Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-01-29 / 5. szám

/ III. évfolyam. Szekszárd, 192! január 29. 5. szám. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkoezttiséf is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. tiMzetési ir: egész évre 80 -K, félévre 42 K, negyedévre 24 K. Vidéken: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. Szerkesztfi: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetO közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés d!|e 30 korona A hirdetés az ntolsd oldalon egy 60 mlllméter széles basébon mlllméter soronként I kor. 20 a szövegoldalon 2 korona, a hírrovatban elhelyezett reklémhlr valamint a nyllttér soronként 20 koronába kerül. Családi hírek él vállalati hír. detések külön árszabás szerint Fos-e javulni az idén helyzetünk ? Irta: Dr. Őrffy Imre. Kezdjük mindjárt a felelettel: igen, biztosan, ha a helyzet magaslatán Isisünk. Ha a munkát nem a hivatalos segélyezést akadályozd kellemetlen mellékfoglalkozásnak fogjuk nézni. Ha az osztálygyülölködést — addig legalább, amig mindnyájan baj­ban vagyunk — abbanhagyjuk. Ha azok, akiknek van mijük, komolyan ráeszmélnek arra, bogy * mindenük veszélyben van, jobban, mint valaha s ezért a már egyszer •lpattant hárt nem engedik a végié- tekig feszíteni: megtanulnak adni is. Mindez azonban nem elég Ha fel is éled társadalmi téren a munka, a megértés és segítés hármas szel- lerne, ezek hatékony, mentő ténye­zőkké csak akkor válhatnak, ha po­litikai életünkben is sikerül a vi­szálykodás bacilluiait erélyes kézzel kipasztitanunk. Bacillust emlegetünk, mert hivő magyarként nem tudjuk, sem akarjuk mással magyarázni a közéleti dul&kodások egyre növekvő arányait . . . Aki újságot olvas, mind­inkább fokozódó aggodalommal látja azt a sajátságos tünetet, hogy az elég bosszú törvényhozási szünet alatt a politikai szenvedélyek — ez a ma­gyar átok — a helyett, hogy elültek volna, egyre magasabban lángolnak t komolyan veszélyeztetik a nemzet­gyűlés lélekzetvisszafojtva várt mun­káját. Nem tudom elhallgatni ezt az Aggodalmamat s úgy erzem nem kö­vetek el hibát, a mikor sötét elő- érzéseimnek kifejezést adok, mert az a meggyőződésem, hogy a dolgozó éz reménykedő magyar nép millióit fal kell világosítsál a legközelebbi belső veszedelemről, hogy elemi erő­vel megnyilvánithassa szerintem két- zégtelen akaratát: mindent, ami szét­húz, ami önerőket emészt, félredobni m közös erővel menteni nemzeti fenmaradásunk nélkülözhetlen fel­tételeit. Nagyon patbetikusnak, nagyon el­méletinek — talán középiskolai Ön- képzőköri nívón mozgónak látszik mindez. Pedig keserves, egyszerű valóság. Ha azzal az igen igen sok mindennel szemben, a melynek ösz- zze kell tartania bennünket, előrán- eigáluuk akármit, ami sorainkat megbonthatja : végünk van. Ne men­jünk tovább, vegyük ezak elő a leg­frissebb politikai aktualitást: a ki- rálykérdest. Nem Isten és a nem­zet ellen való bűn ezt ma a politikai közvéleménybe beledobni ? Hát iga­zán nem lenne egyéb, sokkal ége­tőbb problémánk, mint éppen ez ? Hát abban a helyzetben van ma bárki is közülünk, hogy ennek a sorsunkat évszázadokra megpecsé­telő kérdésnek megoldására nyugodt lélekkel vállalkozhatik ? Vagy talán a nemzetfsntartó dolgozó magyar munkásmilliók követelik ennek a kérdésnek legsürgősebb megoldésát ? Nem, főúri rangokra és udvari méltóságokra utazó politikus urak, ebből a politikából nem kérünk 1 — Hogy szaporítsuk, vagy legalább is, még jobban magunk ellen ingereljük ellenségemket — akár jebbra, akár balra döntsünk is ebben a kérdés­ben — arra igazán nincs szüksé­günk. Folytassuk a gazdasági és pénzügyi helyzet szanálását, kezd­jük meg, sőt fejezzük is be a szo­ciális' és alkotmányosé munkát is — de kerüljünk minden személyi kér­dést a magyar trón betöltése ügyé­ben, megoldhatatlan az ma még min­denképen — és nem is sürgeti azt senki : tessék csak a nép közé ki­menni és tájékozódni! Képviselünk beszámoló körúton. Dr. Őrffy I mre nemzetgyűlési kép­viselőnk folyó hó 23-án, vasárnap, folytatta beszámolói tevékenységét Alsónánán, Várdombon és Pilisen. Az alsónánai válasstóközönség impo­záns módon adott kifejezést képvi­selője iránti bizalmának, ragaszkodá­sának, szeretetének. A község határán a községi elöljáróság fogadta a kép­viselőt nemzeti szinü lobogóval, ko­csisorral és bandériummal. A kölcsö­nös üdvözlés után a fogadásra meg jelent közönség zeneszóval kisérte a községházára a képviselőt, aki ott az elöljáróság tagjaival beható esz­mecserét folytatott. Jakob Konrád községi főjegyző lendületes szavak­kal üdvözölvén «képviselőt, felkérte, hogy beszámolóját mondja el. — Dr. őrffy Imre meghatottan. mondott kö­szönetét az alsónánaiknak az ünne­pélyes, meleg, családias fogadtatás­ért s kifejtette egyéves politikai mű­ködésének eredményeit. A földbirtok- reformmal hosszasabban foglalkozott s fejtegetéseit gyakran szakította félbe a hallgatóság zajos helyeslése és éljenzése. A nagy tetszéssel meg­hallgatott beszámoló után a község jegyzője köszönte meg a képviselő­nek előadását s biztosította a hall­gatóság szűnni nem akaró éljenzésé­től kísérve az alsónánai választók teljes bizalmáról. A választók ügyes- bajos dolgainak meghallgatása után hatalmas menet kísérte ki a község határáig a nemzetgyűlési képviselőt. A határnál már Várdomb község bí­rája üdvözölte a vendéget. A tear plom előtti téren népes gyűlés kere­tében hangzóit el a képviselői be­számoló beszéd. A várdombi lakások bizalommal hallgatták a szónokot s lelkes éljenzés közben biztosították további bizalmukról. A képviselő a helyszínén tárgyalásokat folytatott a Teréziánumi nagybérlő megbízottjá­val a parcellázandó és bérbeadandó területeknek haladéktalan átengedése tárgyában. E tárgyalások eredménye remélni eDgedi, hogy a várdom­biak előreláthatóan rövidesen birtokba vehetik a szomszédos nagybirtokból kihasítandó parcellákat. A beszámoló körút utolsó állomása Pilis község volt, ahol az egybegyült választók nevében Babay Béla ref. lelkész kö szöntötte a képviselőt. A beszámoló beszédet itt is helyesléssel és meg- nyugvással vették tudomásul. A be­fejezés után meleg ünneplésben ré szesült a képviselő, aki a polgárság kíséretében megtekintette az újonnan megnyitott Polgári Olvasókör helyi ségeit. A képviselő tiszteletére ren dezett lakomán a kör elnöke üdvö­zölte a vendeget, majd a kör tagjai lelkes hangulatban búcsúztak Ssek­[ E kseórdi Ljr# i I levlttőr flireke szárdra távozott képviselőtől, akinek beszámoló körútja a megértés, szere tét és bizalom jegyében folyt le. — Decs községben előreláthatóan bus- vétkor tartja meg beszámolóját ke­rületünk képviselője. Lánczy Leó meghalt. A bankvilág egy nagy vezére meg­halt. A sírnál vegyes érzelemmel áll­tak az emberek. A felületesen gon­dolkozók és érzők csak azt látták, hogy éppen úgy, mint a koldus, néma halottá lett a pénz arisztokratája és leikükön a végben való egyenlőség örömérzése cikkázott át. Voltak, akik a merkantilisták jól fegyverzett ve­zérének elestét agrár szempontból diadalnak tartották (Nemzeti Újság), de voltak és tán nem kevesen, akik nem örültek a halál diadalának, a mely leteritette a legnagyobb magyar pénzembert, a nagy vagyonból mil­liókat a nyomor enyhítésére áldozó jó embert és alkonyodó korában is minden szellemi és fizikai erejével a romokból az órásig gazdasági talpra- állitásán dolgozó munkásembert. Egy halk szava többet használt, használhatott igazságunknak és szen­vedéseinknek a külföld előtt való meg- ismertetéaóben, mint hangos politi­kusaink frázis zubatagjái. Tettei ön­zetlenebbek voltak a vezérség botjá­ért versengő és a fórumon szereplő, tolongó politikusokénál, mert neki nem voltak személyi ambíciói, csak egy vágy égett szivében, visszasze­rezni szellemi és gazdasági felkészült- séggel azt a Magyarországot, amelyet elveszitettüuk önhibánkból és amelyet letipróink elvettek tőlünk a győző jogánál fogva Halálát okozó betegségét is ennek a célnak a szolgálatában szerezte. Mi megiiletődéssel állunk Lánczy Leó sirjánál, amely nem csak egy gazdag embert, egy bankvezért, ha­nem nemzetünk gazdasági életének újraépítésére mindenkepen hivatott magyar embert zárt be csendes üre­gébe. Részvényeseink figyel­mébe« Részvényeinkét a nyomta­tási költség magas volta miatt meg nem nyomtattuk ki, azokat mindez- ideig a megküldött és a Szekszárdi Népbank által kiállított igazoló je gyek pótoljak Közgyűlésünk jnarcus hóban lesz, ahol elszámolunk egy év és négy hónapi működésűnkről. — „Tolnamegyei Újság“ Hírlapkiadó rí. iguzgatósáya. — A hivatalos munkának az Isten­tiszteletek ideje alatti szünetelése. A belügyminiszter lehívása foiy iaú- az alnpan elrendelte, hogy a varmegyei, városi és községi közigazgatasi hiva­talokban vasárnap es az összes ke­resztény ünnepnapokon az isteni tisz­telet ideje alatt a hivatalos munká­nak szünetelni kell, bogy a tisztvi­selők vallási kötelmeiknek eleget te­hessenek. — Szüneteié iskolák cím alatt múlt számunkban megjelent közle­ményünkre a következő sorokat kap­tuk : -Tekintetes Szerkesztőség ! Be­zölt híradásra vonatkozólag kérem kelyreigazitásképen közölni a követ­kezőket : A kistengeliczi áll. elemi iskola nem tüzelőanyag hiánya miatt szünetel, mert érről, mint a múlt, úgy a folyó iskolai évben is a szü­lők és az érdekelt uradalmak ön­kéntes, ingyenes tűzifa felajánlással gondoskodnak, hanem szünetel a ta­nítás azért, mert iskolánkhoz a mi­nisztérium a már ötödik hónapja át­helyezett egyik tanitó helyébe még mai napig sem küldött másikat, da­cára annak, hogy ez irányban az ér­dekeltek már mindé«*. lehetőt elkö­vettek, nevezetesen tanfelügyelő ée főispáni ajánlással ellátva három kérvényt adtak be a minisztérium­hoz, melyet egy nemzetgyűlési kép- . viselő kétszer magánál a miniszter­nél, a legjobban érdekelt tanitó szin­tén kétszer személyesen a miniszté­rium megfelelő ügyosztályában, a gondnokság és a szintén érdekelt kistengeliczi rk. hitközség többször táviratilag, legutóbb pedig hossza panaszos levélben — megsürgette; az egyszerű tanítói áthelyezés azon­ban még ma sincs elintézve. E mel­lett 3 tanerős iskolánktól mintegy 3 hete áthelyeztek még egy tanítót, kinek utódjáról tudtunkkal még szó sincs s hogy mikor less helye be­töltve, azt a fentiek után még csak elképzelni sem tudjuk. így bárom tanerős állami iskolánknak, a falu kultúrájának az utóbbi időben olyan nagy, miniszteri parádékkal annyira hangoztatott nagyobb dicsőségére és előmozdítására, több, mint 200 gyer­mek tanítására, csak egy (jelenleg népszámlálási teendőkkel elfoglalt) tanítója van akkor, midőn köztudo- más szerint a tanítók ezer szamra vannak állás nélkül. — Hat kérem ezért szünetel a kistengeliczi állami elemi iskolában 1 tanítás, tehát nem tüzelőanyag hiány folytán, hanem a magas minisztérium kuUurtojtcgaté bürokratizmusának jóvoltából. Egy gondnoksági tag. — Áthelyezés. Mohag László máv hivata nők Szekszardról athelyeztetet Budapest-Kelenföld állomásra. — Nyugtázás. A Mezőgazdasági- Keresked»mi Részvénytársaság a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyngdijegylete szekszárdi fiók- pénztarának 200 koronát adományo­zott, melyért ezúton n end köszöne­tét az egyesület elnöksége. — A Nagydoregi Sport Club folyó évi január hó 22 én tartóit rendkí­vüli közgyűlésén átalakult „Nagy- dorogi Move Turul Sportegyiet“-te. Elnöknek újból Pogány Miklós vá­lasztatott meg, mig a titkári teendő­ket továbbra is Tolnay Béla látja el. A nagyszámú tagok és sponpár toló közönség áldozatkészségéből a fiatal egylet nemsokára megvalósít­hatja összes programmpomjait. — Rézgalickiutalás a szőlősgaz­dáknak. A tö dm ivei esügyi miniszter a megyebeli szőlősgazdák számára permet zés céljaira 600 mé.tet mázsa rézgalicot bocsátott a varmegye al­ispánjának rendelkezésére a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél, amely­nek kifizetése és leszállítása iránt az intézkedések folyamatban vanuak. Adomány, űzv. Hiidecker Béláne a szekszárdi óvodaegyesület javára ases lapjuk legutóbbi szam&ban kö- | 40 koronát adományozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom