Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-12-24 / 53. szám
1921 december 24. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 rLEBCHNANH Budapest, Károly-kSrut 24 NUGY MARADÉKUÁSÁR Nagy kardcsouyllvásár Női és gyermekkamasni párja 15 K Hímzett battiszt . . . . K 69.— Flanelok, legszebb mintával K 59.— Grenadinok minden színben K 67.— Női szövetek ...... K 87-től Férfi szövetek ............K í75.-töi Co vercottok .................K 355..tci Ha si szenzáció ti Saját érdekében tekintse meg kirakataimat! A város tisztújító közgyűlései^ E hó 22-én csütörtökön délután I tartotta Szekszárd város képviselőtestülete Forster Zoltán alispán el- ] nöklete mellett időközi tisztújító közgyűlését. Már a kora délutáni órákban hatalmas csoportokba verődve tárgyalták a képviselőtestületi tagok a választási eshetőségeket, noha már előrelátható volt, hogy csupán a polgármesteri állás betöltésénél lesz küzdelem. Forster Zoltán alispán a közgyűlés megnyitása után meleg hangon üdvözölte a megjelenteket, kérve a képviselőtestületet, hogy a leggondosabb mérlegelés mellett adjak le szavazataikat. A kiküldött kandidáló bizottság félórai tanácskozás után első helyen Vendl István főjegyzőt, második helyen dr. Szentkirályi Mihály ny. polgármestert jelölte. A megejtett titkos szavazás szerint Vendl Istvánt 104 szavazattal dr. Szentkirályi 34 szavazatával szemben, tehát 70 szótöbbséggel polgár- mesternek választották meg. Az eredmény kihirdetését hatalmas éljenzés követte. A megválasztott polgármestert, aki úgy a viriliseknél,. mint a választott bizottsági tagoknál 52—52 szavazatot nyert, az alispán üdvö zölte, mire Vendl István az esküt letevén a következő székfoglaló beszédet mondotta: A polgármester beszéde. ""őszinte szívből jövő hálás köszönetét mondok azon igazán szép, kitüntető bizalomért, amellyel a polgármesteri székbe juttatni szívesek voltak. A mai választás eredménye fényes bizonyitéka egyrészt annak, hogy a köz érdekében végzett lelkiismeretes és fáradhatatlan munka minden gáncs és ellenszenv dacára is elismerésre talál, másrészt még inkább ragyogóvá" teszi azt az igazságot, hogy az egyenes ut az, amelyen baladva még a mai nehéz időkben is boldogulni lehet. Kénytelen vagyok székfoglaló beszédemet emez, az engemet nem ismerő emberek előtt talán öhdicséretnek tetsző szavakkal kezdeni, mert nem tehetem másként,' ha az elmúlt három esztendő keserves napjaira visszaemlékezem. A világháborúnak szenvedéssel teli ütközetei, csatái után nem a pihenés, hanem a forradalmi idők vakitóan sötét napjainak kiszámíthatatlan következményeivel kellett folyton, esetről-esetre megbirkózni. | Akkor, amidőn a vak szenvedélyek lettek az > emberi lelkeken úrrá, a városi közigazgatást illetően helyén és eszénél volt a háborús küzdelmet végig szenvedett városi tanács. Nappal az Íróasztal mellett titáni erőfeszítéssel elégítettük ki a hosszú háborús esztendők folytáq türelmetlenné vált közönség igényeit, éjjel szakaszokba osztva, fegyverrel a kezünkben őrködtünk a lakosság élet- és vagyonbiztonsága felett. Nemzetünk legsötétebb, leggyászosabb napjaiban, amidőn a költő szavai vasszigoru- sággal látszottak bekövetkezni, amidőn, mint az oldott kéve, széthullottunk, akkor is nem tagadhattuk meg magunkat, mert amig a tudást, a kellő tapasztalatot és jártasságot nélkülöző szerencsétlen városi direktórium ide-oda kapkodott, addig — a történelem számára meg kell állapítanom — mi összetartva, bújva és súgva, — mert hiszen a folyton nyakunkon levő terror miatt hangosan beszélni sem lehetett, — iparkodtunk vagyont és emberi életet megmenteni. Amidőn nemzetünk aléltságából felocsúdott, s lerázta magáról a szennyet, határt nem ismerő ambícióval, vasakarattal párosult munkahévvel fogtunk a romok eltakarításához, a törvénytisztelet, a jogrend, a konszolidáció helyreállításához. A zilált városi közigazgatás rendes mederbe terelése, a Szegeden született, de a nálunk Szekszárdon megkeresztelt nemzeti hadsereg talpraállitása képezték hazafias kötelességünk legelső feladatát. Igen, mert amint éreztük, hogy megértéssel, szépszerével ki kell cserélni az öreg karokat és helyükbe munkabíró egyéneket kell beállítani a háborús temérdek hátralék elvégzéséhez, addig vakitóan tündökölt előttünk az az igazság, hogy »állam, hatalom nélkül nem létezhetik.« Sokszor erőnkön felül is adóznunk kellett függetlenségünkből állami létünk fönntartójának, büszkeségünknek, a nemzeti hadseregnek. Sajnos, ezen most vázolt munkám közeÍ Tette ért engemet és a városi tanácsot a egtöbb támadás. Amidőn a romokat már-már eltakarítottuk, amidőn a legszentebbel szemben is kötelezettségeinket már-már leróttuk és a fejlődés, az eredményes munka terére léptünk, támadtak a legvehemensebben és szerettek volna az útból eltávolítani bennünket. Ám mi, akik nagyobb veszedelmeket is láttunk már, nem tértünk le a munka útjáról, a jog, a törvénytisztelet, közérdeket szolgáló eredmények voltak hathatós fegyvereink és mint a vándor ruhájáról az ut pora, olyan erőtlenül, hatástalanul hullottak le elleneink ránk irányított mérges nyilai. Nem bántottunk senkit, de ott, ahol szükség volt i*á, védelmünkbe vettük a város polgárait a talán hazafias buzgóságból kissé túlhajtott zaklatásoktól. Tettük ezt is eredménnyel és cselekedni fogjuk ezután is hatgytslrueaíetem tehát a hamis eskü következményeire. Fölvilágosítom ugyanis, hogy augusztus húszadika Szent István napja, amikor pedig tudvalévőén, sehol sem szoktak állat- vásárt tartani . . . Le voltam pipálva. Szépen ráfizettem a Jámbor bőrére az 1900 koronát, meg a fogas költségeit. No, de meg is mondogattam odahaza Sári néninek, hogy: hová tegye a kalendárium-tudományát ! Még neki állott följebb: Hát tehetek ón róla, hogy olyan furcsaságokat tetszett abba a notifi- káriumba belefirkálgatni ? — 'Ejnye, a hét csillagát minden fületlen, vagy inkább kétfülü kávés- ibriknek, hát nem maga mondta, hogy a tehenet a császár születése után való második napon vettük ! ? S falén még azt is letagadja, hogy Ferenc József, a császár, akarom mondani, a király, augusztus 18-án született ? . , — Ferenc József ? Uramfia, ki beszélt itt Ferenc Józsefről, arról a fiatal gyerkőcről, az ifjú császárról ? Fusson ki a két szemem világa, ha ct nem a megboldogult öreg urra, a jő — Ferenc császárra gondoltam. Hiszen még a nagyapám se látott augusztusban — noszpo/i/ű-szüretei 1 Hogy le ne forduljak a székről, fölugrottam, amit Sári néni tettle- gességi mozdulatnak vett. Indigná- lódva ki is jelentette nyomban, hogy azonnal visszamegy (ma is nálam van!) a bátyámhoz, aki Héjasfalván kálvinista pap. — Jobb is! ordítottam utána. De megbántam, hiszen szegény jó bátyámat egyszer már elitélték miatta — közokirathamisitásért. Királyi kegyelem engedte csak el a büntetést. Mert hát megkeresztelt (bár Isten tudja, hányadszor!) egy cigánygyereket. De valahogy elfelejtette a mátri- kulába bevezetni. Később a Sári néni bemondása alapján jóvátette hibáját. De bár ne tette volna! Hiszen a megkeresztelt cigánygyerek három hét múlva amúgy is meghalt a szóim szed faluban. A katonasúg azonban a sorozáskor, mint katonaszökevényt köröztette. S a nagy nyomozásnak az lett a vége, hogy a születési, meg a halálozási anyakönyv egybevetése után megállapították azt a nem mindennapi természeti esodát, hogy a körözött cigánygyerek voltaképpen három héttel — előbb meghalt, mint — született. Ilyen megbízható kaleHdárium a jó — Sári sóni. hatósan. Nincs ebben a városban senki, aki megelőzne bennünket hazánkkal szemben I tartozó szent kötelességtudásunkban, éppen ezért törvénytiszteletet, emberbaráti szere- I tetet sem megyünk sehova tanulni. Vegye tudomásul mindenki, hogy polgár- I mesteri szavamat a legerélyesebben fogom felemelni mindenkor, amidőn városom polgárai igazának védelméről lesz szó. Ezen az utón haladtam eddig, ezen megyek j tovább ezután is. Ez volt az az egyenes ut, 1 amely — mint beszédem elején mondottam — engem a polgármesteri székhez vezetett Tekintetes Kévpiselőtestület! Szerető magyar szivem melegsége sugalta a mostani, a városi adminisztrációs életünk történelmi rövid visszapillantásai során elmondottakat. Szerető, megértő szivvel lépek 0nök elé is. Nincs ebben a teremben, ebben a városban nekem ellenségem, ellenfelem. Testvéri magyar jobbot nyújtok tehát azoknak is, akik a mai napon bizalmukkal nem tüntettek ki. Amint eddig, úgy ezután is lankadatlan munkássággal párosult megértés, az együtt- munkálkodás képezendik egyik első kötelességemet, mindenek felett és mindenkivel szemben pedig csakis ennek a városnak az érdeke fog szemem előtt lebegni. Kérek tehát mindenkit, hogy ne akadályozzon, hanem legyen segítségemre temérdek közérdekű munkámban. Ha segítségemre méltóztatnak jönni, úgy meg fogom mutatni, hogy egészséges adminisztráció teremtésével mily sok üdvüs dolgot lehet létesíteni. Ha pedig lesznek olyanok, akik a mai választással szemben kicsinyes személyi érdekekből, vagy talán egyéni hiúságból továbbra is a meddő harcok szinterévé akarják tenni ezt a termet, | úgy azok bennem olyan szívós ellenfélre fognak találni, aki kérlelhetetlenül fogja a konkolyhintöket, a közjónak hátramozditóit az útból eltávolitanl. A nép érdekeinek igazi szolgálata azt megköveteli, hogy végre-vala-" hára észretérítsük a népbolonditókat. Biztat a remény, hogy erre nem lesz szükség nálunk, hanem valamennyien egy zászló _ alá tömörülve, vállvetve küzdünk, a város, a lealázott, a megcsonkított édes haza talpra- állitásán. A város ügyeinek vezetésére vonatkozó ezen általános tájékoztatás után. röviden vázolni óhajtom azon teendőket, amelyek a városi népjóléttel és fejlesztésével szorosan összefüggenek. A vesztett háború és az ezt követő fórra' dalmak a lakóság megélhetése szempontján ból a következő két feladatot rójja a város1 hatóságra. Előmozdítani egyrészt a szüksé* ges >mindennapi«-nak a szerény anyagi viszonyokhoz mérteni könnyű beszerzését és az egészséges emberi életet biztositó intézd mények létesítését, másrészt fedél alá juttatn1 mindazokat, akiknek a neve nincsen ház' tulajdonosként a telekkönyvbe bejegyezve- Feltétlenül fenn kell tartani, sőt a szüség*. hez képest tovább kell fejleszteni a város1 hasszéket, mert csak ez áltat ipájuk külör nősen a város szegény lakóssdgátaz embert erő fenntartásához feltétlenül szükséges olcsóbb húshoz juttatni. Népjóléti intézmény a városi husszék egyrészt, másrészt hatalmas eszköz a hatóság kezében az ármaximálás helyett az egészséges verseny előmozdítására. Anyagi kockázat a várost. nem érheti, mert az elmúlt három'hónap alatt — bár olcsóbban árusítottunk mindenkor —. cca 80,000 korona tiszta hasznot teremtettünk. A lakásínség megszüntetése céljából óriásit haladtunk a kislakások épitéséyel. Mert amint áll az, hogy az ország egyetlen egy lakáshivatala sem tudott teljes megelégedésre működni és képtelen arra ezután is, éppen úgy bizonyos az, hogy a lakásnyomor csakis az építkezések előmozdításával szüntethető meg eredményesen. Erejéhez mérten nagyot áldozott a város, de föltétlenül kellett áldoznia, mert igen komollyá válható bajoknak vette elejét az építkezéssel. Az építkezések elhatározásakor reá mutattam, hogy financiális szempontokból a város nem fizet rá a kislakásokra, most meg van szerencsém bejelenteni, miszerint az állam átengedte a városnak a felveendő kölcsön biztosítékát képező általános forgalmi adó helyi jövedelmének V3-ad részét. A földbirtokreformmal kapcsolatosan a házhelyek adásánál feltétlenül szorgalmazni fogom a mezőgazdasági munkáslakások építését, mert nem engedhető meg, hogy sok családos munkásember egészségtelen lakásokban tengesse életét. A földmunkásokat segélyező alap létesítéséről szóló szabályrendelet-tervezet már elkészült, legközelebb a közgyűlés elé kerül jóváhagyás, illetve elfogadás végett. Városunk lakóinak nagy része a földműves osztályhoz tartozván, különös gondomat fogja képezni a iöldmive- léssel kapcsolatos, illetve az ezt tökéletesíteni hivatott mindennemű intézmények hathatós támogatása. A honi földhöz, röghöz segíteni a népet, igazságos alapon, hatalmas lépés az ország talpra állításához. Készséggel fogok tehát állani mindenkor a földigénylők rendelkezésére, jogos igazukat a legmesszebbmenőin támogatom, mert a földre szorulóknak meg akarom mutatni, hogy mi nem szólamokkal, hanem tettekkel, tényekkel vagyunk az oldalakon, hogy minden régebbi esetleges aatipátia mellett is mi vagyunk azok, akik ügyüket előbbre tudjuk és fogjuk is vinni. »Földet a népnek« stb.-féle piaci szólamok idejüket múlták, mert a nép nem ül fel a demagók prófétáknak, hanem látni, sőt túrni is akarja a földet már. A szegényügynek a mai viszonyokhoz mért rendezése szintén egyik főműnként lesz. A képviselőtestület felhatalmazása folytán a helybeli Szociális Misszió dicséretre méh6 közreműködésével a rendkívüli nehéz viszonyok dacára is nyugvópontra hoztuk ezt a kérdést. Elkövetek mindent, hogy a szegényügy a mai kor igényeinek megfelelően ren- ~deztessék. A város díszpolgára, Pedlow kapitány áldozatkész segítsége mellett felállítandó csecsemőgondozó intézet nem kis támas^ lesz a jövő boldog Magyarországot megteremteni hivatott erős, egészséges generáció nevelésénél. Az amerikai Vöröskereszt nagyértékíi -nemes adománya és a szent cél megköveteli, hogy egy három szobás helyiség — ahol terhes anyák es csecsemők ingyen gyógykezelést, erősitő táplálékot fognak kapni, — a város által Rendelkezésre bo csáttassék. Őszinte köszönettel tartozom a város nevében a Napközi Otthon vezetőségének, hogy lehetővé tették, miszerint téli hideg . időben szegény tanulók meleg szobát és ételt kapjanak. Sok szegény szülőn történik ezáltal hathatós segítség, minden eszközt meg fogok ragadni tehát, hogy ezen otthon jövendő tété biztosíttassák. Tekintetes Képviselőtestület I A népjóléti intézmények létesítésére, a meglevők fejlesztésére vonatkozó terveim rövid ismertetése után legyen szabad a másik főkérdéssel, a város fejlesztésével foglalkozni. Fáj, hogy ennél a kérdésnél fogok a legnagyobb nehézségekkel találkozni, mert ez a legszorosabban függ össze a város anyagi viszonyaival és a — sajnos, nem rövid ideig tarló — általános kedvezőtlen pénzügyi helyzettel. Tisztában vagyok azzal, hogy mi szükséges külsőleg, városszépészeti szempontból, de tisztában vagyok azzal is, hogy a város anyagi erejét meddig vehetem igénybe kockázat nélkül. Azt hiszem, egyetértek mindenkivel, hogy e téren eredményeket csak úgy tudok felmutatni, ha elsősorban is a város anyagi helyzetét szilárdítom meg, illetve teherbíró képességén javítok. Szükséges ehhez a meglevő városi vagyonnak olyatén átformálása, hogy a/, a mai silány haszon helyett hatványozottabb jövedelmet hajtson. Csak igy leszünk képesek az utcákat, tereket köveztetni, a közegészség szempontjából! annyira nélkülözhetetlen vízvezetéket és csatornázást létesíteni. A háború folytán a város közmüvei közül nagyon sok elromlott, vagy romló félben van, ezek helyreállítása, illetve kijavítása tehát elsőrendű feladat. Nem untatom tovább Önöket, mert hiszen mindnyájan méltóztatnak tudni, hogy a város fejlesztése terén nagy haladásra van szükség. Ebben az ünnepélyes pillanatban én tehát csak arra kérem a Tekintetes Képviselő- testületet úgy a magam, mint a városi tanács nevében, támogasson önzetlen, nemescélu, közérdekű munkánkban. Erős, kulturált városokból és helységekből álló ország csak nagy és hatalmas lehet. Hogy ez eléressék, kis számunknál fogva feltétlenül valamennyiünk vállvetett munkásságára van szükség. Találkozzék a megértés egyetértéssel, amelyet ha az Ur Jézus meghoz karácsony ünnepére, boldog országban boldog nép leszünk. Ezután a közigazgatás tanácsnoki állás betöltésére került a sor. A bizottság dr. Cs. Papp Jenő h. közig, tanácsnokot jelölte, akit a képviselő- testület egyhangú felkiálltással választott meg. Ugyancsak egyhangú felkiáltással választották meg főjegyzőnek dr. Bús Lajos jogügyi tanácsnokot, jogügyi tanácsnoknak Laskó Ernő temesvári árvaszéki ülnököt, dr. Kelemen József tiszti orvos visszalépése folytán tiszti főorvosnak, dr. örffy Lajost, adóügyi tanácsnoknak Szűcs Ferenc pénztári
