Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1922-09-02 / 36. szám

I TOLNAMEGYEI ÚJSÁG felekezetek közti békességnek ezen * klasszikus földjén, Bezerédj István Ennek » hálának és kegyeletnek lerovást módja Bezerédj I tván nemes emlékéhez akkor lesz méltó, ha mindnyájan úgy ragaszko- vallásunkhoz, mint ragaszko tdott ő 8 b51 mindnyájan úgy tisztel­tük a mások vallásos meggyőződését, int tisztelte ő Ez lesz a keresztény iyházak együttműködésének s a felekezetek közötti békének legbiz­tosabb záloga, melynek jegyében az üsszes megjelenteket szivem egész melegével üdvözlöm. A felolvasást óriási tetszésnyilvá­nítással kísérte, a közönség, jeléül annak, hogy az elmélkedő, a ma­gyarságnak ez a kiváló .tudásu és lelkes hive, eltalálta azt a hangot, amely minden ember szivéhez ér, aki nem szóval, de becsületes munkával I romokból építeni akar. Oly keve­sen vagyunk, nem engedhetjük meg I aet a lukBzust, hogy ne szeressük j egymást csak azért, mert más for- 1 mák mellett imádjuk az Istent. A nagyhatású felolvasás után Kuoczer Jenő ügyvéd, R^ichl Géza orvosnöveodék és Stein Miklós építész­mérnök, Bo!du8 Magda zongorakisé rete mellett Beethoven egy gyönyörű qaartettjét adták elő nagy. pracizitás- gal és a müérlők nagy élvezetére. Bodnár István, a megyei Írógárda 1 legelsője „A gályarabok“ c., lapunk más helyén közölt gyönyörű irredenta költeményét olvasta fel,óriási tapsot Ljfrdemelvén ki. Or. Orffy Lajosné [ nagy tetszés mellett néhány Gold- marck dalt adott elő zongorán. Ezután következett Ravasz László püspök Szekszárdon mondott beszé deinek leghatalmasabb]», amelyet Németh Gyula ev. lelkész ur szíves­ségéből, aki a beszédet gyorsírással lejegyezte, egész terjedelmében köz­lünk, hogy azok, akik nem lehettek, I vagy nem voltak jelen, ha nem is élvez­hették a szónokiás remekével elő­adott beszédet, legalább olvashassák a magyar haza fájdalmas szeretetóvel telitett remek gondolatokat, megszív­lelhessék és követhessenek az abba ügyesen beleszőtt intelmeket. Dr. Ravasz püspök beszéde. Mélyen tisztelt Közönség ! Hölgyeim és Uraira ! Sok embert hallottam már panasz kodni amiatt, hogy nem látja a hol­napi napot. Emberi gyarlóságunkhoz köttetve nem tudjuk, hogy mit hoz a jövendő. Mennyi mindent máskép tudtunk volna csinálni, akár a közel múltban, akár evvel a nagy világ­háborúval kapcsolatban, hogyha előre láttuk volna és tudtuk volna, hogy mi a jövendő Azt hiszem, a tisztelt közönség körében sok olyan ember van, aki rövid idő alatt gazdag em­berré válna, ha az árfolyamok emel­kedése és esése tárgyában világo- * «abban látna előre, mint ahogy átlag lehet látni. Csak egyetlenegy ember rŐl olvastam, hogy Ő meg csak azért az egy dologért panaszkodott, hogy az ember előre lát. Azt mondta, hogy minden nyomorúságunknak, szeren­csétlenségünknek, egész emberi vég­zetünknek és átkunknak az az oka, hogy mi előre tudunk látni, bele tudunk nézni' a holnapba, hogy van ránk nézve jövő. Ez az ember nagyon 1922 szeptember 2. _______ ok os ember volt. A legújabb idők ®gyik legkiválóbb lélekbúvára és bozzá-bölcselője. Egy egész rendszert épített arra a gondolatra, hogy az ember, miután rémülten látja, hogy miféle vesze­delmek közelgetnek reá, mindenek felett pedig milyen halálos végső bizonyossággal támad reá az elmúlás és a halál, önvédelemből teremt magá­nak menekvési lehetőséget, hogy ki­szabaduljon ebből a fekete gyűrűből. Es ezek a menekvési lehetőségek az eszmények, a művészet, a hit, a val­lás. Nem fogadom el az elméletet, bár alapgondolatát ötletül érdekesnek tartom. Vegyük most csak azt, hogy nekünk embereknek kiváltságunk, vagy mondjuk, végzetünk, hogy előre látunk és ránk nézve jövendő már a jelenben létezik. Lám, mikor a gólya madár útra kel, hogy átrepüljön a tengeren, nem látja a jövendőt; ösztönszerüleg, sej­telmesen, öntudatlanul cselekszik. Mikor a fecske madár visszajön és építeni kezdi a fészkét, valami ellen állhatatlan benső kényszer biztatja őt és állandóan a jelenben dolgozik, nincs meg rá nézve a jövőnek a képe, ihletése, biztatása; szakadatlanul a jelenben él. Mikor az első fűszál megzsendül és megindítja felséges szabadságharcát, a nyirkos hideg földből nem látja ő még a kék ibolyát vagy a nyiló marmancs virágot, amiért küzd, amit ki akar termelni; ösztönszerüleg, öntudatlanul a jelen­ben él és éppen azért van meg ben­nük az a bámulatos biztosság, gond­talanság és tékozlás. Milyea biztos a maga dolgában a költöző madár. Mennyire reálitás a gondviselés a fecskére nézve; hogy tudja ő azt, hogy ő tápláltatni fog, és láttak-e még diadalmasabb, büszkébb vala­kit, mint a földbe vetett gabonamag, amelyik megérzi, hogy egyszer kalász lesz,’napsugárban, szélben, mint egy aranyhaju királylány az élet igézeté vei és áldásával. Milyen boldog lenne az a mag, hogyha ő tudná, hogy ő kalász lesz, öntudatosan, programsze­rűen, tervképen valósítaná meg, mű­vészi öntudatossággal alakítaná ki a jövendőjét. Milyen boldog és bizonyos lenne az a gólya, amely átszáll a messzi tengereken, tudván, hogy mért és akarván azt önön ihletése és vá­gya után indulva. A buzamagtól megkérdezi valaki, mi akarsz lenni, az meg tud felelni reá, hogy én kalász akarok lenni. És ha most én ebben a társaság ban egyen-egyen megkérdezném a jelenlevőket, hát te mi akarsz lenni, vájjon hány felelet érkezne be olyan, amelyik azt mondaná, én nj magyar nemzet akarok lenni. Uj magyar nemzet, mert a régi az már csak volt. Visszájára fordult a Széchenyi szava: csak volt, de nincs már ma­gyar. Az, aki most van, már nem a régi, széttépve, darabokra szedve csonka vérző törzsével és ebben a törzsben annyi őrlő szu és annyi pusztító betegség. Sokszor úgy érzem, most, ezekben a napokban teljesedett be Vörös- martby prófétai látása, jóslata: „Né­pek hazája nagy világ, hozzád bátran kiált. Egy ezredévi szenvedés kór éltet .... vagy halált.“ É’et vagy halál kérdésével áll a jövendő kapujában a magyar nemzet és ez azt jelenti, hogy az én lelkemben sokszor annak a gondo-latnak ret­tentő árnyéka vonul végig, vaj - jou a magyar nemzet nem egy halott nemzet e ? nem oly nép, amely bevégezte történelmi pályafutását ? amelynek nincs több hivatása és ten­nivalója ezen a földön ? amelyik ép ngy lejárta már a maga életét, mint ahogy az emberek és egyének élete lejár V Mint ahogy vége van a római birodalomnak, annyi őskori hatalmas monarchiának, mint ahogy újabban omladozik és széjjelhullott szemünk láttára az európai török birodalom? És ez a kételkedés azért férkőzik a szivemhez közel, mert ha vissza­tekintek a múltra, minden nagy tör­ténelmi korszakban látom és láttam a magyar nemzetnek nagy hivatását. Mint a nép vándorlási mozgalmak utolsó, kései hullámverése a legtávo labbi keletről, a turáni fajtából vető dik ide a nyugati civilizáció bástyája mellé és hoz egy örök üzenetet, rej­3 telmes örök keletről, felséges bizta­tást, előre küldött követet, évezre­dek múlva meginduló nagy uj epochá­ról. Ázsia álomhozó követe, Ígéretes beroldjakép jött ide, előrevetett indo- germán áramlat sövénye mellé oda plántálódott azzal az öntudattal és ígérettel, hogy fölóje nő minden teuton erdőnek. Aztán* láttam, hogy lett "ebből a kis magyar turáni civilizá­cióból egy védő bástya, amely ott áll és testével védi a nyugatot önön testvérei, kelet ellen, hogy tékozolta a vérét, hogy tette le rá a lelkét. Azután láttam, látom, hogy a leg­újabb korszakban és állami alakula­tokban miképpen lett nyugati civili­zációjával és európai berendezkedé­sével végső vára Európának a Bal­kánnal szemben. S most láttam s látom azt, hogy ez az ország, amelyet a természet és minden fijldrajzi előfeltétel, oiyan egységnek tervezett, gondolt és alakított, mint hullott szét darabokra. Körülötte mikép alakultak fiatal ál­lamok, amelyek eddig történelem előtti korszakot éltek, a hó alatt erő­södő növényélet történetét élték le. Igaz, hogy a Balkánt feltolták Nagy­váradig, de azt hirdették, hogy a mikor ők európaizálódnak, akkor meg a Balkán leszorul Galacon túlra. És itt a megmaradt magyarság, eb­ben a rettenetes egyenetlenségben szétforgácsolt erejével. Nem tud senki munkába kezdeni, mindenki vesz egy tégla darabot, hogy felépítsen egy templomromot, a másik nem egy másik tégladarabot vesz fel, hanem kiveszi amannak a kezéből s ha nem adja, fejéhez vágja a téglát. Minden törtéuik, csak az nem, hogy az épités folyna. Mi kell ide ? Mire van ennek a nem­zetnek szüksége ?Mi menti meg ezt a nemzetet ? Uj magyar lélek ! Tisztelt közönség ! En nem láttam a történe­lemben nemzetet, amely annyira a lélek nemzete lett volna, mint a ma­gyar. Ezt a nemzetet nem tartotta meg ezer esztendeig a szerencséje, mert szerencsétlenebb nemzete nem volt a földnek. Ezt a nemzetet nem a gazdagsága tartotta meg ezer esz­tendőn keresztül, mert szegényebb nemzet alig volt ezen a földön. Ezt nemzetet nem a hadserege és győz­tes háborúi tartották meg egyezer esztendőn keresztül, ennek a nem­zetnek hadserege sem volt, vesztes háborúi voltak, önmagánál mindég százszorta erősebb ellenségekkel küz­dött. Ezt a nemzetet eddig csak a lelke tartotta meg, amely láthatatlanul át­itatta a földet, az alföld homokját, Benne volt rengetegeinkben, ott mo­solygott, játszott a délibábbal, vilá­gított, messzire tekintett hófehér ha­vasaink csúcsán, kizengett mint áb­ránd a tilinkó szavában, tárogató be­szédében, sarkantyú pengésében, tán­cunk ritmusában, bölcső dalban, temetési énekben. Láthatatlanul, ki- szakithatatlanul ezt leheltük be és ezt sugároztuk ki. És mikor ez a lé­lek megromlott, akkor minden dicső­sége magaslatáról egyszerre hogy alá- hanyatlóit. Mátyás király halálától a mohácsi vészig, egy emberöltő sem telt el s a legnagyobb magasságból a legnagyobb mélységbe szédült. Semmi más nem történt ezzel a nem- . zettel — mindene ’megvolt ugyan­LAKÚ isGA2DAlitól ÉPÜLETEK ' építése előtt, kérjen díjtalan tájékoztató költségvetést ----------------- a szabadalmazott ---------------­eg yszerű «a tartós SÍKOS-RENDSZERI), ÖREGES BETONFALAKRÍL száraz olcsó 1000 drb. téglát pótló ily betonkőnél 2000—2500 korona a megtakarítás, tehát egy közepes nagyságú lakóháznál kb. 100,000 korona takarítható meg. — Kőzségenkint közös építkezésre tömörült — házhelyjogosultak részére díjtalan típustervek és összehasonlítható költségvetések. E betonkövek kölcsön modelljeinkkel a helyszínén is önthetők, de úgy ezek, mint az, ugyancsak saját gyártmányú tetőcserép és cementlapok, -------------------—— raktárról is szállíthatók. -------------------------­AP ÁTI CEHENTHOVER * BR. F1ÁTH ÉS SÍKOS síkos gyula építész Telefon: 84. SZEKSZÁRD Széchenyi-utca 1081. sz. (a posta mellett] Telefon: 84. WMM HA1DEKKER JÁNOS oki. mérnök insatlanforsalmi és parcellázd irodája SZEKSZÁRD. Engedély O. F. B. 2016/921. sz. a. Eladó Szelcszárdon: a Bartinában lakÓháZj 350.000 koronáért. a Felső utcán 2 tanya pincével, szobával. Vízimalom földdel, lakással, gazd. épületekkel eladó. Irodai órák: 9—12 ig. Válaszbélyeg melléklendő. ’

Next

/
Oldalképek
Tartalom