Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-04-23 / 17. szám
III. évfolyam. Szekszárd, 1921 április 23. 17. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflletében. Tel efon szám 85 és K)2. Előfizetési ir: egész évre 80 K, félévre 42 K, negyedévre 24 K. Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. Szerkeszt«: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illet« közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 30 korona A hirdetés ax utolsó oldalon .egy 60 ailllmcter széles basébbn mlllméler soronként 2 korona, a szöveffoldalon 3 korona, a hírrovatban elhelyezett reklémhlr valamint a nylliter soronként 20 koronéba kerül. Családi bírák és vállalati hirdetések külön árszabás szerint. KormfiRyproiramiii. A nemzetgyűlés keddi ülésén, mutatta be Bethlen miniszterelnöki kormány programmját. A magyar ^politikai élet forrongó, még mindig ki nem alakult voltának tudható bé, hogy Friedrichtől—Bethlenig igen sok beköszöntő programmot volt al-> kalma a nemzetgyűlésnek végig hall-1 gatní és az ország ki nem választottjainak végig olvasni. Szinesék, hangzatosak voltak ezek a programmok, de nem éreztük ki belőle, akik csak a távol ság“hullám- gyürüinek retortáin átment szónoklatokat hallhattuk, a meggyőző erőt, a határozottságot és sokszor úgy véltük, hogy frázisokba burkolták a gondolatot, hogy elrejtsék a tulajdonképein tartalmat. Bethlen István gróf felé reménykedve tekintettünk a vörös uralom rémnapjaiban. Az ő bécsi hazafias ipunfeájától reméltük, vártuk a megszabadítást. Rajta kívül álló okokból éz?n reményünk nem teljesedett, a román megszállás lealázó, végtelen káros tényével szabadulhattunk csak meg a vörösök őrült uralmától. A király-puccs által felidézett hullámverés emelte Bethlen grófot most a miniszterelnöki székbe. Az a gyorsaság, az a határozottság, amellyel. megalakitotta kormányát, határozott férfiasságra vall, az a programra, amit elmondott — amelyben minden taktikázás nélkül, őszintén szögezte le a múltnak és jellennek kilengéseit és ezekkel szemben elfoglalt álláspontját —- biztosíték arra, hogy a magyar politikai élet, a zavarosban halászni szeretők mesterkedései és fon- dorkodásai dacára, a konszolidáció, a salaktól megtisztult, frázismentes, de annál erősebb meggyőződésen felépült, nyugvó pontra jutott. A miniszterelnök leszögezte, hogy ezt a romokban heverő owzágot nem mágnás konzervatizmu8sa], nem paraszt demagógiával és nem zsidó liberalizmussal Tehet felépíteni, hanem a kereszténység magasztos érzésével, az értelmiséget és gazdát magába foglaló, áldozatokat hozni akaró és tudó, maradiságot feladó, szélsőséges kilengésektől mentes, de jogkiterjeBz- tést nynjtó, megértő, kitartó munkával. A zsidókérdést, nem gyűléseken elhangzó frázisokkal kívánja megoldani, hanem gazdasági tömörüléssel, a gazdasági pályán a vezetésnek kezünkbe vételével, öntudatos, nem -csüggedő munkával. .Demokráciát akar, demagógia nélkül, a becsületes munkássággal való megértő munkát. Üldözni kívánja a destrukciót, de nem akarja megengedni, hogy eme szót kurznslovagok, hangos törtetők ker.eseti és előmeneteli forrásnak használják fel és a konszolidáció felé való Dyugodt haladást megakadályozzák. El kívánja törölni a monopolisz- tikus intézményeket, amelyek annyi visszaélésnek és sok nélkülözésnek Toltak szülői, biztosítani kívánja a szabad forgalmat, de úgy, hogy a kenyérre szorulók korgó gyomrát ne használhassa ki senki uzsoráskodásra. Távol akarja tartani ennek az or szágnak most teljes szétzüllését és szét- szaggatását jelentő király kérdést, biztósitani kívánja, hogy ebben az országban mindenki leírhassa szabadon gondolatát, elmondhassa véleményét, de ezzel szemben az eddigiekénél hatékonyabb megtorló intézkedéseket kiván a sajtótörvénybe felvenni. Megvédi a megyék tradícióit. Reformálja ugyan a több mint bárom évtizedes törvényt, az eddiginél több {demokráciát visz a megyék gytílés- termeibe, de a demokrácia jelszavával nem engedi oda bevonulni a tudatlanságot és a demagógiát. Reformja néni' jogfosztást fog tartalmazni, hanem jogkiterjesztést. Ezek azok a sarkalatos pontok, amiket Bethlen miniszterelnök pro- grammja felölel...... Bármily csekély értékű is a mi szavunk ennek a hatalmas programúinak elbírálásánál, mégis a keresztényi szeretetek felépült hazafias érzé Bünkből kifolyólag a legnagyobb örömmel üdvözöljük: az uj kormányt és fogadjuk programmját. Húsz hónapi küzdelmünk alatt nem törődve gyanúsítással, rágalommal intrikával, sőt bizonyos pártok presz- sziójával sem, egyenként azokért az eszmékért harcoltunk lapunk hasábjain, ami ma kormányprogramm. A magyarok megbocsájió Istenébe vetett tántoríthatatlan hittel hisszük, bogy ezzel a programmal, meg nem ingó férfias bátorsággal és határozottsággal fel lehet építeni az uj Magyar- országot. S. 1521 április 18. 1521 »április 18. Milyen szürke naptári dátum. É9 mégis milyen sokat jelent. Jelenti á reformációnak a világtörténelembe való belépését. Négyszáz évvel ezelőtt ezen a napon állott Luther Márton dr. wittenbergi tanár a wermsi birodalmi gyűlésen V. Károly császárral szemben, hogy igazolja magát eddigi működéséért. Az a. teuton óriás a világ hatalmasságai előtt ezen a napon tett bizonyságot hitéről és a hivő embernek arról a bátorságáról, mely nem retten vissza a haláltól sem. Este volt. 6 óra. A boltíves ablakokon át már halványan szűrődtek a búcsúzó nap fáradt sugarai. Az ódon teremre már reá borította fátyolát az alkonyat. A biborpalástok megbámulták, a fegyverek csillogása eltompult. Es a csendes homályban felhangoztak az egyszerű barátnak szavai: Mig a szent- írásból, vagy észokokkal meg nem győznek, semmit vissza nem vonok, mert nem tanácsos, hogy az ember lelkiismerete ellen cselekedjék. Itt állok, mást nem tehetek. Isten legyen segítségem! Sokat mondó szavak. Sokat mondó jelenet. Jelenti ez az egyén felszabadulását, jelenti a szabad vizsgálódás megszületését. Az az alkonyat, amely a teremben borongott, példázza azt az éjszakát, a mely elborítja a középkort örökre. Az egyszerű barátnak bátor szavai mutatják a jövőt, a hajnalt, mely felvirrad a világra, a napot, amely világítani fog a népek között, ragyogni fog magában a római egyházban is. Ennek a nagy jelentőségű eseménynek négyszázados évfordulóját impozánsan ünnepelte meg a szekszárdi ág. h. ev. gyülekezet A főgimnáziumnak templomul szolgáló dísztermében 17-én és 18-án istentiszteletet é8 műsoros estélyt tartott a következő tárgysorozattal: Az április 17-iki estét Sántha Károly egy kedves vallásos himnuszának eléneklésével kezdték; utána — az ünnepség jeligéjeként — Németh Gyula lelkész a nyolcadik zsoltárt és megnyitó imáját olvasta fel. Kurz Vilmos egybázfelügyelő egyszerű, keresetlen szavakkal üdvözölte az imatermet szorongásig megtöltő gyülekezetét, amelynek soraiban nemcsak a helyi gyülekezet legtöbb tagja, ha- - nem más vallásnak, sőt — régi hit- buzgóságra emlékeztetőn — a kö- lesdi szomszédos .gyülekezet tagjai közül is számosán helyet foglaltak. Fábián Imre kölesdi lelkész a Luther Szövetség kiküldöttje 3 szakaszból álló szabad előadásának két első részletet tartotta meg ezután. „Az ember“ volt a tárgya ez eíőteljes, szé les látókörű, biblikus előadásnak. Közben Gaskó Vica : Grieg Frühlings liedjét zongorázta lebe letszerü finomsággal, megértőn, továbbá Joób Imre olvasta fel Sántha Károlynak, az ősz költőnek, a szekszárdi gyülekezet számára régebben küldött három végtelenül kedves, közvetlen versét, melyekre Őt a kicsi „unokalány“ felett érzett öröm és fájdalom ihlette. A gyülekezeti vegyeskar egy kuruc korbeli vallásos dalt énekelt. Még Schumann Abendlied és Träumerei c. darabja következett, melyet zongorán Kalith Andrásné, hegedűn Künsztler Károly dr., cellón Künsztler Kálmán dr., harmóniumon Németh Gyula adlak elő osztatlan figyelem és tetszés közepette. Az estét áldás, majd a vegyeskar éneke: „Erős vár a mi Istenünk“ zárta be. Április 18-án a gyülekezet ajkáról s szivéből rendült fel a reformáció hatalmas diadalmi éneke: Erős vár... Büki Jenő mekényesi lelkész, a- Luther Szövetség másik kiküldöttje imádkozott s olvasta fel azt a szent- irásbeli szakaszt, melynek végső szava: Ecce homo . . . Zsámboki Lajos gimnáziumi tanár a wormsi világtörténelmi napról s annak hőséről, Lutherről emlékezett a látó lélek mélységével, közvetlenségével és költői- ségével. Előadásának és az ünnepnek hatását és hangulatát rezegtette tovább a lelkekben a vegyeskar éneke: Mint kószál a tengerben s Szent- királyi Zoltán szavalata: „Luther“ Porkoláb Gyulától. Fábián Imre be fejezte előadását, reámntatva lelkének mély meggyőződésével arra, aki az egyetlen igaz ember: Jézus Krisztusra ... Beethoven ötödik symphoniájának, melyben a nagy zeneköltő hatalmas erkölcsi ereje és bátorsága zeng és zug, első tételét zongorázták Kopetzky Béláné és Gaskó Vica, nemcsak gyönyörűséget szereztek játékukkal, de fel is emeltek, áhítatra hangoltak. Büki Jenő a Luther Szövetség hatalmas, a nemzet keresztyén társadalma és jövője szempontjából kiválóan fontos munkájáról tervéről, terményeiről beszélt még. Aztán a gyülekezet lelkésze megilletődötteu mondott köszönetét a hallgatóknak, munkásoknak; az Úri imádság és az „Erős vár . . .“ második versének mélységes áhítata, alázata éB bizodalma volt az utolsó bang, az utolsó akkord az ajkakon és a szivek mélyén. A termet mindenik alkalommal zsúfolásig megtöltötte a közönség, amely áhítattal párosult gyönyörtt- séggel hallgatta végig a remek programúinak szebbnél szebb számait, amelyek olyan szép harmóniában ölelkeztek össze, mint egy remekbe készített csőkor. És a csokornak minden szirma és minden levele olyan szépei} és ékesén beszélt az egésznek szerény, mindnyájunk előtt kedves, ékesBzavu rendezőjéről, a fáradhatatlan IJémeth Gyuláról. n|. A Jegyzők Országos Árvaház Egyesületének közgyűlése. Magyarország községi jegyzői karának 1921. évi április 14 én Budapesten zajlott le, eddig még soha sem tapasztalt szép és hatalmas keretek között a folyó évi rendes közgyűlése. A közgyűlést a Nemzeti Hitelintézet palotájának dísztermében tartották meg és emelte a gyűlés fényét a megjelent szebbnél szebb jegyzőnk asszonyokon és leányokon kivül dr. Ruffy Pál államtitkár, Pokoly Lajos, dr. Császár Károly, dr. Blaha Sándor miniszteri tanácsosok, valamint dr. Kuncz Endre és dr. Waltner Jenő miniszteri osztálytanácsosok, dr. Weis István miniszteri titkár, Törö88 Rezső főszámtanácsos, nem különben Katona Imre nemzetgyűlési képviselő, a jegyzők igaz barátainak és jóakaróinak a jelenléte is. Az ország jegyzői karának színe- java ott volt a gyűlésen és valóban megindító módon nyilvánult meg nemcsak az elhangzott, a jegyzőktől megszokott remek felszólalásokban, * hanem a közgyűlés által hozott határozatokban is az egész jegyzői karnak az az akarata, hogy a jegyző árvák és özvegyek nyomorán minél nagyobb mértékben és minél gyorsabban segíthessen. A nagyjelentőségű és talán így is mondhatnánk, a jegyzőtársadalom életében korszakalkotó határozatok ezek voltak: 1. A községi jegyzői kar a Budapesten, a Juzsef körúton levő 41. számú diszes palotájában berendezi: a) a jegyző árvák és özvegyek otthonát; b) a jegyzők Budapesten tanuló fiúgyermekeinek internátusát; c) az egyesület hivatalos helyisé- geit; d) az egyesület tisztviselőinek természetbeni lakást ad ’x e) a jegyző otthont a Budapestre feljövő jegyzők és családtagjaik számára. Az árvák és özvegyek és a főiskolai fiúgyermekek otthona berende zésének előteremtésére országos mozgalmat indít és a siker érdekében belevonja ezen nagyarányú akcióba i jegyzőfeleségeket is, akik ugyanezen teremben, a jegyzők közgyűlésének bezárása után tartották meg gyűlésüket és megalakították a jegyzőfeleségek országos bölgybizottságát. A hölgybizottság szeretettel, lelke- [ sedéssel vállalta magára az árvaház | és internátus berendezéséhez szűkéé- I ges ágy és íehérnemüekDek országos i gyűjtés utján való beszerzését és a j tapasztalt lelkesedésből ós a gyűlésen ! jelen volt jegyzőfe'eségék nagy szá- I mát tekintve, kétségtelenül sikerűin i‘
