Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-04-23 / 17. szám

2 TOLNAMEGYEI UJSAO 1921 április 23. is fog ezen gyönyörű, lelkes akció. A jegyzők otthonit a jegyzői kar saját költségén fogja bútorral és ágyneművel berendezni, még pedig úgy, bogy minden vármegye jegyzői kara egy szobát fog kapni az egye­sületi palotában, saját tagjai és azok családtagjainak megszállása céljára. 2. A közgyűlés örömmel fogadta a falu tájékoztató irodájának felállí­tását és semmi kétség sincs, hogy ez az intézmény rövidesen nemcsak egyik leghatalmasabb pillére lesz a jegyzők külső tekintélye emelésének, hanem, amint az eddigi példák is mutatják, a falusi közönségnek a legkeresettebb helye is lesz, különö­sen pedig a vagyontalanoknak és elhagyottaknak, akiknek ügyeit díj­mentesen látja el. A jegyzőfeleségekből megalakult hölgy bizottság a következő tisztikar ból áll: Diszelnökök: dr. Ruffy Pálné, Doboss Gáborné. Elnök: Morvay Jánosné. Társelnökök: Bitskey Gyu- láné, Rónay Béláné. Alelnökök: Brül­ler Jánosné, Komoróczy Jenőné, Ligethy Béláné, Várkonyi Imréné. Titkár: dr. Koncz Jánosné, Brogli József. Jegyzők: Brogli Józsefné, Komoróczy Péterné, Krenedits Sán- dorné, Pozsár Istvánné, Seultéty Arpádné, Záborszky Zoltánná. Választmányi tagok Tolnamegyé­ből : Purth Adolfné Bátaszék, Illés Gyuláné Dombóvár, Muth Henrikné Nagyszékely, Zsigmond Elemérné Gindlicsalád. Hölgy bizottsági .tagok : Linka Ott- márné Tolna, Horváth ^Lászlóné Szakos, Laskó Dezsőné Döbrököz, Cholnoky Lajosné Ozora, Bertics Pálné Értény, Róber Ferencné Tolna- ezakáiy. Bereczk Istvánné Simon- tornya, Niefergall Nándorné Dana­földvár, Takács Gyuláné Dunaszent- györgy, Babay Gézáné Gerjen, Lösz Henrikné Bonybád, Forray Aladárné Dörypatlan. A szekszárdi Hangya szövetkezet közgyűlése. A szekszárdi Hangya szövetkezet folyó hó 17-én, vasárnap délelőtt tar­totta meg a városháza nagytermében 1920. évi rendes közgyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett. Megjelent 183 üzletrész tulajdonos 2317 darab üzletrész képviseletében. A közgyűlést Hock István szövet­kezeti elnök nyitotta meg lendületes beszéddel, melyben utalt arra, hogy a területi integritás visszaáliitása szem­pontjából is mily nagy jelentősége van a gazdasági szövetkezésnek. Rá­mutatott a szövetkezet ellen felhozott kifogások kicsinyes és rosszindulatú voltára és kérte a tagokat, hogy tartsanak ki bizalommal a szövetke­zet mellett, melynek igazgatósága és felügyelőbizottsága a legnagyobb fe­lelősségérzettel és tisztességgel ápolja a tagok érdekeit. Javaslatára a köz­gyűlés jegyzőkönyvi köszönetét sza­vazott Halász Béla alelnöknek a szö­vetkezet magas nívóra való emelése és eredményes vezetéséért, valamint fáradhatatlan . munkálkodásukért az üzletvezetőnek, tisztviselőknek és al­kalmazottaknak'. Az élénk helyesléssel fogadott be­széd után Halász alelnök hosszabb beszéd keretében ismertette a szö­vetkezet múlt évi üzletmenetét és jelentette, hogy a Mehrwerth fete Béla-téri üzletet a Szövetkezet meg­vette s azt május 15 én megnyitja. A tagmozgalom az elmúlt évben rend­kívül élénk és biztató volt a jövőre nézve is, amennyiben 412 uj tag iratkozott be 701,300 korona éltékü üzletrésszel. Ezzel szemben az aUp- eztbálysz-rü kilépések száma csak 46 volt 26,100 korona üzletrésszel. Az alaptőke dec. 31 én 1,071.600 korona volt A mait évi forgalom pedig 15 758 808 koronát tett ki, ami élénk bizonysága annak, hogy á Hangya szövetkezet olcsó és jó áruval szolgába ki a vásárló közön* Béget. Nagy szerepet játszott a szövetke­zet a vármegyében, mint árszabályzó tényező is. Sikerét azonban Bzolid, tisztességes és gondosan előrelátó üzleti politikájának köszönheti. Ez tette lehetővé, hogy most, amikor az olcsósági hullám régi kereskedó eg­zisztenciákat mosott alá és ingatott meg, a szekszárdi Hangya szövet­kezet rendületlenül áll azon a szi­lárd bázison, melyet kétévi komoly munkával a vezetőség felépített. — A szövetkezet minden vagyona és haszna a vásárló tagoké marad, ez különbözteti meg az egyéni cégek­től, Túlzott igények azonban nem támaszthatók a szövetkezettel szem­ben sem, mert ez azt jelentené, hogy oly alapok támadtatnának meg, a melyek csorbittatlanságában az in­tézmény ereje van biztosítva. Pártolást és bizalmat kér minden tagtól, mert nagy jövőre és nagy feladatok végrehajtására van hivatva még a szövetkezet. A gáncsoskodék már oly kevesen vannak s oly erőt- len, gyenge vádakkal felszerelve, hogy célt csak a rosszhiszemüeknél érhetnek el. Kéri ezek után, hogy a közgyűlés fogadja el a felolvasott mérleget és eredmény-számlát, vala­mint az igazgatóságnak a 221,601 korona tiszta nyereség felosztására vonatkozó javaslatát. A szövetkezet 5 százalékot fizet.' Ezek letárgyalása, illetve elfoga­dása után a közgyűlés megválasz* tóttá a felügyelőbizottság rendes tag­jainak Vesztergombi Antalt, Vági Fe­rencet és Dicenty Lajost, póttagokul • Mentz Jánost és Hetéoyi Lajost. Hírek. Apám levele. Tölgyerdő koszoruzta Pátriámban, a hol a havas csúcs felhőkbe nyúl, egy nádfödeles, kicsi fehér házban él ma egy büszke Méltóságos Úr. Alakja délceg, a tartása kemény és ércesen cseng most is még szava, bár haját nehéz életküzdelmében bevonta az idő ezüst hava. Szemeiben titkon izzó láng lobog, a mig megírja ezt a levelet, amely az én, pár soros írásomra, kerülve, rejtve küldött felelet. Édes Fiam, hogy elmentél mitőlünk, azóta nagyot fordult a világ ... Idegen népnek rabigáját nyögve, ezer nehéz átok szakadt reánk. Az ősi kastélyunkból rég kidobtak, bitang oláhé az korlátlanul s a régi, ócska, fehér cselédházban lakom most én, a Méltóságos Úr. Szegény Édes Anyád is sokat szenved, nélkülözünk és sorsunk mostoha, de inkább büszkén, bátran meghalunk, de hűségesküt nem teszünk soha. __ FRANCI. — A kormányzó elismerése. A Fő- méltóságú Kormányzó 1921. évi már­cius hó 8-án kelt elhatározásával a m. kir. vallás- és közoktatásügyi mi­niszter előterjesztésére megengedte, hogy Holub János nyugalmazott szek­szárdi államilag segélyezett községi polgári fiúiskolái igazgatónak a hazai tantigy terén teljesített hosszú és buzgó szolgálatáért elismerése tudtul adassák. Örömmel közöljük e hirt, mert a Kormányzó elismerése a tan- ügynek buzgó harcosa és társadal­munknak egy közkedveltségü tagja felé irányult. — A főispán és a szekszárdi kis­gazdák. A Szekszárdi Kisgazdák Egyesülete folyó hó 24-éa délután fél 4 órakor a városháza nagytermé­ben rendkívüli közgyűlést tart, a melynek során bizalmat szavaznak dr. Klein Antalnak, Tolnavármegye főispánjának. — Ä bíróság köréből. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Gaál Dezső szekszárdi kir. törvényszéki jegyzőt a szekszárdi kir. törvényszékhez tit­kárrá nevezte ki. — Eljegyzés. Tímár János járás- bírósági irodatiszt eljegyezte Farkas Margitot Tapolcáról. — Haypállstván beszámoló kör utón. A györiki választókerület nem* zetgyülési képviselője, Haypál Ist­ván, folyó hó ll-én délelőtt 11 óra­kor Udvarin, délután 3 órakor pedig Miszla községben tartotta beszmoló- ját. Mindkét helyen szép számú hall­gatóság fogadta és nagy figyelemmel hallgatták végig a beszámolóját. — A nemzetgyűlés eddigi működéséről megemlítette, hogy a szabad keres­kedelem és a szabad forgalomért küz­denek, de mellette nem feledkeznek • meg az ország ellátatlanairól sem, kikről a nagytőke bevonásával, illetve az ellátási terheknek a nagy vagyonra való áthárításával óhajtanak gondos­kodni. Megemlékezett még a király- kérdésről is. Ma az ország olyau ál­lapotban van, hogy az ország min­den polgárától csak a munkát és a békességet kívánja s így kár meddő küzdelmet folytatni a király kérdés­ben. Horthy kormányzóban meg van az összbizalom, hogy szerencsétlen országunkat az ő bölcs belátásával és erős energiájával megmentse és felemelje. Vázolta a földbirtok refor­mot és jelezte, hogy annak végre­hajtási utasítása a legrövidebb idő alatt kiérkezik, addig is türelemre intette választóit. Kérte hallgatóit a nemzeti hadsereg támogatására, ngy erkölcsileg, mint anyagilag, ez kö­telessége is minden igaz magyar em­bernek, mert végre elértük a célun­kat, hogy nemzeti hadseregünk van, ki velünk együtt érez és a mi szi­vünkből sarjadozott ki. A közszere­tetben álló képviselő beszámolóját, a mely a politikai helyzet képét a leg­nagyobb tárgyilagossággal ismertette, mindenütt nagy tetszéssel fogadták. — Orvosi hír. Dr. Herczog Ká­roly orvosi rendelését Tolnán, Szent­háromság-tér 3. szám alatti házban megkezdte. — A paksi kir. közjegyzői teendők ellátása. A budapesti kir. közjegyzői kamara a Hagymássy Károly elhuny­téval megüresedett állásra helyettes­ként dr. Osató Ernő paksi kir. köz­jegyzőhelyettest rendelte ki. — Főúri esküvő. Hőgyészen 1921 április hó 14 én délelőtt 11 órakor gróf Apponyi Géza és neje született Széchenyi Paula grófné unokáját Liechtenstein Andrea herecegnőt fe­leségül vette gróf UeberackeB Péter. A polgári kötést a kastélynak dél­szaki növényekkel gyönyörűen díszí­tett billiárd termében Grélinger Jó­zsef főjegyző végezte, az egyházi szertartást pedig a házi kápolnában Schäfer József plébános, miközben dr. Banmgartner Józsefné vezetése mellett női kar énekelt. A menyasz- szony nehéz fehér selyem ruhában volt és apai dédanyja családi fátyo- lát, valamint anyai dédanyja koszo­rúját viselte. A nyoszoló leányok egy­forma rózsaszín selyem ruhában vol­tak. A vőlegény dragonyos főhad­nagyi diszegyenruhát viselt. A nász­népben ott voltak gróf Apponyi Al­bert nejével és két leányával, gróf Apponyi Sándor nejével, dr. gróf Apponyi Rezső és Rezsőné, gróf Ap ponyi Géza és neje, a menyasszony szülei Liechtenstein Frigyes herceg, hercegné és gyermekeik Alojzia, La­jos, Alfréd és Alfonz, herceg Liech tenstein Ede nejével és leányával, özv. gróf Ueberacker Ottmárné két fiával, gróf Blankenstein Pál és neje és két kontesz, gróf Eszterházy Káz m-ér nejével, valamint gróf Fünfkir- chen Oktávián. A esküvő után villás reggeli volt, melyben az esketésnél szerepelt állami anyakönyvvezető és lelkész, valamint az uradalmi tiszti­kar is részt vett. Az asztal sárga tearózsákkal volt dúsan díszítve és Zsolnai Füles Jóska zenekara muzsi­kált. A pecsenyénél gróf Apponyi Albert szólalt fel. Gondolatmenete körülbelül az volt, vajon helyes-e örülni, mulatni ma, amikor Bzegény hazánk rongyokba van tépve? Igen, mert az újjáépítéshez energia kell, az pedig a szemeiből, örömből, fiatal­ságból fakad. Beszéltek még herceg Liechtenstein Frigyes, a vőlegény bátyja József. gróf, valamint gróf Apponyi Géza; beszédeik tartalma családi jellegű volt. Herceg Liechten­stein Ede örömteljes csodálatát fe­jezte ki a Magyarországon látottak felett, éles összehasonlítást tett Ausz­tria rovására az ottani viszonyokat illetőleg és azt az óhajit fejezte ki, bár válnék az örök német-magyar egymásrautaltság minél előbb Ausz­tria és majdan a volt testvér orszá­gok közös javárA. A gyönyörű:ün­nepségnek egyetlen sötétebb foltja az a szomorú körülmény volt, hogy az egésznek középpontja : gróf Ap­ponyi Gézáné nem volt teljesen egész­sége birtokában, amennyiben sajná­latos baleset következtében sérült bálkarját kötésben kellett hordania. A fiatal pár estefelé Kölesdtengelicre koesizott és a szekszárdi vonattal Budapestre, majd onnan másnap az uj férj felső-ausztriai Waideck nevű kastélyába mentek. A visszamaradt ifjúság pedig cigányzenére táncolt. — Disztorna a főgimnáziumban. A szekszárdi áll. főgimnázium Eöt- vös-Onképzőkörének sport szakosz­tálya f. hó 30-án, szombaton d. u. 3 órakor az intézet tornacsarnokában disztornát_ rendez. Műsora a követ­kező lesz: 1. Himnusz. 2. Felvonu­lás. 3. Szabadgyakorlat zenére. 4. Ima a Bánk bánból. Előadja a fő­gimnáziumi énekkar. 5. Csapattorná- zás: nyújtón, korláton 'és gyürühin- tán. 6. Szavalat. 7. Egy svédtorna óra bemutatása. 8. Szavalat. 9. Tor- názás két korláton. 10.Szavalat. il.' Gúlák. 12. Nem, nem, soha! Előadja a főgimnáziumi énekkar. 13. Elvonu­lás. Belépődíjak: ülőhely 10 korona/ állóhely 5 korona. Felülfizeléseket elfogadnak s az évvégi értesítőben nyugtáznak. A jövedelemből az inté­zeti udvaron a korhadt tornaszerek helyébe újakat szándékoznak felállí­tani, hogy a tanulóifjúságnak minél több alkalma legyen a teatet-lelket felüditő tornázáshoz. -— Örömmel kell üdvözölnünk a szekszárdi fő- gimnázium testgyakorló szakosztályá­nak kezdeményezését. Az irreden­tizmus jegyében születhetett meg ez a műsor. Sejtetni engedi, hogy az irredenta tüzében az ifjú lélek kitar­tása mellett az ifjú test erejét is meg fogják acélozni. Az „ép testben ép lélek“ ideálját szerencsésen szolgál­hatja a dicséretre méltó kezdeménye­zés,.amely a n. é. »közönség anyagi és erkölcsi támogatását mindenkép megérdemli. — Alapszabályjóváhagyás. A bel­ügyminisz'er a Teveli és Kovácsii Földművesek Egyletének alapszabá­lyait láttamozta. — Névmagyarosítás. A belügymi­niszter .Chachinovich János kisszé- kelyi tanítónak megengedte, hogy csa­ládi nevét „Csató“-ra változtassa át. — Kisgazda egyesületek a várme­gyében. A Szekszárdi Kisgazdák Egyesülete nagy arányú mozgalmat indított az iránt, hogy a vármegye minden községében' megalakítsák a hasoncélu egyesületeket. A mozga­lomnak máris megvan az eredménye, mert Őcsány, Decs, Sárpilis, Vár­domb és Alsónána községek józan gondolkozása polgárai, kik a ma­gyar gazdatársadalomnak mindig szá­mottevő tagjai voltak, küldöttekkel képviseltették magukat a szekszárdi róm. kath. olvasókörben megtartott s a szekszárdi kisgazdák által veze­tett közös értekezleten. A küldötte­ket Ne'ner József egyesületi elnök üdvözölte. Az egyesület ügyvezetője ismertette az alapszabályok pontjait, majd élénk eszmecsere indalt meg a községbeliek, valamint Fóglein Jó­zsef, Ujj Ferenc ésatöbbi gazdák kö­zött. A közügyekért mindenkor ál­dozatkész Ujj Ferencnek egyébként ’ külön érdemei is vannak a megindí­tott mozgalomban. Az értekezlet ered- ményeképen a kiküldöttek lelkesen és egyhangúlag kimondották, hogy magukévá teszik az egyesülés esz­méjét és rövid időn belüh-megala­kítják a közérdekű egyesületeket. Az alakuló közgyűlésre egyúttal meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom