Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-06-12 / 25. szám
11. évfolyam. Szekszárdi UJ20 junius 12. 25. szám. LNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP • Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Megjelenik minden szombaton. ' Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árat: A legkliebb hirdeti« dija 25 korona A binleté» az utolsó oldalon egy 60 »Ulméter széles hasábon miltméter soronként 1 koronába, a szöreeoldalon I korona 50 fillérbe, a hírrovatban elhelyezett reklám* hír 2 koronába kerül. Családi hírek és vállalati hirdetések külön árszabás szerint. H keresztény irányzat krízise. Hogy a keresztény irányzatot válságok fenyegetik — önámitás volna magunk előtt letagadni. Messze ve zetne, ha ezeknek a kikerülhetlenek- nek látszó válságoknak okait egy- től-egyig fel akarnók itt tárni. A jóhiszemű tájékozatlanok felvilágosításául kénytelenek vagyunk mégis rá mutatni arra, hogy ezek a vál- ságokok két egészen különböző forrásból erednek : úgymint a nem keresztény erkölcsi telfogásuak táborából kiinduló s egyre erősbödő aknamunkákból egyfelől, belső bomlást okozó bajokból másfelől. Ezúttal csak az utóbbiakról óhajtok irni. Kezdem politikai életünk hibáival. Nemcsak azért, mert ezen fordul meg létünk vagy pusztulásunk ftériése, hanem azért is, mert szerintem ez a belső bajok föfészke. A keresztény irányzat, mely a közel múltban a politikán jóval túl terjedő — szociális, kulturális, gazdasági stb. — tartalmú jelenségként bontakozott ki, leghatározottabban és legelőször politikai életünkre nyomta rá bélyegét. Az uralomra jutott pártok kifejezetten keresztény erkölcsi alapon indultak utjokra — mindnyájunknak az az őszinte reménykedése kísérvén baladása közben, hogy rövidesen megtisztítja, újjá alakítja a nemzeti közfelfogást minden téren. Valljuk be nyíltan, hogy ez a reménykedésünk nem vált valóra, de nem is válhat olt! Miért? i El tudom képzelni valamennyi olvasóm válaszát: politikusaink nem viselkednek a nagy időkhöz méltóan, az egyetemes nemzeti érdekeket alá rendelik kicsinyes egyéni és pártérdekeknek, folytatják a régi táncot a húsos fazekak körül és végelát- hatlan személyes torzsalkodásokban lelik legnagyobb örömüket. Eszem- ágában sincs ezeket a megállapításokat helyteleníteni, ellenkezőleg, miután helyzetemnél fogva a napi politika boszorkánykonyhájába több alkalmam van betekinteni, mint olvasóimnak, sajnos, minden pontjában magamévá kell tennem a jelzett vádakat. Mégis, úgy vélem s ez vitt rá ezúttal arra, hogy e formában vármegyém nyilvánossága elé lépjek, politikusaink hibáin kívül, más, nem kevésbbé fontos belső bajaink is vannak, a melyek kritikus helyzetbe sodorhatják az egész irányzatot. Ezek; rendkívül hiányos kulturális, társadalmi és főként gazdasági szervezettségünk. Az igazi nemzeti és keresztény szellemtől távol állók tartják ezeket a szervezeteinket ma is kézben és csodálatos, de egyben elkeserítő, hogy éppen azok, akik a keresztény kurzus politikai győzelemre jutásának lelkes bajnokai voltak, nemcsak, hogy nem tudtak belekapcsolódni ennek az irányzatnak szédületesen nagy erejébe, hanem éppen úgy, ha ugyan még nem jobban lekötüzve, körülfonva lengetik életüket, mint azelőtt. . . ÁrváD, éltető alapzat nélkül maradt, tisztán politikai szószátyárkodássá sülyedt ez a nagyszerű irány s ha nem jut rövidesen egy egységes s széles rétegeken nyugvó társadalom, gazdasági alapépítményhez, katasztrofális helyzetbe fog jutni ! Mindenki megelégszik a kritikát amúgy is kihívó politikai élet lepo- csékolásával, mert abban a naiv hitben él, hogy elvégezvén — ha ugyan elvégezte a — keresztény kurzus politikai győzelemre juttatásában a rá eső munkarészt, habáraival.vonulhat vissza, rábízva a megválasztottakra minden további honmentést : olyan törvények alkotását, melyek marói holnapra mindent meggyógyítanak s a csúfból szépet, a rosszból jót, a feketéből fehéret csinálnak. Nem, kedves, távolból kritizáló testvéreim, a bajokért, ba lesznek, Önöknek is osztozniok kell a felelősségben ! Itt az utolsó óra, meg kell indítani a keresztény tömegek nem politikai, hanem tisztán társadalmi és ennek kapcsán kulturális, gazdasági szervezkedését, bele kell kapcsolódnunk minél előbb az ezt célzó legnagyobb, leghatalmasabb társadalmi szervezetbe, a Keresztény Nemzeti Ligába, amelyet alapszabályai értelmében protestáns testvéreink Keresztyén Nemzeti Ligának neveznek s a mely egyesíti magában a keresztény magyarság minden vezéralakját politikájukra való tekintet nélkül. Egy Probászka, egy Raffay, egy Bernath István dolgoznak ott közös munkaterveken, zajtalanul, éjjelt nappallá téve 8 türelmesen várva, de biztosan remélve a nem politizáló keresztény magyarság egészének csatlakozását. Félős, hogy a józan okosság magaslataira még mindig nem jutott entente sok szivünkhöz nőtt szervezetünk munkája elé fog akadályt gördíteni, sőt azt be is fogja tiltani, úgy, hogy ez a nagy szervezetünk lesz az, a hova menekülnie fog kelleni minden szép és jó akciónknak. Ezért építik azt széliében • hosszában lelkes magyarjaink, ne érjen hát bennünket az a szégyen, hogy utolsók legyünk! A szervezkedés mikéntjéről legközelebb többet. Dr. Örffy Imre. . Felhívás Tolraavármegye gazda közönségéhez, 1 A földmivelésügyi m. kir. miniszter értesítette vármegyénk mértékadó tényezőit, hogy hajlandó egy az egész megye területére kiterjedő hatáskörű modern kisgazdaképző mezőgazdasági szakiskolát létesíteni és azt saját költségén fentartani. Túl a napi politika küzdelmein, mindnyájan egyaránt érezzük, hogy egy rendkívüli jelentőségű és maradandó értéket képviselő intézmény létesítéséről van szó, amely nemcsak egy erős és egészséges kisbirtokos osztály létrejövetelét és ezzel a józan, szélsőségektől mentes nemzeti politikát fogja elősegíteni, hanem egyúttal oly intézményről is, mely vármegyénk további gazdasági fejlődésere döntő befolyású tényezővé fog válni. Amikor tehát a miniszter ur az iskola létesitése tekintetében a megye közönségének támogatását kéri, lehetetlen, hogy alulírottak, mint a vármegye nemzetgyűlési képviselői, ezt a kérelmet minden rendelkezésünkre álló erőnkkel ne támogassuk. Mutassák meg a megye közép- és nagygazdái, hogy megértéssel és szeretettel viseltetnek a földmives osztály érdekeivel szemben és hogy szűk látkörü, önző politika helyett, mindent megtesznek az osztályközi béke, a különböző erejű gazdasági existenciák kölcsönös megértése érdekében. A megye kisgazdái pedig értsék meg, hogy létüket legközvetlenebbül érintő intézményről, fiaik és unokáik boldogulásáról van szó, melyért nem lehet elég nagy áldozatot hozni. Nem kell ennek az áldozatnak nagynak lenni. Adjon mindenki anyagi erejéhez képest! Arról van csak szó, hogy az iskola telszerelésébez szükséges élő instrukció tekintetében segitségére legyünk a földmivelésügyi kormánynak. Ajándékozzon minden tolnavármegyei gazda állatállományából egy- egy tenyésztésre alkalmas példányt! A kisember kicsit, a nagygazda nagyot. Lehetetlen, hogy csalódjunk a megye gazdáiban ! Budapest, 1920. évi május hava. Bodor György, Haypál István, Nagy János, dr. örffy Imre, Pallavicini György, Renczes János, Wéber János. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. A vármegyei közigazgatási bizottság folyó évi junius hó 9-én tartotta junius havi ülését, a melyen dr. Klein Antal, az uj törvényhatósági kormánybiztos főispán ez alkalommal első ízben elnökölt. Az ülésen részt vettek Forster Zoltán alispán, dr. Éri Márton vm. főjegyző, Steinfeld Béla árvaszéki elnök, Kamin8zky János h. pénzügyigazgató, dr. Drágíts Imre várm. t. főorvos, dr. Örffy Gyula t. főügyész, dr. Berze Nagy János kir. tanfelügyelő, Eördög Zoltán m. kir. gazdasági felügyelő, dr. Kozacsek József kir. ügyész, Tóth Henrik kir. műszaki főtanácsos, Kovács Sebestény Endre, gróf Apponyi Géza, Török Béla, Fekete Ágoston, báró Schell József és Sass László bizottsági ta- 1 gok. Dr. Klein Antal főispán kormánybiztos mielőtt az ülést megnyitná, kedves kötelességének ismeri, hogy midőn a kormány bizalmából első ízben foglalja el az elnöki széket, a közigazgatási bizottság tag- 1 jait örömteljesen üdvözölje. Nagy és súlyos feladatok megoldása vár — úgymond — nemzetünkre és szőkébb hazánkra, vármegyénkre is s hogy eme feladatunknak megfelelhessünk kölcsönös bizalomra, együttes munkásságra, szorgalomra és egyetértésre van szükségünk. ígéri, hogy teljes erejével és minden tudásával fogja szolgálni hazáját és vármegyéjét a törvény, a jog és az igazság szellemében. Eme törekvéséhes! kéri a köz- igazgatási bizottság tagjainak jóindulatú támogatását. Ezután Kovács Sebestény Endre szólalt fel, aki mint a közigazgatási bizottság egyik legrégibb tagja, formál jogot arra, hogy a kormánybiztos beszédére a bizottsági tagok nevében válaszoljon. A közigazgatási bizottság a múltban mindenkor a legnagyobb tárgyilagossággal és higgadtsággal intézte el az ügykörébe eső ügyeket s igy leikéből meg van győződve arról, hogy ugyanezen szellem fogja a bizottság tárgyalásait a jövőben is áthatni, amit annál inkább biztosítva lát, mert a kormánybiztos személyét már a múltból ismeri s a mostani beköszöntőjében hangoztatott eszmék is annak biztosítékát képezik. Szívből óhajtja, hogy a bizalomnak csirája, ameiy az eredményes működésnek s igy nemzetünk fejlődésének egyedüli garanciája, uj életre keljen s ennek a gondolatnak szellemében üdvözli a kormánybiztost, biztosítva a bizottság tagjainak támogatásáról. A bizottság ezután áttért a napirend tárgyalására, aminek befejeztével még a gazdasági albizottság, a gyámügyi felebbviteli küldöttség és a fegyelmi választmány ülésezett. „Tolnáméi gyógynövénytermelő-, beváltó- és értékesítő társaság*“ Magyarországon ezideig igen kevés figyelmet szentellek a gyógynövények termesztésének és gyűjtésének. .4 földmivelésügyi minisztérium gyógynövény osztályán kívül eddig alig törődött valaki ezzel a nagyon fontos gazdasági ággal: Pedig nemcsak az általános, hanem az egyéni jövedelmezőség szempontjából is igen nagy fontosságú a gyógynövények termelése és gyűjtése. A háború mérhetetlen veszteségei folytán elszegényedett magyarságnak csak a természet adományai és a munka lehetőségei maradtak meg arra, hogy újra boldog, gazdag és hatalmas lehessen a magyar. Nem szabad tehát elmulasztani egyetlen egy kínálkozó alkalmat sem a magyarságnak, hogy ki ne használja a gazdagodás lehetőségeit. Ez alatt itt főleg a mezőgazdálkodásnak a gyógynövénytermelésre való fokozatos átmenetét kell érteni, amikor minden gazda földjének egy bizonyos, nagyon kicsi részén, gyógynövényt fog termeszteni. Pénzünk vásárló képességét nagyon meg tudnánk javítani, ha a világpiacon megjelentethetnénk a magyar gyógynövény exportot. De nemcsak a gyógynövények termelése, hanem azoknak a vadonban való gyűjtése is nagy haszonnal jár. Hazánknak nagy isteni adománya ez a nyersanyag mindenütt, ahol magyar rét virít, ahol csak egy kis árok part elvonul; csak érte kell nyúlni s kezünkben van a kincs, ujragaz- dagodásunk eszköze Nem szabad tehát ezentúl közönyösen venni a magyar gyógynövény termelés és gyűjtés nagy Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. I if.zetfcsi ár: egész évTe 60 K, félévre 32 K, negyedév-Te 17 K. 1 Vidéken: 65 K, 35 K, 19 K. — Egyes szám ára 1'50 K.
