Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-03-24 / 12. szám
TOLNAMEGY&I KÖZLÖNY 1918. március 24. A Kolozsvárott tartott erdélyi értekezlet pártolás végett megküldötte a kormány választójogi . javaslatának módosítását célzó határozatát. Ennél a pontnál felszólalt Túrák János bizottsági tag és indítványozta, hogy a választói jogot a magyar írás és olvasás tudásához kössék. Dr, Eri Márton vm. főjegyző ezzel szemben az állandó választmány javaslatát ajánlta elfogadásra, mely szerint 12 év alatt kötelesek idegen nyelvű honfitestvéreink a magyar irás és olvasás megtanulására. A közgyűlés felállással négy szavazat ellenében az állandó választmány javaslatát emelte határozattá. ‘Dicenty Pál teveli főjegyző Gömör és Kishont vármegyének a közigazgatási hivataloknak megfelelő munkaerővel leendő ellátása tárgyában törvényhatóságunkhoz intézett átiratánál értslmes és alaposan megindokolt beszédben Bzóvá tette azt a rettenetes túlterhelést, mely a községi jegyzőkre nehezedik. Kifejtette, hogy a sok rendeletnek nem tehetnek eleget, a felszaporodott hátra lékot még a háború után sem lesznek .képesek elintézni; azért indítványozza, hogy egyes munkák vétessenek le a jegyzők válktiról és adjanak megfelelő munkaerőt melléjük, nehogy beálljon a közigazgatás csődje. Forster Eoltán alispán teljesen érti Dicenty bizottsági tagnak jogos panaszos felszólalását 's kijelenti, hogy nem egyszer tett már a közigazgatási bizottság ebben a tárgyban felterjesztést. Újólag kérni fogják a községi tisztviselőknek a katonaságtól való hazabocsátását. A debreceni tudomány-egyetem dékánjának megkeresésére a harctéről visszatérő egyetemi hallgatók segélyezésére 500, a hősi halált halt vidéki hírlapírók özvegyei és árvái részére 200, a Szigetváron emelendő Zrínyi szoborra pedig 500 koronát szavaztak meg. A közgyűlés tárgysorozatának iöbbi pontja ezután gyors elintézést nyert, mire az elnöklő főispán a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítését folyó hó 25-ére tűzte ki és a közgyűlést berekesztette. Éljen! . A gyermek. A háború előtt inkább pedagóiai — ma társadalmi kérdés. Egy vérzivataros világháborúnak kellett jönni, hogy a társadalom tekintetét a gyermek felé. fordítsa. Egy négyéves pokolnak, hogy a nemzetet öntudatra ébressze s cselekvése kényszerítse — sürgős cselekvése — a jövő reménységének a leendő társadalom most még ifjú egyedeinek : a gyermeknek megmentése. Sajtóban, szaklapokban, tudományos és nem tudományos folyóiratokban, családokban úgy, mint nyilvános helyeken, pedagógusok és nem pedagógusok között, bíróságnál, közigazgatásnál, vármegyénél, képviselőházban, egyszóval mindenütt és mindenünnen felénk kiált, feljajdul a nagy közönség: veszélyben a gyermek erkölcse, mentsük meg az ifjakat! Mentsük meg — mentsük meg! Gyűlése- zünk, ankótezünk, beszélünk róla, de a cselekvése, a tette legtöbbször nem kerül sor. Már pedig a baj olyan' nagy, hogy minden elmulasztott perc, mellyel a gyermeket az erkölcsi piszokból kimenthetnénk, pótolhatatlan elmulasztást jelent. Minek szaporítsam a szót ? Mindeki tudja, látja, hogy az ifjúságunk a felnőttek erkölcseipek romlásával, a háború tartamával együtt, arányosán züllik, romlik. Nem az iskolában 1 Oh nem. Ott nem züllik a gyermek. Ott fölvértezik minden szépre — jóra. Hanem az utcán — a nyilvános szórakozó helyen buknak a nemzet erkölcsi órái. Itt, ahol a felnőttek rossz példáját közvetlenül magukba szívják. Ahol a felnőttek bűneit