Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-11-10 / 45. szám
XL-?- ffl0|¥nm-—--------------------45. szóm. _____ Szekszdrd. 1918. november 10. Fü ggetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdőház-utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telelőn 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 24 K, pf évre 12K, */4 évre 6‘— K Számonként 48 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 16 korona, további sor 60 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 100 fillér. A kiküzdött önálló Masyororszds jövőjét és fenmaradását csak úgy biztosíthatjuk, ha tartózkodimh a rendbontástól és testvéri szeretettel egyesülünk egymás életének és vagyonának megvédése érdekében. A rablókkal és fosztogatókkal a nemzeti kormány azonnal kérlelhetetlenül elbánik. A népkormány földet juttat a földmives katonáknak A rablók és fosztogatók nem kapnak. Búza Barna földmivelésügyi miniszter a következő kiáltványt intézte a földmives katonákhoz: „ Földmives katonák ! Az uj Magyarország nein feledkezik meg rólatok. Jelentkezzék ki-ki saját községében, városában a hatóságnál. Ez bizottságot alakit, amely összeírja a földnélküli katonákat s azokat, akiknek nincs tiz katasztrális holdjuk. A vételár mérsékelt lesz és hosszabb idő alatt törleszthető. Nem részesül földben és nem irható össze az, aki itthon rabol, fosztogat, gyújtogat, embert öl vagy megsebesít és az sem, aki dolgozhatna, de nem dolgozik. A földhöz juttatás szabályait az uj országgyűlés fogja megalkotni. Addig mindenki dolgozzék nyugodtan mindnyájunkért és az ország jövőjéért.“ Gróf Károlyi Belgrádban tárgya! Franchet d’Espérey tábornokkal. A békekötésig nem lehet magyar területhez nyúlni 1 A kiürítendő terület magyar közigazgatás alatt marad Cüllson üzenete Magyarország népeihez! Felhívás az Ausztria és Magyarország nemzeteit alkotó népekhez, akik felszabadultak az osztrák-magyar^császárság igája alól! Engedjék meg nekem, hogy mint leglelkesebb barátaik legnagyobb részének tolmácsa elmondjam önöknek a következőket: „A szabadság minden barátja széles e világon és főként azok, akiknek most az a közvetlen kötelességük, hogy segítsék a világ felszabadított népeit és az igazi szabadságot megalapozzák, remélik és elvárják, hogy úgy a vezető férfiak, mint maguk a most felszabadított népek a maguk részéről megtesznek mindent, hogy a most folyamatban levő válságos átalakulások rendben, mérséklettel s ugyanoly jóindulattal, mint a mily határozottsággal menjenek végbe. Reméljük és elvárjuk, hogy minden erőszakosságot és kegyetlenséget elkerülnek, reméljük és elvárjuk, hogy semmiféle embertelen cselekmény az újjászervezés e korszakának történetéhez nem fog tapadni. Meg vagyunk róla győződyp, hogy ilyen cselekmények csak azt eredményeznék, hogy késleltetnők velük azokat a nagy dolgokat, amelyekért mindnyájan küzdünk. Az önök barátai tehát felkérik önöket egész bizalommal, hogy nyomjanak el minden erőszakos visszaélést, amely késleltethetné vagy diszkreditálhatná a szabadságnak közeledését. Woodrow Wilson. Lenen rend, nyugalom! Megdobban a szivünk, ha meggondoljuk, hogy ezredéves hazánk önálló és független állammá lett. Igaz, hogy tengernyi vérnek kellett kiömleni, mig ezt elérhettük. Kivívtuk a szabadságot, de ezt meg is kell védelmeznünk önerőnkkel. A harctérről Hazatért dicsőséges katonáinkból alakult nemzetőrségre vár most az a nagy feladat, hogy a békét, nyugalmat fentartsák, a nemzeti vagyont megőrizzék, a közbiztonságot mindenütt az egész országban megteremtsék. Tagadhatlan, hogy rettenetes nagy vér- és vagyonáldozatot hoztunk, mig végre most megszüntettük a háborút s nemzeti kormányunk ellenségeinkkel megkötötte a fegyverszünetet, melynek feltételei súlyosak ugyan, de azért nyugodjunk meg -abban, hogy amiért mindennap imádkoztunk, amit az egész magyar nemzet hőn óhajtott, az beteljesedett. Legyen most csend és béke országunkban, hogy ne jöjjenek be idegen hadak rendet csinálni. A magyar népkormány Károlyi Mihály miniszterelnökkel az élén, óriási munkát végez lázas izgatottság között, hogy a kivívott békét az ország határain belül megteremtse. A külső béke már meg van, de hogy ennek áldásait zavartalanul élvezhessük, feltétlenül a belső békére van szükség. Sajnos, hogy az ország egyes részeiben, úgy vármegyénk egyes községeiben is rendzavargások voltak, amelyek azonban erélyes és tapintatos föllépés következtében szünőfélben vannak. Rendet kell teremteni mindenütt és minden áron, mert különben kockára tesszük az eddig kivívott nép- szabadságot. * Legnagyobb bűn a hazaárulás, de még ennél is nagyobb, ha polgártársaink vagyonát elkobozzuk, életéit kioltjuk, akkor, amidőn testvéri szeretettel, nyugalommal és összetartással, a jogrend megőrzésével vagyunk kötelesek a haza szent érdekében munkálkodni. A haza minden rendű és rangú polgárának, szegénynek és gazdagnak, férfinek és nőnek egyaránt hazafiui kötelessége minden erővel megoltalmazni az ország nyugalmát. Mily nagy szégyen lenne a magyar nemzetre, melynek hű fiai idegen érdekekért véröket ontották, ha most megfeledkeznének a haza békéjének védelméről és tért engednének a fosztogatásoknak. Mind az a dicsőség, ami körülveszi a magyar katona alakját, szégyenbe merülne, ha katonák egyesülnének itt hitvány, alávaló gonosztevőkkel, martalóemunkára. Hiszem, hogy a mi dicsőséges magyar- katonáink erre az alávalóságra nem lesznek kaphatók. A harctereken kiállott nélkülözések és szenvedésekért a nemzet örök hálával koszorút fon homlokukra és kéri őket, hogy a nagy megpróbáltatás idejében legszentebb feladatuknak tekintsék az ország belső nyugalmának és. békéjének őrzését. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
