Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-12-24 / 53. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ellenőrt, pénztári ellenőrnek Szegedi József kórházi ellenőrt, végrehajtónak Rebrovics Ferenc dijnokot. A főszámvevői és számvevői állások a pályázók kellő képesítése hiányában, betöltetlenek maradtak. A megválasztott tisztviselők ünnepélyes eskütétele után a közgyűlés este 6 órakor ért véget. A szekszárdi sombutudós legújabb munkál. Tíz év óta itt él köztünk vissza- vonultségban a mi világhírű földiák, dr. Hollós László igazgató tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, akinek az összes kulturnyelveken megjelent munkáit mindenütt ismerik, ahol a természettudományokat mii vélik. Dr. Hollós Lászlót annak idején méltatlanul elkeserítenék Kecskeméten, ahol a főreáliskola vezetősége részéről olyan mogáláztatásban volt része, hogy élete nagy részének munkáját képviselő, óriási értékű világhírei gombagyüjtemónyét megsemmisítette. Akkor nyugdíjaztatását k&tej és visszavonult szülővárosába Szekszárdra, ahol csak magának és « tudománynak él. Jó ideig nem hallattatott magáról semmit dr. Hollós. Azonban most, a nagy összeomlás után ismét belekapcsolódik a tudományos életbe és közzé teszi az utolsó tiz évben végzett búvárkodásának az eredményét, hogy ezzel is segítsen bizonyítani a í müveit külföld előtt a magyarság kvltnrfölőnyét a bennünket környező rabló szomszédainkkal szemben. „Uj gombák Szekszárd vidékéről“ a cime annak a munkájának, melyet a Magyar Tudományos Akadémia december 19 én tartott felolvasó ülésén mutattak be és százharminckét, a tudományban eddig ismeretlen gombát ir le latinul, egy tábla rajz kíséretében. — A felfedezett gombákat közmegegyezéssel latinul szokás leírni, hogy Saccardo Síjlloge Fungoram-n, mely eddig hu szónkét kötetben hatvanhatezer gombafaj leírását tartalmazza, az újakat folytatólag felvehesse s a leírást az egész föld tudósai megérthessék. Dr. Hollós László egyidejűleg még bárom, Szekszárd vidékének gombáit és virágos növényeit tárgyaló dolgozatot küldött Budapestre, ahol azo kát a következő hónapokban egy másntán bemutatják- Az egyik dolgozat „Gombák Szekszárd piacán.*, azon hatvan fajt sorolja fel, mely tiz év alatt itt látható volt. Néhány olyan gomba is előkerült piacunkon, melyről nem emlékeznek meg a magyar, német, francia ehető gombákat tárgyaló munkák. Ezeket a szerző kipróbálta. A másik kézirat „Földalatti gombák Szekszárdról*, húsz fajt ismertet. Kettő közülök eddig csak Olaszországból, egy-egy helyről ▼olt ismeretes. Végül a * Vadon termő növények használata Szék* szőrdon és vidékénu száznál több mielőtt KARÁCSOHVI ÉS ÚJÉVI AJÁNDÉKOT vásárol, tekintse meg FŐSZ FERENC | fifegkei* ?skedö üzletét SZEKSZÁRDIM S9 TELEFON 69 növényt tárgyal, melyet különféle célra használ a nép s annak növény- ismeretére vet világot. — A négy dolgozatban tiz évi knt&tás eredményének első részlete fekszik. Midőn dr. Hollós ezen nagyértékü tudományos munkásságának közzétételéről beszámolunk, hisszük hogy az ősz tudós — elfeledve és meg; bocsájtva az őt ért méltánytalanságokat — felujult kedvvel öregbiti azt a tiszteletremélté hirenvet, amely az ő működését a világ összes botanikai intézeteiben oly becsültté tette. Adalék o vármegyei székház történetéhez. Irta: Kovách Aladár. A vármegyei - székház történetét még 1912 ben megírtam s a Tolnamegyei Közművelődési Egyesület 1913. évi évkönyvében nyomtatásban is megjelent. Jóval később, mintegy másfél év malva bukkantam a székház történetének egyik igen fontos adatára, amely azt a közgyűlési határozatot tartalmazza, amellyel az akkori várépületet a Karok és Rendek hivatalosan átvették és egyúttal intézkedtek, hogy a Simon tornyáról Szekszárdra való átköltözködés nagyobb ünnepélyességgel történjék. Ugyanis idézett munkámban megírtam, hogy 1724-ben egy kis területet vett meg a vármegye Styrum- Lymbnrg gróftól Simontornyán 300 forintért s ott egy állandó székházat építettek. Azonban Simontornya akkori területe teljesen vizenyős, mocsaras hely volt s a székház a mocsárba mintegy alig 50—60 év múlva belesülyedt, beladült, tehát ott nem építkezhettek tovább. — Ennélfogva 1780 ban elhatározták, hogy a székhelyet máshova teszik, addig is azonban, mig nj épületet emelhetnek, a Helytartótanácstól kérelmezték, hogy a szekszárdi vár épületében néhány szobácskát engedjen át, ahol a hivatalos vármegye magát ideiglenesen meghúzhassa. Egyúttal azonban a vár épületének és területének megvétele iránt is lépéseket teszek. Ez utóbbi szándékot siker koronázván, 1781-ben a várat hivatalosan is átvették, az uradalom felügyelője átadta, azután pedig az átköltözés rendjét és lefolyását is megállapitot ták. Ezt a nevezetes közgyűlési határozatot egész terjedelmében latinról magyarra fordítva az alábbiakban közlöm: „1781 október 22-én tartott vármegyei közgyűlés. Felolvastatok a Helytartótanác nak leirata, melyben tadatja, hogy ő Felsége a király megengedte, hogy a Szekszárd várat a vármegye megyeházul megvehesse. Ennek következtében első alispán bejelentette a szekszárdi uradalomnak a vármegye iránt tannaitott azon előzékenységét, hogy a várnak kulcsait már átadta-, jóllehet a vételárnak szerződés szerinti fele részét még le sem fizették. —- Az egyba- gyüit Karok és Rendek ezen eiőzó kenységet köszönettel fogadták a megbízták a bejelentő alispánt, hogy a várnak szabad használatáról szóló biztositó okiratot szerkessze meg és másnap a közgyűlésnek mutassa be. Mivel pedig a vármegye az általa kitűzött határidőre sem tudta meg fizetni a vételár felét, elhatározták, hogy minden módon igyekezni fognak, hogy a legvégső határidőben, a következő év január havában lefizethessék. Továbbá elhatározták, hogy a levéltárt, pénztárt és azokat a foglyokat, akik le vannak tartóztatva, valamint azokat, akiket a következő november bó 5 éré kitűzött törvényszéki ülésen esetleg letartózvételkényszer nélkül saját érdekében mindenki tekintse meg a VILIIG” ÁRUHÁZBAN BUDAPESTEK, VII., RÁKÚCZI-UT 42. (Nemzeti Színházzal szemben), ahol az árak hirdetése nélkül Is a legolcsóbban szerez» heti be szükségleteit. Férfi és női angol és francia gyapjúszövetek, siffon, vászon, kana- vász, zefir, flanel, barchet selymek, trikóáruk, bársony, kendő és ágygarnitu- rákban HAGY NARAOÉKVÁSáR! ELADAS NAGYBAN ÉS KICSINYBEN! Az árak minden darabon feltüntetve 1 1921 december 24. tatandóknak fognak ítélni, Simoa- tornyáról november havában átnoz&t- jáb. — M'Után pedig igy rendelkez tek volna, Grabarics Lázár, a szekszárdi uradalom felügyelője kijelentette, hogy mivel most már a vár megyének székháza Szekszárdon lesz, s ebből folyólag élet és halál felett is fog itt ítélkezni s evégből az uradalom a vesztőhelyet is már kijelelte, — a bitófa felállításához szükséges téglákat az urodalom ingyen fogja adni, azon feltétellel, hogy ezen bitófát az urodalom is 'használni fogja, a felállitási és fen tartási költségekhez azonban hozzá nem járul. A Karok és Rendek ezen ajánlatot is köszönettel fogadták. “ A következő napon az alispán bemutatta a várépüiet szabad használatáról szóló okiratot, melyre nézve elhatározták, hogy felsőbb jóváhagyás végett Aszalay József helytartótanácsi tanácsosnak, aki a várnak adásvételét is kieszközölte, felküldessék, azon kéréssel, hogy a felküldött okiratnak jóváhagyásánál is közbenjárni szíveskedjék, hogy még ez ev november 1 én már a tisztviselők nyugodtan dolgozhassanak az épületben, azon ígéret mellett, hogy a vételár felét a következő év elején okvetlenül lefizetik. Továbbá mivel igy Ó Felsége engedőimével a vár épületét megvettek s azt az uradalom át is adta, elhatározták, hogy a levéltárt, pénztárt, a foglyokat és egyéb áthozandó tárgyakat nagyobb ünnepélyességgel fogják Szekszárdra szállítani, még pedig úgy, hogy Sztankovánszky András vármegyei aljegyző és ülnök elől vigye a vármegye zászlóját, utána kíséretül tizenkét nemes, ifjn kövesse lóháton Demkovics Sándor aladószedő és ülnök vezetésével, ezeket kövesse a megyei levéltárt vivő szekér, ezt a pénztár és ezt a vármegye foglyai s mindezek után következzenek a tekintetes vármegye közönségének tagjai. Szekszárd mezőváros határánál pedig vidám mozsárdnrrogatások és zeneszó fogadja az érkezőket. — November hó 11-én pedig a parochial is templomban ünnepélyes mise tartassák szintén mozsárdurrogások és zene hangjaival kisérve, melyen O Felsége hossza és dicsőséges uralkodásáért fognak imádkozni; a költségeket a Karok és Rendek magok fogják összeadni, a rendezésre nézve pedig Jeszenszky Sándor alispán elnök lésével Kajdacsy Ferenc II od alispánt, Babla József, Kapuváry István, Fekete Pál, Nunkovics Ferenc táblabirákat, Balogh István, Perczel Sándor, Dory József főazoi- gabirákat, Sztankovánszky György, Bene Antal alszplgiibirákat, Ver- bőczy József, Tánczos János, K.vas- say Imre esküdteket és Pinczés György alügyész urakat bízták meg, akik egyúttal magát az ünnepélyes átszállítás rendjét is ellenőrizték. így jött a tekintetes nemes és nemzetes hivatalos vármegye 1781 november havában Szekszárdra, állandó és örök időkre való otthonába. KLEIN ÉS SZÁSZ Tulajd.: Klein Hugó ékszerész Szekszárd. Legolcsóbb karácsonyi és újévi ajándékok. Modern félhosszu láncok és függelékek a legszebb kivitelben. FQRGALNIADÓ PÉNZTÁRKÖNYV hitelesítve az erre vonatkozó törvények és rendeletek magyarázatával kapható KASZÁS SÁNBOR könyv- és papirkereskedésében SZEKSZÁRD