lemásolják. Az utca közhely. A nyilvános helyek is. Csakhogy, amig a nyilvános helyeknek általában vannak látszabályai, addig az utca, a járó -kelők jó ízlésére s intelligenciájára van bízva. Aki lelki és erkölosiesztétikával nem rendelkezik az __ le gyen felnőtt, vagy gyermek — illetlenül viselkedik ott. S ezektől tanul a gyermek. A felnőttektől, akik elfelejtik, hogy neveletlen viselkedésükkel nemcsak az utcát sértik, hanem sok ártatlan gyermekleiket is megrontanak. A nyilvános helyeken, nem különben. Már most, a korán önnálllóságrá jutott, pénzszerző, szülői felügyelettől szabad gyermek mohón veti magát a felnőttek szórakozásaira, szokásaira s észre sem veszi, mikor tekerte ki magát egy-egy lelketlen pénzéhes lélekkufár. Apja — a harctéren, anyja — meg gyenge a megfékezésre 1 Züllik-züllik: kitudja meddig ? A baj már országos. S romlása mindaddig tart, amig útját nem álljuk. Igen. TöbbesszámbanY álljuk ! De mindnyájan am ! Nemcsak a pedagógusok! ?Mert csak a bajok az iskola falain máf régen látszottak. Hanem az egész társadalom. Mindenki, aki magát jó hazafinak meri nevezni, mindenki, aki eSy boldogabb Magyarország jövőjét igazán szivén viseli. És ne csak szóval, szervezkedéssel, meg -gyűlésekkel, címek osztogatásával segítünk, mert ezelr^ől már eleget láttunk! — hanem gyakorlati, munkával — tettel! Szervezzük meg legalább és minden városban az önkéntes jelentkezőkből a gyermekrendőr- ,pséget, amely a pedagógusokkal együtt írásos felhatalmazásuk alapján minden az utcán és nyilvános helyen raköncátlankodó, illetlenkedő gyermeket megfedd, ha kell a hatóságnál fel is jelent,; Adja a hatóság a fiatalkorúak nyilvános szórakozását s magaviseletét korlátozó szigorú rendeletét s gondoskodjon a gyermekbiróság utján arról, hogy^azok minden részmi betartassanak. És büntessen, ha kell! s . Mondja ki, hogy pl., hogy iskolás gyermek este, télen 5, nyáron 8 órán túl az utcán csak szüleivel* s akkor is csak-indokolt esetben — útban hazafelé — jelenhet meg. Más községbe vagy nyilvános helyen csakis tanítója írásbeli engedélye alapján mehet, de ezt az igazolványt felmutatni tartozik. Még ha szülőjével megy, akkor is. Dohányt, szeszesitalt még szülei parancsára sem szabad neki kiszolgáltatni. Munkába csak a közigazgatási és iskolai hatóság beleegyezésével léphet. És igy tovább. Egyszóval a legszigorúbb rendelettel útját kell állni a gyermek felesleges szabadságának és a gyermekrendőrség tapintatos munkáját mindenben támogatni! A szegedi gyermek rendőrség fél évi ipun- kássága alatt már nagyon szép eredményeket ért el e téren. Tessék máshol is megpróbálni. Ha megmentjük a gyermeket, munkánk annyit ér, mint azoké a köröké, akik ott kint az ország határán az ellenséget megverték. A különbség csak annyi, hogy amig azok * külső , addig mi a belső, a lélek ellenségeit fogjuk legyőzni! Ezt meg joggál el is várhatjuk,az intelligens magyar társadalomtól! ' Forrai. KÜLÖNFÉLÉK. * — Személyi hír. Dr. Térffy Gyula igazságügyminiszteri tanácsos folyó hó 20-án este Szekszárdra érkezett,1 hogy néhány napon át a szekszárdi kir. törvényszéknél az uj polgári perrendtartás gyakorlati alkalmazását tánulmá- nyozza. ' v — Pápai kitüntetés. XV. Benedek pápa Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök előterjesztésére Angster József hírneves pécsi orgonagyárost, dr. Éri Márton vármegyénk főjegyzőjének nagyérdemű apósát, a Szent Gergely-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök múlt vasárnap, a pécsi kath. legényegyletben tűzte a 84 éves Angster József orgonagyáros mellére a Szent Gergely-rend lovagkeresztjét. — Elismerés A király megparancsolta, hogy dr. Paulovics Sándor szekszárdi rendőr- alkapitánynak, 44. gyalogezredbeli századosnak és dr. Látrányi Imre tamásii ügyvédnek, 17. honvédgyalogezredbeli főhadnagynak a legfelsőbb dicsérő elismerés, a kardok egyidejű adományozása mellett tudtul adassák. — Közgyűlés. A pécsi Kath. Kör múlt vasárnap tartotta meg közgyűlését, melyen Apponyi Géza gróf v. b. 't. tanácsos elnökölt, aki örömét fejezte ki azon, hogy a megyéspüspök, a vármegye és a város főispánja megjelenésével emeli a közgyűlés fényét és szívből üdvözli a megjelent nagyszámú tagokat. Nagy megnyugvására és megelégedésére szolgál, hogy megjelenhetett a körben, amelyhez fennállása óta szeretet kapcsolja. Ezután visszapillantást vet az elmúlt időkbe. Ma még a véres háború tombol nem a mi, hanem ellenségeink hibájából, de azért ellenségeink letörése folytán a békeolajága keleten már föltűnt. A mai időben már kedvezőbb a békekilátás. Bár a hadiállapot javult, a front mögötti lakosok bajai fokozódtak. Ezt is odaadással, türelemmel kell viselkednünk. A kiéheztetési terv kudarcot vallott. A keleti események tojytán már reményünk van arra, hogy az idén is javulni fog a helyzet. Ukránia jó termő földje kiküszöböl minden veszélyt. Adjon Isten nekünk is gazdag és bő termést, amely elősegíti az általános bókét. Azt hiázi, nem vérmes reményeket táplál, amikor bízik abban, hogy a jövő esztendőben a kör közgyűlésekor már a béke áldásait élvezhetjük. — Műsoros estély. Az Egyesült Szekszárd— Tolnamegyei Nőegylet husvét hétfőjén a Szek- szárd-Szálló nagytermében jótékonycélu müsoros- estélyt rendez. Az estély egyik főérdekessége lesz Babits Mihálynak, *a kiváló költőnek, a Petőfi Társaság tagjának közreműködése. Örömmel nézünk eléje szereplésének, Babits Mihály a fővárosban gyakrabban tart felolvasásokat költeményeiből vagy prózai dolgozataiból s a müértő közönség mindig élvezettel hallgatja. A műsor többi pontját részint helybeli kiváló műkedvelőinek, részint ez alkalomra idejövő kato nák fogják betölteni. Reméljük, hogy igen .érdekes és élvezetes Estélyben lesz része városunk közönségének. — Nyugdíjaztatások. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága dr. Stern Adolf hölcskei -körorvost é^i 2436 K 80 fillérrel és Gungl József ifaddi főjegyzőt évi 2795 korona nyugdíjjal nyu- ; galomba helyezte.-T- ÖrfFy Lajos meghalt. Közéletünknek egyik jerős oszlopa kidőlt. A kérlelhetetlen halál Őrffy Lajos ügyvédet,' nyug. takarékpénztári elnökigazgatót, törvényhatósági és városi bizottsági tagöt folyó hó 18 án váratlanul elszólitotta az élők sorából. Az erős szervezetű, robusztus termetű jóságos férfiút múlt szombaton délután szél- hüdés érte és ez okozta munkás életének befejezését. Halálhíre futótűzként terjedt el városunkban és mindenütt igaz részvétet keltett az emberekben, mert puritán jel'emességeért és , előzékeny modoráért általában becsülték és tisztelték. Az igazi gyász jeléül a vármegyeházra, városházra, a pénzintézetekre és társegyesületekíe kitűzték a fekete zászlót. A« elhunyt Szekszárdin nyitott ügyvédi irodát s csakhamar keresett lett irodája, melyet vármegyénk több nagybirtokosa is .felkeresett- Ügyvédi prakszisa mellett tevékenységet fejtett ki a törvényhatóságban, a községi életben -és számos kulturális intézményben. A Szekszárdi Takarékpénztárnak hosszú éveken át igazgatósági tagja volt, néhai Fejős Imre elhalálozása után pedig egyhangúlag ezen tekintélyes nagy pénzintézet elnök-igazgatójává választották, mely tisztségét jnagy kötelesség tudással és ambícióval töltötte be és az intézetet magas nívóra» emelté. Két évvel ezelőtt ezen tekintélyes állásától a részvényeseknek és a tisztviselői karnak nagy sajnálatára önként megvált. Bár érezte testi energiájának némi hanyatlását, ^feért nem vonult vissza teljesen a közügyektől, mert azután is szorgalmasan eljárt a törvényhatósági, közigazgatási ésj! bizottsági gyűlésekre. Március 3 án még elnökölt a Szekszárdi Takarék közgyűlésén és ekkor mondta el lapunk múlt számában közölt beszédet. A király őrffy Lajosnak a közügyek terén szerzett kiváló érdeméinek elismeréséül a „Görbőiu nemesi előnevet adományozta. Temetése f. hó 20_án d. u. 4 órakort óriási részvéttel ment végbe. A temetési »szertartást dr. Fent Ferenc apátplébános végezte Horváth Károly és dr. Piliván Mihály főgimn. hitt nár segédletével. A -vármegyei tisztviselők dr. Apponyi Rezső gróf főispán, a törvényszék dr. Pesthy Pál kir. törvényszéki elnök, a járásbíróság Mirth László vezető járásbiró, az ügyészség dr. Kozacsek Józsóf ügyész, a pénzügyigaz-, gatóság Major Lajos kir. tanácsos, az ügyvédikar dr. Steiner Lajos a Szekszárdi Takarék- pénztár Leicht Lajos elnök-igazgató, a Tolna-_ megyei Takarék és Hitelbank dr. Leopold* Kornél elnök-igazgató, a Népbank Schneider János igazgató vezetése alatt jelentek meg. Gróf Apponyi Géza v. b. t. tanácsos is itt volt a temetésen. A gyászoló család jelentése a követ- kező,’: „özv. őrffy Lajosné szül. Somogyi Anna* saját mint gyerinekei: Gyula, Jenő, Imre és Lajos, valamint menye: dr. őrffy Lajosné szül. Nágy Terézt és az egész rokonság nevében megtört szívvel, mérhetetlen bánattal tudatja, hogy őrffy L ajos a Szekszárdi Takarékpénztár nyugalomba vonult igazgatósági elnökejTolnavármegye törvényhatósági bizottságának tagja, folyó évi március hó 18-án, életének 68-ik, boldog házasságának 44-ik'évében elhunyt. A megboldogult hűlt* teteme f. évi március hó 20-án délutáq 4 órakor fog a szekszárdi felsővárosi sirkertben levő' családi sírboltban az örök nyugalomnak átadatni. Az engesztelő szentmise az elhunyt lelkiüdveért f. hó 21-én reggel 9 órakor fog a szekszárdi "bel városi templomban az egek Urának bemutat» tatni Szekszárd, 1918. évi március hó Í8-án. Áldás és béke poraira!“ A Szekszárdi Taka~ rékpénztár a következő gyászjelentést adta ki : „A Szekszárdi Takarékpénztár igazgatósága, felügyelő bizottsága és tisztviselői kara fájdalmas megilletődéssel je'lenti, ' hogy igazgatóságának 1914 ig, 27 éven át volt tagja, illetve elnöke : .körbői őrffy Lajos ur f. hó 18 án elhunyt. Széles- siörü ‘tudással és lelkiismeretes odaadással nagy- Akefü munkát végzett intézetünk felvirágoztatásán. Az, Istenben boldogult földi maradványait folyó, hó 20 án délután 5 órakor fogjuk örök nyugvó- helyére kísérni. Szekszárd, 1918. évi március hó 18-án. Tiszteletreméltó, nagy emlékét hálás kegyelettel őrizzük meg 1“ ' '• — Házvétel. Dr. Gulyás József szekszárdi ügyvé4^130.000 koronáért _ megvette a Tolna- mefjyei Takarék és Hitelbanknak a Széehenyi- utcában levő emeletes házát. — Országos Vásáft. Szekszárdonf. hó 25-én, Dunaföldváron és Ozorán pedig f. hó 26-ikáo országos vásárt tartanak. — Gyulaji sajtómozgalom. Gyulaj közönsége eddig 4134 korona keresztény-sajtórészvényt jegyzett. A jegyzés tovább folyik.
