Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-04-21 / 16. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 — Haypál Benő .Szekszárdon/Kedves ven ­dége lesz Szekszárdnak a jövő hó 20-án, pünkösd második ünnepén. Haypál Benő, a budapesti ref. egyház budai parochiális körének országos kirü ékes szavú lelkipásztora jön le, hogy | refor­mátus templomban az ünnepi istentiszteleten egy­házi beszédet tartson és aznap este a Református■* Katonák Lapja javára hangversenyt rendezzen. Midőn flzt előre örömmel jelezzek, tesszük abban a meggyőződésben, hogy laplünk olvasói előtt, akik Haypál kivételes kvalitásait ismerik, pün­kösd második napja, felekezeti különbség nélkül, hosszú ideig emlékezetes lesz. — Dr. Peslhy Pál beiktatása a sárszent* lőrinci ev. egyház felügyelői székébe nem április 27-én — mint irtuk — hanem április 21.-én fog díszközgyűlés keretében megtörténni. — Katonatemetés Mázán. Óriási részvét mellett folyt' le Máza községben szombaton 6 katona temetése. Messze vidékről s- a szászvári plébánia négy községéből a hívek ezrei gyűltek össze a temetésre. A négy község iskolásai gyászfátyollal bevont nemzeti zászlók alatt, kezükben virágcsokrokkal és ko­szorúkkal jelentek meg a temetésen. A hat katonakoporsÓt, mely Máza község főterén volt felravatalozva, a virágkoszoíuk valósággal elbo- ritották.. A temetést Szabó Géza tb. pápai káp­lán, plébános végezte megható gyászbeszéd kíséretében. A plébánia tanítókéra pedig szívhez szóló gyászénekben búcsúztatta a nemzet halot- tait. A temetésen Hagymássy Zoltán dr. bonyhádi főszolgabíró képviselte a hatóságot. A katonaság egy szakasszal képviseltette magát és 3-szor diszlövést is adott. A hat koporsót a mázai temetőben, egy közös jjrba temették, s legközelebb "közadakozásból felállítandó méltó síremlék fogja hirdetni a hat szerencsétlenül járt hős emlékét. Hétfőn Szászváron ünnepélyes gyászmise volt a hü katonák lelkiüdvéért. A halottak a következők: Kiuila Sándor, Avan- nuczi Mihály, Novák János, Füredi Imre, Fonó Gergely. — Hová lesz az aprópénz? A piacon, kereskedésekben és a falukban mindenütt nagy zavarokat okoz a kis aprópénzek hiánya. A mikor nem kimondottan cserekereskedésről van szó, bár ez a leggyakoribb eset, — tojásért, disznóhusért, kapni csizmát, cukorért, dohányért lisztet, tojást, megfordítva — akkor az apró- pénchiányon nagy drágaságnak az oka. Manap­ság a pénz a koronánál kezdődik, fillérről senki sem beszél, legfeljebb csak akkor mondja ki az üzletember ezt a szót: fillér, ha a koronán felül kell azt fizetni. Koronánaluli fillérért még csak bélyeget és gyufát lehet kapni. Igaz, hogy a szivarnak és cigarettának ára is fillérre szól, de ezeké is már koronában. Az egy és két filléresek tehát, mint fölöslegesek, lassankint eltűnnek a forgalomból.. Egy fillért .visszaadni azelőtt sem volt divat, hozzászoktak tehát az emberek ahhoz, hogy az, akitől vásároltunk, a fillérest a maga nyereségéhez számította. A vásárló közönség nem veszített, de az eladó igen szép jövedelemre tett szert s éppen ezért szívesén állapította meg cik­keinek árát 15, 35, 75 fillérekben.. Ma már azonban 5 fillért sem adnak vissza, hanem ahe­lyett a trafikokban bélyeget kapunk. A 15 fiilé rés bélyeg vásárlásánál áll az elő, mert legelőször 20 filléressel fizetünk és kapunk egy 15 és egy 5 filléres bélyeget. Ha ezeket,az 5 filléres bélye­geket megtartanák, a legközelebbi bélyeg vásár­lásánál már csak 10 filléres bélyeget vennénk és nem fizetnénk rá az üzletre, de legtöbb em­bernek más a, dolga, minthogy ilyen 5 filléres bélyeg eszébe jusson. így azután mindig uj és uj 15 filléres bélyeget vásáról az ember. Kapunk aután 3 filléres bélyeget is, de ez mindjárt halálra van Ítélve, mert ha egy darabunk van belőle, közönséges levél feladásánál nem használ­hatjuk, addig pedig nem várunk, mig felszapo­rodik annyira’, hogy egy levélre ragaszthatjuk. Úgy látszik, hogy vidéken gyűjtik és kivonják a forgalomból a vas és réz filléreseket, lehet, hogy csak azért, mert vásárolnak, reá ninqs szükségük semmire. Az igy gyűjtött aprópénzt 10—20 fillér ráfizetéssel vásárolják a nagyforgal- mu üzletek, kereskedések. Ezért újból ismételhe- tők az aprópénz rekvirálások.a vidéken, de lehet, hogy ha alkalmas módon erre felhívják figyelmét, uiagától is forgalomba hozzá az aprópénzt a falu. — Ruhajegyek is lesznek. A Népruházati Bizottság hír szerint elkészítette a ruhajegyek- életbe léptetésébe vonatkozó tervezetet, amelyet először a kereskedelmi minisztériumban fognak letárgyalni. A ruhajegyek életbeléptetésével a ruhauzsorának akarnak véget vetni. Elég későn gondolnak erre is. Addig, amíg volt valamelyes szövet, semmiféle hatóságnak nem jutott eszébe a ruhajegy, most, amikor nincs szövet, amikor a posztógyárak kizárólag aiiadsereg szükségletének 1918. április 21. kielégítésére dolgoznak, amikor tehát szövetet nem lehet kapni — elkészülnek a ruhajegyek is. — Maximálják a bor árát. A legközelebbi napokban megjelenik a földmivelési miniszter rendelete a borkészletek" lefoglalásáról és a bor árának szeszfokonkint 46 fillérben való maxi: málásáról. , .— Műkedvelő előadás a Kath. Körben. A szekszárdi róm. kath.. olvasókör lelkes műked­velői folyó hó 7 ón és 14 én jól sikerül szinelő- adást rendeztek, fjpinre került Csepreghi „Sárga csikó“ cimü mpszinmüve. A hatásos és nehéz darab betanítása Horváth. Károly s. lelkész, a kör ügyvezető elnökének érdeme, aki sok'oldalu ' el­foglaltsága mellett is semmi fáradságot sem ki­méivé folyton újabb és ujídíb tanujelét adja kiváló szociális tevékenységének. * r —A tolnamegyei tüdőbeteg katonák gyógyí­tására ós üdülésére szánt alap javára újabban a következő adományuk folytak be a Tolnamegyei -Takarék és Hitelbankhoz: Gróf Apponyi Géza, Hőgyész 500, Kardos István, Ócsény 5, Kaszás József, Tamási 10, Stern Miksa, Bonyhád 10, Erdos Zsiga, Bonyhád T0, Csery István, Dom­bóvár 10, Illés Gyula, Dombóvár 10, Rom. kath. plébánia Dombóvár 10, i Ekés István, Fadd 10, Huber Ferenc, Dunaföldvár 10, dr. Frühwirth Jenő, Tamási 20, Wälder Mihály, Tamási 20, Pecz Rudolf, Decs 20, Merbl Fülöp és fiai, Felsóireg 20, Kramer Miksa, Tolna 30, Zsigmond Elemér, Gindlicsalád 20, Horváth János, Űzd 10, Fischer Albert, Bátaszék 200, Lamm István, Fürgéd 1000, Kiss János, Ifygenia 100, Adler N. János, Szekszárd 30, Lagler Sándor, Tengőd 10,. Sas Lajos és dr. Sas István, Dombóvár 100, Klimes Antal, Budapest 10, Pongrác Lajos, Bátaszék 50, Fördös Lajos, Űzd 20, dr. Dragics Imre, Szekszárd 100, Komlósy József, Sióagárd 50, Strasser Lajos, Magyarkeszi 300, Löwen- stein Mór és Fia, Hőgyész. 30, ifj. Gyenis István, Ifygénia 20, Wachtel Gábor, Szekszárd 20, Matzon Kálmán, Szekszárd 10, Pajor Gyula, Szekszárd 3Q, Bergmann főhadnagy Szekszárd 20, Bertók Róbert, Szekszárd 30, Salamon Test­vérek, Szekszárd 50, Kramer József, Szekszárd 500, Wéber János, Tengelic 100, Pál Ferenc, Csibrák 50, id. Gutái János, Tolna 25, Weltmann Simon-, Simontornya 20, Lindheimer Illés, Kalaznó 10, Bertics Pál, »Értény 10, Vitkovics Ferenc, Szakcs 25, Arany János, Felsőireg 5 korona. JSzen szives adományokért őszinte köszönetét mond gróf Apponyi Rezsőné. — Szabadságolják a patkoló kovácsokat. A honvédelmi miniszter rendeletet intézett a közigaz­gatási hatóságokhoz, amely szerint a patkoló­kovácsok, akik a mögöttes országrészben teljesíte­nek szolgálatot, november 30-ig“haladéktalanul fölmentendők. A patkoló-kovácsok fölmentését a miniszter azzal indokolja meg, hogy az ország­ban most befejezett lóosztályozás arról győzte meg az eljáró közegeket, hogy a lóállomány épségét komolyan veszélyezteti a patkolás hiánya, ami pedig a községekből elvont^ kovácsok miatt következett be. A kovácsok fölmentését a pót testparancsnokok kötelesek elintézni. — A zöld szőlőhájtás jó takarmány, azért már most figyelmeztetjük a szőlősgazdákat, hogy a zöld szőlőhajtásokat gondosan gyűjtsék össze és tegyék félre.. A szőlőhajtás pompás- takar­mány szarvasmarhának, lónak ^egyaránt. Nagyobb szőlőtulajdonosoktól a katonaság átveszi a zöld szőlővesszőt. — Szállodai tolvajiás. A f. hó % 16-án este a paksi Erzsébet-szállodában egy iparos formájú asszony állítása szerint főpincér neje, — két« szobát kért a szálloda szobaasszonyától, egyiket a saját, másikat nővére részére, — ki Aint elő­adta, egy ismerősével a Dunaparton sétál, s majd később feljön. A szállodai szobaasszony a két szoba kulcsát pz asszonynak átadta, s a szállóvendégek névbejelentését akkor akarta fel­venni, amikor mindketten elfoglalják szobáikat. Este 9 óra után azonban a szobák kulcsát kívül nem látva, azt hitte hogy a két vendég lefeküdt és másnapra halasztotta a bejelentések felvételét. Reggel azonban semmi életjel nem jöft ki a két szobából, mire a skobasszony benyitott s kon­statálta, hogy mindkét szobából az ágyhuzatok, lepedők, törülközők és szőnyegek hiányzanak. Az ismeretlen nő szó nélkül tovább állt azokkal. A csendőrség a tettest nyomozza. — Házasodhatnak-e a hadifoglyok? Az orosz had.foglyok közül azok, akik nem akar­nak visszamenni hazájukba, itt maradhatnak, csak be kell jelenteniük szándékúkat a hatóságnál.- Különöse^ azok maradnak itt, akiket a szerelem fűzött láncaira. Most. mind gyakrabban merül föl a kérdés, hogy szabad-e ezeknek és általában a hadifoglyoknak itt házasságot kötni ? A belügy- miniszter egy hozzá fö[terjesztett eset alkalmából kimondotta, hogy házassági engedély csak a végleges béke után adható, addig az ilyen kérelmeket nem szabad figyelembe venni. — Kabaré-estély. Dunaföldváron a Stefánia szálloda helyiségeiben e hó 6 án kabaré-estély rendeztetett, mely fényesen sikerült. A szereplők jeles alkotásai a hálás közönségnek figyelmét álla ndóan lekötötték és jó kedélyhangulatott kel­tett ek. A tiszta jövedelem 902 korona 36 fillér volt, mely összeg a szegények között kiosztás végett Dunaföldvár község elöljáróságnak átada­tott. Az előadást táncmulatság követte. — Névmagyarosítás. Séner Olga Szekszárd vámosi dijnoknö és Séner László családi nevüket belügyminiszteri engedéllyel Várkonyi-ra. ma­gyarosították. — Mindenki tűzoltó. A belügyminiszter elrendelte, hogy ezentúl tizenhétéves kortól mindenki számára kötelező legyeü a községi tűzoltói szolgálat s ezen kívül is nagyszabású intézkedéseket tett a termés tűzvédelmi biztosí­tása érdekében. A tűzoltó tanfolyamok készülő reformján kívül a tűzbiztonságot szolgálja a belügyminiszternek az az intézkedése is, hogy a közigazgatási tanfolyamokon kötelező tárgyként tanítsák a tűzoltást. — Hadiszállító, aki naponta egy milliót. keres. ,Az osztrák delegáció hadseregszállitásügyi albizottságában Schlegel keresztényszocialista kép­viselő szóvátette Wechsler Bernát konzervgyáros- nak több magasállásu egyén előtt tett azt a kijelentését : „Nem tehetek róla, akár akarom, akár nem, naponkint egy millió koronát keresek.“ Kérdést intézett a kormányhoz, igaz-e ez és amennyiben igaz, mivel indokolja, hogy egyetlen egy szállítónak a háború kitörése óta egy é3 egyharmad milliárd keresetet juttatott. — Hogyan fogtunk el kilencszáz olaszt. A 110. magaslat ellen intézett rohamtámadásunk­nál, 1917 julius 4-én, különösen a 23.' hadtest­parancsnoksághoz tartozó 28. cs. és kir. gyalog­ezredbeli Pesta Ferenc népfölkelő káplár példát­lanul vitéz, és vakmerő magatartásának volt köszönhető, ho gy az olasz 86. gyalogezrednek egyik zászlóalját mind egy szálig elfogtuk. A 110 es magaslaton az egyik olasz állás különösen jól ki volt építve; mintegy 100 ember tartotta két géppuskával, akik tudni sem akartak arról, hogy magukat megadják és csapatainknak meg­lehetős veszteségeket okoztak. Pesta káplár egymaga odakúszott az álláshoz, noha az ellenség puskái és kézigránátjai gyilkos tűzzel fenyegették és kézigránátokkal kényszeritette az olaszokat, hogy megadják magukat. A roham további folytatásánál, amely a déli alagúton keresztül egészen az olasz állásig haladt, a káplár ép oly vitézül, mint körültekintően viselkedett. A déli alagútnál egy tiszti járőr mutatkozott és tüzér­ségünk és gyalogságunk erősen lőtte, minthogy olasz tartaléknak vélte. Senkinél sem volt vilá- •gí tórak éta, amelynek fényénél megláthattuk*volna, hogy a járőr a mi embereinkből áll. Pesta káplár mentette meg a helyzetet; bölcsen sejtve a beköve#tkezendőket, egész láda fehér világitó röppentyűt hozott magával. A déli alagút bejá­róját a járőr a rendkívül erős olasz pergőtűz ellenére szakadatlanul dobálta kézigránátokkal, de a készlet csakhamar végére járt. Pesta káplár nyomban kéretlenül is jelentkezett, hogy hoz néhányat. Az irtó pergőtűzben is sikerült épen visszatérnie, úgy hogy az alagút bejáróját továbbra is kézigránát-tűz alatt tarthattuk. Az olaszok ilyenformán nem tudtak onnan kitörni és evvel megakadályoztuk balszárnyunk felgöngyölítését. Az olaszok, amikor látták a további ellenállás hiába valóságát, este nyolc órakor megadták magukat. Ez alkalommal 22 tisztet — köztük egy alezredest — és 900 embert ejtettünk foglyul és 10 géppuskát és egy ágyút zsákmá­nyoltunk. Pesta káplár, %ki már két ízben meg­kapta % bronz vitézségi érmet, most hozzájutott az arany vitézségi éremhez. Kevéssel rá egy közvetlen közelében felrobbant srapnelltől súlyos idegsokkot kapott. — Az utolsó emberig. Reicharth Márton népfölkelő tiszthelyettes, aki a 17. hadtestparancs­noksághoz tartozó 5. császári népfelkelő-gyalog­ezrednél szolgál, múlt év május 16-án reggel 9 óra 35 perckor parancsot kapott, hogy „az állást az utolsó emberig tartsa.“ A rettenhetetlen tiszthelyettes 16 emberével kézigránátharcban három támadását verte vissza az olaszoknak és bár kőszilánkok ismételten megsebeznék, hősiesen kitartott embffeivel, akik az ő példáján felbuz­dulva, a legnagyobb elszántsággal harcoltak. Két nappal később ép oly halál megvetéssel védte meg a 13—16. kavernákat az olaszok ismételt dühödt rohamaival szemközt. Az arany vitézségi éremmel tüntették ki. •­— 97.972 hadiárva volt az év elején. 'Az árvaszékek folyó év elejéig beszámoltak a hadi- ■ árvák számáról s adataikat az Országos Hadi­gondozó Hivatal feldolgozta. A hadiárvák létszáma 1917. év elején 97.972. Még pedig vármegyei törvényhatóságokban 82.798, törvényhatósági vá­rosokban 7885, rendezett tanácsú városokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom