Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-03-24 / 12. szám

TOLNAMEGY&I KÖZLÖNY 1918. március 24. A Kolozsvárott tartott erdélyi értekezlet pár­tolás végett megküldötte a kormány választójogi . javaslatának módosítását célzó határozatát. Ennél a pontnál felszólalt Túrák János bizottsági tag és indítványozta, hogy a választói jogot a magyar írás és olvasás tudásához kössék. Dr, Eri Márton vm. főjegyző ezzel szemben az állandó választ­mány javaslatát ajánlta elfogadásra, mely szerint 12 év alatt kötelesek idegen nyelvű honfitestvé­reink a magyar irás és olvasás megtanulására. A közgyűlés felállással négy szavazat ellenében az állandó választmány javaslatát emelte határozattá. ‘Dicenty Pál teveli főjegyző Gömör és Kis­hont vármegyének a közigazgatási hivataloknak megfelelő munkaerővel leendő ellátása tárgyában törvényhatóságunkhoz intézett átiratánál értslmes és alaposan megindokolt beszédben Bzóvá tette azt a rettenetes túlterhelést, mely a községi jegy­zőkre nehezedik. Kifejtette, hogy a sok rendelet­nek nem tehetnek eleget, a felszaporodott hátra lékot még a háború után sem lesznek .képesek elintézni; azért indítványozza, hogy egyes mun­kák vétessenek le a jegyzők válktiról és adjanak megfelelő munkaerőt melléjük, nehogy beálljon a közigazgatás csődje. Forster Eoltán alispán teljesen érti Dicenty bizottsági tagnak jogos panaszos felszólalását 's kijelenti, hogy nem egyszer tett már a közigaz­gatási bizottság ebben a tárgyban felterjesztést. Újólag kérni fogják a községi tisztviselőknek a katonaságtól való hazabocsátását. A debreceni tudomány-egyetem dékánjának megkeresésére a harctéről visszatérő egyetemi hallgatók segélyezésére 500, a hősi halált halt vidéki hírlapírók özvegyei és árvái részére 200, a Szigetváron emelendő Zrínyi szoborra pedig 500 koronát szavaztak meg. A közgyűlés tárgysorozatának iöbbi pont­ja ezután gyors elintézést nyert, mire az elnök­lő főispán a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesí­tését folyó hó 25-ére tűzte ki és a közgyűlést berekesztette. Éljen! . A gyermek. A háború előtt inkább pedagóiai — ma társadalmi kérdés. Egy vérzivataros világháború­nak kellett jönni, hogy a társadalom tekintetét a gyermek felé. fordítsa. Egy négyéves pokolnak, hogy a nemzetet öntudatra ébressze s cselekvése kényszerítse — sürgős cselekvése — a jövő reménységének a leendő társadalom most még ifjú egyedeinek : a gyermeknek megmentése. Sajtóban, szaklapokban, tudományos és nem tudományos folyóiratokban, családokban úgy, mint nyilvános helyeken, pedagógusok és nem peda­gógusok között, bíróságnál, közigazgatásnál, vár­megyénél, képviselőházban, egyszóval mindenütt és mindenünnen felénk kiált, feljajdul a nagy közönség: veszélyben a gyermek erkölcse, ment­sük meg az ifjakat! Mentsük meg — mentsük meg! Gyűlése- zünk, ankótezünk, beszélünk róla, de a cselek­vése, a tette legtöbbször nem kerül sor. Már pedig a baj olyan' nagy, hogy minden elmulasz­tott perc, mellyel a gyermeket az erkölcsi piszok­ból kimenthetnénk, pótolhatatlan elmulasztást jelent. Minek szaporítsam a szót ? Mindeki tudja, látja, hogy az ifjúságunk a felnőttek erkölcseipek romlásával, a háború tartamával együtt, arányo­sán züllik, romlik. Nem az iskolában 1 Oh nem. Ott nem züllik a gyermek. Ott fölvértezik min­den szépre — jóra. Hanem az utcán — a nyil­vános szórakozó helyen buknak a nemzet er­kölcsi órái. Itt, ahol a felnőttek rossz példáját közvetlenül magukba szívják. Ahol a felnőttek bűneit lemásolják. Az utca közhely. A nyilvános helyek is. Csakhogy, amig a nyilvános helyeknek általában vannak látszabályai, addig az utca, a járó -kelők jó ízlésére s intelligenciájára van bízva. Aki lelki és erkölosiesztétikával nem rendelkezik az __ le gyen felnőtt, vagy gyermek — illetlenül visel­kedik ott. S ezektől tanul a gyermek. A felnőt­tektől, akik elfelejtik, hogy neveletlen viselke­désükkel nemcsak az utcát sértik, hanem sok ártatlan gyermekleiket is megrontanak. A nyil­vános helyeken, nem különben. Már most, a korán önnálllóságrá jutott, pénzszerző, szülői fel­ügyelettől szabad gyermek mohón veti magát a felnőttek szórakozásaira, szokásaira s észre sem veszi, mikor tekerte ki magát egy-egy lelketlen pénzéhes lélekkufár. Apja — a harctéren, anyja — meg gyenge a megfékezésre 1 Züllik-züllik: kitudja meddig ? A baj már országos. S romlása mindaddig tart, amig útját nem álljuk. Igen. TöbbesszámbanY álljuk ! De mindnyájan am ! Nemcsak a pedagógusok! ?Mert csak a bajok az iskola falain máf régen látszot­tak. Hanem az egész társadalom. Mindenki, aki magát jó hazafinak meri nevezni, mindenki, aki eSy boldogabb Magyarország jövőjét igazán szi­vén viseli. És ne csak szóval, szervezkedéssel, meg -gyűlésekkel, címek osztogatásával segítünk, mert ezelr^ől már eleget láttunk! — hanem gyakorlati, munkával — tettel! Szervezzük meg legalább és minden város­ban az önkéntes jelentkezőkből a gyermekrendőr- ,pséget, amely a pedagógusokkal együtt írásos fel­hatalmazásuk alapján minden az utcán és nyil­vános helyen raköncátlankodó, illetlenkedő gyer­meket megfedd, ha kell a hatóságnál fel is jelent,; Adja a hatóság a fiatalkorúak nyilvános szóra­kozását s magaviseletét korlátozó szigorú rende­letét s gondoskodjon a gyermekbiróság utján arról, hogy^azok minden részmi betartassanak. És büntessen, ha kell! s . Mondja ki, hogy pl., hogy iskolás gyermek este, télen 5, nyáron 8 órán túl az utcán csak szüleivel* s akkor is csak-indokolt esetben — útban hazafelé — jelenhet meg. Más községbe vagy nyilvános helyen csakis tanítója írásbeli engedélye alapján mehet, de ezt az igazolványt felmutatni tartozik. Még ha szü­lőjével megy, akkor is. Dohányt, szeszesitalt még szülei parancsára sem szabad neki kiszolgáltatni. Munkába csak a közigazgatási és iskolai hatóság beleegyezésével léphet. És igy tovább. Egyszóval a legszigorúbb rendelettel útját kell állni a gyermek felesleges szabadságának és a gyermek­rendőrség tapintatos munkáját mindenben támo­gatni! A szegedi gyermek rendőrség fél évi ipun- kássága alatt már nagyon szép eredményeket ért el e téren. Tessék máshol is megpróbálni. Ha megmentjük a gyermeket, munkánk annyit ér, mint azoké a köröké, akik ott kint az ország határán az ellenséget megverték. A különbség csak annyi, hogy amig azok * külső , addig mi a belső, a lélek ellenségeit fogjuk legyőzni! Ezt meg joggál el is várhatjuk,az intelli­gens magyar társadalomtól! ' Forrai. KÜLÖNFÉLÉK. * — Személyi hír. Dr. Térffy Gyula igaz­ságügyminiszteri tanácsos folyó hó 20-án este Szekszárdra érkezett,1 hogy néhány napon át a szekszárdi kir. törvényszéknél az uj polgári perrendtartás gyakorlati alkalmazását tánulmá- nyozza. ' v — Pápai kitüntetés. XV. Benedek pápa Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök előterjesz­tésére Angster József hírneves pécsi orgona­gyárost, dr. Éri Márton vármegyénk főjegyzőjé­nek nagyérdemű apósát, a Szent Gergely-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök múlt vasárnap, a pécsi kath. legényegyletben tűzte a 84 éves Angster József orgonagyáros mellére a Szent Gergely-rend lovag­keresztjét. — Elismerés A király megparancsolta, hogy dr. Paulovics Sándor szekszárdi rendőr- alkapitánynak, 44. gyalogezredbeli századosnak és dr. Látrányi Imre tamásii ügyvédnek, 17. honvédgyalogezredbeli főhadnagynak a legfelsőbb dicsérő elismerés, a kardok egyidejű adomá­nyozása mellett tudtul adassák. — Közgyűlés. A pécsi Kath. Kör múlt vasár­nap tartotta meg közgyűlését, melyen Apponyi Géza gróf v. b. 