad­jon. Nem uj eszme ez, igy volt a történelem folyamán, amikor kicsiny­ből lettek a közepesek és közepe­sekből a nagyok. Most beállt a hézag, be kell töl­teni és én azt mondom kisgazda ba­rátaimnak, hogy igenis kérges tenye­rükbe van letéve Magyarország sorsa. Legyenek meggyőződve róla, hogy Önöket ebben a törekvésben úgy én, mint az itt megjelent képviselőtár­saim minden erőnkkel támogatni fog­juk, hogy az Önök fiai és unokái betölthessék hivatásukat csonka ha­zánk lábra állításában, hogy ez. a haza legyen olyan nagy és virágzó, mint volt régen. Kísérje az Istén áldása munkáju­kat házánk érdekében! Egyéb szónoklatok. Szűnni alig akaró óvációval fogad­ták ezt a kijelentést, amely után dr. Orbán Márton gyönki ügyvéd szép beszédben a képviselői kötelesség-, teljesítés mintaképét dr. Pesthy Pált MAUTNER GYULA fosműtermo SZEKSZÁRD, Szekszúrd-szÉlló mellett. Telefon: 107 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom