Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-09-29 / 39. szám
1 xifll. égfolyam. 39. szóm. Sanszául, 1918. szeptember 29. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdőház-utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illető mindeti közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH 1GNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 24 K, V? évre 12 K, V4 évre 6*— K Számonként 48 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 16 korona, további sor 60 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 100 fillér. Mosolyul jzölS Wk hamvas szőlőszemekkel dúsan rakott gerezdek várják a sz'üretelőket. A kiváltságosán kedvező időjárás jó szüretet igér s a bortermelőgazdák igyekeznek a szép őszi napokat termésük betakarítására felhasználni. Szekszárdinak és vidékének, vármegyénk szőlőkulturájának szép szüretet adott az idén a Gondviselés. Hatalmas pénzbőség csatornája ma a borprés mustót öntő csöve s még ha nem fokozódik is a konjunktúra, sok-sok ezressel válnak gazdagabbakká ismét termelőink. Az arany szőlőfürtök drága levének bámulatos értékemelkedését ma rokonszenvesen látja az érdektelen közvélemény is. Az a mozgalom, melyet Apponyi Rezső grói főispánurík a hadiárvák és tüdőbeteg rokkantak félgyámolitásájiak mindenek fölött álló nemes, hazafias ügye érdedében a századik liter borok felajánlása» utján megindított, fölülemelte az idei szüretet a más évek szüretelésein. A mostani szüreten nemcsak a gazda önös haszonvágyának derűs megelégedettségével szűrik a szaporodó szőlőlevet tágas kádakról termetes hordókba, ma ott áll a Jótékonyság szelleme szerény kérésével minden prés mellett és a nyereségét jókedvűn számláló gazdához szívbeszólón intézi kérő szavát: a századik litereket öntsd oda a haza fiság áldozati oltárára; a századik literek nemes dézsmáját add azok fölnevelésére, kiktől a háború eltartó kenyérkeresőjüket, -— és azoknak a föl- sigélyezésére, akiktől a háború férfierejüket, egészségükéi követelte el áldozatul. Neked megmaradnak még a 99 literek, de ezeknek nem maradt másuk a nyomorúságnál, az árvaságnál, — a korai halálra szánt megrongyolódott tüdejüknél. Áldozz, mert te könnyen áldozhatsz! — A Jótékonyság Szellemének kérő szava nem fog Tolnában siket felekhez szólani. Főispánunk intenciójához képest járá- sonkint és községenkint megalakultak a mozgalom szervezőbizottságai és megállapíthatjuk már is, hogy népünk megértette a nemes eszmét. e. L * Széchenyi Domonkos gróf 50.000 koronás, Már említett adományához társnl Bischitz Arthur földbirtokos hasonlóképpen 50 000 K-ban felajánlott nemes adakozása, ki múlt télen elhalt bátyja emlékére és intenciója szerint tette ezt a példaadó jótékonyságot. Apponyi Sándor gróf v. b. t. t. 10 000 K- val, Vásárhelyi Ernő földbirtokos 5.000 K, Hirsch Ignác és Ernő tamási nagybérlők 3000—3000 K-val járultak ujabbail a gyűjtéshez. IQ. Leopold Lajos ózsáki nagybérlő 10.000 K-át küldött be -főispánunkhoz az alábbi sorok kíséretében: Szekszárd, 1918 szept. 20. Méltősáyos Uram! Mélyen tisztelt Barátom! Szerencsét kívánva a tüdőbeteg katonák érdekében folytatott szép éB erélyes akciódhoz, legyen szabad szives tudomásodra adnom, hogy a gyűjtés céljaira egyidejűleg 10.000 koronát kezeidhez átutaltam. Éppen tegnap olvastam Kovács Gábor kolozsvári professzor pontos statisztikai megállapítását, mely szerint a 18—54 éves korig terjedő, magyár anyanyelvű 2,325.000 főnyi férfi- lakosságból 1917 végéig minden hatodik ember halottja vagy nyomorékja a háborúnak. Vajha e számarányból levonná a következményt a férfilakosság azon százaléka, mely a háborúnak csak előnyeihez jutott, szenvedéseihez nem. Fogadd Móltóságos Uram, őszinte nagyrabecsülésem kifejezésé^, melylyel vagyok készéges hived ifj. Leopold Lajos. A kereskedők közül eddig Kramer József szekszárdi borkereskedő 5000 K-t és Gauser Ádám 1000 K-át adományoztak. Itt a névsor még kiegészítésre szorul. ,i Földmivelő polgárságunk szintén hazafias megértést tanusit a mozgalom iránt. Itt most folyik a hatóságok részéről a beszervezés munkája. Ne higyje senki, hogy a kis adományok hosszú sorozata nem fog méltó helyet találni az 50000 K ás adományok mellett. Szekszárdon magában most van munkában az akció rendszerének és eredményének biztosítása. Erről jövő számunkban bizonyára módunkban lesz részletesen beszámolni. A központi járásban Bajó Pál főszolgabíró az elmúlt hét keddjén a jegyzők és termelő gazdák bevonásával tartotta meg a szervező értekezletet. Megalakították a járás szervező-bizottságát. Elnök lett: Csapó Dániel tengelici nagybirtokos, társelnök: Hradek Károly bátaszéki plébános, jegyző: Zsigmond Elemér, A helyi bizottságok a központi járás koz- i ségoiben a következőképpen alakultak meg: Alsónána: Theierle Henrik elnök, Jákob Konrád jegyző. — Alsónyék: Dr. Szappanos Gyula elnök, Molnár Dezső jegyző, Bocs^j: Ferenc, ifj, Zsikó János, Tóth Pétét? István. — Bála: Györkő Ferenc elnök, .Sztrokay Nándor jegyző, HUmegi Mihály, Keczeli Vendel. — Bátasztk: Hradek Károly elnök, Joó Károly jegyző, Pongrátz Lajos pénztárnok, Rosenberg Mátyás, Mayer Alajos, Elter János, Weidinger Lipót, Schwarcz József, Hermann Bálint, Rehr József, Faith János, Szigfill Antal, Schwarcz György. — Decs : Fehérvári Ferenc elnök, Mező László jegyző, Szőke István pénztárnok, Tóth Pál, Dani János, Gáspár István, Asztalos János, Dániel Pál. —'Gindlicsalád: Sebestyén Károly elnök, Tóth Lajos jegyző, Zsidó Lajos pénztárnok, Junkuncz János, Pintér András, Jilling Ferenc, Takács János, Thuler Péter. —- Harcz: Szolga István elnök, Danóccy Géza jegyző, Renczes János pénztárnok, Doszpod Pál, .Vörös Gábor, Vörös Pál. — Mözs ; Rudotí Mátyás elnök, 'Csőri Ferenc jegyző, Erdősi János pé&ztárnok, Klem János Fok, Klem János Kurtna&cer. — Ócsény : Szilágyi Béla elnök, Győry János jegyző, Görcsös János pénztárnok, Nagy Pál Sándor, Kovács Benő, Nyéki Józsefi, Horváth József. — 'Sárpilis : Babay Béla elnök, Kocoknay .József jegyző, Horváth János pénztáraok, Kovács Sándor. — Síóagárd: Sági György elnök, Herezeg Dénes jegyző, Bars György Fejős póaztárnok. — Smionmajor: Kis János elnök, "Sieiner Jenő jegyző, Kis István pénztárnok, Varga János, Tóth István, Mercz György. — Szedres •: Heilmann Béla elnök, Müller Lipót jegyző, Acsádi József pénztárnok. — Tolna: Fekete Ágoston elnök, Máté Károly jegyző, Szili János pénztárnok, Ezer József, Müller József, Herczogb Elemér, Schneringer József, Lengyel Ferenc, Krammer Miksa, Virányi Károly. — Várdomb: Földes Dezső elnök, Darányi István jegyző, Schmidt József pénztárnok, Her- bech János, Mayer Ádám, Jaha György. * Gyönkön Reich Oszkár főszolgabiró elnöklete alatt szeptember 23-án népes értekezlet volt a gróf Apponyi Rezső főispán kezdeményezte jótékony mozgalom ügyében. Megjelentek : Banelly Ferenc gyógyszerész, Bévárdy Lajos gyógyszerész, Biróy Béla ny. táblabiró, Csanády Sándor gimnáziumi tanár, Engelmanu Gyula kereskedő, Glöckner Béla tanitó, Haksch Ferenc adótárnok, Huszár Sándor ref. lelkész, Horvay Árpád tanitó, Iknsz Henrik földmives, Dr. Keck László ügyvéd, Dr. Kurz István szolgahiró, Lorschy Béla kereskedő, Muth Henrik közs. biró, Mühl Sándor ev, lelkész, Dr. Nozdroviczky Ferenc közjegyző, Ováry Ferenc nagybérlő, Scheurer Károly vezető járásbiró, Schmidt Ferenc kereskedő, Székely János gimnáziumi tanár, Szauter József iparos, Várkonyi Imre főjegyző és Weiszling Ádám iparos. — A főispáni leiratot Várkonyi főjegyző olvasta fel. Az értekezlet elhatározta, hogy a főszolgabiró vezetése alatt minden községben ala- kittassék külön bizottság. Gyönkön kettőt választottak meg: Helyi szervező bizottság, mely egyszersmind a vidéket és irányítsa: Dr. Keck László, Mühl Sándor, Várkonyi Imre és Muth Henrik. Vigalmi bizottság: Scheurer Károly, óváry Ferenc, Dr. Kurz István és Horvay Árpád. Mindegyik bizottság a szükséghez képest további tagokkal egésziti ki magát. — A vigalmi bizottság az értekezlet után nyomban ülést tartott, melyben elhatározta, hogy a Szent Mihály napi búcsú alkalmával úgy a nép, mint az értelmesség számára mulatságot rendez, melynek tiszta jövedelmét a nemes célra fordítja. — A községi bizottságok szervezésére a főszolgabiró a jegyzőket kérte fel, mivel a mozgalomnak központi vezetése, irányítása sikeres volna. Termeljünk többet-öntözéssel! — Nyílt szó Szekszárd és a Sárköz birtokos polgáraihoz. — Irta: Tóth Károly társulati igazgató-főmérnök. II. Az öntözés költségességéről Bök túlzást hallottam, pedig van drága, van olcsó öntözés. A drágaság inkább az első berendezésben nyilvánul, ott, ahol hullámos a talaj. A fentartási járulékokat az egész világon vizdijakban szedik be; a kerti műveléshez több viz kell, a rétihez kevés; a viz minősége is határoz $ iszapos viz drágább, tiszta viz olcsóbb. Középfranciaországban a Forez- sikságon hektáronkint (2780 □ ől) és évenként 40 frank a vizdij; ez közepes fentartási költségnek mondható. Délen a Durance iszapos vizét hektáronként 24 frank, a Vaue'.use tiszta vizét 12 frankért számítják, ez az olcsóbbak közül való. Az első berendezés költsége Franciaországban hektáronként közepesen 200—400 frank közt váltakozik. Németországban Baden nagyhercegségben Szalay szerint 180 forintig ment, a mi sík talajunkon valószintileg olcsóbb leBZ. Az elsfi talajmunkálatok tehát mindenesetre súlyosan esnek a latba, csakhogy ennek a felét az 1900. évi XXX. t.-c. szerint az állam viseli — sőt az viseli a rendes évi költségednek égy biionyöá maximumot meghaladó részét is! Arra is kiterjedt a törvényhozás figyelme, hogy a társulattá alakulás és szervezkedés nehézségei vagy a szakértelem hiánya vissza ne riasszák a föld népét az öntözéstől : a 25. §. alapján az ármentesitő társulat közgyűlése feladatai közé veheti az öntözést, amikor a társulat végzi az első berendezkedést, vezeti az öntözés műveletét, beszedi az érdekeltektől a költségeket, hangsúlyozom, hogy az öntözésben érdekeltektől, mert a többi ártéri birtokosok, — akiknek a földje öntözve nem lesz — *ily cimen egy fillérrel sem terhelhetők meg. A társulat tehát nem ad egyebet, mint erkölcsi támogatást. Lássuk, mely területeket lehetne nálrafc lehető kevés költséggel öntözés alá berendezni? Nagyszabású műveletekre: például Sárköz öntöző-csatornákkal behálózására most nem gondolok, nincsen is ahhoz elég öntöző vizünk helyben, messziről kellene idevezetni. Itt folyik a Sárviz a vámnál, nagyszerű iszapos vize van- öntözhetünk vele akár 1000 holdat mindkét parton. En csak az innenső partot veszem 500 hold ±\J. UGG JUl UUBt --------- MM Há tralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összegé mielőbbi beküldésére^