't. tanácsos elnökölt, aki örömét fejezte ki azon, hogy a megyéspüspök, a vármegye és a város főispánja megjelenésével emeli a köz­gyűlés fényét és szívből üdvözli a megjelent nagy­számú tagokat. Nagy megnyugvására és megelé­gedésére szolgál, hogy megjelenhetett a körben, amelyhez fennállása óta szeretet kapcsolja. Ezután visszapillantást vet az elmúlt időkbe. Ma még a véres háború tombol nem a mi, hanem ellensé­geink hibájából, de azért ellenségeink letörése folytán a békeolajága keleten már föltűnt. A mai időben már kedvezőbb a békekilátás. Bár a hadiállapot javult, a front mögötti lakosok bajai fokozódtak. Ezt is odaadással, türelemmel kell viselkednünk. A kiéheztetési terv kudarcot val­lott. A keleti események tojytán már reményünk van arra, hogy az idén is javulni fog a helyzet. Ukránia jó termő földje kiküszöböl minden ve­szélyt. Adjon Isten nekünk is gazdag és bő ter­mést, amely elősegíti az általános bókét. Azt hiázi, nem vérmes reményeket táplál, amikor bí­zik abban, hogy a jövő esztendőben a kör köz­gyűlésekor már a béke áldásait élvezhetjük. — Műsoros estély. Az Egyesült Szekszárd— Tolnamegyei Nőegylet husvét hétfőjén a Szek- szárd-Szálló nagytermében jótékonycélu müsoros- estélyt rendez. Az estély egyik főérdekessége lesz Babits Mihálynak, *a kiváló költőnek, a Petőfi Társaság tagjának közreműködése. Öröm­mel nézünk eléje szereplésének, Babits Mihály a fővárosban gyakrabban tart felolvasásokat költeményeiből vagy prózai dolgozataiból s a müértő közönség mindig élvezettel hallgatja. A műsor többi pontját részint helybeli kiváló mű­kedvelőinek, részint ez alkalomra idejövő kato nák fogják betölteni. Reméljük, hogy igen .érde­kes és élvezetes Estélyben lesz része városunk közönségének. — Nyugdíjaztatások. Tolnavármegye tör­vényhatósági bizottsága dr. Stern Adolf hölcskei -körorvost é^i 2436 K 80 fillérrel és Gungl József ifaddi főjegyzőt évi 2795 korona nyugdíjjal nyu- ; galomba helyezte.-T- ÖrfFy Lajos meghalt. Közéletünknek egyik jerős oszlopa kidőlt. A kérlelhetetlen halál Őrffy Lajos ügyvédet,' nyug. takarékpénztári elnök­igazgatót, törvényhatósági és városi bizottsági tagöt folyó hó 18 án váratlanul elszólitotta az élők sorából. Az erős szervezetű, robusztus ter­metű jóságos férfiút múlt szombaton délután szél- hüdés érte és ez okozta munkás életének be­fejezését. Halálhíre futótűzként terjedt el váro­sunkban és mindenütt igaz részvétet keltett az emberekben, mert puritán jel'emességeért és , előzékeny modoráért általában becsülték és tisz­telték. Az igazi gyász jeléül a vármegyeházra, városházra, a pénzintézetekre és társegyesületekíe kitűzték a fekete zászlót. A« elhunyt Szekszár­din nyitott ügyvédi irodát s csakhamar keresett lett irodája, melyet vármegyénk több nagybirto­kosa is .felkeresett- Ügyvédi prakszisa mellett tevékenységet fejtett ki a törvényhatóságban, a községi életben -és számos kulturális intézmény­ben. A Szekszárdi Takarékpénztárnak hosszú éveken át igazgatósági tagja volt, néhai Fejős Imre elhalálozása után pedig egyhangúlag ezen tekintélyes nagy pénzintézet elnök-igazgatójává választották, mely tisztségét jnagy kötelesség tudással és ambícióval töltötte be és az intézetet magas nívóra» emelté. Két évvel ezelőtt ezen tekintélyes állásától a részvényeseknek és a tiszt­viselői karnak nagy sajnálatára önként megvált. Bár érezte testi energiájának némi hanyatlását, ^feért nem vonult vissza teljesen a közügyektől, mert azután is szorgalmasan eljárt a törvényható­sági, közigazgatási ésj! bizottsági gyűlésekre. Március 3 án még elnökölt a Szekszárdi Taka­rék közgyűlésén és ekkor mondta el lapunk múlt számában közölt beszédet. A király őrffy Lajos­nak a közügyek terén szerzett kiváló érdeméi­nek elismeréséül a „Görbőiu nemesi előnevet adományozta. Temetése f. hó 20_án d. u. 4 óra­kort óriási részvéttel ment végbe. A temetési »szertartást dr. Fent Ferenc apátplébános végezte Horváth Károly és dr. Piliván Mihály főgimn. hitt nár segédletével. A -vármegyei tisztviselők dr. Apponyi Rezső gróf főispán, a törvényszék dr. Pesthy Pál kir. törvényszéki elnök, a járásbíró­ság Mirth László vezető járásbiró, az ügyész­ség dr. Kozacsek Józsóf ügyész, a pénzügyigaz-, gatóság Major Lajos kir. tanácsos, az ügyvédi­kar dr. Steiner Lajos a Szekszárdi Takarék- pénztár Leicht Lajos elnök-igazgató, a Tolna-_ megyei Takarék és Hitelbank dr. Leopold* Kornél elnök-igazgató, a Népbank Schneider János igazgató vezetése alatt jelentek meg. Gróf Apponyi Géza v. b. t. tanácsos is itt volt a temetésen. A gyászoló család jelentése a követ- kező,’: „özv. őrffy Lajosné szül. Somogyi Anna* saját mint gyerinekei: Gyula, Jenő, Imre és Lajos, valamint menye: dr. őrffy Lajosné szül. Nágy Terézt és az egész rokonság nevében megtört szívvel, mérhetetlen bánattal tudatja, hogy őrffy L ajos a Szekszárdi Takarékpénztár nyuga­lomba vonult igazgatósági elnökejTolnavármegye törvényhatósági bizottságának tagja, folyó évi március hó 18-án, életének 68-ik, boldog házas­ságának 44-ik'évében elhunyt. A megboldogult hűlt* teteme f. évi március hó 20-án délutáq 4 órakor fog a szekszárdi felsővárosi sirkertben levő' családi sírboltban az örök nyugalomnak átadatni. Az engesztelő szentmise az elhunyt lelkiüdveért f. hó 21-én reggel 9 órakor fog a szekszárdi "bel városi templomban az egek Urának bemutat» tatni Szekszárd, 1918. évi március hó Í8-án. Áldás és béke poraira!“ A Szekszárdi Taka~ rékpénztár a következő gyászjelentést adta ki : „A Szekszárdi Takarékpénztár igazgatósága, fel­ügyelő bizottsága és tisztviselői kara fájdalmas megilletődéssel je'lenti, ' hogy igazgatóságának 1914 ig, 27 éven át volt tagja, illetve elnöke : .körbői őrffy Lajos ur f. hó 18 án elhunyt. Széles- siörü ‘tudással és lelkiismeretes odaadással nagy- Akefü munkát végzett intézetünk felvirágoztatásán. Az, Istenben boldogult földi maradványait folyó, hó 20 án délután 5 órakor fogjuk örök nyugvó- helyére kísérni. Szekszárd, 1918. évi március hó 18-án. Tiszteletreméltó, nagy emlékét hálás ke­gyelettel őrizzük meg 1“ ' '• — Házvétel. Dr. Gulyás József szekszárdi ügyvé4^130.000 koronáért _ megvette a Tolna- mefjyei Takarék és Hitelbanknak a Széehenyi- utcában levő emeletes házát. — Országos Vásáft. Szekszárdonf. hó 25-én, Dunaföldváron és Ozorán pedig f. hó 26-ikáo országos vásárt tartanak. — Gyulaji sajtómozgalom. Gyulaj közönsége eddig 4134 korona keresztény-sajtórészvényt jegy­zett. A jegyzés tovább folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom