Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-06-12 / 25. szám

2 1920 junius 12. problémáját, mert ebbe a magija- rok Istene nagy magyar erőt és értékel helyezett el számunkra, a megpróbáltatások idejére. Nem en­gedjük, hogy veszendőbe menjen az Isten és természet adománya ! Ü3sze fogjuk gyűjteni legalább azo- kat a gyógynövényeket, amelyek mindenütt előfordulnak és mindenki által ismeretesek. Hol ne akadna egy­két hársfa, néhány bodzafa az ut- szélen ? Hát ahol a határban szinte sárgul a székfü, a vetésben virít a I pipacs és a szarkaláb ?! Nem kell ! ezek összegyűjtéséhez tudomány, csak egy kis jóakarat és buzgalom 8 amellett a legegészségesebb fog­lalkozás. Ilyen előzmények után érlelődött meg a szekszárdi „Hangya“ szövet- I kezet kezdeményezése mellett néhány ' lelkes és hozzáértő emberben, hogy a magyar gyógynövényügyel Tol- ' navármegyében intézményes ala­pokra fektesse s ezen szervezett for­mában karolja fel úgy a gyógynövé- j nyék termelésének, mint azok gyüj- ! tésének munkáját. Az összes hatósá­gok, akikkel az ügy megbeszélés tárgyát képezte, a legnagyobb kész­séggel és jóakarattal állottak az uj társaság rendelkezésére; elsősorban a földmivelésügyi minisztérium az engedély megadása körüli előzékeny- ! ségével s annak gyógynövény ki- i rendeltsége, nemkülönben az öeszes I iskolák vezetősége, a megyei Hangya 1 szövetkezetek, akiknek ezen az egész vármegye területére kiterjedő ak­cióba való eredményes bevonása máris biztositottnak látszik. Hogy mennyire nagyjelentőségű­nek tartja mindenki ma már a ma- gyár gyógynövény ügyet, bizonyítja az a tény is, hogy az alapítók az akció minél szélesebbé tétele cél­jából ma már negyedmillió ko­rona tőkével rendelkeznek. A vál­lalat vezetője Menlz János a gim­názium természetrajzi tanára lett, aki 1 teljes felkészültséggel és szakérte­lemmel fogja az akciót intézni. A társaság vezetősége ezúton is felkér mindenkit, aki uz ügy iránt érdeklődik és bármely irányban részt kíván venni a magyar, kö­zelebbről a tolnamegyei gyógy­növényügy szervezésében, jelent­kezzék a vállalat irodahelyiségé­ben, mely egyelőre a „Hangya“ szövetkezet irodájában (Adler féle ház) van. A vállalat beváltó és szá­rító-telepe a Belyemgyárban van. Vi- ; dékiek érdeklődésére levélben is kész- j ségesen válaszol, utbaigazitást, tana- ; csőt sib. ad a társaság vezetősége, j Egyébként ezúton is felhívjuk oiva- j sóink s az egész közönség figyelmét í a vállalat mai hirdetésére. Hírek. Gyűlés a pusztán. Ne kérdezzék, hogy ho! ? Hol volt, hol nem volt . . . egy tolnamegyei pusztán. Vasárnap délután, most má­jusban volt . . . A park egy árnyas facsoportja alatt, a kidöntött fatörzseken ültek a puszta, a szőlőhegy vénei. Baju­szos, napbarnított arcú emberek, odébb asszonyok, kijebb gyerekek. A kör közepén ült a fiatal fölbirto­kos, meg a jegyző. Az állatorvos, tanítónő, meg én a körön kívül, kátrább. Pillanatfelvételeket csináltam. Iskoláról volt szó. Fehér, nyári ruhában ül és beszél a fehérielkü földbirtokos. Nagy idea­lista, Csupa csatás kedv. Egy egész Magyarországot maga akarna újra felépíteni. Tele kulturrajongássai. Beszél kultúráról, haladásról. Az áliam nem tad iskolát állítani. Pedig kell. Harmincöt pusztai gyerek sínyli. Hit tegyünk már valamit. Ne poli­tizáljunk — doleo'zunk 1 Kelle-e a pusztára is<ilt ?! N-*m felelnek. A béresek feje a mellen lóg Gondol­kodnak. Csend. A jegyző beszél. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Segít a csendet megtörni. Ó is csupa szív, csupa jóság. Felfigyelnek a sza­vára. Bizonyítja, hogy kell. Az ál­lam nem adhat — nekünk kellene csinálni. Nyúlik a gyűlés Csupa gon­dolkodó, kifejezéstelen arc. Jegyző, földbirtokos izzadnak már a bizonyí­tásba, hogy miért kell az iskola? Hiszen mindent a földbirtokos ad, ők csak a gyerekeket! Derülnek az arcok. Csak kis teher esik rájuk. Az iskoláztató szülők az iskolát ta­karítanák. „No, beszéljetek hát szü­lők!“ — mondja a közgyám, ki már 25 év óta hivatalos ember. Aztán beszélnek a termésről, adó­ról, politikáról, a világ soráról, bor­ról, a nehéz életről, a ruháról —- s megint a gyermekről. Újra az isko­lára térnek. A földbirtokos megmutatja az is­kolatermet. Fel van szerelve. O fűti, gondozza, mindenuel ellátja. A taní­tónak lakást, fát, földet ad, az állam meg majd fizeti, hát kell-e iskola emberek ? Akkor hát „megadjak“ mondja a vezér, a többi kórusba, „megad­juk “-ólja. így íessz hát a pusztán iskola. Beköltözik a kultúra. Igaz, hogy ne­hezen született meg. Hja az állam­nak nincs arra most pénze ! Ezeket is csak azért Írtam meg, mert ez hiányozni fog a felvett jegy­zőkönyvből. Pedig ez annak a lelke. J o Quart. Képviselőink és az ózsáki mező­gazdasági szakiskola. A tolnamegyei nemzetgyűlési képviselők lelkes fel­hívást intéztek Tolnavármegye gaz­dáihoz, hogy állatállományukból se­gítsék az iskola élő felszerelésének összehozását. A legkószségesebböröm­mel közöltük képviselőink eme fel­hívását azon biztos reményben, hogy gazdáink áldozatkészsége lehetővé teszi a többtermelés és az okszerű gazdálkodás szempontjából annyira fontos intézmény létesítését. De, hogy a legkisebb anyagi erővel rendelkező ember is kivehesse részét a nemed gazdasági életének kiépítéséből, fel­kérünk a vezetőség nevében min­denkit, hogy ingyen fuvar, tégla, épüietanyagok felajánlásával keres­sék fel Beszterc/.ei Gábor földmives iskolai igazgatót Szekszárd. (Tiszt­viselő-telep, Leopoid Lajos villa.) — Testnevelési ankét Szekszárdon. Az idő rövidsége miatt csak a jövő számunkban foglalkozhatunk bőveb­ben a f. hó 10-én Szekszárdon tar­tott testnevelési értekezlettel, amelyet madari Kreybig Rudolf ezredes hi­vott össze a vármegyeház nagyter­mébe. Az értekezleten megjelentek : dr. Klein Antal kormánybiztos-fő­ispán, Forster Zoltán alispán, Bajó Pál, Becht Ödön, Hagymássy Zoltán, Sörös József és Szévald Oszkár fő- szolgabirák, dr. Fent Ferenc apát­plébános, a vármegyei gimnáziumok igazgatói, tornatanárai és cserkész­tisztjei, a szekszárdi törzstisztek, va­lamint a járási nyilvántartó tisztek és a Move elnökök. — Az elnöklő Kreybig ezredes bevezető beszédé­ben nagy vonásokkal vázolta azokat az okokat, amelyek az ország mai szomorú helyzetet előidézték és rá­mutatott arra, hogy az ország jövője érdekében az ifjúságot kell meg­szervezni a nagy feladatra, hogy régi határainkat visszaszerezhessük. Részletesen- kifejtette az országos szervezés fontosságát és külföldi pél­dákkal igazolta, hogy az ilyen egy­öntetűen szervezett sport és testne­velő egyesületek milyen óriási ha­tással voltak az illető országok sor­sára. Meg kell tehát szervezni ná­lunk is a „Turul“ sportegyesülete­ket, amelyek magukban keli, hogy egyesítsék az ország egész fiatalságát. A hatalmas beszéd után Faragó fő­hadnagy felolvasta a szervezeti ter­vezetet, amelynek alapján az érte­kezleten megalakult a vármegyei köz­ponti testnevelési bizottság A vár­megyei testnevelési alap jövedelmé­nek gyarapítására Kreybig ezredes felajánlotta a cserkészetről irt köny­vének újabb kiadásából várható szer­zői tiszteletdijakat, a Move szekszárdi főosztálya pedig ugyan erre a célra 5000 koronát adományozott. — Anyakönywezetői kinevezés. A m. kir. belügyminiszter Ghika Jenő volt fiumei m. kir. állami anya könyvvezetőt a szekszárdi anyakönyvi kerületbe helyezte át. — Óvoda közgyűlése. A rom. kath. óvoda és gyermekmenhelyet fentartó egyesület f. hó 14-én (hétfőn) d. n. fél öt órakor tartja évi rendes köz­gyűlését. Előzőleg választmányi ülés lesz 4 órakor. — Lemondások. Nagy Viktor tolnai áll. elemi isk. és Materényi Jenő szakcsi r. k. tanító állásaikról le­mondtak. — A gazdasági felügyelőség jelen­tése. A közigazgatási bizottság ju­nius 9-én tartott ülésén előadott me­zőgazdasági jelentés szerint a szo­katlanul meleg és száraz időjárás úgy a kalászosok, mint a kapások és a kerti növények fejlődésére ked­vezőtlen hatással volt. Különösen a rozs és a tavaszi gabonafélék síny­lették meg erősen a szárazságot. A buzavetésekben néhol a rozsda mu­tatkozik és helyenkint a szél és eső megdöntötte. Á rozs sokat romlott, alacsony, ritka és sok az üres kalász, különösen a virágzáskor uralkodott rossz idő sokat ártott. Az árpaveté­sek meglehetősek, a zab sok helyen gyengébb. Általában közepes termés várható. A korai tengerivetések szé pék, a későiek hiányosak. A bur­gonya kapálása túlnyomó részben befejezve, töltögetése folyamatban van. Szép termésre van kilátás. A cukor és takarmányrépa kapálása tart. Az előbbi az országos bogár pusztítás miatt utánvetésre szorul. A kerti vetemények elég jól állanak. A lóhere kaszálása kielégítő. A lu­cerna második kaszálása gyengébb lesz. A legelő jó. A jószág egészségi állapota, leszámítva a már szűnő- félben levő száj- és körömfájást, vala­mint a szórványosan fellépett sertés­pestist, kielégítőnek mondható. — Vizsgálat a Krompaszky-ügyben. Krompauzky Ede, valamint Krom- paszky Edéné állásuktól felfüggesz­tett polgári iskolai tanárok ügyé­ben (a komraün alatt kiváló előadói a szekszárdi „átképző“ tanfolyam nak), a vallás- és közoktatásügyi miniszter vizsgálatot rendelt ci s Szekszárdra fegyelmi bizottságot kül­dött ki, hogy kihallgatásokat eszkö­zöljön az ügyben. A bizottság tagjai: Littke Aurél dr., a polgári iskolai tanárképző főiskola r. tanára, egyet, m. tanár, ismert nevű földrajztudós, továbbá Lázár Kálmán polg. isk. igazgató és Moudry Hugó, a polg. isk. tanárképző gyakorló polgári iskolájának tanára voltak. A kihall­gatások csaknem három napig tar­tottak. Kihallgatták a főgimnázium, a polg. fin- és leányiskola tanári karának számos tagját, valamint azokat, akik kihallgatásra jelentkez­tek. Vármegyénk közönségének ér­deklődése nagy mértékben megnyil­vánul Krompaszkyék ügyének elin­tézése iránt, annyival inkább, mert tanitványaik, kik az ő pressziójuk, s terroruk hatása alatt az átképző tanfolyamon felolvasásokat tartani kényszerültek, — szigorú fegyelmi vizsgálat alá vettettek s igy joggal remélhetjük, hogy Krompaszkyék ügyében is szigorúan fognak eljárni s a legszigorúbb Ítélettel fogják súj­tani ezeket a lélekmérgezőket. — A rendőrnap és a vasút. Is­meretes, hogy dr. Klein Antal kor­mánybiztos főispán megkereste az államvasutak igazgatóságát aziránt, hogy a Sárbogárd és Sárpilis Óberek állomások között közlekedő teher­vonat f. hó 13 án, a rendőrnapra való tekintettel személyszállítással közlekedjék. Az államvasutak igaz­gatósága lehetővé akarja tenni, hogy a rendőrnapon tartandó népünnepé­lyeken Szekszárd környékének lakos­sága is részt vehessen és ezért akként intézkedett, bogy a tebervonat, amely reggel S óra 52 perckor indul Sár pilisről Szekszárdra, a rétszilas báta- szék: vonal minden állomása között, menet-jövet Egyaránt szállítson sze­mélyeket. — Katonai szolgálati könyvek be­adása. Tolnavármegye m. kir. katonai parancsnoka felkéri mindazokat, akik­nek birtokában még érvényben levő katonai szolgálati könyvek vannak, hogy azokat az ily könyvekben mu­tatkozó nagy hiányra való tekintettel — ármegtérités ellenében — a vár- megyei katonai parancsnokság gaz­dasági hivatalában (Szekszárd, Major- utcai szeszgyár) adják le. Vidéken lakók felkéretnek, hogy katonai szol­gálati könyveiket fenti címre postán küldjék be. mire a beszolgáltatott, könyveknek a honvédelmi miniszté­rium által megállapított ellenértéké az illetők cimóre posta utján fog megküldetni. — Szövött áruk a Move tagoknak A Move szekszárdi helyiségébe (tör ­vényszéki palota, földszint) jutányos áru szövött anyagok érkeztek, ame­lyek a tagok által máris vásárolha­tók. Ennek a hírünknek már a múlt lapszámban kellett volna megjelenni de a kir kézirata számos fontos kéz­irattal együtt elveszett és igy a Move tagok egy része csak most, értesül az olcsó bevásárlás lehető­ségéről. — Egyesületi hir. A Szekszárdi Törekvés Sport Egylet legutóbb tar• tott rendkívüli közgyűlésén titkárává Schlesinger Gyulát választotta meg. Az egyesületet érdeklő minden meg­keresés és levelezés az ő címére Szekszárd, Kaszás-nyomda küldendő — Adomány. Gróf Apponyi Antal, lengyeli nagybirtokos lapunk utján Éri Lászlónak a szibériai hadifog­lyok hazaszállítására indított akció­jára 500 koronát’ adományozott. — Bölöny Ödön ugyanerre a célra 100 koronát, adományozott. — A Szekszárdi Takarékpénztár tőkeemelése E bő 20 án tartandó közgyűlésen határozzák el a részvé­nyesek, hogy a 2 millió korona alap­tőkét 3 millió koronára emelik tei. 2000 darab uj részvény kibocsájtá sával. Az 500 korona névértékű rész­vények 780 korona árban bocsáttat­nak ki és igy a tartalékalapok és a nyugdíjalap 560,000 koronával dotál- tatnak. Minden két régi részvényre egy uj részvény adatik. Az elővételi, jog junius hó 21-től július hó 10-ig bezárólag gyakorolható. A részvé­nyek vételára három egyenlő rész­letben fizethető be. Az első a jegy­zés alkalmával, a második szeptem­ber l én, a harmadik november 1 én január 1-től számított 4 százalékos kamattal. — A szekszárdi törvényszéki fog­ház állapota- A szekszárdi kir. tör­vényszéki fogházban május hó folya­mán 528 egyén volt letartóztatva. A fogházi rend és tisztaság, valamint az élelmezés az egész hó folyamán kifogástalan volt. — A Gyermekszórakoziató Bizott­ság Simontornyán az idei pünkösdi ünnepeken s az ezekre következő Szentháromság vasárnapján gazdag j és válogatott műsorral, zsúfolásig | megtelt terem mellett a felnőttek szórakoztatására, kiváló sikerű be­mutató estélyeket tartott. A műsor egyéb anyag híján — a meséket ugyanis a gyermeksereg ünnep dél­utánokon élvezte — szavalatokból, karénekekből és színdarabból állott. Futó Dezső, Németh István, Filotás László és Szántó János Vágvári gyújtó hatású verseit adták elő sok megértéssel és lelkesedéssel. A helyes érzékkel összeválogatott hazafias és népdalokat — köztük a Horthy-in- dulót is — a Simontornyai Ifjúsági Egyesület daikara énekelte a közön­ség állandóan ujrázó kedve mellett. Rákosi Jenő „Ripacsos Pista“ cimü. darabját pedig Futó Dezső, Szántó János, Kondor János, Budai Mihály, Kő József, Németh István, Kovács Lajos, Szántó György, Takács La­i

Next

/
Oldalképek
Tartalom