Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-08-11 / 32. szám

2

háborúban álló országok váltóinak árfolyama a semleges országokban jelentékenyen rossabbodott.

Természetes, hogy a blokádnak és az export megnehezítésének, valamint a külföldi pénzforgalom akadályainak a hatását a központi ha lalmak jobban érzik, mint az entente. A háború 1 a legnagyobb pusztítást a deviza piacon okozta és minden, a háborúba keveredett állam valutája egyaránt pusztult. Egy ország pénzének nincs ma olyan értéke, mint régen, készpénzfizetést a valóságban sehol sem teljesítenek és a háború után még sok esztendeig eltart, mig a régi állapot visszatér.

Különböző oka van annak, hogy a központi hatalmak valutája újólag ismét megromlott. Azt már emlitettük, hogy a tengeri blokádot a háború elhúzódásával fokozottan érzik. Az utóbbi hónapokban, amikor az élelmezési kérdés rendkívül. súlyossá vált, ugylátszik nagymennyiségű élelmiszert vásároltak és ezek árát csak nagy áldozatokkal tudták megfizetni.

A kivitel természetesen még jobban csökkent és a külföldről alig jött be pénz. Az is érthetővé vált, hogy Németország és a monarchia az elfoglalt területeken, különösen Ukrajnában és Lengyelországban nagymeunyiségben hoztak "forgalomba koronát és márkát fizetési eszközök gyanánt. Ezek a bankjegyek nem maradtak forgalomban az emlitett országokban, hanem ameny- nyiben nem kerültek vissza Németországba vagy a monarchiába, semleges országokba jutottak és ott erős nyomást gyakoroltak a valuta árakra és érzékenyen rontották az osztrák-magyar és német fizetési eszközök értékét. A harctéri helyzet is befolyást gyakorol, mert nincs kilátás arra, hogy gyors békekötéssel rendet lehetne teremteni a valutapiacon. Csak béke szüntetheti meg lassankint a diszazsiót és teheti lehetővé a pénzárak normális alakulását.

A vagyonadó.

Azt mondta Popovics, hogy most már meg lesz a vagyonadó. Na, nem épen rögtön, de már tanulmány tárgyává tették, s hogy ezt egy magyar kormányférfi nyíltan hangoztatni meri, ez nem kis bátorságra vall, tekintve azt az intim viszonyt, amelyben a kormányok a nagytőke papucsa alatt leledzenek. Nagyon kellhet a pénz,

, hogy még igazságos is mer lenni égy pénzügy- miniszter és egy jobb kor hajnalán derülhet minden szegény, fogyasztó polgár, midőn az első olyan adónak hallja hírét, amelyet a pénztulajdonosokra rónak s amelyet azok mégsem tudnak egész közvetlenül őreá áthárítani. Annyi dolgos élet elkonfiskálása'után nern'is szabadsz államnak a felhalmozott pénzek elkonfiskálásától visszariadnia, különösen pedig nem kímélheti azt a pénzt, amit a háború vámján szerzett a népszerű hadimilliomos. Aki a végső győzelem érdekében kifejtett idealizmusáért ezerpercentes kamatokat szedett attól a hazától, ámelynek joga lett volna őt egyszerűen húsz fillér napizsoldért erre, sőt még é'etveszélyesebb idealizmusokra is kényszeríteni, az a pöffedt uzsorás még mindig jól jár, ha tiz milliójából négy ingyen megmarad és még mindig nagyokat röhöghet az emberi társaságon egy húszezer koronás biedermeier karszékben, ha nem is telik százezer koronás Ini kenz vacakra. Kérjük a pénzügyminiszter urat, hogy ha rá is kezd jönni a szociális igazság izére, viszont túlzásokra tíe ragadtassa magát és az-egyenlőség szélső .értelmezésétől mástelől óvakodjék. A vagyonadó ne legyen egyenlő, óh, dehogy sőt keresse ki a pénzek közül azt, arai tulajdonképen az államé s amit a szerencsés bitorló még kölcsönként sem akar ennek az államnak visszaadni, — keresse ki a hadimilliókat és kezelje azokat olyan megkülönböztetett tisztelettel, hogy lezöldüljenek. Az egyenlőség ebben az esetben bűn lenne, mert a tisztesség és uzsora, valamint a jog és a bitorlás között állapítana meg hivatalosan egyenlőséget. Tessék csak különös elfogultsággal rá vetemedni a hadimilliókra. Ezt a pénzt könnyé megtalálni, mert szaga van.. De mit szól ehhez pl. Weisz Manfréd, a csepeli főrend ?

KÜLÖNFÉLÉK.

— Magyar nemesség adományozása. A király Zöld Márton ezredesnek a „Sióagárdi“ elő- névvel a magyar nemességet’ adományozta.

— Katonai kitiintotés. A király Lippai Ferenc pécsegyházmegyei papot, cs. és kir. tartalékos tábori leik- szt a „Signúm laudis“-sal tüntette ki.

— A pécsi püspök nyaralása. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéepüspök, v. b. t. tanácsos, dr. Mosonyi Dénes o'dalkanonokkal a kies vidékü Korit nie a fürdőben tölti pyári üdülését.

— Érdemrend adományozás. A király dr. Tanárky Árpádnak, a szekszárdi Fereuc-kórház igazgató Tőorvosának, a közegészségügyi téren szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül a III. oszt. vaskoronarendet adományozta. A kitüntetett igazgató főorvosnak vármegyénk határán túl is jó- hírneve és tekintélye van, amit nagy. tudásával és sikeres operációival ért el. A szekszárdi Fe renc kórház az ő vezetése alatt érte el azt, hogy a vidéki közkórházak között az első helyet fog lalja el. Dr. Tanárky Árpád kitüntetése azok közé tartozik, melyre elmondhatjuk, hogy való ban igazi érdemnek a jutalma.

— Alapítványi hölgy kinevezóee. Jóbaházi Dőry Vera, jóbaházi Dőry Pál nyug. főispán leánya, brünni nemesi közalapítványi hölggyé neveztetett ki.

— Esküvő. Suhajda Géza Budapestről ma esküszik örök hűséget Kunczer Ilonkán'ak, Kun- Czer János városi közgyám leányának.

— Bírósági előléptetés. Az igazságügyminiszter Hitter Győző szekszárdi járásbirófcági, Ernszt Béla szekszárdi törvényszéki, Csia Albert dr. bonyhádi járásbirósági és Kalencsik Károly dr. szekszárdi törvényszéki jegyzőkét jelenlegi alkalmazásuk helyén a IX. fizetési osztályba so rozott jegyzőkké nevezte ki.

— Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Láng Károly bonyhádi izr. tanítót a pápai polg. fiúiskolához nevezte ki.

— Lelkészbeiktatás. Babay Béla sárpilisi ref. lelkész, egyházmegyei főjegyző esperesi meg- hizásból julius 28-án iktatta be ünnepélyesen hivatalába Szilá iyi Béla uj őcsényi ref. lelkészt, akit az egyházgyülekezet egyhangúlag hivott meg Cecéről. Ä lelkészi kar képviseletében megjelentek : Szakács Imre mórágyi és Szappanos Gyula alsónyéki lelkészek. A beiktatás után Szilágyi Béla lelkész tiszteletére a-Körben ban- keitett rendeztek.

— Előléptetés.- A vallás és közoktatásügyi

miniszter Pelle László paksi áll. polgári iskolai tanárt a I X, fizetési osztály 3. fokozatába léptette elő. > x .

— Áthelyező?. Szabó Kálmán szentgotthárdi áll. főgimnáziumi rendes tanárt a vallás és köz- oktatásügyi m. kir. miniszjter a dombóvári kir. katholikus főgimnáziumhoz holyezte át.

— A „Hangya'' szervezőbizottsága felkéri

mindazokat, akik üzletrészeket szándékoznak jegyezni, hogy ezt mielőbb eszközölni szíveskedjenek, mert a formális megalakulás után uj tagok már csak külön igazgatósági határozattal lesznek felvehetők.

— Halálozás. Lílt: Erzsébet Alojzia irgalmas nővér, bonyhádi zárda főnöknője folyó hó 1 én 52 éves korában elhunyt. Az elhunyt főnöknő 32 évet töltött magasztos hivatásában, akinek temetését Romaisz Ferenc kanonok végezte és szép beszédben méltatta az elhunytnak érdemeit.

— A gabonaátvevő bizottság. Miután a

cséplés már a befejezéshez közeledik, a szekszárdi gabonaátvevő-bizottság’ folyó hó 11 én, hétfőn megkezdi házról házra járva működését, ho,?y a gabonafelesleget megállapíthassa. Sok feleslegre alig lehet számítani, mert a késői fagy és a rendkívüli nagy szárazság következtében a termés igen gyenge, katasztrális holdankint alig ad 4 métermázsát. ■ /

— Mi lesz az idei sertéshizlalássai ?

A 2490/1918. M.\ E. sz. rendelet 15. §-a szerint a nemtermelők hizlalási árpaszükségletének a biztosítása érdekében, ameny- nyiben a Haditerménybizományos helyben termelt árpával nem rendelkezik, — a vármegyei alispán kimutatásba foglaltatja a lakosság hizlalási árpaszükségletét és ezt a kimutatást a 106980/1918. számú föld- mivelésügyi minisztériumi rendelet I.-pontja szerint közvetlenül a Haditermény r.-t. hoz küldi át, hogy aztán- a Haditermény r. t. más vidéken termelt árpából diszponálhasson ide mihozzánk hizlalási árpát a nemtermelők részére, kiknek október 15-ig van jogigényük a polgármester által kiadott Beszerzési Utalvány alapján szükségletüket a Haditerménybizományosnál bevásárolni.

A , nemtermelők saját háziszükségletükre szánt sertéseiket eddig is csak tengették, mert a vármegyei takarmányelosztó bizottságnak eszebe sem jutott az egesz évben részükre korpát kiutalni. Érthető tehát, hogy a hiányos táplálkozás miatt csene- vész sertések tulajdonosai alig várják, l)ogy legalább.^hizlalási árpához jussanak mielőbb. Azonban Szeks?árdon a Haditerménybizományos helyben termelt árpával soha nem íog rendelkezni, mert Szekszár-’ dón- alig termeltek’ árpát fölösen. Utalva arra a nagy fontosságú közélelmezési érdekre amely ahoz fűződik, hogy a szekszárdi nem- termelő lakosság saját háziszükségletére egész évi hús- és zsiréklének biztosítására szánt sertését meghizlalhassa, felhívjuk a városi és vármegyei hatóságokat, hogy indítsák meg legalább minél előbb ezt a kimutatásos eljárást és feküdjenek bele az ügybe a gyors eredmény érdekében úgy, mint ahogy ez az elsőrendű fontosságú ügy azt megérdemli.

— A korai burgonya ára. A közélelmezési

miniszter maximálta a korai burgonya árát. Nevezetesen : augusztus 5 —15 ig 55 K,’ augusztus 16—25-ig 45 K, augusztus 26-^-31 ig 35 korona. A felár 15 K helyett 10 K métermázsánkint.

— Már lesz gabonájuk a nemtermelőknek.

A hé.en megkezdette a városi közélelmezési ügy. osztály a nemtermelő lakosság részére szeptember 30 ig járó gabonaszükségletük kielégítésére szóló vásárlási igazolványok kiállítását, öt waggon körüli búzával rendelkezik a Haditermény bizományosa és ezt osztja szét most a város. . Hogy a lakosságnak né kelljen a saját kis tételeivel külön-külön vesződni, a polgármester azoknak a gabonarészeit, akik ezt kérték, együttesen adja át a Fekettíféle gőzmalomnak, s a malom az őrleményt (lisztet és korpát) szolgáltatja ki a fogyasztóknak. Akik ehhez a csoportos felőrléshez nem csatlakozhattak, azok gabonarészét természetesen köteles a H. T. bizományosa tételenkint kiszolgáltatni.

