Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-07-28 / 30. szám
/ a kormány becsületeset és jót akar és segíteni akar a kis emberen. (Éljenzés). Tisztelt Barátaim! Kijelentettem beszédem elején, hogy kötelességből vállaltam a mandátumot, csak azt Ígérhetem Önöknek, hogy ezen kö , telességemnek minden erőmmel eleget akarok tenni szeretett hazámmal szemben s kerületem minden érdekeivel szemben b választóim mindegyikével szemben kivétel nélkül. Egy év után nyugodtan teszem kezemet a szivemre, abban a tudatban, hogy meglettem mindent ami szerény erőmtől kitellett. A nagy tetszéssel fogadott és a helyeslés zajától sokszor félbeszakított beszámoló titán Schandl államtitkár beszéde következett. — Mi, a nemzetgyűlés tagjai — úgymond az államtitkár — eljöttünk ide, megköszönni Önöknek, hogy tetőtől—talpig derék embert, jeles férfiút küldöttek az ország házába, ahol a maga kötelességét híven teljesítette és ott megfeszített erővel dolgozott a hazájáért és a népéért. De eljöttünk megmondani azt is, hogy ezt az országot csak a munka, a magyar munka mentheti meg. Amikor itt mindenki dolgozik és mindenki megteszi a kötelességét, akkpr rá kell mutatnom arra, hogy ezt az országot az isteni gondviselésen kívül csak a magyar földmives két erős karja mentheti meg. Hallottuk, hogy a földmivelők nem akarnak többet dolgozni, nem akarnak többet termelni. Hallottuk ezt olyan bankok szájából, amelyek sohasem gondoskodtak arról, hogy a földmivelő népen olcsó kölcsönnel segítsenek. Pedig ez a nép, amelyet a bankok igy megrágalmaztak, ezzel a mostani rekord- terméssel bebizonyította, hogy ez a vád nem áll, mert a mostani termés - kincshez az isteni gondviselésen kivül a magyar füldmivelö munkája és verejtéke segítette az országot. A magyar fóld- mives munkájával és szorgalmával megállíthatjuk a drágaságot, mert minden ellenkező váddal szemben megcáfolhatatlan igazság, hogy a magyar földmives megelégednék a -búzának 24 koronás árával is, de akkor legyen mindennek az ára békebeli. Szálljon lejjebb a búza ára, de szálljon vele együtt mindené, a szögtől az ekevasig. Nem lehet Magyarországon a mezőgazdaságot kockára tenni a gyáripar kedvéért, mert első a kenyér. Kérdem, vájjon majd ha a magyar búzának nem lesz ára, nem lesz-e nagyobb veszedelem, mint az, hogy egy kétj gyárnak méregdrágán keljenek el a gyártmányai ? Előre kell néznünk, nem a mát kell figyelnünk, hanem a holnapot, az éveket, sőt az évtizedeket. Előrelátó gazdasági po litikát kell folytatnunk, mert csak úgy menthetjük meg a piacainkat. A gazdasági berendezkedéseink során az volt a felfogás, hogy mindaddig semmi baj, amíg az orosz búza meg nem jelenik a világpiacon. Az orosz veszedelem. Felhívom a figyelmüket arra, hogy a veszedelem itt . van. Ausztria és Németország piacán már megjelentek 1923. Julius 28. az orosz ügynökök, akik nem törődve azzal, hogy az orosz nép éhezni fog, piacra dobják az orosz búzát. A terméssel kapcsolatban szólnom kell a termés értékesítéséről is. Nem azt akarjuk, hogy a búza ára feljebb menjen, CBak azt, hogy a gabonafeleslegből a termelőnek is és az államnak is meglegyen a maga haszna, ne pedig a spekulációnak éB hogy a pénzünket meg tudjuk erősíteni. Mert a pénzünk megerősödésével elejét vesszük a drágaságnak. Mindenkinek be kell látnia ebben az országban, hogy az ország létalapja a mezőgazdaság és épen ezért a magam részéről nem vagyok hajlandó a mezőgazdaság rovására a gyárosoknak külföldről behozott nyersanyagszükségletét vámvédelemben részesíteni. Az államtitkár tartalmas beszéde után Perlaky György képviselő emelkedett szólásra és nagy tetszéssel fogadott német nyelvű beszédében azt fejtegette a választóknak, hogy a nemzetgyűlésnek első sorban a széles néprétegek kenyérkérdését, a megélhetés kérdését kell megoldani, mert a megélhetés lehetősége nélkül nem lesz az országban nyugalom. Patacsi Dénes ny. államtitkár arra a harmóniára mutatott reá, amely Magyarországon mindig megvolt a különféle anyanyelvű magyarok között, hiszen a német Leiningent együtt végezték ki a rác Damjanics- csal a magyar szabadságért. Nem a gyűlölködés, hanem a szeretet forrasszon össze bennünket, hogy újra a mienk lehessen Nagymagyarország. Marschall Ferenc képviselő német nyelvű beszédében arról emlé' kezett meg, hogy augusztus 1 én lesz 200 esztendeje a svábság Magyar- országon való letehpedésének. Fejtegette, hogy a németség hü gyermeke lett a magyar hazának, amelyet szorgalmával igyekezett gazdagítani és kulturáltabbá tenni és ez a magyar haza szeretetet adott cserébe a földmives német nép szereteteért. Majd sürgette a mezőgazdasági hitel kérdésének kedvező megoldását. Dr. Erdélyi Aladár a gyönki kerülettel szomszédos paksi kerület képviselője lépett ezután a közönség elé és ötletes adomákkal fűszerezett beszédében mutatott reá azokra a teendőkre, amelyekkel ezt a lerongyolódott országot újból fel lehet emelni és naggyá lehet tenni. Kétséget sem szenved — úgymond — hogy Magyarországon, a vidéken mást, mint a falu népének a politikáját folytatni nem lehet, de nem is szabad. Mert ha más politikát folytatunk, ezzel elsorvasztjuk a nemzet legerősebb részét, az ország funda mentumát: a földmives népet. Céltudatos, nagy koncepciójú program - mot kell kidolgozni és végrehajtani a falu politikája érdekében. Naggyá és kulturálttá kell tenni a falut, mert csak igy tehetjük naggyá a hazát. Az adófillérekből modern kórházakat, iskolákat és egyéb egész ségügyi és kulturális intézményeket kell a falu számára létesíteni, mert milyen abszurdum az, hogy ha valakit például valami „baleset ér, vagy súlyos betegségbe esik, _8Q:—100;] kilométernyi távolságra is kell vinni, amig kórházba kerülhet. És ez a nagy távolság okozta késedelem a szerencsétleneknek sokszor az életébe is kerülhet. Modernnek, kulturáltnak, egészsé gesnek kell lenni a magyar falunak, olyannak, mint amilyen a hollandi, vagy a dán falu, mert ha elmaradunk, akkor elsülyedünk a népek versenyének az örvényében. A falu népe iránt való nagy szeretettel, megértéssel és lelkesedéssel előadott szép beszéd mély benyomást tett a hallgatóságra. Utolsónak maradt Vasady Balogh György, aki osztály, foglalkozás és rangkü- lömbség nélkül való szeretetteljes együttműködésre hívta fel a haliga tóságot, mert tudott dolog, hogy éhes szomszédaink csak arra várnak, hogy Csonkamagyarország népei megegyék egymást és akkor az ő ölükbe hull az is, ami még megmaradt Árpád országából. A látogatások. A beszéd után a gyönki dalárda énekelt kiváló fegyelmezettséggel, majd Mestyán Budi zenekara a téren eljátszotta a Pesthy-indulót, mire a képviselők átmentek dr. Keck László pártelnök házához, ahol frissítőket szolgáltak fel és lefotografálták a tár saságot. Dr. Pesthy Pál ezután általános kihallgatást tartott a községházán, majd kíséretével meglátogatta az olvasóköröket, felkeresett néhány választópolgárt. Végül a képviselő látogatást tett Reich Oszkár főszolgabíró lakásán a politikusokkal együtt, akik valósággal felüdültek a főszolgabírói lak hüs kertjében. A budapesti vendégek elragadtatással nyilatkoztak úgy a fogadtatás külsőségeiről, mint annak bensőséges voltáról, meggyőződést szerezve, bogy Reich Oszkár főszolgabíró a járásban a közigazgatás nehéz munkájának ellátásán kívül szinte emberfeletti kulturmunkát is végez. Az ebéd. Dr. Pesthy Pál kíséretével tizennyolc órakor a gyönki kaszinót ke réste fel, ahol már várta őket a helyi publikum, valamint az őcsényi és decsi küldöttség, amelynek a tagjai Uj Ferenc földbirtokos autóján jöttek Gyönkre, hogy jelen legyenek a nemzetgyűlés alelnökének beszámolóján, tudva azt, hogy ez nemcsak helyi és megyei, hanem országos érdekességü esemény is volt. Ott láttuk Gyönk egész intelligenciáját, nagyon sok kereskedőjét és iparosát, sőt szép számban kisgazdákat is, de képviselve voltak a kerület többi községei is. A kerület nagyobb birtokosai közül herceg Sulkowaki Viktor, Visolyi Ákos, Sztankovánszky Tibor és Pesthy Endre jelentek meg. A pohárköszöntők. Több százan vettek részt a kaszinó nagytermében tartott ebéden, ahol dr. Pesthy Pál legelőbb a kormányzóra mondott köszöntőt és a jelenvoltak melegen ünnepelték az államfőt. Székely János főgimn. igazgató Schandl államtitkárt éltette,. Bräutigam Ferencz szakadátL plébános pedig dr. Pesthy Pálra ürítette poharát, aki mint a köznek a hérosza, minden áldozatot meghoz a hazáért sőt még fényes hivatalát is kész volt otthagyni akkor, ha a nemzetért kell azország házában dolgoznia. 3 Schandl államtitkár emelkedett ezután szólásra és többek közt a következőket mondotta: A birtokpolitikát sokan helytelehül fogták fel. Földosztásról beszélnek. Pedig mi csak azt akarjuk; hogy a magyar föld legyen a magyaroké. Mi a magyar földét nemzeti kincsnek tartjuk és á magyar törvényhozás szent kötelessége lesz, hogy senki a kézében ne tarthasson egy talpalatt- nyit se a magyar földből, ha azt becsületesen meg nem műveli. A magyar föld mindig a nemzet felügyelete alatt marad és az állam elővásárlási joga megmarad, hogy a magyar föld CBak megbizható kezekbe jusson. Önök egy férfiút adtak nekünk, akit jelleme, tudása méltóvá tettek árra, hogy a hát elnöki székébe ültesse. Rá az elnöki székbeti vár a feladat, hogy a tekintélyek helyreállításában közreműködjék. Dr. Pesthy Pálnak meg kell mutatni, hogy a magyar törvény- hozás méltó az ezeréves Magyar- országhoz. Hogy követelhetné a vidék, hogy rend legyen, ha maga a törvényhozás nem tart rendet. Poharamat emelem a párt vidéki szervezeteinek vezetőire, a föld népének vezetőire, akiknek áldásos mun- - kája hozzásegíti hazánkat sok szenvedés után a boldogsághoz. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr. Pesthy Pál mondotta a következőket : Dr. Peáthy Pál pohárköszijntője. Tisztelt Barátaim! Meg vagyok róla győződve, hogy ennek a kerületnek minden egyes fia foglalkozás és valláskülömbség nélkül hü fia a magyar állameszmének. Ennek tudatában igaz büszkeséggel és önérzetes lelkesedéssel állok itt, mint a kerület képviselője. Tisztelt Barátaim! A magyar állam talpraállitásának kérdésében megvannak a magam gondolatai. Engedjék meg, hogy én a lelki világomat Önök előtt feltárjam. (Halljuk, hall- juk!) , „ A magyar állam szellemi és erkölcsi gerendáját rendesen a középosztály adja. A középosztály tönkrement, elszegényedett és gyenge ahhoz, hogy az országot ismét talpraállítsa. A második pillér tehát a derék kisgazdatársadalom, amely hivatva van ezt a szerepet betölteni. Hivatva van arra, hogy az országnak középosztályt adjon. Nem uj eszme ez, igy volt a történelem folyamán, amikor kicsinyből lettek a közepesek és közepesekből a nagyok. Most beállt a hézag, be kell tölteni és én azt mondom kisgazda barátaimnak, hogy igenis kérges tenyerükbe van letéve Magyarország sorsa. Legyenek meggyőződve róla, hogy Önöket ebben a törekvésben úgy én, mint az itt megjelent képviselőtársaim minden erőnkkel támogatni fogjuk, hogy az Önök fiai és unokái betölthessék hivatásukat csonka hazánk lábra állításában, hogy ez. a haza legyen olyan nagy és virágzó, mint volt régen. Kísérje az Istén áldása munkájukat házánk érdekében! Egyéb szónoklatok. Szűnni alig akaró óvációval fogadták ezt a kijelentést, amely után dr. Orbán Márton gyönki ügyvéd szép beszédben a képviselői kötelesség-, teljesítés mintaképét dr. Pesthy Pált MAUTNER GYULA fosműtermo SZEKSZÁRD, Szekszúrd-szÉlló mellett. Telefon: 107 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG
