Tolnamegyei Ujság, 1923 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1923-07-28 / 30. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1923 julius 28 Haidekker János oki. mérnök, építési vállalkozó. Tervezés, építés. ■■ Épitosnyagszéllitás. Szekszárdi Apát-u. — Telefoni 12L Hiszekegye után Várkonyi Imre fő- jegyző lépett legelőbb a pódiumra és bejelentette a közönségnek, hogy dr. Pestby Pál beszámoló beszédét kívánja megtartani. A közönség harsány éljenzése közepette jelent meg Pestby a szónoki emelvényen és a következő beszédet mondotta: Dr. Pesthy Pál beszéde. Igen tisztelt Választóközönség 1 Immár egy éve, hogy a gyönki választókerület polgárai a kerület képviselői megbizatását kezembe adták, (élénk éljenzés) hogy e megbízatással szolgáljam hazámat és kerületem érdekeit. Én kötelességemnek tartottam e mandátum elfogadását. A letűnt egy év után szükségét érzem, hogy beszámoljak Önöknek arról a sáfárkodásról, arról a munkáról, melyet az a párt, amelyhez tartozni szerencsém van, az ország érdekében kifejtett. (Halljuk, halljuk). Tisztelt Barátaim! Tudják, hogy én az u. n. kormányzópárthoa tartozom és igy a kormány ténykedéséről kell Önöknek beszámolnom. Ezen tények felsoroláséból ítéljék meg Önök, eredményes munkát végez tünk-e s elősegitettük-e az ország talpraállitását, igen vagy nem ? A kormány főcélja, a kormány munkája a letűnt évben az volt, hogy az országban a konszolidációt biztosítsa. (Helyeslés). Meg kell Önöknek mondanom, mit értek én konszolidáció alatt. (Halljuk i Halljuk 1) Konszolidáció alatt a megélhetés biztosítását értem és pedig nemcsak a vagyonosok, nemcsak a tehetősek részére, hanem az elesettek, a szegények részére is. Szóval a megélhetést a haza minden fiának: szegénynek, gazdagnak egy aránt. (Tetszés). Elmondom Önöknek, mik voltak azok a nehézségek, amelyek a kormány ebbeli munkáját hátráltatták, viszont mit tett a kormány e nehézségek elháritására. (Halljuk). Kedves Barátaim 1 Önök is tudják, hogy a mi bajunk, a mi betegségünk mind egy eredőből erednek: pénzünk bizonytalan értékéből. (Úgy van! tJgy van !) Ez igy van. Ép ezért a kormány főtörekvése az volt, hogy a korona értékét stabilizálja. Ne értsenek félre. Nem a korona javításáról beszélek, hanem a korona árfolyamának állandósításáról, mert a kormány is — ópugy, mint az egyes ember — csak állandó koronaérték mellett rendezheti biztos alapon államháztartását és állapíthatja meg biztosan bevételi forrásait és különösen azt, hogy a segítés mérve, módja tekintetében mikép intézkedhessen. A külpolitika és a jóvátétel. Rá akarok mutatni arra, hogy mik voltak akadályai ennek a munkának. Nem valami belső kormánymulasztás, vagy téves intézkedés, hanem akadálya volt elsősorban az a nyomasztó külpolitikai gazdasági helyset, amelyben élünk, továbbá az a formális ádáz gazdasági háboru, amelyet velünk szemben gyűlölködő I szomszédaink folytatnak. Ehhez iön I még az a szerencsétlen körülmény, hogy a nagyhatalmak évek óta függőben tartják a jóvátétel kérdését. Ez a kérdés is bizonytalanságával súlyosan nehezedik közgazdasági életünkre s nem is sejtjük, kell e fizetnünk, vagy sem s ha kell, mit és mennyit. A mi hitünk szerint nem tudunk fizetni, hisz mi már megfizettük súlyosabban, drágábban, csonkaországunkból, mint bárki más. (Úgy van ! Úgy van I) A borkivitel pangása. Tisztelt Barátaim! Külkereske delmi mérlegünk folyton romlik. Ennek okát én is a kisantant államok gazdasági elzárkózottságában találom. Elég e tekintetben, ha csak a borkivitelünk pangására mutatok rá! Pedig a kormány mindent elkövet, hogy borunkat kivihessük s még sincs rá mód, mert tudják szomszédaink, hogy mily tényező a bor a mi gazdasági életünkben s ezzel is nyomni akarnak bennünket. A haladás útja. S ha mégis azt nézem, van e valami haladás ebben az óriási küzdelemben, amelyet a kormány mint lelkiismeretes orvos beteg közgazda- sági életünk súlyos vergődésében elért — azt kell mondanom : Istennek hála — van! (Halljuk! Éljenzés.) A kormány eredményei. Bethlen István grófnak (Éljenzés !) sikerült odáig vinni a dolgot, hogy végre egy esztendei céltudatos, de keserves munka után szóba álltak velünk a nagy ententehatalmak. Nem szabad lekicsinyelnünk ezt a tényt. Rövid egy év utánr a szomszédok minden erőlködése ellenére is a Bethlen kormány abba a kedvező helyzetbe került, hogy maga a kormány feje tárgyalt a nagyhatalmakkal a jóvátétel s a külföldi kölcsön kérdésében. Es e tárgyalással kapcsolatban rá kell mutatnom az eredményre: Olaszország és Anglia mellénk állott és szükségesnek látta, hogy a külföldi kölcsönt megkapjuk. Nehogy azt bigyjék, Barátaim, hogy ez valami érzelmi változás eredménye. A nagy politikában csak egy játszik szerepet: az államok érdeke. Mit vonhatnak le tehát abból, hogy velünk szóba álltak ? Azt a követkéz tetést, hogy Olaszország és Anglia szemében az európai konczertben már valakik kell, hogy legyünk, valakik olyanok, akikre számítani lehet. (Helyeslés.) Ez a Bethlen-kormány érdeme és dicsősége. (Lelkes éljenzés.) Az elmondottakból megállapíthatjuk egyértelmüleg, hogy gazdasági bajaink eredője külpolitikai helyzetünkben keresendő. Tehát mi a teendője a kormánynak külpolitikailag ? (Halljuk!) A kormány feladatai. A kormány külpolitikailag kettőz feladat előtt áll és pedig: kedvezőbb hangulatot kell teremtenie a jóvátétel szempontjából és javítani kell a külkereskedelmi mérlegünket. Ami az első kérdést illeti, előbb már utaltam a Bethlen-kormány sikerére. Egy év alatt elérte azt, hogy valakik lettünk. Ez annak a ■»tÓs küzdelemnek és kormánymunkának az eredménye, amelyet a Bethlen-kormány a konszolidálás, a nemzet megerősödése s a rend, béke és nyugalom érdekében kifejtett. (Elénk tetszés.) Kereskedelmi mérlegünk javítása. Nézzük a másik feladatot, külkereskedelmi mérlegünk javítását. Nem kell bizonyítanom, hogy a külföldi kölcsönre — pénzünk értékének állandósítására — feltétlen szükségünk van, hogy lábra állhassunk. (Úgy van!) Úgy áll a helyzet, hogy megcsonkításunk folytán ipari nyersanyag termelő vidékeinket elvesztettük. Iparcikkeket, fát, szenet és sót nagymennyiségben vagyunk kénytelenek behozni. Körülbelül évi 100 millió aranykoronát tesz ki az az összeg, amely a kiviteli minuszt megszüntetné. A külföldi kölcsön. Ezt a 100 millió aranykorona többletet mai közgazdasági berandezkedé- Bünkkel előteremteni nem tudjuk. A kormány számítása szerint a mezőgazdasági termelés fokozásával s uj iparok meghonosításával csak 5—6 év múlva fedezhetjük a 100 millió aranykoronát, amire szükségünk van, kölcsön alakjában, hogy ezalatt az 5—6 év alatt a korona ingadozásával járó romboló hatást kiküszöböljük. A termelés fokozása. Es itt meg kell Önöknek mondanom, hogy a kormány minden lehetőt elkövet úgy a mezőgazdasági, mint az ipari termelés fokozása érdekében. Csak utalok arra, hogy ép most van megvalósulás előtt a mezőgazdasági és kisipari termelés megszervezése. Itt kell rámutatnom az állam által felállított szénkéneg gyárra, a réz- gálicellátás s a nemesített vetőmaggal való ellátás biztosítására. A kormányzónak s az őt támogató pártnak az a célja, hogy a konszolidáció megerősödésével a békés, nyugodt munka, a biztos fejlődés lehetőségét megteremtse s végső feladatának tartja, hogy a haza minden egyes fiának megélhetését biztosítsa. A politikai életünkben még meglévő zavarok második eredője — állami költségvetésünk passzivitása. Lényegesen több a kiadásunk, mint a bevételünk. Ennek oka is nagyrészben koronánk romlása, második hathatós oka pedig az, hogy az életviszonyok oly bonyolulttá váltak, hogy az állami adminisztráció felemészti bevételeink legnagyobb részét. Itt is megvan a mód, ahogy a kormány segíteni akar. Egyik, amit már mondottam, a korona értékének állandósítása, másrészt pedig a legnagyobb mérvű takarékosság az egész vonalon. (Élénk helyeslés). A takarékossággal kapcsolatban osak arra akarok rámutatni, hogy a kormány mindent elkövet az állami adminisztráció olcsóbbá és egyszerűbbé tétele tekintetében. Mint bizonyára tudják, rövidesen tárgyalás alá kerül a tisztviselői létszámcsökkentés. Ez a kérdés kell, hogy nagyon óvatosan kezeltessék, egyrészt, hogy az állami adminisztrációban be na álljon a csőd — s ezért az eljárásokat revideálni kell —— másrészt viMOLHAR • Ruhákat ueayilea fest, tisztit«Szekszárdi gyázni kell arra, hogy az elbocBá- tandók elhelyezkedéséről gondoskodás történjék, mert enélkül csak az ellátatlanok száma növekszik. A kormány ezen intézkedését is csak fokozatosan hajtja végre. Épen ezért arra kérem önöket, lássák be, hogy önmagunk ellen vétünk, ha azt ki- váüjuk, hogy máról-holnapra történjék minden. A felesleges terhek. A kormány egy évet tűzött ki ennek a végrehajtására. Legyenek tehát türelemmel. A kormány eltökélt szándéka, hogy ezt végrehajtsa, — erről törvény is lesz — hogy levegye állampolgárai válláról a feleslegesnek mutatkozó terheket. A belpolitika. Áttérek a belpolitikára. Annak a közgazdasági betegségnek a szimp- tornája, amelyben országunk szenved, belső életünkben is jelentkezik. Ezek a bajok a drágaság folytonos növekedése, a munkanélküliek szaporodása, az árak emelkedése, a megélhetés egyre súlyosabbá válása, a békétlenség, mind mind köz- gazdasági betegségünkből erednek s ezek a mi belső állami életünket idegessé, zavarttá s nyugtalanná teszik. A rend biztosítása. A kormány mindent elkövet a jelenségekkel szemben. Bünteti az árdrágítókat, üldözi az uzsorát. A munkás szövetkezetek felállítása, a belső réndnek és biztonságnak erőhatalommal való biztosítása, a munkabérek szabályozása mint a szimp- tornák leküzdésére irányulnak. Ezen a téren azonban nem elég a betegségi tünetek megszüntetése. Az igazi gyógyulás csak a betegség okának, a betegség eredőjének megszüntetésétől várható. Énnek egyik orvossága közgazdasági helyzetünk javítása, másik orvossága szociális intézkedésekkel, munkaalkalmak teremtésével a megélhetés biztosítása a haza minden polgára részére. Ilyen szociális intézkedés a föidbirtokreform törvény végrehajtása. Közérdek és közgazdasági érdek, hogy ez a törvény minél előbb végre- hajtassék, hogy a megnyugvás minél előbb beálljon s a termelő munka fokozott mértékben meginduljon. Érdeke ez főleg az országnak, de a birtokosnak épugy, mint az igénylőnek. A birtokosnak tudnia kell, hogy megmaradt gazdaságát hogy rendezze be és mi lesz az övé, az igénylőnek pedig tisztában kell lenni, kap-e földet, avagy máskép gondoskodjék-e a megélhetésről.. Ezt a célt szolgálja a földbirtoknovella, amely szintén rövidesen tárgyalás alá kerül. A megélhetés biztosítása. Tisztelt Barátaim! Lényegében ezek azok az irányelvek, amelyek a kormányt működésében vezetik. (Él* jenzés), Ez egy irányban csúcsosodik ki, abban az irányban, amit beszédem elején jeleztem, nevezetesen a megélhetésnek biztosításáról, a rendnek nyugalomnak helyreállításában, szóval a konszolidáció megteremtéséről. Én itt azt kérem önöktől, legyenek kitartók és türelmesek. Bízzanak a kormányban. Én hitemmel, szavammal állok jót, hogy Kossuth Lajos-utca, Telefon szám: 28 J J
