Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-07-28 / 30. szám
4 1923 julius 28. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG éltette, Patacsi Dénes a mezőn dől- gozó mnnkásnépre, a járás értelmiségére és a lelkek gondozóira a papokra ürítette poharát. A lakoma közönsége ezután dr. Őrffy Imre szekszárdi képviselőt kívánta hallani. Dr. Őrffy Imre pohárköszöntője. Igen tisztelt Uraim 1 Mint reálpolitikus, nem vagyok hive a sok beszédnek, de eznttal lehetetlen hallgatnom, mert fontos bejelenteni valóm van. Nemcsak Schandl államtitkár, hanem a gyönki intelligencia több tagja is szóvá tette a nemzetgyűlés tárgyalásainak egyre alantasabb színvonalát. Eddig hallgatásra késztetett a köteles diszkréció, de most már úgy érzem, hogy nincs értelme a további hallgatásnak. A politikai pályára való sodródásom óta az volt a legfőbb ambicióm, hogy az illetékesek figyelmét felhívjam arra, hogy a magyar házszabályok az egész világon egyedülállóan hiányosak és rosszak. Eveken keresztül tartott hol nyílt, hol csendes munkám ezen a téren és ma örömmel, épen a mai beszédek közvetlen hatása alatt csak annyit jelentek be, hogy nem dolgoztam hiába, de azt is el kell ismernem, hogy az események érlelő hatása is a segítségemre sietett, ngy, hogy ennek a kérdésnek a megoldásával tovább várni nem lehet. Bejelenthetem tehát Önöknek, hogy a parlament házszabályainak még az idei óv folyamán való revíziója immár eldöntött dolog. Annak idején, az első nemzetgyűlés összeülésekor a pártokon bizonyos ellágynlás vett erőt és nem akartak élni az önfegyelmezés jogaival. Ennek az ellágynlásnak azonban meg kell szűnnie és a nemzetgyűlést munkaképessé kell tenni. Mikor négy évvel ezelőtt, a kom- mün bukása után propagandautra indultam a megyébe és katonaruhában, katonacsizmában jártam itt Önök közt, még nem gondoltam arra, hogy képviselő leszek. Most, hogy ismét itt vagyok, kettős büszkeséggel tölt el, hogy Gyönk volt az első, amely akkor a legnagyobb lelkesedéssel csatlakozott a keresztény nemzeti és agrár politikai irányzathoz. Ebben a tekintetben sehol sem találtam olyan megértő szeretetet, mint Gyönkön, amelynek társadalma kimondta, hogy erre a hármas alapra kell az uj Magyarországot felépíteni. De mint megyebeli képviselő büszke vagyok Gyönkre azért is, mert dr. Pesthy Pál törvényszéki elnököt küldte a nemzetgyűlésbe, azt a dr. Pesthy Pált, aki a volt biró kothurnusi magaslatán állva az egész nemzetgyűlés tiszteletét kivívta. A gyönki kép viselőt valamennyi megyei képviselő társammal együtt büszkén tekintem megyebeli kollégámnak, őszinte szimpátiámnak és irigységmentes baráti érzésemnek tartozom azzal, hogy ezt itt, a megye területén megmondjam. . A megyei képviselők közötti teljes összhang biztos alapja lesz a vármegyei politikai életben rövidesen beálló uj érának, amely hivatva lesz egységes és erős táborba gyűjteni a megye összes hazafiasán gondolkodó és élethivatását komolyan vevő elemeit. Az ebéd vége. őrffy beszédét ismételten félbeszakította a hallgatóság viharos tetszésnyilvánítása, amelynek lecsillapul- tával Berky István, Perlaky György, Marschall Ferenc, Mühl Sándor ev. lelkész, Patacsi Dénes, Hir György és Vasady Balogh György mondottak még felköszöntőket, amelyek során különösen Patacsi Dénes aratott zajos sikereket. Mialatt a bankett tartott, Mestyán Rudi zenekara térzenét adott a Sul- kowski-kert előtt, ahol nagyszámú sétáló közönség élvezte a hűvös nyári estét. Az elutazás. Huszonkét órakor a programm szigorú rendje szerint előálltak a kocsik, amelyek a budapestieket kivitték az állomásra, ahol a szalon- i kocsiban vetett ágyak várták őket- Az elutazókat azonban még egy meglepetés érte. A főszolgabírói épület, nek az ország és a megye zászlóival diszitett frontja előtt lampionsor égett a kertben, az ott tartózkodó dr. Pesthy Pálné és Patacsi Dénesné tiszteletére. • A vendégek elutazása után a visszamaradtak még sokáig együtt mulattak zene mellett a kaszinóban és megtárgyalták az eseménydús nap sok szép részletét, amelyek sokáig felejthetetlenek lesznek a gyönkiek- nek. A tolnauiMyei vitézek őrmesterei. A vitézi rend az évenkénti ava tási ünnepélyek alkalmával felavatott tagjaival örvendetesen gyarapszik és 'fokozatosan erősödik, kiépül. A tagok tömeges szaporodásával a munkálatok is ugyanolyan arányban nőnek, ami a funkcionáriusok létszámának emelését vonja maga után. Ebben az évben az eddigi szervezet szerinti funkcionáriusok helyét mind be fogják tölteni és a vitézi szék így osztotta be a tolnamegyei vitézi székkapitány mellé vitéz Filep József századost is, mint széktartót. Ugyancsak a folyó évben felavatott vitézek nagy számára való tekintettel az országos vitézi szék elrendelte a vitézek őrmestereinek kinevezését. A vitézi rend kis kátéja ugyanis erről a következőket írja: „A hazafias célok egysége, művelése, valamint az egymás kölcsönös támogatására és az összetartozandóság érzésének ápolása céljából az egyes járások területen lakó vitézek egy nagy családhoz — a vitézek járásszakaszához — tartoznak. A vitézi járásszakasz élén a járási vitézi hadnagy áll, mint a család feje, ki a vezetésére bízott vitézi járásszakasz minden ügyét- baját, belső rendjét intézi.“ A vitézek őrmestere az összekötő kapcsot fogja képezni a járási vitézi hadnagy és a vitézek között; hivatásuk lesz a községükben lakó összes vitézek felett őrködni, azokat a cél érdekében vezetni és nevelni. Olyan ügyekben, ahol önmaga végérvényesen dönteni nem tud, vagy amelyeket saját hatáskörben elintézni nem képes, a vitézek járási hadnagyához, vagy ennek utján a vitézi székkapitányhoz fordul tanácsért. A vitézek őrmesteri tisztsége rend' szeresittetett a következő községek* ben és egyúttal ezen teendőkkel meg- bizattak: Szekszárdon r. t. városban vitéz Tölgyessy Sándor, Faddon; vitéz Puskás József, Alsónánán: vitéz Keresztes Henrik, Bátán: vitéz Pirisa István, Tamásiban : vitéz Benkő Pál, Tolnanémediben: vitéz Faragó István, Pakson: vitéz Böjtös Ferenc, Felsőnyék—Fürgédén: vitéz Váradi Mihály, Grábócon : vitéz Szabó Mihály, Sárpilisen: vitéz Dávid János, Zom- bán: vitéz Tárcsái Ferenc, Báta- szóken: vitéz Fejes Pál, Szakoson: vitéz Hatvani István, Bedegen : vitéz Pataki József, Madocsán: vitéz Be- senczi István, Nagydorogon: vitéz Győrfi József, Kurdon: vitéz Váradi Mihály, Kajdacson; vitéz Sallai Mihály. A szervezés fejlődésével szorosan összefügg a vitézek jogvédelme is. Itt emliljük meg, hogy e célra Szek- szárd egyik ügyvédje, dr. Hodossy Sándor, hazafias érzéseitől indíttatva, díjtalanul ajánlotta fel szolgálatait. Amidőn a vitézi rend nemes céljai támogatásának ezen szép és kimagasló példáját közzétesszük, felhivjuk úgy az egyesek, mint a hatóságok, intézetek szives figyelmét a vitézi rend támogatására. . A vitézi rend mint fiatal intézmény most van fejlődőben, az egyes vitézek, a rend tagjai mint szerény kis pontok helyezkednek el csonka hazánk területén. De az erős akarat, a jövőnkbe vetett hit, a forró hazaszeretet azok a tényezők, melyek a vitézeket a kitartó munkában egybeforrasztják és igy együtt egy oly erőt képviselnek, mely reményt nyújt arra, hogy hazánk talpraállitásában a hozzájuk fűzött reményeknek méltóan fognak megfelelni. Le a sorompókkal A magyar kaszák suhintására rendekre hull a búza, az árpa, a rozs és a zabkalász. Reánk mosolygott az Ég kegye, ez idén oly termésünk volt, mint emberemlékezet óta még nem és amint gyűlt a kalász, a magyar arany, úgy szállt az áldás, a hálaadó fohász, mindezek adója: az Isten felé. Ellenségünk az egész világ, nem könyörült meg rajtunk sem a nagy, sem a kisántánt, sem a semlegesek meggazdagodott népe, a minden szeretet kutforrása, az Isten jött elnyo mott, kirabolt nemzetünk segítségére a bő terméssel. De nem azért ember az ember, hogy az ő kevélységével szembe ne szálljon az isteni igazsággal. Amint látták ellenségeink gazdasági talpraállásunk alapját képező természetáldást, megindult a harc, az alattomos, a hamis, a gyűlölködő és Zürichben, ahol a koronánk hőmérőjét tartják, pokoli cselszövéssel, hamis hírek világgá kürtölésével, hideg zuhanyt bocsájtottak titkos kam rájukból a magyar koronára és megtörtént az, ami minden józan logikát felforditott, a magyar arany betakarításának időpontjában őrülten kezdett esni a koronánk és vele pánikszerűen emelkedik mindennek az ára. Aki nem vak, az látja, hogy a leggyalázatosabb börzemanőver az, amely teljes kifosztásunkra törekszik ebben a harcban. Nincs barátunk, aki ebben a végső küzdelemben mellénk állana, magunknak kell tehát a nagy harcot megvívni, de nincs sok időnk válogatni a védelem fegyvereiben. Erős kezet várunk kormányunktól ! Le kell zárni határainkat és nem szabad irányadóul venni gazdasági életünkben a zürichi hamis hőmérőt. Azután pedig kíméletlen eréllyel le kell törni a határokon belül szabadjára eresztett uzsorát, meg kell akadályozni, hogy dolog nélkül, a korona zuhanását elősegitő spekulációval százezrek kezébe kerüljön minden magyar vagyon és milliók legyenek munkával, koldus szegények. Meg kell állítani a tébolyultakat, akik lihegve szórják a magyar koronát, a pénz után sóvárgás vágyától hajtva pánikszerüleg menekülnek a pénztől. Csak az vásárolhasson és csak azt, amire szüksége van, ne ócskavastól aranyig mindent, mindenki, hogy a nyugtalalanságot fokozza. Erélyt várunk felülről, amely bizalmat keltsen bennünk saját kicsiny országunk és halálra ítélt koronánk iránt, hazafiságot, önmegtartást, kitartó munkát a legnagyobb és a leg- gazdagabo embertől, a legkisebbig és legszegényebbig. Az Isten felénk fordította kegyét, ebből a kegyből fakadó áldást ne tegyük értéktelenné gyávaságunkkal és ne engedjük tehetetlen közönyükkel elrabolni a bőséget ellenségeink átlátszó intrikájával. SPPft iBPPP BPPP OPPP OPP# PPPO BPPP PPPP 8PPP ^PPPPP Meghívó. A Szekszárdi Takarékpénztár 1923. évi augusztus hó 5-én délelőtt fél 11 órakor saját helyiségében rendkívüli küzsvülési tart, melyre tisztelt részvényeseit az Igazgatóság ezennel meghívja.* ti a Tárgysorozat: 1. Az alapszabályok 19. §-a szerint közgyűlési elnök megválasztása. 2. Közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes kijelölése. 3. Az igazgatóság javaslata az intézet alaptőkéjének felemelése iránt. 4. Az alapszabályok 4. és 16. § ainak módosítása. 5. A napibiztosi dijak újból való megállapítása. Az igazgatóság nevében: Leicht Lajos igazg. elnök. * Az alapszabályok 16. §*a értelmében a közgyűlésen csak azon részvényes gyakorolhatja akár személyesen, akár meghatalmazott által szavazati jogát, kinek részvénye a közgyűlést megelőzőleg legalább két hóval Íratott nevére. Szekszárd, 1923 julius 19-én.
