Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-04-21 / 16. szám

2

1918. április 21.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

szoruló özvegyeket és árvákat ; az összeírásnál a legnagyobb körültekintés szükséges; ellenőrizni kell a bemondott adatokat, meg kell állapítani azt, hogy vannak-e jómódú rokonaik, kik az árvákat, csekélyebb támogatás mellett, felnevelésre elvállalják; továbbá, hogy az árvák milyen kényérkereseire alkalmasak; másodszor: az öz- vegy- és* árvaalapokat vármegyénként egyesíteni kell. Nézetem szerint az özvegy- és árvaalapnak nem kamatozni, hanem azonnal segíteni kell és 2?0—22 év múltán teljesen el kell tűnnie.

Természetes, hogy oly adományokat, melyek speciális céllal bírnak, mint például „egy hősi halált halt családtag emlékének megörökítése“ stb., az ezrédek kezelésében' még kell hagyni, hisz ezek*tradiciókat képeznek, nevelő, lelkesítő hatással bírnak.

Az alapoknak a fővárosba való koncentrálása súlyos hiba volna, mert a'segély kiutalását nehézkessé teszi, bürokratikus, sablonos elintézéseket produkál; e kérdéseket vaskalapo's kaptafamódon elintézni embertelen, szívtelen dolog volna. Minden megyében vannak megbízható pénzintézetek, a megyék székhelyén vannak árvaszékek, a pénzintézetek hivatalnokai csekély tiszte- letdijért kezelik az alapot, az árvaszék ellenőrzi őket és utalványozza a segélyeket; a sok milliókat nem azért adományozták a jólelkü emberek, hogy azokat a fővárosi nagybankok forgassák, hanem azért, hogy a hadiárvának vagy özvegynek legyen cipője, meleg szobája, szerény ellátása, becsületesen megfoltozott ruhája, s hogy az árva oly pályára képeztessék ki, amely néki jó megélhetést, a nemzetnek pedig megerősödést és versenyképességet biztosit.

Miként ellenőrizzük most az özvegy- és árvaalap felhasználását, az árvák nevelését, az özve gyek életmódját ? Társadalmi utón, egyes állami közegek, mint a tanfelügyelő, iskolai vagy intézeti igazgatók bevonásával; minden megyében szervezkedni kell a közönségnek; meg kell alakítani minden megyében, minden városban, minden faluban a szociális érzékkel bíró emberekből a felügyelő-bizottságokat, melyeket az államnak a központi szerve, mondjuk „egy özvegy- és árvafelügyelőtanács“ nemzeti irányba irányit. Ezek a falusi, városi bizottságok. állandó érintkezést tartanak az árvákkal és az özvegyekkel, meghallgatják az ő kívánságaikat, bajaikat, támogatják őket tanácscsal, gondoskodnak az ő jó elhelyezésükről, ellenőrzik az ő magánviszonyaikat, a segélyek kiutalását és felhasználását, stb. Az egész nemzetet tehát egy nagy, hatalmas szervezetbe kell beállítani, nincs itt szükség beamte- rekre, hanem csak jószivü, áldozatkész, szociálisan gondolkozó emberekre, mert ez olcsó és a bürokratizmustól mentes megoldás.

És vájjon elegendő-e az a többtermelés szempontjából, — aooi állami érdek — ha az árva földműves gyerek csak praktice tanulja meg a * földművelést, például mint szántógyerek, kisbéres vagy gazdasági napszámos ? Elegendő az ma, ha az árvagyerek gyakorlati utón megtanulja azt, hogy „miként kell a földet megtrágyázni, megszántani, hogy miként kell a kukoricát, burgonyát stb. megkapálni, vagy hogy miként kell ellátni a lovat, a tehenet, a borjut stb. ? Bizonyára nem !

A mezőgazdasági munkás is tanult ember legyen, hogy a konvenciós kukoricaföldön rationalisan tudjon gazdálkodni, azt belterjesen tudja megművelni ; Sz is nemzeti érdek; a földműves árváját tehát a földiművelésben kell tanítani az árvaalapnak költségén.

Mit akartam én a fentiek által vázolni'? összegezem az egészet.

Az árvák ügyét társadalmi utón kell megoldani először azáltal, hogy az árvát a családban iparkodunk felnevelni, az alap pénzbeli támogatásával, mert „amilyen a család, olyan az állam; másodszor: ha a család viszonyai folytán a családi nevelés lehetetlen, az árvát az árvaházak és egyéb internátusok által tegyük keresetképessé; harmadszor: az árvákból akarjuk létesíteni a középiskolai műveltséggel bíró, hivatásos altiszti és az európai műveltséggel bíró, hivatásos tisztikart; negyedszer: befolyásolni akaijuk a pályaválasztást az egyén és a nemzet érdekeit összhangba hozva, még pedig akként, hogy a társadalmi rétegek eltolódása ne legyen tulnagy; ötödször: az összes árvák nevelésének ellenőrzése, illetőleg neveltetése által fejleszteni akarjuk a nép kulturfokát; végül hatodszor; gondoskodni akarunk arról, hogy az ifjúkori bűnösök becsületes, hasznavehető állampolgárokká váljanak.

Az özvegyeket illetőleg a nézetem az, hogy csakis a munkaképteleneket támogathatja az alap, illetve azokat, kiknek vagyoni helyzete a támogatást feltétPnül megköveteli, mert a fő- sulyt az árv k biztosítására kívánom helyezni.

Hogy az orszgban az eddig gyűjtött alap mily terjedelmű, : nem tudom; kétségtelen

azonban, hogy ily :> gyszabású akcióra nem elegendő ; ezen segíteni kell, még pedig következőképen : ‘ progresszív módon meg kell adóztatni a legényembereket és az agglegényeket, fel kell emelni a mulatóhelyek, az orfeumok, a színházak, a mozik, a kabarék, a lóversenyterek beléptidijait, s a befolyt összegeket naponta le kell számolni és be kell szolgáltatni. Fel kell emelni a pezsgő árát, a finom szivarokét, meg kell adóztatni a kártyagyárosokat, a klubokat, ahol nagystílű kártyajáték folyik s mindezen összeget az árvaalap gyarapítására kell fordítani. A háziurak emeljék fel az árvaalap javára a kávéházak, a klubok stb. lakbéreit, szóval meg kell adóztatni aki mulatós, kártyás, iszákos stb. és ha az igy befolyt összeg még mindig nem- elegendő, gyűjt- sünk tovább és mindaddig, mig minden árva és özvegy sorsa — emberi számítás szerint — biztosítva nem lesz. A kérdés megoldásánál keressük az egyszerűséget, az olcsóságot s a gyorsaságot a segélynyújtásban; ne szónokoljunk,^ne gyülésezzünk, ne ankétezzünk, ne banketezzünk, hanem cselekedjünk tétovázás nélkül, mert minden perc drága.

Amiket én itt, a harctér magányában papírra vetettem, csak laza, csiszolatlan gondolatok: eszmék, amelyeket talán meg se lehet valósítani. Én azzal nem törődöm: a kérdés megoldására hivatott nem vagyok, hisz más a mesterségem. Én csak azt érzem, hogy e kérdés helyes, közmegnyugvást előidéző megoldása létkérdést jelent, annak megoldása ki fog hatni a jövendő nemzedékre, ki fog hatni az egész állami élet egészséges kialakulására; ragaszkodást, szeretetet fog ébreszteni azokban, kiket a sors keze oly érzékenyen sújtott. A megoldásnak ezen módja viszont tisztán az emberszereteten, a szociális érzéken, a jósziven épült fel és ez nálunk, kik 3Va év óta kutyahüséggel, sziklaszilárd álhatatosság- gal, önzetlen kitartással védjük királyunkat és hazánkat, ne volna lehetséges! ? Nem és ezerszer nem, én ezt nem hiszem! Ha pedig mégis úgy volna, akkor magyar vitézek, kik ott pihentek a szélrózsa minden irányában elszórt fakeresztek alatt, keljetek ki sírjaitokból, ragadjatok seprűt és kergessetek ki bennünket, élőket a világ legszebb országából, mert hozzátok méltóknak nem bizonyultunk 1

Radautz, 1918 március hó 12.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Katonai kitüntetés. A király Danzer Miksa, a p éesi 52. gyalogezred parancsnokának a II. o. vaskoronarendet adományozta a hadi ékítménnyé 1 és kardokkal.

— Kik pályáznak a városi tisztviselői állásokra ? Április 20 án járt le a városi tisztviselői állások pályázati határideje. Pályáztak: a polgármesteri állásra dr. Szentkirályi Mihály polgármester, a jogügyi tanácsosi állásra : Oszoly Károly ez időszerinti jogügyi tanácsos, és Wendl István ügyvédjelölt ez időszerint tart. főhadnagy. Ez utóbbi pályázott a közigazgatási tanácsosi állásra is. Benyújtotta pályázatát a közigazgatási tanácsnoki állásra Szűcs Ferenp nyilvántartó, ki 22 évi szolgálattétel után várja a jól megérdemelt előléptetést. Szűcs Ferenc annak idején kitüntetéssel szerezte meg a jegyzői oklevelet, még a községi szervezett idején mint felfüggesztett akkori közigazgatási jegyző helyettese másfél évig vezette önállóan a község ügyeit s alig van állás, amelynek dolgait hosszabb ideig mint helyettes anyakönyvvezető, ami tekintve, hogy az anyakönyvvezetői állás sokszor és huzamos időn volt üres, nem kis munkát igényel. Dr. Hirling Á. néhai polgármester a várossá alakulása idején takarékosságból rendőrkapitányi állást nem szervezett, hanem e szabályrendeletet úgy alkotta, hogy a nyilvántartó a rendőrkapitánynak szabályszerinti helyettese, igy ezt a munkakört is< ellátta Szűcs Ferenc 1907-ig, a rendőralkapitányi állás megszervezéséig, s megboldogult Molnár Lajos rendőrkapitány sürü távolléte alatt sokszor egyedül vezette a rendőrséget. Az uj városi , törvény életbeléptekor készített uj városi szabály- rendelet az adóhivatali főnök helyettesévé rendelte ki a nyilvántartó tisztviselőt, de ezen munkakör mellett úgyszólván állandóan 2—3 állás munkáját látja el. Szűcs Ferenc igy a háború óta a főszámvevő ügykörét is kifogástalanul tölti be. Csak a^két évtizedet meghaladó munkát becsüli meg a képviselőtestület, mikor a városnak ezt a sokoldalú gyakorlati tudásu és szorgalmas tisztviselőjét azH912 évi LVIII t. c. 27. § ának kedvezmenyes alkalmazásával a köz- igazgatási tanácsnoki állásra megválasztja. A városi pénztárnoki állásra ugylátszik téve désből, pályázat ki nem Íratott, azonban a mostani pénztárnok Konstancer László pályázati kérvényét benyújtotta. Az orvosi állásokra, főmérnöki és főszámvevői állásra uj reflektáns nem akadt. A rendőrkapitányi állásra dr. Paulovics Sándor, ki mint a háború tartamára reaktivált százados katonai szolgálatot teljesít, az egyedüli jelölt. Ázt

üresedésben lévő adótiszti állásra Sudár József helyettes adótiszt, az iktatói állásra Nemes Andor középiskolai érettséggel biró városi Bzakdijnok pályázott. A közgyáml állásra Kunczer János jelenlegi közgyám és Zsigmond Dezső városi iktató pályáztak. A jogügyi tanácsosi állásra ifj Kiss Ernő vármegyei aljegyző, tartalékos hadnagy js folyamodott. Geresdy János városi dijnok az iktatói, Orbán János, Gombos Gyula és Ben- czerits János, a végrehajtóságra pályáztak.

— A szekszárdi Remete kápolnánál folyó hó 27-én délelőtt 10 órakor lesz az idei első ájtatos- ság. A következő szombati napokon mindig délelőtt 9 órakor tart Mosgai Sándor plébános ezen a kies- fekvésű szép Mária-kegyhelyen szentmisét és szentbeszédet, melyekre a környékből is megjönnek az ájtatos hívek.

— Adomány. Gróf Zichy Gyula V. b. t. tanácsos, pécsi megyéspüspök 1000 koronát adományozott a Szociális Missziótársulat pécsi szervezetének.

— Mikor zárják le az iskolai évet? Több

napilap közlése után mi is megírtuk, hogy a kormány az iskolai évnek május, hó 17-én, vágyig a pünkösdi ünnepeket megelőzőleg való befejezését határozta el. Illetékes helyről annak a kijelentésére kérettünk fel, hogy ez a híradás nem felel meg a valóságnak. A kultuszminisztériumban az iskolaév bezárásának kérdése mindeddig nem került döntés alá, mihelyt azonban a döntés megtörténik, erről úgy az- illetékes hivatalos tényezők, mint a közönség is értesittetni fognak.

— Uj élelmezési év. A közélelmezési, mi/ niszternek rendeleté szerint a folyó élelmezési ev Julius 15-én végződik. Az idén julius 16-án már uj lisztnek kell lenni, mert a miniszter igy rendelte.

— Halálozások. Ugrósdy Aladár kistormási jegyző, megyebizottsági tag folyó hó 13-áfi 46 éves korában elhunyt. — Dr. Kramolin Viktor győri kir. főügyész, dr. Kramolin Gyula vm. tb. főorvos nagybátyja életének 63 ik évében meghalt. I}r. Tarcsay Gyula nyug, járáshiró, volt szekszárdi aljárásbiró hoszas szenvedés után 59 éves korában elhunyt.

— Tanítói gyűlés- A Pécsegyházmegyei Hóm. Kath. Tanitóegylet választ mánya folyó évi junius hó 10-én Pécsett gyűlést tart dr. Igaz Béla kanonok egyházi és Horváth Ignác v. elnök, együttes elnöklése alatt.

— Elmebeteg községi jegyző. Fugerth Károly paksi adóügyi jegyző ellen feljelentésekre Becht Ödön főszolgabíró vizsgálatott rendelt el, melynek lefolytatása előtt Fugerth Károly jegyzőn az elmebetegség olyan mérvű tünetei jelentkeztek, hogy a f. hó 16-án családja mint ön- és közveszélyeselmebajost a fővárosba szanatóriumba vitette.

— A főgimnáziumi Mária Kongregáció előadása. A szekszárdi főgimnázium tanulóifjúsága körében működő Mária Kongregáció, szombaton, április 27-én, Zita királyné névünnepén, szini- elő adást rendez, lelkes elnökük dr. Piliván Mihály hittanár vezetése mellett. Az előadás kezdete este 8 órakor. A fiatal kongregánisták már első műsoros nyilvános fellépésükkel, dec.

8-án, megmutatták, hogy mennyire szívvel lélekkel átérzik szerepöket. Belépő: I. 2’50 K, IL 2 K, állóhely 1 K. A kongregáció az előadás, jövedelmével elsősorban szegénysorsu diákok helyzetén akar segíteni s ezért felülfizetéseket is hálás köszönettel fogad. Előadás után csinos és praktikus lombfürész tárgyak kerülnek kisorsolásra. Jegyek a számozott helyekre előre válthatók a főgimnáziumi r. k. hittanárnál,

—^Hetenkint háromszor járnak a buda- pest—mohácsi helyi hajók. A Dunagőzhajózási társaság az ideiglenesen rövid időre megszüntetve volt budapest—mohácsi helyihajó járatokat heti három menettél újból megnyitotta, még pedig Budapestről lefelé kedden, csütörtökön és szombaton, Mohácsról fölfelé pedig vasárnap, szerdán és pénteken indul hajó a kiadott menetrend szerint való időben. Az első menet Mohácsról Budapestre április 14-én volt, Budapestről Mohácsra pedig április 16 án.

— Megvannak az elrabolt kegyszerek. Farkas budapesti detektív múlt pénteken tfblefonon értesítette Hácz József szekszárdi rendőrkapitányt, hogy a szekszárd-belvárosi róm. kath. templomból elrabolt szentségtartó — a többi értékes •kegyszerrel együtt összetörve az orgazdánál meg- találtatott. Erre a híradásra* Gelencsér Éereoc városi csendőrőrmester Budapestre utazott, hogy a fővárosi rendőrségnek a rablók kézrekeíitésé- ben segítségükre lehessen. A tettesek elfogatásá- ról lapunk zártáig hiradást nem kaptunk.

— Gondnok-végrehajtó választás. A szekszárdi rk. hitközségi tanács dr. Fent Ferenc apátplebános elnöklése alatt múlt vásarnap tartott ülésében a lemondott gondnok-végrehajtó helyett Benczerits Jánost választotta meg.