Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-01-29 / 5. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1921 január 29. ■— Kardpárba]. Nagy Béla kór­házi gondnok es dr. Fehér Lőrinc bérlő kdzött pénteken délelőtt egy régebbi sértésből kifolyólag súlyos feltételű kardpárbaj volt, amelyen dr. Fehér Lőrinc fején 8 centiméter bosszú sérülést szenvedett. A felek nem békültek ki. — Színészet. Szombaton és vasár­nap a „Baba“ került színre. Mint afféle látványossági darab, nem tett nagyobb hatást, bár Peéry Ilus Alexi szerepét kitünően alakította, kedves baba volt, Széchy Emma Lancelot szerepében csinoB barát volt, aki meg­kapó kedvességgel alakította a nők­től félő noviciust. Hilarius asszony szerepével Lőrinczy, Hilarius sze* repében Fekete jók voltak. Bokor nj oldaláról mutatta be magát elő­nyösen Sorennois komikus szerepé­ben. Kedden „Jó éjt Makit“ t adták ismételten. Csütörtökön „Violát“ ját­szották, szombaton „Szibill*, Bródy és Martos operettje kerUit színre Fekete Jenő jutalomjátékáúl. — Közgyűlés. A Szekszárdi »Törekvés« Sport Egylet folyó évi január hó 30-án d. e. fél 10 órakor a Mozi-vendéglő emeleti helyi­ségében tartja évi rendes közgyűlését a kö­vetkező tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése. 3. Titkár, pénztárnok, elleaőrök és szertáro­sok jelentése,, egyúttal az egész tisztikar le­mondása. 4. Uj tisztikar választása, 5. Indít­ványok, interpellációk. — Uj találmány. Modern automa­tikus függő szekrénykére szóló sza­badalmamat eladom, vagy gyártására engedélyt adok. Legbiztosabb tőke­befektetés. Modellje megtekinthető. Szigeti Ödön államrendőrségi tiszt­viselő Szekszárdon. — Várót! közgyűlés. A városi kép­viselőtestület e hó 27-én tartotta köz­gyűlését. Legérdekesebb volt a vá­rosi tanács azon bejelentése, hogy az alispán a tanács tagjait a dr. Fe­hér Lőrinc által emelt vádak alól felmentette. Tudomásul vették azt is, hogy a tanács Fehér Lőrinc ellen alaptalan vádaskodása miatt bűnvádi feljelentést tesz. A képviselőtestület ezután az 1921. évi költségelőirány­zatot tárgyalta és egyhangúlag el­fogadta. A villanyáramdijak beszedé­sére vonatkozó tanácsjavaslatot a közgyűlés elvetette és a régi állapot fentartása mellett döntött. Ezután elfogadták a tanácsnak a kereske­delmi iskola felállítására vonatkozó javaslatát. Végül tízszeresére emelték fel a városi tisztviselők által hivatal­ból kiállítandó bizonyítványok és munkálatok dijait. — Halálozás. Schuszter Rezső, a szekszárdi m. kir. erdőfelügyelőség­hez beosztott erdőtanácoos, e hó 26 án 51 éves korában meghalt. Az elhunyt, aki a Fiume melletti Susákon volt erdőgondnok, az összeomlás után menekült Szekszárdra. Egyike volt a legértékesebb erdőmérnököknek, aki a háború alatt a belgrádi kato­nai kormányzósághoz beosztva, évekig vezette Szerbia erdészeti Ügyeit. — Százezer koronás ruhalopás. Zala Vilmos főkönyvelő e hó 14 én panaszt emelt a szekszárdi rendőr- kapitányságon, hogy a lakásából sok ruhanemű eltűnt. Dr. Tessényi Jó­zsef rendőrkapitány a panaszt kiadta Markovics József detektivfelügyelő nek, a szekszárdi detektivesoport vezetőjének, aki Fodor Sándor nyo­mozó utján előállította Zala cselédjét, Gyeney Máriát. A cseléd első ki­hallgatása során tagadott és mikor a podgyászában megtalálták a lopott holmik egy kis részét, azzal védeke­zett, hogy azt boszuból az asszonya tette a kosarába. Később azonban Markovfts József detektivfelügyelő keresztkérdéseire ellentmondásokba keveredett, majd beismerte, hogy Zaláéktól nagymennyiségű plüs taka­rót, ágyneműt, ágyhuzatot, asztalterí­tőt, csipkefüggönyt, női kabátot, ru­hának való selymet, cipőt, harisnyát és férfiruhát elvitt. A lopott tárgyak egy részét a detektívek Gyeney Má­riának Tolnán lakó szüleinél, a másik részét pedig Strott Istvánná szek­szárdi házmesternó lakásán találták meg. — A Januári cukor. A közélelme­zési miniszter közvetlenül Szekszárd város polgármesteréhez és a járások főszolgabirőihoz a január hóra is ugyanannyi fehér kristálycukrot utalt ki, mint decemberre. A leszállítás iránt a kellő lépések megtétettek. A leszállítás azért késik, mivel a cukrot a cukorbizotlság a vármegyétől távol eső cukorgyárból utalta ki, ahonnét a hatóságok- a szállítmányok épségét biztosítandó, kisérettel hozatják el a cukrot, azonban a szállítmányok kí­séretére a vasutigazgatóság eseten- kint ad csak engedélyt, amelynek megszerzése elég sok nehézséggel és idővel jár. Tánömuiatság. A szekszárdi hely­őrség hivatásos altiszti kara folyó évi február hó 2-án a belvárosi római katholikus kör helyiségeiben esti 8 órai kezdettel táncestélyt rendez, a melynek jövedelme a még idegenben sínylődő hadifoglyaink hazahozatalá­nak költségeire fordittatik. Hisszük, hogy a város közönsége, visszaemlé­kezve a hivatásos altiszti karnak ta­valyi jól sikerült farsangi táncestjére, az idén is nagy számmal vesz részt a sikerültnek ígérkező és hazafias célt szolgálni kívánó táncestélyen. — A „Zrínyi Ilona“ keresztény uri- leányok otthona most nyílt meg a fővárosban. Ide küldik leányaikat azok az előkelő szülők, akik súlyt helyeznek a társadalmi nevelésre, gondos felügyeletre, no meg arra is, hogy ízletes úri ellátásban részesül­jenek gyermekei. Lapunk mai szá­mában megjelent hirdetésre felhívjuk t. olvasóink figyelmét. —Műkedvelői előadás Tolnanémedi ben. A tolnanémedii Keresztény Ifjú­sági Egyesület f. hó 15 én és 16 án' műkedvelői előadást tartott. Színre került a „Falu rossza.“ Lázár Ist­ván, Kiss Dezső, Ács Zsófika, Duska Mariska, Varga Lajos és Benkő Juliska kiválóan adták szerepüket. Bacsányi Ferenc, Suplicz Zsuzsika, Varga Ju­liska, Pongrácz Zsuzsika, Keresztes József és Kovács Pál szintén igen jól játszottak. Duska LajoB a közön­séget általános derültségben tartotta. Varga Erzsiké, Joó János, Várni Jó­zsef és Baiog András olyan kitünően szerepeltek, hogy a publikum még egy harmadik előadást is kívánt, mely f. hó 22 én lett megtartva. Az egyesület elnöke Rúzsa József ref. lelkész, munkás pártoló tagja Haypál István nemzetgyűlési képviselő és a helybeli értelmiségiek, kik gyakori ismeretterjesztő szabad-előadásukkal vállvetve küzdenek azon, hogy ez a kezdő, minden jót és nemeset magá­ban foglaló intézmény megerősöd­hessék és virágzóvá váljék. A szín­darab betanításának nehéz munkáját Radosits István tanitó végezte. A díszleteket az orosz hadifogságból hazatért Kiss István, egy helybeli gazdaember fia festette. Ez a fiú úgy a festészetben, mint a szobrászatban oly meglepő ügyességet mutat, hogy tehetségét tovább ke lene fejlesztetni. — Hadtörténelmi értekkel bíró tár­gyak beszolgáltatása. A m. kir. Had történelmi Levéltár és Muzeum ezúton ismételt felszólítással és felkéréssel fordul a vármegye területén-élő gyűj­tőkhöz és magánosokhoz, hogy a régi magyar* hadtörténelemmel, valamint 1 világháborúval kapcsolatos levél tári és muzeális értékű tárgyasat fenti muzeum részére ajándék, vagy letétként átengedni szíveskedjenek. A gyűjtendő anyag főleg a követ­kező: I. .Régibb időkből: zászlók, fegyverek, felszerelések, ruhák, ké­pek, érmek stb. IL Világháborúból: (saját, szövetséges és ellenséges A) Csapatzászlók, jelzőzászlók, címerek, feliratok ; lövegek, töltényeik, szere­lékeik ; aknavetők, aknák, kézigrá­nátok, röppentyűk, szerelékeik ; gép­puskák, golyószórók, töltényeik, sze­relékeik ; puskák, karabélyok, kar- tályok, ismétlő, forgó- és világitó— pisztolyok, töltényeik stb., szálfegy verek, kilőtt lövedékek és hatásukat mutató tárgyak. B) Repülőgépek, léghajók és tartozékaik. Jármüvek: Kocsik, talyigák, kerékpárok, autók. Árkász, utász, hidász, vasúti stb. fel­szerelés és anyag. C) Egyenruhák, fővegek, lábbeli, rendfokozati, fegy­vernem és csapatjelvények, kitünte­tések. Különböző felszerelési tárgyak, hátbőrönd, hátizsák, tölténytáskák és övék, étkező, háló, kényelmi tárgyak, lőszerelvények, botok, bélyegzők, os­torok, hirdetmények, taneszközök, hangszerek, népművészeti tárgyak, stb. D) Rögtönzések és kisegítő esz­közök. Találmányok. Képek, szob­rok, fényképek, modellek, képesla­pok. Nevezetes személyek ereklye tárgyai. Lövészárokbereodezések, fel­szerelések, útjelzők. Egészségügyi be­rendezések. Hátországi háborús cik­kek stb. A tárgyak a rájuk vonat­kozó származási adatokkal ób szak­szerű elnevezéssel volnának ellátan­dók. A felajánlások vagy a m. kir. tolnavármegyei katonai parancsnok­sághoz (Szekszárd, úri kaszinó), vagy közvetlenül a m. kir. Hadtörténelmi Levéltár és Múzeumhoz (Budapest, I., Bécsi-kaputér 4. Telefon 106—70.) intézendők. — A Népkonyhára adakoztak: Br. Jeszenszky András 100 K, B-csák Liesl 200, Sztankovánszky Margit 100, br. Schell József 500 K, Msjsai yIstván Töttös 10 kgr. babot, 1 kgr. szalonnát, 6 kgr. lisztot és a ható­sági husszék 30 kgr. tüdőt. Ezen adományokért a népkonyha szegényei nevében hálás köszönetét mond báró Schell Józsefné. FOGORVOS: KOVÁCS I. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Értesíti a n. é. közönséget, hogy minden a fogorvosi szakmába vágó műtétet eszközöl. Fogtömések a legjobb anyagokból. Készít: fogsorokat, aranykoronákat, hidakat. Fön­tisztítás, foghúzás.— Rendel: reggel 8-tól este 6-ig. — Lakása: Arany iános-utca 180. A gimnáziummal szemben. Mulatságok. — A posta-távirda altisztek or­szágos egyesületének szekszárdi cső portja f. hó 22-én Horváth Antal pt. főfelügyelő védnöksége alatt és Nagy Béla pt. s. ellenőr rendezésével minden tekintetben fényesen sikerült, műsorral egybekötött zártkörű tánc mulatságot tartott. A róm. kath. ol­vasókör helyiségei szorongásig meg­telték résztvevőkkel úgy, hogy a vendéglátó rendezőség zavarba jött, mert a későn érkezőket már hellyel sem tudta megkínálni. A postás mu­latságot I közönség felkarolta és úgy fogta fel, mivel a posta mindenkié, a mulatságból is mindenki társadalmi rang, rendi és valláskülönbség nélkül kivette részét ; mondhatnék az első úttörő volt ez az est, ahol oiy szép összhangban megfért a társadalmi osztályok minden rétege. — Az est kimagasló pontja a kabaré előadás volt, mely a kényesebb igényeket is kielégíthette. A prológot Deli Ferenc altiszt mondta, melyben megköszönte az impozáns számban egy begyült közönség megjelenését és szives párt­fogásukat kérte a jövőre is. Elraga­dóan kedves volt Zeller Katóka, ki a „Férjet keresek“ cimü monológ előadásával igazi élvezetet nyújtott Fekete István tárogatón szívhez szóló bús magyar népdalokat adott elő, mit a közönség sok tapssal jntalma zott. Papp Váry Elemérné „Mint Jákob“ c. hazafias irredenta versét mély átérzéssel és kiváló tehetséggel szavalta Horváth Mancika. Hiller József hegedűn, zongorán pedig Csapó Jenő, klasszikus zeneszámokat adtak elő művésziesen. Tutsni Pál — az öreg muskátli — nem hiába volt mindig a közönség kedvence, nagyszerűen adta elő és állandóan d*rü!t*égbeu tartottá a közönséget „Családi örömök“ c. monológjával. Hidassy Sándor operaénekes két dalt énekelt érzéssel gyönyörű lírai tenor­jával, kit Polgár Mancika művészies finomsággal kísért zongorán. Nem- ' c*»k erkölcsileg, hanem anyagilag is ' várakozáson felüli az est sikere, úgy a kedélyes malacárverés, mint a kü­lönböző tárgyak kisorsolása nagy anyagi haszonnal járt és jó eszmének bizonyult. Az est összes bevétele meghaladja a húszezer koronát, mely részben a postás özvegyek és árvák felsegélyezésóre, részben pedig az alap gyarapítására fordittatik. Az anyagiakról jövő számunkban számo­lunk be. — A Szekszárdi Törekvés Sport Egyiet, vármegyénk ezen egyetlen iparos sportegy­lete folyó hó 22-én — szertárának újból való felfrissítésére — Batyu-bált rendezett, mely minden tekintetben igen jól sikerült, Ez alkalommal tombolán kijátszott tájképet ifj. Petrits József .nyerte meg, mi( nevezett az Egyesületnek ajá dékozott. Jegyeikéi meg­váltották és felülfizettek: Mutschenbacher Lajos, ifj. Strényer Feienc 100—100, Gerstl Andor, Steiner Lajos 60 — 60, Fekete Hugó, Moizes Károly, özv. Kaszás Sándorné, Bérdi József, Tóth János, ifj. Bódai Gusztáv, Szé- kelyi Testvérek, N. N. 50—50, Horváth Jó­zsef, Schäffler József, Titte Testvérek 40— 40, Zsoldis János; Fontányi Ferenc, Dömö­tör Sándor, Frank Miksa, dr. Miklós Sán­dor 30—30, Molnár Mór 25, Augusztinyí Gyula, Kaufmann Mátyás, Démann János, Weisz Andor, Scheleznik Viktor, Holz Já­nos, N. N, Gerstl Jenő 20—20, Gelencsér Antal, Boros Gyula, Heiser József, László Lajos, N. N., Schaffer Jakab, Neu Pál, Kö- vendy Lajos 10 —10 koronát- Ezen nemes- szivü adományokért ezúton mond hálás kö­szönetét a Egyesület vezetősége. — Álarcosbál. Gyönkön január 22-én az ottani kaszinó a szegénysorsu gimnázisták javára olyan fényes álarcosbált rendezett, a milyet vidéken aligha látott még valaki. Mi­kor Óváry Ferenc a kaszinó választmányi < ülésén felvetette az eszmét, mindenki csó­válta a fejét és a legnagyobb optimisták is azt hitték, hogy a mai drágaság és anyag­hiány mellett talán majd 10—15 nő és 2—3 férfi fog jelmezben megjelenni és ime a bál estéjén hemzsegett a tetem a szebbnél szebb női jelmezektől és köztük tekintélyes szám­mal forgolódtak a férfi álarcosok is. Az elsfi négyest két kolonban kellett felállítania dr. Nozdroviczky Ferenc rendezőnek, a mire Gyönkön még nem volt eset. — Érdekessé tette az estét, hogy a sok váratlanul meg­jelent vidéki maszk még jobban megnehe­zítette a felismerést, ami a mulatságos félre­értésekre adott alkalmat. A tömegben egy kecses lábú postagalamb csintalan kis levél­kéket kézbesített, melyek néha egy kis za­vart okoztak, mert a címzett hölgyeket pél­dául az álarc nélkül megjelent gavallérjaikról vélték felismerui és csalódtak, mert a höl­gyek az ismertebb udvarlókat előzetes meg­beszélés után ravaszul felcserélték. Egy kit hölgy kucsáberkosarat hordozott, melyből & jótékony cél javára árult, Egy ur »mindenes­től« megvette az édességeket és a kis ku* csébernő igen megijedt, amikor többen is megerősítették a vásárló azon állítását, hogy ő úgy értette az alkut, hogy »mindenestől«, vagyis az árusító növel együtt övé az édes­ség ! Egy kis cukrászlegény fánkot árult és vsn, aki megesküszik reá, hogy a vidéki férfiaknak eladott fánkok keserű sóval vol­tak meghintve porcukor helyett. Ez pedig hálátlanság volt, mert egy giudlicsaládi nagy- birtokos például 100 korongjával fizette a fánk darabját- A papirhiány tiltja a sokféle farsangi tréfák felsorolását, melyek csak­hamar valódi forró, sziporkázó álarcosbáli hangulatot teremtettek.. A tulgyorsan meg­indult tüzes táncok forgatagában ciak a kö­vetkező női jelmezeket sikerült feljegyezi: Téry Baba (postagalamb), Scheurer Irénke (XIV. Lajos korabeli vadásznő), Orbán Már­tonná (fehér domino), Tenczlinger Eci (ro­kokó), Gyalog Linuska (török nő), F ettner Bözsike (csillagos ég), Varga Sárika "(vad-- rózsa), Gyi.móthy Micike (mákvirág), Flett- ner Mancika (pillangó), Dobó Melanie (spa­nyol nő), Baumgartner Duci (tötök nő), Vár- konyi Baby (ballerina), Klein Ploncst (bébi), Kring Ilus (cigánylány), Ritter Olga (pierett), Dicenty Ilonka (Walzertraum), dr. Orb’i Mártonná (német menyecske), dr. Kapp Er- nőné (pierett), Salamon Vili (német leány), Boncz Sándorné (spanyol nő), Mühl Lonci (magyar urleány), Hesz Endréné (szitakötő), Marcsa Irén (tiroü leány), Mühl Heddy (magyar urleány), Baldauf Bözsi (olasz nő), Nagy Annus (román leány), Baldauf Annul (spanyol nö), özv. Péter Ferencné (magyar menyecske), Kuluncsics Simonné (katicabo­gár), Lakatos Lajosné (német menyecske), Wolf Hermina (fekete dominó), Molnár Feryke (rokokó) stb. A férfi jelmezek közül feltűntek: Boncz Sándor (spanyol grand), Schmidt Géza (Mefisztó és később Bocs- kay-huszár), Óváry .László (toreador), Nagy Lajos (tót legény), Schmidt Bél* (rokokó). Weil Béla (csikós), Marcsa József (matróz), Orbán Márton (pék), Wéber Jankó (tötök ifjú), dr. Orbán Márton (mucsii bíró), Kring Ödön (tiroli legény), Óváry József (rokokó), Óváry Pál (testőr), Wolf Aladár (dominó), Marcsa Dezső (német legény) stb. A vidéki tisztek igen ügyesen arcukat álarccal, gal­lérjukat pedig színes selyemsálokkal masz­kírozták, A férfi álarcosok feleannyian lehet­tek, mint a hölgyek, kik, közt elvegyülve festői együttest képeztek. Éjfél után szahad- szinpad volt, hot mindenki elő/etes bejelen­tés nélkül felléphetett. A számos szerepl# közül különösen nagy hatást keltett Székely János irredentista dalaival. A hölgyek közül pedig Boncz Sándorné, de különösen Vir- konyi Baby, kinek balett-tánca olyan freie-

Next

/
Oldalképek
Tartalom