Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-06-12 / 25. szám

11. évfolyam. Szekszárdi UJ20 junius 12. 25. szám. LNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP • Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Megjelenik minden szombaton. ' Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árat: A legkliebb hirdeti« dija 25 korona A binleté» az utolsó oldalon egy 60 »Ulméter széles hasábon miltméter soronként 1 koronába, a szöreeoldalon I korona 50 fillérbe, a hírrovatban elhelyezett reklám* hír 2 koronába kerül. Családi hírek és vállalati hirdetések külön ársza­bás szerint. H keresztény irányzat krízise. Hogy a keresztény irányzatot vál­ságok fenyegetik — önámitás volna magunk előtt letagadni. Messze ve zetne, ha ezeknek a kikerülhetlenek- nek látszó válságoknak okait egy- től-egyig fel akarnók itt tárni. A jóhiszemű tájékozatlanok felvilágosí­tásául kénytelenek vagyunk mégis rá mutatni arra, hogy ezek a vál- ságokok két egészen különböző for­rásból erednek : úgymint a nem ke­resztény erkölcsi telfogásuak táborá­ból kiinduló s egyre erősbödő akna­munkákból egyfelől, belső bomlást okozó bajokból másfelől. Ezúttal csak az utóbbiakról óhajtok irni. Kezdem politikai életünk hibái­val. Nemcsak azért, mert ezen for­dul meg létünk vagy pusztulásunk ftériése, hanem azért is, mert sze­rintem ez a belső bajok föfészke. A keresztény irányzat, mely a közel múltban a politikán jóval túl ter­jedő — szociális, kulturális, gazda­sági stb. — tartalmú jelenségként bontakozott ki, leghatározottabban és legelőször politikai életünkre nyomta rá bélyegét. Az uralomra jutott pártok kifejezetten keresztény erkölcsi alapon indultak utjokra — mindnyájunknak az az őszinte re­ménykedése kísérvén baladása köz­ben, hogy rövidesen megtisztítja, újjá alakítja a nemzeti közfelfogást minden téren. Valljuk be nyíltan, hogy ez a re­ménykedésünk nem vált valóra, de nem is válhat olt! Miért? i El tudom képzelni valamennyi ol­vasóm válaszát: politikusaink nem viselkednek a nagy időkhöz méltóan, az egyetemes nemzeti érdekeket alá rendelik kicsinyes egyéni és párt­érdekeknek, folytatják a régi táncot a húsos fazekak körül és végelát- hatlan személyes torzsalkodásokban lelik legnagyobb örömüket. Eszem- ágában sincs ezeket a megállapítá­sokat helyteleníteni, ellenkezőleg, miután helyzetemnél fogva a napi politika boszorkánykonyhájába több alkalmam van betekinteni, mint ol­vasóimnak, sajnos, minden pontjá­ban magamévá kell tennem a jelzett vádakat. Mégis, úgy vélem s ez vitt rá ezúttal arra, hogy e formában vár­megyém nyilvánossága elé lépjek, politikusaink hibáin kívül, más, nem kevésbbé fontos belső bajaink is van­nak, a melyek kritikus helyzetbe sodorhatják az egész irányzatot. Ezek; rendkívül hiányos kul­turális, társadalmi és főként gaz­dasági szervezettségünk. Az igazi nemzeti és keresztény szellemtől tá­vol állók tartják ezeket a szerveze­teinket ma is kézben és csodálatos, de egyben elkeserítő, hogy éppen azok, akik a keresztény kurzus po­litikai győzelemre jutásának lelkes bajnokai voltak, nemcsak, hogy nem tudtak belekapcsolódni ennek az irány­zatnak szédületesen nagy erejébe, hanem éppen úgy, ha ugyan még nem jobban lekötüzve, körülfonva lengetik életüket, mint azelőtt. . . ÁrváD, éltető alapzat nélkül ma­radt, tisztán politikai szószátyárko­dássá sülyedt ez a nagyszerű irány s ha nem jut rövidesen egy egy­séges s széles rétegeken nyugvó társadalom, gazdasági alapépít­ményhez, katasztrofális helyzetbe fog jutni ! Mindenki megelégszik a kritikát amúgy is kihívó politikai élet lepo- csékolásával, mert abban a naiv hit­ben él, hogy elvégezvén — ha ugyan elvégezte a — keresztény kurzus po­litikai győzelemre juttatásában a rá eső munkarészt, habáraival.vonulhat vissza, rábízva a megválasztottakra minden további honmentést : olyan törvények alkotását, melyek marói holnapra mindent meggyógyítanak s a csúfból szépet, a rosszból jót, a feketéből fehéret csinálnak. Nem, kedves, távolból kritizáló testvéreim, a bajokért, ba lesznek, Önöknek is osztozniok kell a fele­lősségben ! Itt az utolsó óra, meg kell indí­tani a keresztény tömegek nem po­litikai, hanem tisztán társadalmi és ennek kapcsán kulturális, gazdasági szervezkedését, bele kell kapcsolód­nunk minél előbb az ezt célzó leg­nagyobb, leghatalmasabb társadalmi szervezetbe, a Keresztény Nemzeti Ligába, amelyet alapszabályai értel­mében protestáns testvéreink Keresz­tyén Nemzeti Ligának neveznek s a mely egyesíti magában a keresztény magyarság minden vezéralakját po­litikájukra való tekintet nélkül. Egy Probászka, egy Raffay, egy Bernath István dolgoznak ott közös munkaterveken, zajtalanul, éjjelt nap­pallá téve 8 türelmesen várva, de biztosan remélve a nem politizáló keresztény magyarság egészének csat­lakozását. Félős, hogy a józan okosság ma­gaslataira még mindig nem jutott entente sok szivünkhöz nőtt szerve­zetünk munkája elé fog akadályt gördíteni, sőt azt be is fogja tiltani, úgy, hogy ez a nagy szervezetünk lesz az, a hova menekülnie fog kel­leni minden szép és jó akciónknak. Ezért építik azt széliében • hosszában lelkes magyarjaink, ne érjen hát ben­nünket az a szégyen, hogy utolsók legyünk! A szervezkedés mikéntjéről legkö­zelebb többet. Dr. Örffy Imre. . Felhívás Tolraavármegye gazda közönségéhez, 1 A földmivelésügyi m. kir. miniszter értesítette vármegyénk mérték­adó tényezőit, hogy hajlandó egy az egész megye területére kiterjedő ha­táskörű modern kisgazdaképző mezőgazdasági szakiskolát létesíteni és azt saját költségén fentartani. Túl a napi politika küzdelmein, mindnyájan egyaránt érezzük, hogy egy rendkívüli jelentőségű és maradandó értéket képviselő intézmény léte­sítéséről van szó, amely nemcsak egy erős és egészséges kisbirtokos osz­tály létrejövetelét és ezzel a józan, szélsőségektől mentes nemzeti politikát fogja elősegíteni, hanem egyúttal oly intézményről is, mely vármegyénk további gazdasági fejlődésere döntő befolyású tényezővé fog válni. Amikor tehát a miniszter ur az iskola létesitése tekintetében a me­gye közönségének támogatását kéri, lehetetlen, hogy alulírottak, mint a vár­megye nemzetgyűlési képviselői, ezt a kérelmet minden rendelkezésünkre álló erőnkkel ne támogassuk. Mutassák meg a megye közép- és nagygazdái, hogy megértéssel és szeretettel viseltetnek a földmives osztály érdekeivel szemben és hogy szűk látkörü, önző politika helyett, mindent megtesznek az osztályközi béke, a különböző erejű gazdasági existenciák kölcsönös megértése érdekében. A megye kisgazdái pedig értsék meg, hogy létüket legközvetlenebbül érintő intézményről, fiaik és unokáik boldogulásáról van szó, melyért nem lehet elég nagy áldozatot hozni. Nem kell ennek az áldozatnak nagynak lenni. Adjon mindenki anyagi erejéhez képest! Arról van csak szó, hogy az iskola telszerelésébez szük­séges élő instrukció tekintetében segitségére legyünk a földmivelésügyi kormánynak. Ajándékozzon minden tolnavármegyei gazda állatállományából egy- egy tenyésztésre alkalmas példányt! A kisember kicsit, a nagygazda nagyot. Lehetetlen, hogy csalódjunk a megye gazdáiban ! Budapest, 1920. évi május hava. Bodor György, Haypál István, Nagy János, dr. örffy Imre, Pallavicini György, Renczes János, Wéber János. A vármegyei közigaz­gatási bizottság ülése. A vármegyei közigazgatási bizott­ság folyó évi junius hó 9-én tar­totta junius havi ülését, a melyen dr. Klein Antal, az uj törvényha­tósági kormánybiztos főispán ez al­kalommal első ízben elnökölt. Az ülésen részt vettek Forster Zol­tán alispán, dr. Éri Márton vm. fő­jegyző, Steinfeld Béla árvaszéki el­nök, Kamin8zky János h. pénzügy­igazgató, dr. Drágíts Imre várm. t. főorvos, dr. Örffy Gyula t. főügyész, dr. Berze Nagy János kir. tanfel­ügyelő, Eördög Zoltán m. kir. gaz­dasági felügyelő, dr. Kozacsek József kir. ügyész, Tóth Henrik kir. mű­szaki főtanácsos, Kovács Sebestény Endre, gróf Apponyi Géza, Török Béla, Fekete Ágoston, báró Schell József és Sass László bizottsági ta- 1 gok. Dr. Klein Antal főispán kor­mánybiztos mielőtt az ülést meg­nyitná, kedves kötelességének ismeri, hogy midőn a kormány bizalmából első ízben foglalja el az elnöki szé­ket, a közigazgatási bizottság tag- 1 jait örömteljesen üdvözölje. Nagy és súlyos feladatok megoldása vár — úgymond — nemzetünkre és szőkébb hazánkra, vármegyénkre is s hogy eme feladatunknak megfelelhessünk kölcsönös bizalomra, együttes mun­kásságra, szorgalomra és egyetértésre van szükségünk. ígéri, hogy teljes erejével és minden tudásával fogja szolgálni hazáját és vármegyéjét a törvény, a jog és az igazság szelle­mében. Eme törekvéséhes! kéri a köz- igazgatási bizottság tagjainak jóin­dulatú támogatását. Ezután Kovács Sebestény Endre szólalt fel, aki mint a közigazgatási bizottság egyik leg­régibb tagja, formál jogot arra, hogy a kormánybiztos beszédére a bizott­sági tagok nevében válaszoljon. A közigazgatási bizottság a múltban mindenkor a legnagyobb tárgyila­gossággal és higgadtsággal intézte el az ügykörébe eső ügyeket s igy leikéből meg van győződve arról, hogy ugyanezen szellem fogja a bi­zottság tárgyalásait a jövőben is át­hatni, amit annál inkább biztosítva lát, mert a kormánybiztos személyét már a múltból ismeri s a mostani beköszöntőjében hangoztatott eszmék is annak biztosítékát képezik. Szív­ből óhajtja, hogy a bizalomnak csi­rája, ameiy az eredményes műkö­désnek s igy nemzetünk fejlődésének egyedüli garanciája, uj életre keljen s ennek a gondolatnak szellemében üdvözli a kormánybiztost, biztosítva a bizottság tagjainak támogatásáról. A bizottság ezután áttért a napirend tárgyalására, aminek befejeztével még a gazdasági albizottság, a gyámügyi felebbviteli küldöttség és a fegyelmi választmány ülésezett. „Tolnáméi gyógynövénytermelő-, beváltó- és értékesítő társaság*“ Magyarországon ezideig igen ke­vés figyelmet szentellek a gyógynö­vények termesztésének és gyűjtésé­nek. .4 földmivelésügyi miniszté­rium gyógynövény osztályán kí­vül eddig alig törődött valaki ez­zel a nagyon fontos gazdasági ág­gal: Pedig nemcsak az általános, ha­nem az egyéni jövedelmezőség szem­pontjából is igen nagy fontosságú a gyógynövények termelése és gyűjtése. A háború mérhetetlen vesz­teségei folytán elszegényedett ma­gyarságnak csak a természet ado­mányai és a munka lehetőségei ma­radtak meg arra, hogy újra boldog, gazdag és hatalmas lehessen a ma­gyar. Nem szabad tehát elmulasz­tani egyetlen egy kínálkozó alkal­mat sem a magyarságnak, hogy ki ne használja a gazdagodás lehetősé­geit. Ez alatt itt főleg a mezőgaz­dálkodásnak a gyógynövényter­melésre való fokozatos átmenetét kell érteni, amikor minden gazda földjének egy bizonyos, nagyon ki­csi részén, gyógynövényt fog ter­meszteni. Pénzünk vásárló képességét na­gyon meg tudnánk javítani, ha a világpiacon megjelentethetnénk a magyar gyógynövény exportot. De nemcsak a gyógynövények termelése, hanem azoknak a vadonban való gyűjtése is nagy haszonnal jár. Ha­zánknak nagy isteni adománya ez a nyersanyag mindenütt, ahol magyar rét virít, ahol csak egy kis árok part elvonul; csak érte kell nyúlni s kezünkben van a kincs, ujragaz- dagodásunk eszköze Nem szabad tehát ezentúl kö­zönyösen venni a magyar gyógy­növény termelés és gyűjtés nagy Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. I if.zetfcsi ár: egész évTe 60 K, félévre 32 K, negyedév-Te 17 K. 1 Vidéken: 65 K, 35 K, 19 K. — Egyes szám ára 1'50 K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom