Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-08-07 / 33. szám
I II. évfolyam. Szekszárd, 1920 augusztus 7. 33. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Megjelenik minden szombaton. . Előfizetési dijak és hirdetések, Talamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kflldendők. Hirdetések érti: A legkisebb hirdetés dljs 25 korona A hirdetés sí utolsó oldalon egy 60 mlllméter széles hasábon mlUnéter toronként 1 koronába, a szöregoldaloa 1 korona 50 Üllérbc, ■ hírrovatban elkelhetett rekite- hlr valamint a nytlttér 2 koronába kerül. Családi bérek és vállalati Mr- detésak külön árszabás szerint A Közisazsatős relormja. A Nemzeti Újság augusztus 4-iki számában dr. Weis István tollából e cim alatt egy cikk jelent meg. Nem ismerjük a cikk íróját, de ki olvassuk közleményéből, hogy ő is, mint igen sokan,—akik írásaikkal a múltban lejáratták a közigazgatási hatóságok tekintélyét, — a közigazgatás em-' hereinek és rendszerének beható ismerete nélkül, elcsépelt frázisok megismétlésével nyúltak e fontos kérdéshez, amely pedig, ha valamikor, úgy ma igen fontos és sürgős is. A Károlyi-íéle forradalommal kapcsolatos bűnügyi tárgyalások élénk világot vetnek arra, hogy , ebben a szerencsétlen forradalomban. amelyet törpe alakok csináltak meg katonaszökevényekkel és lepénzelt csőcselékkel, mennyire ki volt szolgáltatva az egész ország népe Budapestnek. Ha a vármegyék és községek autonom jogköre nem csak látszólagosan volna meg, hanem ténylegesen is, állítjuk, hogy az őszirózsa forradalom Budapestre zsugorodott volna össze. A közigazgatás alapos reformra szorul tagadhatatlan, de nem azért, mert a középosztály megmentésére szerveztek a köz- igazgatás keretében derűre borúra hivatalokat és beválasztottak tömegesen „a tisztviselői karba olyanokat, akiknek sem képzettségük, sem lelki világuk nem felel meg pályájuknak.“ Harminc-negyven évvel ezelőtt tán ez a vád érhette volna, a közigazgatást, de úgy a vármegyei, mint a községi igazgatást rendező 1886. évi XXI. és XXII. törvénycikkek, ez állásokat már az* 1883. évi I. törvénycikk alapján minősítéshez kötik és mivel napról-napra inkább köztudat lett, hogy a vármegyei tisztviselői állás nem csak jogokkal, de nehéz kötelességekkel is jár, a „műkedvelők“ teljesen elmaradtak e pályáról és helyüket, a közigazgatási pályát is kenyérkereső pályának tekintő, teljesen képzett, más tisztviselőkkel egyenlő munkabírású és kedvű, nagyobbrészt polgári származású egyének foglalták el. At kell gyúrni az 1886. évi XXI. és XXII. törvénycikkeket. A vármegyék és községek autonom jogait biztosítani kell, mert a mai formájukban semmi féle független rendelkezésű joguk nincs. A tisztviselőket mentesíteni kell a sokszor igazságtalan, gyakran megalázó korteskedéssel járó választási eljárástól, biztosítani kell függetlenségüket szolgálati pragmatikával, meg kell kímélni őket az indokolatlan fegyelmik meghurcolhatási lehetőségétől. A közgyűlés hatásköréből az ügyek nagy tömegét ki kell venni, gyorsítani, közvetlenebbé kell tenni az ügykezelést. A . közgyűlések összetételéhez azonban óvatosan kívánatos csak nyúlni. Nem szabad szupremációs jogot biztosítani a demagógiának és tudatlanságnak, mert ebből sarjad- zána legjobban az, amitől — mentesíteni óhajtja a közigazgatást a Nemzeti Újság cikkezője | — a Bmaradiság.“ S. Szabó Géza esperes-plébános halála. Az egész Pécsegylaázmegye papsága és vármegyénk közönsége mélységes fájdalommal értesült arról a lesújtó gyászról, mely Szabó Géza tb. pápai káplán, szászvári esperes-plébános váratlan halálát hozta hirUl. Az élete delén, 46 éves korában sirbaszállt illusztris plébános csodálatosan friss munkaerejével és határtalan idealizmusával működésének mindeu helyén maradandó emléket biztosított magának. Mint a szekszárdi főgimnázium hittanára az újabb nemzedék egész sorozatát nevelte fel hazafias és val- láserkölcsös szellemben, megnyerve tanítványainak az iskola padjain túl is mindenkor megnyilvánult őszinte szeretetót és ragaszkodását. A köztünk eltöltött 14 évi tanárkodására esik tevékeny munkásságának maga által is legtöbbre értékelt oroszlán része: a szekszárdi Kath. Kör felvirágoztatása. Lekötelezőén nyájas modorával és szellemi fölényével társadalmi és valláskülönbség nélkül össze tudta hozni a kör helyiségében városunknak széthúzásra hajló közönségét, melynek hazafias és keresztény irányú tovább uevelését a tanítás és művészet igaz fegyvereivel igyekezett fejleszteni, mintegy előre látva a bekövetkezett szomorú időknek minden tekintélyt leromboló szellemét. Szekszárdi munkásságát, mit a nép legszélesebb rétegei is méltányoltak, a jól javadalmazott szászvári plébániára való kinevezése szakította meg, ahol az elhanyagolt plébánia-templomot és paplakot egy csapásra díszes fedél alá hozta, majd megmutatta, hogy. miként lehet még faluban is az elhanyagolt templom és iskolateret gondos kézzel fenyő- ez rózsaligetté átalakítani. Legutolsó mestermüve a közelmúltban kiadott nagy imakönyve volt, melyben Isten szeretetének, vallásos áhítatának és erkölcsi felfogásának íenköltségét és nemességét hívei előtt maradandó szépséggel örökítette meg. Hogy a szászváriak és a környékbeli lakosság mily ragaszkodással voltak Szabó Géza iránt, annak a f. hó 2-án végbement temetése a legigazibb tolmácsolója. A falu és környék aprsja nagyja, mintegy háromezer ember állotta körül a bánatos öreg szülőkkel együtt ravatalát, a melynek beszerelésére eljött dr. Fent Ferenc apátplébános, püspöki hely- nök, aki a gyászmisét és a temetési szertartást maga végezte fényes segédlettel. Ott láttuk a koszorúk özönével borított koporsó mellett Baranya vármegye törvényhatóságának, Szekszárd közönségének, az itteni kath. köröknek, a szászvári tűzoltó- testület nagyobb számú küldöttségét, végül a tanítótestület tagjait és a jó barátok egész légióját. Raus Alajos kárászi esperes-plébános és Magyar Rezső kántortanitó tartalmas gyász- beszéde után a tűzoltó zenekar és a dalárda gyászindulója mellett könnyes szemekkel vonult el a szomorú menet, mely elkísérte utolsó útjára a keresztény és nemzeti iránynak fáradhatatlan apostolát. A iMdlrokkuitak tolnnmesyel csoportja. A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák nemzeti sző vétségének tol na-* megyei csoportja a múlt vasárnap délután tartotta a városházán alakuló közgyűlését. A háború által a legjobban sújtott éa a hazáért a legnagyobb áldozatot hozott ezen egyének erkölcsi és anyagi érdekei megkívánták, hogy a többféle és sok esetben helytelen irányban működő rokkantegyesületek megszűnjenek és a háború ezen áldozatai egy táborban egyesüljenek. A vármegyei csoport megalakításának előmunkálatait a helybeli katonai parancsnokság meleg bajtársi érzéssel vezette. A vármegye különböző részeiből összegyűlt hadirokkantakat és hadiözvegyeket Kreybig ezredes, vármegyei katonai parancsnok üdvözölte s hazafias, a hazáért szerzett érdemeiket méltányló szép beszédben ismertette a szövetség nemes célját és szükségességét. — Egyben bajtársi együttérzésének adván kifejezést, biztosította úgy az alakuló szövetséget, mint annak minden egyes tagját úgy a maga, mint az összes katonai parancsnokságok legmesszebbmenő támogatásáról. Forster Zoltán alispán a közigazgatási hatóságok nevében hasonló szellemű meleg hangú nyilatkozatot tett. Fejér Domokos rokkant tart. főhadnagy a szövetség központjának kiküldötte ismertette ezután az alapszabályokat és a szervezést megelőző körülményeket, mire a közgyűlés egyhangúlag kimondotta a szövetség tolnamegyei csoportjának megalakulását és egyhangú lelkesedéssel meg- fiaskó legyen a vége, mint a tulipán- mozgalomnak. Mivel egyelőre csakazoktól várhat a mozgalom anyagi támogatást, akik az akció horderejét felfogni képesek: azért fordult első sorban a vármegye virilistáihoz, hogy azok példája legyen hatással a többiekre. Dicsérendő és követendő példa gyanánt állította oda Kaposvár példáját, amely város a testnevelés céljaira 535.000 koronát ajánlott meg. Az ezredes annak idején felhívást intézet a virilistákhoz, hogy erre a célra mindeu földbirtokos minden hold föld után 10 korona egyszer és mindenkorra szóló adománnyal járuljon hozzá a vármegyei testnevelési alap megteremtéséhez. Ez a javaslat az első pillanatra nagy összegnek tűnik fel, mert 1000 hald után tízezer koronát tépné ki. Azonban az ügyet nem a számok szerint kell tekinteni, mert tízezer papir korona nem ér ma tízezer ezüst koronát. Ezt a dolgot a birtok mai átlagos hozama szerint kell megítélni. Ma a föld sokat jövedelmez és ha az ország megmentésére, a jövő megalapozására a föld jövedelmének 2—4 százalékát kívánja egy javaslat, akkor a felett nem szabad szűkkeblűén napirendre térni. Az érdekes fejtegetések a következő szavakkal zárultak : „A huszonnegyedik órának a végén vagyunk. Cselekednünk kell, dolgoznunk kell a testnevelés megalapozására. Ennek a kezdeményezésére pedig ennek az országnak az intelligenciája van hivatva, mert egyébként a jövőben is ki leszünk téve annak a veszedelemnek, hogy olyan emberek adják majd a hangot és ragadják kezükbe a nép vezetését, amely elemeknek a működéséből mindenkinek elég volt a közelmúltban. Kérem az urakat, hogy egyelőre csupán a vármegye virilistáihoz intézett felhívásomat és az abban foglalt javaslatokat az itt elmondottak figyelembe vételével méltóztassanak megfontolás tárgyává tenni és elhatározásukat az immár megalakult vármegyei testnevelési bizottsággal közölni.“ Tolnavormesye közgyűlése. Múlt lapszámunkban térszüke miatt nem közölhettük a maga egészében a julius hó 29-én tartott vármegyei közgyűlés lefolyásáról szóló tudósításunkat, amelyről folytatólagosan a következőket jelentjük: A tárgysorozat folyamán tudomásul vétetett az alispán időszaki' jelentése és a számon kérő székről felvett jegyzőkönyv. Miniszteri leiratok. Tudomásul vétetett a belügyminiszter leirata, hogy Horthy Miklós kormányzó a megválasztása alkalmából a vármegye által hozzá intézett üdvözlő feliratért meleg köszönetét nyilvánítja, tudomásul vétett, továbbá Simonyi Semadam Sándor miniszter- elnök és dr. Dömötör Mihály belügyminiszter felmentéséről szóló leirat, valamint dr. Battlay Dezső eltávozott kormánybiztos buasnirata. Barfal Aurél indítványa. Ez után sorra került Bartal Aurél megyebizottsági tag indítványa a ka tonai nyomozási eljárás visszaállítása ügyében. Az indítvány szövege a ! vetkező: írjon fel a törvényhatósági bízott - | ság a magyar királyi kormányhoz, valamint a nemzetgyűléshez, hogy a ; nemzeti hadsereg védelmi szervének nypmozási joga, amelyet a m. kir. honvédelmi miniszter ur rerideletileg megszüntetett, ismét visszaállíttassák. Az állandó választmány Bartal Aurél megyebizottsági tag ezen indítványával szemben magáévá tette és a közgyűlés elé terjesztette az alispán azon javaslatát, hogy ahol az allamelleries deiiktumok kiderítésére Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében Telefonszám 85 és 102. Előfizetési ár: egész évTe 60 K, félévre 32 K, negyedévre 17 K tVidéken: 65 K, 35 K, 19 K. — Egyes szám ára T50 K.
