Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-09-29 / 39. szám

■

ti

területtel. A vízkiemelést egyszerű körszivattyuk kai és 1—5 lóerős kis motorokkal képzelem. Elég nagy terület ez, sokat lehet termelni rajta, a piac itt van helyben, amit Szekszárd fel nem tadna venni, leszállíthatják vizen Bajára vagy fel Buda pestre. — A szekszárdi piacnak meglenne az a haszna, hogy a hajófuvar költségével olcsóbban kapná a terményeket, m nt akár Baja, — akár Budapest,

Most Szekszárd piaca a legdrágább. Az árak egyformán vannak ugyan maximálva, de ez nálunk minimálást jelent, melynél csak magasabb áron lehet kéz alatt áruhoz jutni. Mióta a bolgárok hadbavonultak, a konyhakerti növények teljesen eltűntek a piacról, vagy csak méregdrágán kaphatók. Legújabban a palánki puszta bérlői (Ujj testvérek) mintegy 30 boldnyi területen bolgár kertészetet rendeztek be, de abból vajmi kevés jut a nyílt piacra, előre le van minden ter- mesztményük foglalva. Van piac! Akár mind az 500 holdat konyhakertészet alá rendezhetjük be. Csakhogy ebhez barázdás öntözés kell, ami sok munkaerőt és szakértelmet igényel; a mi népünk nem ért hozzá, ne is kívánjunk tőle ilyen nagy ugrást, hadd folytassa megszokott mezőgazdasági munkálkodását, csak egy lépést tegyen előre: öntözzön is. Az öntözött rét 3 rendes kaszálást ad, lóhere ötöt, kapás növények előtt vessen korai zöld takarmányt vagy őszi rozsot, Franciaországban egyenesen a rozstarlóba, sőt búza után is minden szántás nélkül vetnek kukoricát, babot, répát, burgonyát. Két termést is megnevel az öntözés.

Mezőgazdasági terményekben nem kisebb hiány van piacunkon mint a kertiekben. A bab literje 4 K, a máké 13, persze nem a nyílt piacon, mert ott kilója van három koronára maxi máivá. A burgonya darab számra megy 6—8 fillérjével; métermázsa számra is kapható kéz alatt Szekszárdon 140 K, öcsényben 120 K, Decsen 100, Bátán 80 koronáért. Kukorica még 40—50 koronával drágább! Mindkettő állatetetésre kell a kisemberek malacainak, ba már a takarmányhiány folytán tehénkéjétől meg kellett válnia; cocáját nem engedi, inkább megosztja vele saját falatját. A tej nélkülözbetlen élelmi cikk, maximált ára 1 K 24 f; természetes, hogy *a piacon nincs, de kéz alatt kapható 1 K 60 fillértől felfelé. Uzsora ez? Nem. A tejet nem lehet elraktározni, nem lehet vele lánckereskedést űzni, a tej ára a szénáétól függ, a szénát igénybe vette az állam, nyíltan nincs forgalomban, suttyomban mégis kapható ; egy métermázsa sarju ára 150 koronánál kezdődik, eleje szénáé 200-nál. Megdöbbentő árak, melyeknek kialakulásáról az ár- mentesitő társulat füárverési jegyzőkönyvei szolgálnak felvilágosítással. A 41 kilométer hosszú töltés fütermését kisebb nyilasokra osztva szoktuk nyílt árverésen értékesíteni, bevettünk a háború előtt évenkénk 14—16 ezer koronát, viszont a háború óta:

1915- ben volt összbevétel 13.969 K

1916- bán „ „ 17.572 „

1917- ben „ „ 62.046 „

1918 ban „ „ 110.702 „

pedig az idén rossz termésünk volt, mégis majd kétannyit vettünk be, mint tavaly. A felső vonalon mind szekszárdi kisgazdák vették meg a füvet, eljöttek egészen Lankócig a decsi határban, fizettek a sarjáért nyilasonkint 500—1440 koronát, kaptak 5—15 q sarjut, 100 koronába lett métermázsája lábon, hozzá jön még a levá- gatás, szárítás, gyűjtés és hazaszállítás 20 kim. távolságból, valóban benne lesz 150 koronában, mire Szekszárdra ér.

Takarmányinség van itt, fel tudná venni a szekszárdi piac, ha mind az 500 holdon szénát, vagy takarmánynövényeket termelnénk is.

Van még öntözésre alkalmas vizünk több helyen. A holt medreket, ahol a bolgárok működtek, számításon kívül hagyom, kiszáradtak azok az idén, csak az Ocsény melletti Bátában maradt víz, melyet az ártézi kút is táplál, ennek a partján lehetne 10—15 holdat öntözni, fel is hívom rá az eklézsia figyelmét (mert azé a birtok), szép jövedelme lenne belőle.

Van egy patakunk, mely malmokat hajt: a Lajvér, vize nem sok ugyan, de kövér iszapot hord, legkisebb vizét a nyáron 250 literre mértem másodpercen kint, lehetne vele 80—100 holdat üntözni. Buja, áradmányos talaj van mellette, konyhakerti művelésre kitünően alkalmas. Piaca enne a közeli Bátaszék és Baja.