— Az uj korpaellátás rendje. Mint a fővárosi lapok írják, a nemtermelők* korpaszükségletét a jövőben községenkint látja el a Korpaközpont oly módon, hogy a községek összeírják az ellátatlan lakosság korpaszükségletét, az Összeírást a községek felterjesztik a vérmegyei takarmányelosztó bizottsághoz, s ez a bizottság, amely nálunk TolnavármegyeBen az elmúlt élelmezési évben a vármegye korpakontingensét jó részt a nagybirtokok között osztotta fel, az uj rend szerint majd talán fog juttatni a lakosság azon első sorban rászorult zömének is, akik - mint nemtermelők háziszükségletükre szánt 1—2 sertésüket nagy ügygyel bajjal tengetik hizlalásig. Minden esetre jő volna, ha abba a takarmánybizottságba a nemtermelő fogyasztók érdekei is megfelelő képviselletést nyerhetnének.

— A város eladta a Szekszárd Szállót.

Szekszárd r t. városnak legértékesebb ingatlana a Szekszárd-Szálló volt, amely azonban különö nősen a háborús évek alatt oly keveset jövedel- ’ mezett, hogy dr. Sz'ntkil ályi Mihály polgár- mester annak eladását határozta el. Folyó hó

5-én tartották meg az előre kitűzött második árverést, melyet Oszoly Károly gazdasági tanácsnok vezetett. A Szekszárd Szálló kikiáltási ára 400 000 korona volt, melyet az árverezők 602 500 koronára emelték fel. Leicht Lajos, a Szekszárdi Takarékpénztár vezérigazgatója, Schneider János, a Mezőgazdasági Keresxedelmi. részvénytársaság vezéi’igazgatója és Zsigmotld Dezső városi irodatiszt árvereztek, akik közül Schneider János volt' az utolsó ígérő ,és igy az általa képviselt Mezőgazdasági és Kereskedelmi részvénytársaság birtokába jutott a Szekszárd- Szálló. Az eladás jóváhagyás végett még a vá- < rosi képviselőtestület elé kerül.

— Kis macskákat árultak a piacon. A háború ötödik évének küszöbén a szekszárdi élelmiszer piacon megjelent ... a macska. Egy őcsényi hegyi asszony hozott be a szerdai hetipiacra 6 darab felpántlikázott kis cicát. Három koronáért árulta darabját. A piacon vásárló közönség először derült humorral állotta körül a macskás kofát, de aztán tekintettel arra, hogy 3 K ért mást nem lehetett kapni*a piacon, hát szépen megvették mind a 6 kis macskát. Hogy mi célra, azt a háború további jubileumai fogják megvilágítani. Tehát szokjuk meg a piacon a drágáért hápogó rucák mellett a mérsékelt árakért nyávogó macskafiakat is.

— Alámosott vasúti töltés a fiumei vonalon. Szerdán délelőtt heves felhőszakadás volt, mely a döbrőközi állomásnál több száz méter-, terjedelemben alámosta a vasúti töltést, minek következtében a budapest—fiumei és a pécsi vonat utasainak ütjük folytatása végett-a Dombóvárról érkezett segélyvonatra kellett átszállaniok.

A vasúti töltés kijavítására katonaságot rendeltek ki s igy délután a vonatok ismét közlekedhettek. A pálya már teljesen rendben van.

— A pécsi „Nádor-szálló" gazdát cseréit A pécsi Széchenyi-téren levő hatalmas „Nádor szállót Perczel Bélánétól Szigetiig Ede volt szekszárdi vendéglős megvette 650,000 koronáért.