Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1922-07-29 / 31. szám
IV. évfolyam. Szekszárdi 1922 július 29. 31. szám, KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szára 85 és 102. HEIINzetésI <r: Helyben és vidéken: egész évre 120 K, félévre 65 K, negyedévre 35 K. — Egyes szám ára 4 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap aiegjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdeti« dija 59 korosa A hlrdatds as ntoM oldalon agy 60 mUlmétcr széles hasábon nüUméter soronként 3 korona« • szövegoldalon 4 korona, a hírrovatban elhelyezett reklémhlr vaUniM • nyllttér soronként 30 koroséba kerül. Családi hírek és vállalati Mi» detések külön érezabés szériát Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. A búza. A búza ára ezen a héten olyan rettenetes magasságba szökött, hogy a vagyontalanok, a kezük munkájából élő milliók a végromlás, az éhhalál rémének gyors lépteit látták a felfelé törő hatalmas árhullámban. Nagy megkönnyebbülés vett erőt a lelkeken, amikor a hullám megtorpant. A legfontosabb élelmicikk .ára most már visszafnlé igyekszik. Csodálatos, hogy miként .történhetik meg a búzának ez az aránytalan áremelése olyan országban, mint a mienk. Hiszen ’Magyarország első sorban föld- . mivelő állam, amelynek az idén, — ha közepes termése volt is — ?mégis annyi búzája lesz, hogy az itthoni szükségleten felül tekintélyes mennyiséget lehet kiszállítani a külföldre is. Mi okozta hát a saját terményünknek ezt a borzasztó, magas árát? A termelő gazda a múlt »évi aratás után alig 1000 koronás áron vált meg a búzájától, amellyel a tél közepén már a tőzsde kezdett szemérmetlenül spekulálni és a nyár elején a magyar pénzkirályok már négyszeres, ötszörös áron vették egymástól a gabonát. Természetes, hogy a gazda is a sarkára- állott, amikor látta, hogy a tőzsde spekulánsai, akik elképzelhetetlen gazdagságban élnek, hogyan szereznek óriási vagyonokat, száz milliókat, a föld népének verejtékes, nehéz munkája árán. Igen, a gazda is odaállott, mert nem akarta engedni, hogy a maga munkájának a gyümölcsét mások kaparintsák el. Ebben a tülekedésben az aranyérték és a világparitás hajszolásában alakult ki az őrült gabonaár, amely ■túllépett azokon a határakon, ameddig a nemzeti lelkiismeret engedelmével elmehetett volna, így magyarázható meg az a mértéket nem tartó mohóság, amely magán a termelőn is úrrá lett. Természetes, hogy ez a borzasztó bőrzehajsza, amely a pénzünk külföldi értékét is anyányira . megingatta, idebenn általános drágulást idézett elő minden vonalon és a legkétségbe- ejtőbbé teszi úgy a tisztviselők, mint a munkások jövő helyzetét. A kormány kötelessége, hogy gátat vessen a féktelen és lelki- ismeretlen áríelhajtásoknak. A nagybankok dzsungelében a konjunkturális spekuláció jólétben virágzik a milliók nyomora fölött. Oda kell vasmarokkal benyúlni és odadörögni a vámpírok, a vér- szopók fülébe, hogy most már igazán elég volt! b. I | Db*. Fent Ferenc f I Nemcsak a szekszárdi katholikas hivek, hanem az egész pécsi egyházmegye mélységes gyászát és veszteségét jelentette a táviró, amely szerdán reggel hirül hozta, hogy dr. Fent Ferenc szekszárdi apátplébános Gleichenbergben meghalt. Váratlanul jött a halálhír, mert bár az apátur hetek óta gyöngélkedett, senki sem gondolta, hogy betegsége katasztró- fális végű lehet. Bajával maga sem törődött és csak pár héttel ezelőtt ment rövid tartózkodásra Szálkára, remélve, hogy a légváltozás hamarosan (meggyógyítja könnyűnek hitt tüdőhurutját. A várt javulás azonban nem következett be ób dr. Fent kénytelen volt magát báró Korányi orvostanárral megvizsgáltatni. A professzor tanácsára alig tiz nappal ezelőtt Gleichen- bergbe ment, hogy az ottani csodás fenyvesek balzsama enybitse egyre kinzóbb fájdalmait. Azonban már késő volt: a betegség kedden este végzett vele és idegenben oltotta ki nemes életét. Fivére, Fent László szekszárdi hitközségi pénztárnok még a gyászhir vétele előtt Gleichenbergbe utazott, mert egy előző távirat az apát ur állapotának a reménytelen voltát közölte. O már nem is találta életben bátyját, akit valószínűleg Gleichenbergben fognak ideiglenesen nyugalomra helyezni. SértenŐk az ő egyszerű, szerény, puritán egyéniségének emlékét, ha dicsérő szavakkal méltatni akarnók az ő áldásdus működését. Alábbiakban adjuk nemes élete történetét. Fiég beszédesek annak az adatai magukban is. * Dr. Fent Ferenc az 1861. évi december hó 21 én született a bárány a megyei Vajszlón, ahol az atyja esztergályos mester volt. Odahaza elvégezte az elemi iskolát, majd beadták Pécsre a gimnáziumba. Szerény viszonyok között élő szülei az idegenben taníttatni nem bírták, azonban a pécsi ferencrendi atyák felkarolták a tehetséges fiút és klastro mukban ingyen lakást és élelmezést kapott. Kitűnő tanuló volt és mert a gimnáziumi tanulmányait kissé későn kezdte, tanárai biztatására az egyik osztályt a szünidő alatt végezte j el. A gimnázium ötödik osztálya után I felvették a pécsi egyházmegyébe papnövendéknek. A középiskolában nyert kitűnő érettségi bizonyitványa alapján a püspök a Pázmáneumba küldta öt és igy a bécsi egyetem bittudományi karán végezte főiskolai tanulmányait. Az 1886. évben szentelték pappá és mint nádasdi káplán rövidesen megszerezte a tbeológiai doktorátust is. Három évi káplánkodás után Dulánszky püspök 1889 ben kinevezte öt a pécsi szemináriumba a praefectus segédjének és emellett végezte az egyházmegyei felsőbb iskolák tanfelügyelőjének a teendőit is, sőt az 1890. évtői az 1894. évig néhány pécsi intézetben hittanár is volt. A püspök 1894-ben felmentette ezen terhes állásaitól ós kinevezte őt a pécsi szemináriumba a biblikus tudományok, a zsidó és az arab nyelvek rendes tanárává. Négy évi tanárkodás után megpályázta a szekszárd-ujvárosi plébániát, amelyet számos aspiránssal szemben el is nyert. A gyakorlati lelkipásztorkodás terén szerzett érdemei elismeréséül az 1906. évben szentszéki ülnök lett és Wosinsky Mór halála után 1907- ben a vallás és közoktatásügyi miniszter őt nevezte ki szekszárd- belvárosi plébánosnak. A király 1909- ben a jászti (Veszprém megye) címzetes apátságot adományozta neki és 1912-ben ő lett a kerület esperese is. Mint szekszárdi plébánost a jó pap számos erénye — többek közt polgártársai érdekeinek az istápolása — jellemezte. Hamarosan tagja lett úgy Toln&vármegye törvényhatósági bizottságának, mint SzekBzárd város képviselőtestületének és a reá bízott teendőknek mindkét helyen lelkiismeretesen, a köz javára meg is felelt. Mint a szekszárdi r. kath. elemi iskolák feje az ellenőrzést a tanügy fontosságának megfelelő pontossággal, kifogástalanul teljesítette. Mikor a háborús összeomlás után bekövetkezett szerb megszállás a pécsi egyházmegyét ketté szakította, gróf Zichy Gyula pécsi püspök 1919 februárjában kinevezte őt a meg nem szállott részek püspöki hely nőkévé és ebben a minőségben számos, csupán a püspök Bzámára fentartott jogot gyakorolt. Mint püspöki helynök a legnagyobb lelkiismeretességgel és bölcseséggól végezte teendőit egész a múlt év angusztus végéig, amikor Pécs felszabadult és a püspököt mi sem akadályozta többé egyházmegyéjének kormányzásában. Gróf Zichy Gyula püspök dr. Fentet püspöki helynöki minőségében tanu- sitott értékes szolgálataiért pécsi kanonoksággal kívánta jutalmazni és rövidesen ki is nevezte volna őt az üresedésben levő egyik stallumra, ha érdemes szolgáját oly váratlanul és olyan korán magához nem szólítja a Mindenható. A szekszárdi _ kereskedelmi Iskola ü$ye. A vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratot intézett Szekszárd városához és megszabta az intézet államo- sitásának feltételeit. Ebben az ügyben dr. Orffy Imre nemzetgyűlési képviselő kíséretében Szekszárdra érkeztek * dr. Nagy Zaigmond kultuszminiszteri osztálytanácsos és Stróbel Jenő, a minisztériumba beosztott felsőkereskedelmi iskolai tanár, akik dr. Éri Márton alispánnal együtt megjelentek az iskola felügyelő bizottságának e hó 26-án tartott ülésén. Ugyanott Vendl István polgármester elnöklete alatt résztvettek: Mirth László, Leieht Lajos, dr. Zsigmond Ferenc, ifj. Debulay Imre, dr. Reach Aurél és Gedeon Béla. Az ülésen a polgármester ismertette az iskola létesítésének történetét és azokat a körülményeket, amelyek miatt a képviselőtestület az iskola államosítását kéri. Felolvasta azután a kultuszminiszternek e tárgyban érkezett leiratát, amely az államosítás esetén a város hozzájárulásának a mértékét körvonalozza. A maga részéről egyébként ragaszkodott mindazokhoz a feltételekhez, amelyeket a képviselőtestüldt az államosítás kérdésében már kimondott. A vita során az a vélemény szűrődött le, hogy az államosítás sikere érdekében a bizottság elfogadás végett a következő javaslatot terjeszti a képviselőtestület elé: Szekszárd város magára vállalja az államosítandó intézetnek egyelőre ideiglenes, és a viszonyok javulásával a végleges elhelyezését a minisztérium által kívánt körülményeknek megfelelően. Az ideiglenes elhelyezésre kéri a főgimnázium nélkülözhető termeinek az átengedését, melyeket már most bebutoroz. Úgy az ideiglenes, mint a végleges elhelyezés tartama alatt a város jó karban tartja a helyiségeket és szolgáltatja a fűtéshez a tűzifát. A bútorokat és a tanszereket a város szerzi be az évről évre felmerülő szükséghez képest oly képen, hogy a megnyitandó osztály számára a tanulmányi eredmény biztosításához szükséges összes eszközök rendelkezésre álljanak. Kéri a város, hogy addig, amíg az iskola a főgimnázium ban nyer elhelyezést, a főgimnázium tanfelszerelését a kereskedelmi iskola