Nagy területet lehetne Bátán öntözni! Báta i legmélyebb pontja az ártérnek, a föld árja oda ronul le, a társulati főcsatorna a 0 vizig le van mélyítve és soha sem szárad ki, lehetne belőle ragy 300 holdat • ntözni, további 100 holdat pe- lig a gyürüsalji Holtdunából, mely itt egész ;özeljár a töltésh-z. Piacra a Bátáról hajóval köny- yen elérhető Baja. — Nem hallgatom el, hogy íátán iszapnélküli viz van és az kevesebb értékű lint akár a Sárvíz, akár a Lajvér. Az iszapos

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

vízzel való Öntözés másfélannyi hasznot hajt, mint a tiszta viz. De ez ne riasszon vissza senkit, lát tűk, hogy a faddiak milyen eredményt értek el kérges hideg kutvizzel: ennél többet ér a mi sima, meleg belvizünk.

Ezek szerint az egész ártéren 1000 holdat könnyű szerrel öntözhetnénk, de nem tesszük. Az elmaradt hasznot bátran számíthatjuk félmillió koronára évente. Mennyi arany van a vízben ! A viz pedig folyik tovább, viszi az aranyat a Fekete tengerbe. Hajoljunk le, vegyük ki belőle !

(Folytatás és vége).

A szekszárdi választó kerület válaszd Batthyányitól

Batthyány Tivadar gróf lapunkban ismertetett nyílt levelére az alábbi választ küldötte fel képviselőjéhez a kerület választó polgársága.

Kegyelmes Urunk!

A szekszárdi választó kerület polgársága, melynek túlnyomó nagy többsége a függetlenségi és 48 as párt őszinte és megalkuvást nem ismerő lelkes hivének vallja-magát, a Nagy méltóságod nyílt levelének megjelenése alkalmával hazafias Örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy a nemzeti önállóságunk érdekében tanúsított fáradhatatlanul tevékeny és csüggedést nem ismerő törvényhozói és önzetlen követi munkálkodásáért hazafias' elismerését és köszönetét tolmácsolja.

Kegyelmes Urunk! A világháború mai forgatagában úgy a harctéren küzdő, mint a harc tér mögött lázas polgári munkát teljesítő honpolgáraink eszme gondolatvilága teljesen átalakult.

A hazánk területi épségéért és nemzeti létünkért vívott küzdelmes önvédelmi harcunk, — mely a társadalom minden osztályát egyesíti, — logikus következetességgel felszínre hozta a demokratikus átalakulás legelemibb követelését: az állampolgárok politikai jogegyenlőségének gondolatát.

Mély sajnálkozással kell Nagyméltóságod nyilt'leveléből megállapítanunk, hogy dacára a függetlenségi és 48 as párt ez irányú ember- feletti küzdelmének,— melyeket a parlamentben és a népgyüléseken mindenkor férfias bátorsággal harcolt végig, — e nagyfontosságu és állami belső nyugalmunkra is kiható kérdést az ország összlakosságának óhaja és kívánsága szerint megvalósitani nem tudtuk.

De bár a kívánt eredmény ezúttal elérhető nem is volt, mégis büszkeséggel állapítjuk meg, hogy Nagyméltóságod, mint e magasztos eszme kezdeményező szószólója és hazánkban zászlóvivője, a helyes cél felé vezető utat oly meg cáfolhatatlan érvekkel mutatta ki, amelyen való haladás meg fogja teremteni a demokratikus átalakulás első lépcsőjét: az általános, egyenlő és titkos választójogot.

Kegyelmes Urunk! A magyar nemzeti állam kiépitésejjszempontjából, — különös figye lemmel a háború okozta óriási vérveszteségre, — végtelen nagy jeléntőséggel és súllyal bir: a szociálpolitika szőnyegen levő problémáinak intézményes rendezése.

Választókerületünk polgársága jóleső örömmel vette tudomásul, hogy O Felsége a népjóléti ügyek vezetésével Nagy méltóságodat bízta meg, mert tudtuk, hogy a néptömegek, a szegények és elnyomottak érdekei — Nagyméltóságod eddigi közéleti munkásságát véve alapul — minden téren igazságos istápolásban és elbánásban része sülnek.

Sajnos, hogy a nagy koncepcióra valló szép eszmék és tervek, melyeknek megvalósításához Nagy méltóságod oly ideális buzgalommal fogott, a politikai életben beállott változás miatt gyakorlati megoldást nem nyerhettek, sőt Nagyméltóságod a most említett okból a népjóléti minisztérium vezetésétől is visszavonulni volt kénytelen.

Bár kerületünk polgársága sajnálkozással látta Nagyméltóságodat, mint a szociálpolitikai kérdések leghivatottabb ismerőjének elfoglalt díszes közjogi állásából való távozását, mégis teljes megnyugvást találunk ezen elhatározásában is, mert tudjuk, hogy annak indító oka: a függetlenségi és 48 as párt elveihez való tántoríthatatlan ragaszkodás volt.

Azon reményben, hogy Nagyméltóságod e választó kerület törvényhozási képviseleténél továbbra is az összpolgárság eddig követett politikai érzelmeinek tolmácsolója lesz, — ebbeli bizalmunk, ragaszkodásunk és nagyrabecsülésünk kifejezése mellett vagyunk a szekszárdi választó kerület függetlenségi- és 48 as pártjának megbízásából

Szekszárd, 1918 szept. 20.

kiváló tisztelettel: Aláírások.

1918. szeptember 29

Az osztrák gyermekek köszönő távirata főispánunkhoz.

Vármegyénk egész területéről megtörtént a nyaraló osztrák gyermekek hazaszállítása.

Megállapíthatjuk, hogy a nyaraltatási akció, melynek sikere érdekében Apponyi Rezső gróf főispánunk oly sokat fáradozott, s a vármegyei alispán és közigazgatas, a foszolgabirák es községi jegyzők úgyszólván személyes befolyásuk, egyéni összeköttetéseik latbavetésével, különösen kezdetben — szinte megerőltetett munkát végeztek: minden disharmonia nélkül, közmegelégedésre ment végbe.

Népünk úgy vette és megértette és teljesítette is’ ezt a kötelességet is, mint a többit a háborúban. A végén aztánI a nyaralásról'visszautazott osztrák gyermekek bűcsuzásánál kitűnt, hogy nemcsak a hivatalos befolyásnak, de a sziknek, az igaz érzésű magyar szívnek is volt része a gyermekek szives és szerető vendégül látásában.

Méltó elismerése ennek az a köszönő távirat, melyet a vármegye területén nyaralásban volt osztrák gyermekek vezetője az ország hataráról, Gyékényesről küldött Apponyi Rezső gróf fő- ispánhoz. A német nyelvű távirat magyar fordításban igy hangzik :

Méltóságos Gróf Apponyi főispán Úrhoz!

Méltóságod vármegyéjében nyaralt osztrák gyermekek és kísérőik nevében Magyar- ország elhagyása előtt a baráti vendégszeretetért legbensőbb hálánkat és köszönetünket fejezzük ki.

Scheer, igazg.-tanitó,Wiener-Neustadt.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Katonai kitüntetés. A király Reichl László 44-es gyalogezredbeli zászlóst, Reicht Sándor szekszárdi birtokos és bornagykereskedő fiát, az ellenség előtt tanusitott vitéz magatartásáért a 11. oszt. ezüst vitézségi éremmel tüntette ki.

— A közélelmezési államtitkár Szekszárdon.

Dr. Nagy Ferencz, a m, kir. közélelmezési minisztérium kiváló államtitkárja f. hó 23-án Szekszárdra érkezett. Az államtitkárt Apponyi Rezső gróf főispánunk és Forster Zoltán alispán fogadták. Kíséretében voltak: lvády Béla kormánybiztos és dr. Grabovszky Miklós, a közélelmezési kormánybiztos helyettese. Az államtitkár a vármegye gabona kontingensének beszállítása körül felmerült akadályok helyszíni megtárgyalása végett fordult meg városunkban. Még aznap este vissza utazott Budapestre.

— Kinevezés. A király dr. Félix Antal bnda- pesti kir. törvényszéki elnököt a pécsi kir. ítélőtáblához elnökké nevezte ki.

— Áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Czuppon János dombóvári kir. kath. főgymnáziumi tanárt a kassai állami főreáliskolához helyezte át.

— Szekszárd szegény népének. A szekszárdi szegények, különösen pedig a hadbavonultak vagyontalan hozzátartozóinak a közelgő télen át tüzelővel való ellátására ifj. Leopold Lajos tízezer koronát bocsátott az Egyesült S-ekszárd—Tolnamegyei Nőegylet rendelkezésére. A tüzelőanyagnak a szegények között való szétosztásáról nevezett egyesület vezetősége íog gondoskodni, miért is az arra igényt tartók oda forduljanak.

— A közalkalmazottak a közélelmezési államtitkárnál. Dr. Nagy Ferenc közélelmezési államtitkár Szekszárdon időzése alkalmából dr. Pesthy Pál kir; törvényszéki elnök vezetésével a Tolnamegyei Közalkalmazottak beszerzési Csoportjának vezetősége tisztelgett az államtitkárnál és reklamálta azt a sok szép szóval tett ígéretet, amely a tisztviselőknek naturiáliákkal való segítését helyezte kilátásba, de amely ígéretekből még úgyszólván semmi sem vált valósággá. Nem sokat kértek az állam szolgái: krumplit, cukrot és hasonló jókat. Az államtitkár természetesen újból megígérte, hogy mindent megkapnak, — még 130 db. hízott disznót is 1 — Valamikor a pénzügyminiszterek voltak arról ismertek, hogy mindent beigertek. Mióta közélelmezési minisztérium van, — itt lehet a legtöbb ígéretet kapni. Tisztviselőkörökben nagy a nyugtalanság, hogy a sok ígéretből eddig még az egész évre beígért korpás liszt sem érkezett meg.

— Uj legényegyleti elnök. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök, v. b t. tanácsos dr. Piliván Mihály szekszárdi káplánt a Szekszárdi Iparos és Legényegylet elnökévé nevezte ki.