Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-03-24 / 12. szám

1918. március 24.

— Feloszlott a tolnai Vörös Kereszt kórház. Nem olyan ditstelenűl, mint a szekszárdi *—• hanem az élelmiszerek körül felmerült nehézségek következtében, — és mert a kórház vezetőségének megfelelő egészségügyi katonai (szanitéc) segédletet, — kik a bevásárlások technikai részét ellátták volna, — a katonaság nem bocsáj. tott segítségül rendelkezésre. Két kórházat tartott fenn a háború kezdete óta Tolna község hazafiasságai, — s mindkét laórház egész fennállása alatt mintaszerűen látta el nehéz feladatát dr. Varga és dr. - Freund tolnai orvosok, valamint Virányi Károlyné és Máthé Károlyné lelkiismeretes és gondos vezetése melett, körülöttük Tolna hölgyközönségének nemes 'szivü társadalmával, —. kiknek sora ugyan az évek „folyamán nagyon is megritkult, úgy hogy az utóbbi időben már csak Fekete Matild és Lengyel Ferencné tartót tak ki mindvégig Virányi Károlyné és Máthé Károlyné mellett. A Tolnai Vörös Kereszt jelentős vagyon maradvánnyal zárta le működését és a feloszlást kimondó közgyűlésén dr. Varga és dr. Freund kezelő orvosoknak, — kik az első években díjtalanul, az utolsó években pedig havi 100 kor, díjazás mellett látták el a népes kórházak orvosi teendőit, 2000—2000 kor, — Virányi Károlyné, Fekete Matild és Lengyel Ferencné urhölgyeknek pedig, akik a háború kezdete óta minden díjazás nélkül, úgyszólván egész napi munkaidejükkel közreműködtek a Vörös Kereszt kórház gazdasági élelmezési és ápolási teendői körül, végezték azt utóbb már teljesen magukra maradva is, — buzgó' és hazafias fáradozásuk némi megbecsüléseképen 1500—1500 K. jutalmat szavazott meg a % közgyűlés. Minden kommentár nélkül, mint a hazafias honleányi kö- telességteljesités legszebb tanuságtételét említjük meg, hogy Virányi Károlyné Máthé Károlyné, Fekete Matild és Lengyel Ferenczné urhölgyek fogadvá a felajánlott jutalmakat a község rendelkezésére bocsájtottík azt teljes összegükben oly céllal, hogy a tolnai katonák részére a község által emelendő emlékmű felállitási költségeire fordittassék az. Hősi halált halt tolnai magyarok emlék oszlopát igy fonja körül már előre a magyar anyák és leányok sziv-szeretete:1 — Halálozások. Egy jóságos, kedves urasz- szony: Meteori Béláné szül. Kerék Tercsi hunyt el hosszas szenvedés után életének 46-ik évében folyó hó 19-én Szekszárdon. Temetése impozáns nagy részvéttel folyó hó 21-én d. ü. 4 órakor ment végbe. A bánatos gyászoló család jelentése a következő: „Alulírottak mély fájdalomtól megtört szívvel, de Isten akaratában való megnyugvással, a nagyszámú rokonság nevében is jelentik, a jóságos és szerető házastárs, anya, nagyanya és jóindulat^V rokon: Matzon Béláné szül. motesici Kerék Tercsi élete 46-ik, boldog házasságának 27. évében, az oltári szentség ájtatos felvétele és hosszú szenvedés után, március 19-ikén este 1li 9 órakor történt gyászos ^lHunytát. Az üdvözültnek földi maradványai folyó hó 21-én délután 4 órakor fognak a Rákóczi-utca 677. számú házból az újvárosi külső sirkertben a róm. kath. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat folyó hó 22-én reggel 1U 9 órakor fog a belvárosi róm. kath. templomban az Urnák bemu- tattatni. Az örök Kvilágosság fényeskedjók neki! Matzon Béla férje, Matzon Annuska férj. Zelenka Gyuláné leánya, Zelenka Gyula vő. Zelenka Emőke unokája, motesici Kerék János, motesici Kerék József testvérei. Lobmayer Istvánná szül. motesici»Kerék Anna nagynénje, Kerék Józsefnó sz. Freyler Angyaliba sógornője.

.Huszár Ferenc gyógykovács Véménden váratlanul elhunyt. A megboldogultban Huszár Károly országgyűlési Képviselő édesatyját gyászolja.

— Az öreg katonák hazabocsátása- A

király legfelsőbb elhatározásával elrendelte, hogy az 1867. 1868 és 1869. évi születésű egyének a következő sorrendben szabadságoltassanak: Az 1867. évben szülöttek 1918. márc. 15-ótől legké-' sőbb 1918. május végéig, az 1868-beliek 1918. juniüs 1-től szept. 15 ig~ az 1869 évbeli'születésűek 1918 szept. 16 tói legkésőbb dec. 31-ig.

— A Cukorközpont az idén is cukorral kedveskedik az izraelitáknak. Az Országos Közélelmezési Hivatal vezetésével megbízott miniszter felhatalmazására a Cukorközpont az idén is 50 q. húsvéti cukrot utált ki vármegyénk izraelita *akossága részére és pedig Szekszárd város és a völgységi járás izraelitái részére 15 q., a duna- földvári és központi járás részére 15 q., a dombóvári, tamási és simontornyai járás részére 15 q. Nem értjük meg ezt a megkülönböztető eljárást sem a Cukorközpontnak, sem a közélelmezési miniszternek. Azt sem tudjuk, hogy az izraelita vallásnak valamely tiszteletreméltó vallásos hagyománya megkivánná-e lmsvétra a húsvéti cukrot

k°lyan értelemben, mint például a maceszt (kovászban kenyeret), Inkább azt hisszük, hogy csak ■ éppen jó dolog az, ha liusvétra cnkör is kerül a

háznál, ép olyan jó dolog, mintha a nem zsidó lakosság asztalára kerül cukorféle is husvétkor egalább, vagy amint jó dolog a húsvéti-tojás, a húsvéti bárány, vagy a húsvéti szentelt sönka. Azt azonban megütközéssel kell látnnnk, hogy a közélelmezési miniszter nem siet a nem zsidó lakosság- húsvéti cukorját is biztosítani, pedig ha az izraelita lakosságnak húsvéti cukorról gondoskodik, a nem izraeliták megkívánhatnának hason.

*®. figyelmességet egy kis húsvéti bárány vagy sonka arányában, nemde ? Aztán annál kevésbbé tudjuk ezt megérteni, mert Szekszárd és a me- gyei járások havi cukorkontigenseit 3—4 havi állandó restanciával tudja csak a cukorközpont beszállítani, — mint mondja, a szállítási nehézségek és a waggontér hiánya miatt, — s ime az izraelita polgártársaink húsvéti cukorjárandóságait nem akadályozzák ezek a szállítási nehézségek — sőt még a waggontér megfelelő kihasználásától is • el lehet tekinteni,- — mert egész waggonrakomány helyett — miáltal a nem izraeliták cukorrészét is elszállíthattál? volfla —

15—20 q-ás tételekkel is lehet bíbelődni. 'Nem irigyeljük izraelita polgártársainktól a cukrot, de bosszant^ és szónélkül nem hagyható az ilyen dolog. • *— Adományok. A Szekszárdi Takarékpénztár 200 koronát, a szekszárdi ref. templomban március 15-én tartott perselygyüjtésből 16 koro nát adományozott a harctéren elhunyt tolnamegyei szegénysorsu katonák árvái és hozzátartozói részére. Leopold Mihály 200 koronát, a tombola jövedelméből pedig 1871 koronát adományoztak a tolnamegyei tüdőbeteg katonák részére.

— Hangverseny Gyünkön A Gyönki Keresztény Nőegylet“ fennállásának harmincéves évfordulója alkalmából háborús szegényei javára gyönki kaszinóban április hó 1-én hangversenyt rendez. Műsor 1. Prológ. Előadja Huszár Sándor. Mozart: Menuett. Hummel: Walzer. Beethoven: Menuett. Hubay: Cremonai hegedűs. Hubay: Hejre Kati. Hegedűn előadja Schmiedt Géza, zongorán kiséri Haffner Melanie. 3. „Jön a vőlegény“. Monolog. Előadja Keck Karola. 4. Sohervenka : „Ein polnischer Nationaltanz“. Zongorán előadja Markovich Edith. 5. Carl Böhm : „Der Waldteufel“. Reinhold Becker: „Frühlingslied“. Énekli Ritter Olga. Zongorán kiséri Mar- kpvich. Edith. 6. „Vis a-vis“. Vig monolog. Előadja Haffner Melanie. 7. „Táncfantázia“. Táncolja Scheurer Irén. Kisérik zongorán Haffner Melanie, hegedűn Scheurer Károly. 8. A festő műterme“. Élőkép. Bemútatják : * * , Dr. Kapp' Ernőné, Keck Karola, Keck Ilonka, Baldauf Erzsébet és Ledniczky Károly.

— A magyar tanítóság hazafias áldozata.

Az országban alig van még egy olyan hatalmas testület, . mint a magyar tantestület, mely a háború kitörése óta szakadatlanul adakozik és gyűjt a háborúban - elesett magyar tanítók özvegyei és árvái segélyezésére. Az eddigi gyűjtés összege 540.988 K 77 fillér.

— Templomrablás Szekszárdon. Szenzációs templóf&rablás történt folyó nó 23-án virradóra Szekszárdon. Ismeretlen tettesek a szekszárd— belvárosi róm. kath. templomot rabolták ki. Elvitték a főoltárról a szentséget, a sekrestyéből 4 aranyozott kelyhet, 1 -ezüst kézi keresztet, 1 díszes füstölőt, 1 uj díszes r.szenteltviztartót és 1 szenteltvizhintőt, továbbá lefeszítették a templomban levő szent Antal-perselyt, melyben 3—400 korona lehetett. A Rablást Tóth István egyházfi felesége vette észre, aki hajnali 5 órakor harangozni ment és ekkor látta, hogy a templom főajtaja nyitva van. Az esetről jelentést tett dr. Fent Ferenc apátplébánosnak,'aki rögtön bejelentette a rablást a helybeli csendőrségnek. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy Ti rablók pénteken délután rejtőzködhettek el a templomban és úgy éjjeli 11—12 óra között követhették el rablásukat, mert ebben az időtájban világosságot láttak a templonlablakokon kiáradni. Ez azért nem volt gyanús, mivel azt hitték, hogy a templomban a szent sir felállításán dolgoznak. A bizonyosan notórius betö rők nagy cinizmussal végezhették fosztogatásukat, mert cigarettáztak és. a cigaretta végeket a főoltáron hagyták. A bezárt templomból könnyű volt nekik kijutni, mert belülről az ajtó alsó és felső reteszét felhúzták és enre az ajtó egyik fele kinyílott. A. csendőrség nagy apparátussal dolgozik, hogy a templomrablókat kézrekerithesse. Valószínű, hogy itt is szökött katonák garázdálkodtak.

— Számozott hely a vonaton. Budapestről jelentik: A Máv igazgatósága és a kejeskedelmi minisztérium élénken foglalkozik a vonatok túlzsúfoltságának kérdésivel s keresi a megoldást, ^ hogy a máj helyzetet orvosolja. Hir szériDt márciusban fontos reformmal kísérleteznek, a vonatokra. megállapított számú jegyeket adnak ki s igy a helyeket megszámozzák az összes kocsiosztályokon. Egyelőre két három vonalon teszaek pró bát s ha az újítás beválik, áprilisban életbeléptetik. A szükséges élőkészületek legközelebb megtörténnek.

3

— Kétszáz korona egy méter posztó. Miért?

A Kereskedelmi bank posztógyári vállalatai móst publikálták mérlegeiket, melyek — mint az előző háborús években, most íb — a nyereségrejtegető mérleg technikai legmodernebb eszközeinek felhasználásával készülnek. A mérlegekből nem tűnik ki, mennyit fordítottak tartalékolásokra, de a három posztógyár ki mutatott tiszta nyere- sége igy is több, mint negyven százaléka Qz alaptőkének. A zsolnai posztógyár 2 23 millió, a csacai 1.29 a rajeci pedig 1.43 millió mérlegszerű nyereséggel zárta le az 1917 ik Ínséges üzletévet.

A „Magyarország“ huszonötödik évfolyamának adja naponként frfiSg, eleven számait a „Magyarország“ politikai jjapiláp, Huszonöt esztendő egy ember életében is rendkívül nagy - jelentőségű dátum, hát még egy újságéban, amely már születésekor férfias erővel és teljes fegyverzettel lépett a közélet küzdő terére. E huszonöt esztendő óta, a „Magyarország“ mindig a küzdők között volt, a legelső sorban. Küzdött mindazért, ami a Magyarországnak drága és sohasem tántorodott meg, ha a magyar érdekekért, nén- jogokórt, demokratus eszmék' érdekéért kellett sikraszállni. Ezért viseljük az igazi magyar közönség rendületlen bizalommal és -szeretettel e lap iránt, amely sohasem változtatott irányt és mindig hü. maradt a magyarság vezóreszméihez.

A lap homlokára a függetlenségi politika jelszava v%n írva, belsejében pedig a modern újságírás minden jelességével sikeres gazdag: hírszolgálata gyors, friss, eleven. Kitűnő politikai információk, a napi eseményeket villámgyorsan nyomon követő riportok, színes cikkek adják tartalmát és igen gazdag a tárca- és regény-rovata is. A „Magyar- ország“ az egyetlen úgynevezett nagy lap, amely délután jelenik meg és igy az első a fővárosban, de a vidéken is, amely az eseményekről úgyszólván még a reggeli lapoknál ie bővebben tájékoztatja a közönséget. A „Magyarország“ amelynek főszerkesztője Lovászy Márton dr. orsz. képv., felelős szerkesztője Magyar Elek, nélkülözhetetlen minden igazi magyar ember számára. Előfizetési ára: egy hónapra öt korona, negyedévre tizennégy korona, félévre huszonnyolc korona, egész évre ötvenhat korona. Egyes szám ára húsz fillér.

— Az ukrán gabonabehozatal és a bajai

kikötő. Az ukrán gabona behozatalnak gyors és eredményes lebonyolitása céljából a katonái hatóság a politikai hatóság közreműködésével ma helyszíni szemlét tartott Baján annak megállapi-, tására, hogy vájjon Baja átrakodó állomás létesítésére .alkalmas hely-e? Az illetékes hatóságok bizonyára egyértelmüleg meg fogják állapítani azt a köztudomású tényt, hogy Baja ilyen átrakodó állomás létesítésére szinte “predesztinálva van és alkalmasabb hely e célra az egész Duna mentén nincsen. Az átrakodás hajókról vaggo- nókba és viszont elevátorok segítségével Baján a legkönnyebben és a legkevesebb költséggel eszközölhető. Ezenfelül a keletet a bajai Dctna- parttal összekötő dunai vasút az országnak egyik legkevésbé megterhelt vasútja és a bátaszéki vasút igénybevételével Pécs, Eszék, Bród, Bosznia, másrészt Szekszárd felé is a leggyorsabban továbbítható ezen yidék gőzmalmaihoz a behozandó ukrajnai gabona.

— Koszorumegváltás. Leicht Lajos a Szekszárdi Takarékpénztár elnök-igazgatója és neje őrffy Lajos halála alkalmából koszorumegváltás elmén 100 koronát adományoztak, az Egyesült Szekszárd—Tolnamegyei Nőegylet részére.

— Adakozzunk a Vöröskereszt Egyletnek! — Segítsük a liadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit!

— Adományok. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank a szekszárdi ref. elemi népiskola céljaira 60 koronát adományozott. A kegyes adományt az egyház nevében hálás köszönettel nyugtázom. Gödé Lajos ref. lelkész.

A Tolnavármegyei Takarók- és Hitelbank a menedékházi szegény gyermekek felruházására 100 koronát ajándékozott,, mely adományért az iskolaszék hálás köszönetét mond.

A Tolnavármegyei Takarék- és Hitelbank a szekszárdi polgári fiúiskola tanulói jutalmazására egyszáz koronát ajándékozott, mely adományért az iskola igazgatósága hálás köszönetét mond;

A Tolnamegyei Takarék-, és Hitelbank a szekszárdi polgári leányiskola részére 100 koronát adományozott. A nagylelkű adományért hálás köszönetét mond Kovácsáé Nagy Lujza igazgató.

A Tólnamegyei Takarék- és Hitelbank 60 koronát adományozott a szekszárdi izr. elemi iskolának, szegénysorsu tanulók támogatására. A nemeslelkü adományt hálás köszönettel nyugtázom. Dr. Rubinstein Mátyás egyh. isk. elnök.