Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-10-02 / 41. szám

TOLNAMEGYEl ÚJSÁG 1920 október 2. ták a háború szenvedéseit é3 borzal­mait ! Úgy a népköztársaság, mint pedig a tanácsköztársaság alkotmányai csak tércmunkák, melyek éles ellentétben állnak a magyar nemzet igazi alkot­mányával, mely egy ezredéves foko­zatos fejlődés eredménye, melynek gyökerei még az Árpád vezérek korába nyúlnak vissza, mely alkot­mány Európa legrégibb történeti alkotmánya ! Az alkotmányosság helyreállítása azonban a forradalmak hatása foly­tán nem volt megvalósítható á ren- \ des törvényhozási utón. A törvény- hozás két faktora közül az egyik, a királyr IV. Károly, lemondott az államügyek vitelében való minden részvételről és azóta állandóan az ország határain kívül tartózkodik; a másik, az országgyűlés, 191$ novemberében tartott ülésében ki­mondotta föloszlását. Ezért fordultak a Friedrich és Huszár vezetése alatt álló kormányok a magyar alkotmány ősi tételéhez, hogy az államszuverénitás alanya: a nemzet, a nép: totum corpus sacrae regnis Coronae! A legszélesebb választójog, az ál­talános, egyenlő és titkos választójog alapján nemzetgyűlést hívtak össze, melynek első és legfontosabb teendője az alkotmányos élet helyreállítása és csak kisegítésként feladata más sür­gős és fontos törvényhozási teendők ' elvégzése. Alkotmány unk alapintézmény ei- nek: 1. a királyi hatalom és méltó­ság, 2. az országgyűlésnek, mint a törvényhozó hatalom gyakorlására hivatott állandó szervnek az ujjá- alkotása képezi tehát nemzetgyűlé­sünk legfőbb feladatát. Ezen alap­törvények alkotásának feladata karak- terizálja, teszi valódi alkotmányozó gyűléssé. Az első törvény, amit nemzet­gyűlésünk hozott az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhata­lom gyakorlásának ideiglenes rende­zéséről szólt. Kormányunk és nemzetgyűlésünk r áthatva azon igazságtól, hogy orszá­gunk hajóját csak egy erős, biztos kéz irányítása képes a sok Scylla és Charybdis között a biztos révbe bevezetni, csakis egy erőskezü sze­mélyben összpontosult hatalom, mely a királyi hatalomban foglalt jogoknak ha nem is teljét, de jórészét birtokolja, képes a sok politikai.hul- lámverés között a végső elmerüléstől megmenteni, csakis egy crőskezii személyben összpontosult hatalom képes a minduntalan kisértő puccsok és forradalmak kígyóit végleg el­taposni. S ezért kormányzót válasz tottak. S a Gondviselés adott a ma- ' gyárnak egykor az elnyomó török ellen egy Hunyadyt, az elnyomó Habsburgok ellen egy Kossuthot, most adott a magyarnak az elnyomott magyar miatt egy HorthgH. S hiióta ő vette ke§ébe entek a hajónak & kormányzását —- a kül- és belellen- segtől rakott sok akna között — biztosan halad a biztos part felé. Nevének varázsa van, katonája kezd félelmetes lenni, Horthy Bocskay- sapkás katonáitól remeg Pécs, Sza­badka, Temesvár, Kolozsvár. Kassa, Pozsony megszálló csordája. S a hajója árbocán lengő szentkorotuU háromszinü trikolort meglátják : szi­vükben titkos vággyal, szemükben gyászköniayel Szent István koronájá­nak elszakított tagjai. Meglátják a messzeségben kéklő szepesi hegyek, a gom.olvgó felhőkben tündöklő lom- nici csúcs, az Árpád sírját takargató Magúra. Meglátják Erdély bércein, a gyimesi havasokon, meglátják a Dráva és Száva, a Bácska és'Bánát lapályain. Meglátják, mert úgy ra­gyog, mint Konstantinus császár ke­resztje : „In hoc signo vinces!“ Kétségtelen tény, Tek. Törvény- hatósági Bizottság, hogy országunk, mióta a nemzetgyűlés összeült és megválasztotta az államfőt, azóta halad a konszolidáció utján! A jogrend helyreállott, a hadseregbe a régi fegyelem kezd visszatérni, belső biztonsági viszonyaink kielégitőek, élelmezési viszonyaink is javultak. De talán valamennyinél szembetűnőbb az ország érrendszerének : vasúti for­galmunknak a .javulása. Megenge­dem, hogy vannak hibák, elismerem azt, hogy még sok tennivalónk van, az alkotások tere még/igen bő, a mentés munkája még igen nagy ! De a kormányt és politikáját lépten-nyomon kritizálóktól kérdem : tudják-e, mi volt egy évvel ezelőtt?! Jogrendünk lerombolva, tekin­télyeink lezüllesztve, magtáraink és raktáraink üresek, néhány rossz lokomotív és félroncs vasúti kocsi. Üres államkassza. Mindenből kira- ■ bolva, kifosztva. Ez volt az örökség, mit kormá­nyunk átvett és erre az örökségre támaszkodva kellett és kell a váro­mányosok légióit kielégíteni. Had­seregünket felszerelni, az élelmezést javítani, vasutainkat rendbehozni, tisztviselőinket segíteni! S mindezt minő viszonyok mel­lett volt kénytelen tenni! A kül- és belellenségek micsoda hatalmas serege lépett titkon-uyiltan akcipba ellene ; akiknek érdekük az, hogy itt kon­szolidáció soha ne legyen, kiknek csak egy érdekük és terük van : a zűrzavar, a felfordulás. Az az ó idejük, az ő basznak ! A pénz, a rágalom, a megvesztegetés, a méreg a a gyilkos instrumentumok arzenál­jának legpiszkosabb eszközei kerül­tek elő! A gazdasági bojkottól — az orgyilkosságig, minden eszközt föl­használtak ! Azért kell az igazságos > kritiká­nak elnémulni — és a győztes szom­szédok belviszonyait szemlélve — az elismerés zászlaját meghajtani azok előtt, kik bennünket idáig is el­vittek ! j A minket körülvevő győztesek bel - Viszonyai: a gazdaságok erőszakos birtokbavétele, az Uzemtanácsok mű­ködése, a panama és korrupció dia­dala, vasutjaik leroDgyoltsága ! Pedig tőkét hatalmas szövetsége silk, az entente ad; nyersanyagot, vasutat s rnindeu elvihetöt tőlünk raboltak. De egyet sem nem kaphat­nak, sem nem rabolhatnak : és ez a kultúra, az erkölcs ! Tdk. Törvényhatósági Bizottság! Mint említettem, még sok a tenni­valónk, a programm keresztülvitelé­nek még csak a kezdetén vagyunk ! Még sok munkára, sok munkásra van szükség! A legsürgősebbek közé tartozik gazdasági és pénzügyi helyzetünk orvoslása. Ez a betegség — a gazdasági és pénzügyi — nem speciális magyar baj, ez világjelen­ség! A háború Európa összes gazdasági viszonyainak dezorganizációját idézte elő. Ez elsősorban az árak emel­kedésében jelentkezik. Az eddigi összes háborúknak ezek voltak a következményei. Az árak emelkedésének előidézői: 1. a pénzforgalmi eszközök bősége, 2. a termelés folytonos csökkenése, 3. a- munsafegyelem megfogyatko­zása. Ha nincs termelés, nincs kinálat; ha a kinálat csökkenésével a fogyasz­tás, a kereslet nem csökken; ellen­ben az egyes foglalkozási ágak arány­talan nagy jövedelme miatt meg emelkedik, ennek akkor szükség szerű következménye az árdrágulás. Ennek gátat kel! vetni.' Ezeket az okokat meg kell szüntetni. . 1. A bankóprés működését meg­szüntetni, a termelést fokozni, a munkafegyelmet helyreállítani. Ehhez azonban egy erélyes, céliudatos, de amellett igazságos pénzügyi politika kell! 2. További teendő a gazdasági élet megtisztítása a visszaélésektől, az nzsorától, csalástól, lánckéreske- déstöl. Ehhez erélyes, céltudatos és kíméletlen bünteiőpolitika kell. 3. Végül legközvetlenebb feladat: a munkára, a lelkiismeretes, min­den izmot megfeszítő munkára való nevelés és szoktatás 1 Ehhez erélyes, céltudatos nevelő és szociális politikára van szükség. Ezeket várjuk, ezeket kérjük, ezek­hez odaadjuk minden támogatá­sunkat. Tekintetes Törvényhatósági Bizott­ság ! Kormányunk néhány napon belül beterjeszt egy javaslatot, mely közvetlenül minket, e történelmi múltú testületet: a vármegyéi érinti. Az építő, javító munkában alkotmá­nyunk e pillérére is sor került. Le­hetetlen az, hogy ennél meg ne áll­junk és kérő, de ha kell tiltakozó szavunkat ne hallassuk. Kérjük, hogy a javítás épitő le­gyen, tiltakozunk ha romboló!' A vármegye Ólete oly régi, mint a ki­rályság! Történelmi múltja dicső, ez a múlt és a jelen tana arra, hogy jövője szükséges! Akarjuk, hogy e teremben is a keresztény demokrácia elve érvénye­süljön, de sohasem fogjuk tűrni azt, hogy ide bevonuljon a demagógia! Ön kormányzatunkra büszkék vagyunk, az nekünk féltett kincsünk ! De az önkormányzat szükséges is, annak nagy politikai jelentősége van: 1. ébren tartja a közügyek iránti érdeklődést, 2. fejleszti az állam iránti ragaszkodást, fejleszti a szolidaritást, a törvények iránti tisz­teletet és ezzel a joguralom meg­szilárdításához vezet. x3. S végül a a legfontosabb: az önkormányzat a közszabadságnak, az alkotmányos­ságnak egyik legfőbb biztosítéka; mert a törvénytelen rendeletek végre­hajtásának megtagadásával megaka­dályozza a kormányhatalom • jog­ellenes gyakorlását Hiszem, s itt egyben kérem is vár­megyém nemzetgyűlési képviselőit, kikről meg vagyok győződve, hogy nekik is ez a véleményük erről a kérdésről, hogy hassanak oda, hogy ezek az elvek jussanak érvényre a’ javaslat törvényerőre emelésénél! Ezzel képviselőink használnak önma­guknak és hazájuknak ! Programmomkéut vallom és föltét­lenül megvaiósitandónak tartom a jelenlegi választói jog reformját! Szerintem a választói jog nem csupán egyéni jog;- hanem eisősor- bah joga az államnak. Az állam Jiülön jogi személy, melynek az egyén­től különálló élete s igy joga is van. Tehát itt legfontosabb kérdés, hogy az államnak az élete, sz élet műkö­dése e választójog mellett biztosítva van-e. Szerintem nincs Én őszinte nyíltsággal — nem törődve sem cél­szerűséggel, sem hépszerü88ggal — kimondom azt, hogy a választói jo­got szűkíteni kell. Ez határozott meg­győződésem. Az időmem engedi meg, de most még nem is aktuális, hogy ennek okát hosszasabban fejtegessem. Ha még lesz alkalom, meg fogom tenni. Tek. Törvényhatósági Bizottság! Ezekben megkíséreltem röviden ki­fejteni azt a belpolitikai progranmot, mely a nagy irányeszmékhez alkal­mazkodva, képes lesz országunkat a békébe ás megnyugvásba átvezetni. Ezek után áttérek külpoliti­kánkra. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Nap nap mellett halljuk azt legkiválóbb áliamférfiaink aiká­róí, hogy jó külpolitikát csak úgy lehet csinálni, ha jó a belpolitikánk 1 Ez a kettő szorosan összefügg ! Ha itt benn nincs jogrend, nincs jogbiztonság, ha itt pines munka- fegyelem, akkor a külföld negligál, bojkottál, nein lép velünk gazdasági összeköttetésbe! Tehát nekünk elsősorban ezt kell megteremteni, ezen a téren vezet­nünk kell. Ha ez az előfeltétel meg van, akkor vehetjük fel a küzdel­met a többi téren a külpolitikában. Nekünk meg kell győznünk a kül­földet, hogy minő. égbekiáltó igaz­ságtalanságot követtek el velünk szemben ; nekünk meg kell győz­nünk a külföldet, hogy a régi Nagy- Msgyaror.szág föntartása minő fon­tos életérdeke Európának és az egész nyugati civilizációnak. Kuiturföié- nyünkkel és fegyelmezettségünkkel be kell bizonyítanunk, hogy az úgynevezett béke nem az igazság, hanem a határtalan boszu müve volt. Tekintetes Törvényhatósági Bizott­ság ! Versaillestől—Trianonig egy elv érvényesült: „Vae YictisL. Ez az elv veszedelmes s minden percben végzetessé válhatik s bekövetkezhet a „ Vae Victoribusu. Úgy látszik könnyebb volt győzni, mint a győzelmet okosan kihasználni. De ha úgy folytatódik,, ha a józan belátás nem fog fölül kerekedni, ak­kor -akkor újra lángba borulhat E.urópa és akkor csak az eddigi g-yőzó veszthet. Nekünk inár nincs mit vesztenünk, mi már elvesztet­tünk mindent. Meddig tűri még az entente azt, mi most körülöttünk tör­ténik ? meddig lehetséges még ily barbarizmus kulturnépek sorában, mi most Pécsett is történik ? Quousque tandem abuleris cum patientia nostra ? Mi soha nem szűnünk meg közöm­bösek lenni azon népek sorsa iránt/ kik a mi véreink, kiknek a könnye a mi könnyünk, kiknek a fájdalma a mi fájdalmunk s kikot C9ak a bosszú, gyűlölet és nyers erőszak szakíthatott el tőlünk. Minden rész­vétünk és szeretetünk Pécs szen­vedő népéé. Testvéreink ! Bizalom­mal tűrjetek, türelemmel bizzatok I Rövidesen jönni fog, mert jönni kall a fölazabaduiás, a megváltás órája. Es az egyben a feIelŐ3ségrevonás, a megtorlás órája is lesz. Meddig lehetséges még az, hogy korcs Coriolánok körülöttünk had­sereget szerveznek s hiéna módjára sajtóban s mindenütt átkot szórnak hónukra, mert náluk a sértett büsz keség hazát és mindent felejt. • S mindezt az entente kedvesei­nek védelme és segítsége mellett. S ezekkel, állítólag békét kötöttünk;,» wilsoni eszriék békéjét, mit a hatal­mas népszövetség garantál. Hisszük- hisszük, de akiben bízunk az immár csak kettő: a Hatalmas Isten a fel­iegek felett és ez a' földretepert, ez ?. megalázott nemzet, mely öntudatra fog ébredni. Igazság ez ? kultúra ez V Müveit nyugat, kulturnépek lehetséges ez ? »Ember, világ természet, nemzetek Ha van jog földön, égben- irgalom Reánk és kínjainkra nézzetek !< Tekintetes Törvényhatósági Bizott­ság ! Külpolitikánknak belpolitikánk­kal való szoros kapcsolatai iparkod­tam csak megvilágítani Külpoliti­kánk további programúját termé­szetesen — lévén a diplomácia—éri a- dig titkos — nincs módomban is­merni. Meg vagyok azonban győ­ződve arról, hogy külügyeink veze­tése jó kezekben van és hogy az helves iránvban halad. Történelmi nevű' férfiak, a legjobb hazafiak: Apponyi, Teleki, Csákv irányítják.. Ezekkel szemben csak egy köteles­ségünk van: bizalom. ■Tekintetes Törvényhatósági Bízott­Rézsálic és műtrágya beszerez- Mezőgazdasági - Kereskedelmi Rész- hető a ■ vénytársaságnál, Szekszárdon. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom