Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-08-07 / 33. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1920 augusztus 7. a polgári hatóságok elégséges felderítő erőkkel nem rendelkeznek, szóval, ahol ennek szükségessége fennforog, a honvédelmi minisztertől kérelmezendő karhatalmi szervekkel erősittessenek meg. Az indítvány felolvasása után maga Dartal Aurél kért szót, hogy beadványát megindokolja és a törvény- hatósági bizottságnak elfogadásra ajánlja. Elmondta, hogy Grálból, Wienbői és Wiener-Neustadtból cső portosan jönnek át hamis ürügyek alatt agitátorok, akik a bolsevista eszméket propagálják. Ezeknek a kétes elemeknek a feltűnése mind és mind gyakoribb azóta, mióta a katonaság kezéből kivették a polgári személyek ellen való nyomozási jogot. Forster Zoltán alispán felszólalásában nem osztotta az indítványozó aggályait. Éppen ezért azt ajánlotta, hogy az állandó választmány javaslatát kell elfogadni,\ mert fokozatosan haladni kell a konszolidálódás utján. Az indítvány azonban retro- grád lépést jelentene. A nyomozás különben is a polgári hatóságok joga és amennyiben a polgári hatóságoknak szükségük van a nyomozó szervek megerősítésére, mindig kérhetnek erre a célra katonai egyéneket. Az állandó választmány indítványát ajánlotta elfogadásra. Renczes János a nemzetgyűlésen e tárgyban tartott vita és 'az ott produkált adatok alapján ellenzi, hogy újból a katonai hatóságok nyomozzanak. Báró Fiáth Tibor, báró Schell József és Kun Lajos megyebizottsági tagok Bartal indítványa mellett, Renczes János ujabbi felszólalásában pe dig ellene beszéltek. Gödé Lajos szinte a katonai nyomozás visszaállítását kívánta, mig t Haypál István nemzetgyűlési kép- I viselő ugyancsak a parlamenti vita- | ban elhangzott érvek hatása alatt azt javasolta, hogy az állandó választmány javaslatát fogadja el a törvényhatósági bizottság. Báró Jeszenszky rövid beszéde után újból Farster Zoltán alispán szólalt fel és figyelmeztette a törvényhatósági bizottságot arra, hogy alkotmányos országban és alkotmányos életben nem lehet ezt az eminenter polgári jogot a polgári hatóságok kezéből kivenni. Végül dr. Éri Márton főjegyző válaszolt Bartal Aurél replikájára és visszautasította azt az insinuációt, mintha az ő indítványának a mellőzése a hadsereg ellen irányuló tett volna. Nincs senki — úgymond a főjegyző, — aki a nemzeti hadseregnek nagyobb tisztelője volna, mint én és annak szükségességét mindenek felett állónak tartom. Emellett azonban tagadom azt, mintha a nyomozási eljárás a hadsereg törvényes jogát képezné. Ez nem jog, ez célszerűségi szükségesség. Kezdetben,' mikor a polgári hatóságok gyengék voltak, igenis nagyon helyén való volt, hogy ezen fontos funkció teljesítését a katonaság végezze. Ma már azonban nagyon is kívánatos, hogy a lerontott polgári közhatósági tekintély visszaállításával egyszer már -a konszolidáció útjára térjünk. Ez pedig megkívánja, hogy a nyomozó eljárás a katonaság kezéből kivétessék. Mivel az alkotmányjogi követelményeknek az állandó választmány javaslata jobban megfelel, azt aiánlom a törvényhatósági bizottságnak elfogadásra. A névszerinti szavazásnál az állandó választmány indítványát 65 szóval fogadták el, inig Bartal indítványára 45 szavazat esett. (A vármegyei közgyűlés befejező részét jövő számunkban közöljük.) Vármegyei testnevelési akciő. Ismeretes az a nagyarányú akció, 1 amelyet madari Kreybig Rudolf ezredes, Tolnavármegye katonai parancsnoka a testnevelés ügyének az ország határain kivül ismert elsőrangú munkása indított az ifjúsági testnevelés intenzivebbé te tele és az országszerte felállítandó „Turul“ sportegyletek érdekében. Junius hó elején volt erre vonatkozólag Szek- szárdon az első értekezlet, amelynek eredménye a vármegyei testnevelési tanács és a járási testnevelési bizottságok megalakulása lett. Kreybig ezredes, hogy ezt a magyarság egész jövőjére mélyen kiható mozgalmat minél szélesebb körben propagálja, megjelent a legutóbbi vármegyei közgyűlésen is, hogy a törvényhatósági bizottság összes tagjai, egész egyeteme előtt kifejtse azokat az okokat, amelyek a testnevelés uj alapokra fektetését szükségesek teszik. Az ezredes a közgyűlés megnyitása előtt szólt a virilistákhoz és be- izéde elején az 5 éves háború, a forradalom és a kommün rombolásait, a közfegyelem és a közszellem ezüllesztését ecsetelve, rámutatott arra íogy a multbáfn a magyar intelligens ársadalom által elkövetett mulasztá- iokat jóvá kell tépni. Most már a i huszonnegyedik órája ütött a cse- ekvésnek és mert az állam pénz- igyi helyzete a legválságosabb, az ikciót azokínak kell támogatni, akik- íek még van. A vagyonos osztály- iák kell ehhez anyagi segítséget adni, íogy az anyagi javakban szükölkö- lők az ország újra való megálapo- sásáért teljes energiával dolgozhassalak. E bevezetés után igy folytatta : „Mint ezen országnak izzó haza- izeretettőí áthatott katonája és polcára kivettem és ki akarom venni i részemet a honmentés terén. Hát- érbe szorítom saját egyéni érdekei- net, nem törődöm azzal, hogy a íonamün uralom' engem anyagilag ;eljesen tönkretett: munkámat ha sám újjáépítésének kívánom szentelni. Eddig végzett munkám jogosított fel arra és tette kötelességemmé, hogy honfitársaimhoz forduljak, figyelmüket a tényekre felhívjam ép javaslatot tegyek arra nézve, miként dolgozzunk a jövőben. Mivel a felnőtteknél nagy eredményre számítani Dem lehet, a munkát már a 10 éveB gyermekeknél kell megkezdeni. Ezeket kell az iskolán kívüli időben összegyűjteni és Ö3szeforrasztani, Egészséges irányú játékkal,, sport- üzéssel, jellemük és egyéniségük fejlesztésével kell fokozni bennük a testi és a lelki erőt, hogy a tönkretett haza számára uj generációt neveljünk, amely majd szilárdabban megállja a helyét, mint a mostani félrevezetett nemzedék, amely néhány gaz hazaáruló jelszavas izgatásának felülve tönkretette és a posványba taposta több mint ezer évnek a munkáját.“ Beszédének további folyamán felemlítette, hogy p. központi, járási és községi sport-játék- és versenypályák megteremtése, a propaganda, a megfelelő sport- é3 cserkészvezetők egységes kiképzése igen sokba kerül. Ezt a munkát vagy jól kell megcsinálni, vagy sehogy, nehogy olyan választotta a csoport elnökének Forster Zoltán alispánt, csoport alelnökké pedig dr. Künszter Károly rokkant tart. főhadnagy, árvaszéki jegyzőt. A 30 tagú ideiglepes választmány tagjainak megválasztása s ebből 8 tagnak az elnökségbe történt kijelölése után a közgyűlés véget ért és kezdetét vette a választmányi ülés, amely ügyvezető-igazgatónak választotta meg Rubis^Eiemér dv. szá zados, p. ü. számtanácsost, akit a katonai parancsnokság már a szervezés előmunkálataival is megbízott, megválasztattak továbbá a csoport tisztviselői gyanánt a következő rokkantak : ügyésszé dr. órfty Gyula vm. tiszti főügyész, tart. százados, titkárrá Kusztos Lajos, pénztárnokká Sárközy László, ellenőrré pedig Kasz- ler'István Kardos. Az alapszabály- szerű megalakulás szerint megkezdik a fiókoknak a vármegye területén leendő megalakitását. __ Hírek. — Előléptetés. A kormányzó Úr Ö Főméltósága Szegheő Béla alezredest, a MOVE, tolnamegyei elnökét ezredessé léptette elő. — Schlachta Margit előadása Szek- szárdon. A magyar parlament legelső női tagja: Schlachta Margit nemzetgyűlési képviselő, a Szociális Misszió Társulat tagja a jövő héten Szekszárdra érkezik és a Szekszárdi Kaszinó f. hó 15-iki estélyén előadást fog tartani. Az előadás iránt megyeszerte nagy az érdeklődés. — Találkozó. Felkérem mindazokat, akik velem Bonyhádon 1910 júniusban érettségit tettek, hogy az 1920 aug. 19-én Bonyhádon tartandó 10. éves találkozón jelenjenek meg. Gyülekezés 19-én reggel 8 órakor a gimnáziumban. Schmidt János, ev. lelkész, Kalaznó (Tolnamegye). — Végrehajtói vizsga. Steiner Sándor, szekszárdi kir. járásbirósági kezelő altiszt a bírósági végrehajtói vizsgát a szekszárdi kir. törvényszéki vizsgálóbizottság előtt jó sikerrel letette. — Uj tanítónő. Koretzky Etelka földink, a budapesti Csalogány-utcai állami tanitónőképző-intézetben oklevelet nyert. — Lakást kapnak a szekszárdi waggonlakók. A m. kir. minisztérium elrendelte, hogy a megüresedő vagy egyébként igénybevehető lakásokba a vasúti kocsikban, vagy lakásnak nem tekinthető ideiglenes helyiségben tartózkodó családok elsősorban helyezendők el. A szekszárdi lakáshivatal ezért elhatározta, hogy minden más igény kizárásával a megüresedő lakásokba csak waggonlakó családot fog elhelyezni s a kormány- rendelet értelmében a háztulajdonos kijelölési jogát csak akkor veszi figyelembe, ha bérlőül olyan egyént jelöl meg, aki waggonlakásbsn vagy lakásnak nem tekinthető . ideiglenes helyiségben lakik. Ezen uj rendelkezés folytán remélhető, hogy a súlyos viszonyok között élő waggon- lakóink rövidesen hajlékhoz fognak jutni. — Földmives iskolai ösztöndíj. A somogyturi Kuuíi Károly gazdasági ösztöndíj alapítvány kamataiból két 500—500 koronás földmives iskolai ösztöndíjra a földmivelési miniszter a folyó tanévre pályázatot hirdet. Ezen ösztöndíjakra oly folnavárme- gyei születésű ifjak pályázhatnak, akik a somogyszentimrei m. kir. földmives iskolába felvétettek, vagy a kiknek felvételi kérelme tárgyalás alatt áll. A pusztafácánkerti és kaj- mádi uradalomban alkalmazottak gyermekei előnyben részesülnek. A pályázni szándékozók kérvényei a miniszterhez címezve 1920. augusztus hó 15-ig a somogyszentimrei m. kir. földmivesiskola igazgatóságánál nyújthatók be. A megdrágult vasút. E hó 11 étől a magyar vasút óriás- módon felemelte tarifáját. Rubinek miniszter ugyan kijelentette, hogy ez a tarifaemelés nem vonja maga utáu azt, ami ellen oly sok papirrende- Iettel küzdünk, az árdrágulást, a fővárosiak eme miniszteri kijelentés dacára azonban rövidesen érezni fogják a legszükségesebb élelmicikkeknél, hogy mit jelent a vasút tarifa- emelése. Izlelitőül közöljük, hogy Budapestre és környékünkre menynyibe kerül az utazás. I, oszt. II. oszt. III. oszt. K K K Tolna-Mözs 15‘— 9 — 3'60 Puszta-Fácánkert 18 — 12 — 5'40 Hidja-pusztaapáti 24 — 15 — ‘7'80 'Kölesd-Tengelic 36-— 2T— 10'80 Kiskajdacs 43'— 27; 15 60 Nagydorog öl36'— 21Sárbogárd in-— 66'— 39 — Budapest keleti pu. 282 — 162 — QOŐcsénv 12 — 6'— S'— Decs 15‘— 9'— 3'60 Sárpilis-Oberek 18 — 12'— 5'40 Dombóvár 249 — 144'— 81Kaposvár 297’171-— 96 — A személyi podgyász 50 ki: gig. 45 Az összes elemi iskolai, polgári A KÖNYUFK fiú-és leányiskolái, gimnáziumi 10l\vy L/V I\V^/i 1 I V L^l\ nagyrésze már megérkezett és beszerezhető a MOVE könyv- és sajtóvállalat üzletében, Kaszinó bazár. Telefon 2T. Ugyanott szerezhetők be az összes iskolai szükségletek a legolcsóbb árban. .1-3 korona, minden további 10 klgr. 12 korona. Perronjegy 3 korona. Perron-, jegj nélkül a perronon való tartózkodásnál birság 6 korona, jegynél- kül a kocsiba felszállást 30 koronával bírságolják. A magyar királyi állami rendőrség szekszárdi kapitánysága, mint I-ső fokú rendőri büntető _____________ biróság.________________ 115— 1. kih. 1920. sz, A szekszárdi rendőrkapitányi hivatal rendőri büntetőbirája a vád képviseletében dr. Zsigmond Ferenc ügyv. megb. részvétele melleit árdrágitási kihágással terhelt özv. Obernig Károlyné ügyében Szekszúidon, 1920. évi április hó 26-án megtartott nyilvános tárgyalás után következőleg Ítélt: özv. Obernig Károlyné sz. Schaeller Mária pécsi születésű, 47 éves, róm. kath, vallásit, özvegy állapotú, .szállodás szekszárdi lakost a 4207—1915. M. E. számú rendelet 16. §.alpontjába ütköző kihágás miatt az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapja* jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett fizetendő 200 korona, ennek behajthatatlansága esetén 10 napi elzárásra Ítélem. Azonfelül kötelezem terheltet az 1914: L. t.-c. 1. §. 3. bekezdése értelmében 25 korina ártöbbletnek Ábrahám Győző és 15 korona ártöbbletnek Horváth József részére leend < visszafizetésére. Elrendelem az Ítélet rendelkező részének elitéit költségén g Szekszárdon megjelenő «Tolnamegyei Újságában való egyszeri közzétételét. A kiszabott pénzbüntetés, valamint az elkobzott és gazdátlan jószágokból befolyt ösz- szeg az 1901 :. XX. tcikk 23. §:ában megjelölt célokra fordítandó. Szekszárd, 1920 április 26. Dr. Bordás Árpád rendöraikapitány, rendőri bünteiö bíró. Magvar királyi állami rendőrség kaposvári kerületének főkapitánya, mint 11-od foka re»dőri biín elő biró. 68a—1920. kih. sz. A kaposvári rendőrkerületiőkapitánya, min másodfokú rendőri büstető biró árdrágítás1 kihágással terhelt Budai Ferencné szül. Prant ner Julianna ellen folyamatba tett rendőr büntető ügyben következőleg Ítélt: a szekszárdi m. kir. állami rendőrkapitányságának mint I-ső fokú rendőri büntető bírónak folyo évi május hó 29-én 154. kih. 1920. szám alatt hozott ítéletét, melybíh Budai Ferencné szül. Prantner Julianna szekszárdi lakost árdrágítás által 'elkövetett és a 4207—19lo M. E. számú rendelet1 ló. §-a 1. pontjába ütköző kihágásban vétkesnek mondotta ki és ezért az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapján 15 napi elzárással és ezenfelül az 190. . XX. t.-c. 23. §-ában meghatározott célra fordítandó 500 korona pénzbüntetéssel, ennek behajthatatlansága esetén önköltségén kitöltendő 25 napi elzárással büntette, a lefoglalt 3 kilo 90 dkg. cukornak elkobzását és értékesítését, azonkívül az »életűek a Sze» szárdon megjelenő «Tolnamegyei Újság* ban leendő közzétételét rendelte el, az marasztalt által közbevetett felebbezcs folytán felülbirálat alá vettem és azt 11-od fokban olvképpen változtatom meg, hogy a ter' heitre kiszabott 15 napi elzárás büntetést z napi elzárásra s az 500 korona pénzbüntetést pedig behajthatatlanság esetére 3 nap> elzárásra, átváltoztatandó 50 korosára szál»* tóm le. > Kaposvár, 1920. évi junius 10-én. Dr. Varga s. k. kér. főkapitány 1 Äil fi. fvbíli siller Ár megegyezés szerint. Érdeklődni UDf* lehet Szabó Irénnél Szekszárd,
