Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-14 / 20. szám

2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY Hirsch Sándor ügyvéd Tamási 4000, Hirsch János bérlő Fél 4000, Hirsch Lajos bérlő Tamási 4000, Kirschncr Lajos Kereskedő Nagykónyi 2000, összesen 183.300 korona. Az intézet saját jegyzése: 300.000. 1915. évi május hó 5 ig Jegyeztetett összesen: 483.300 korona. Tavasz a harctéren. Messze északon, Oroszország belsejében, egy erdő közepén tanyázunk. Előttünk ezer lépésre a muszkák állása, mögöttünk ötszáz lépésre — az erdő szélén — egy gyönyörű volt orosz urasági lak terül el ; kissé elhanyagolt párkjaival, szépen beültetett gyümölcsösével, csinosan rendezett vi­rágos kertjévé', egy kis halas tavával, amelyben halakon kívül vizimadarak úszkálnak, bugdácsol- nak. Egy domb tetején, hársfával beültetett he­lyen magányos kis kápolna szerény berendezésé­vel. Ezen szent helyre járunk vasárnapi isten- tiszteletre, mikor a kis harang halkan megkon- dúló hangja imára hiv bennünket, elfelejtetvén velünk a dúló háborút. Ezen állásunkat tartjuk az ősz óta, várva, remélve a szebb jövőt hozó kikeletet. Öt hónapi kegyetlen hideg, zord idő után, végre kisütött az általunk epedve várt nap és elárasztotta gyenge sugaraival a hóval borított nagy orosz síkságot. Eleinte csak egy-egy gyenge, kósza sugara vetődött el hozzánk és csalogatott ki bennünket téli fedezékeinkből, de csakhamar behúzódtunk téli lakásunkba. Három heti esős, lucskos idő után eltűnt a fehér lepel. Az utak tavakká, he.yenkint rohanó folyókká változtak és a föld csak lassanként nyerte vissza természetes színét. A hosszú éj után a sötétség derengeni kez­dett, uj sugarak jöttek, a nap ereje napról-napra növekedett, úgy, hogy lassanként belopódzott szerény kis lakásunkba is. Nappal lett: az erdő fái zöldéinek, rügyez­nek, kövér bimbóik kinyílnak. — A szomszédos gyümölcsfák viiágoznak, illatukat a tavaszi szél bekergeti földalatti lakásunkba. A téli nedves, ködös levegőt a tavasznak friss, üde életerőt köl­csönző ereje váltja fel. Az alvó legyek, szúnyo­gok megelevenednek, sétára indulnak a tavaszi nap melegében, majd szárnyrakapnak s donogva járják be szerény kis hajlékunkat. A madarak is megérkeztek. A hosszú lábú gólyák jelentek meg először. Öten vannak. Egyik úgy látszik útközben párját vesztette. Bámulatos, hogy a hosszú tél után, messze délen nem felej­tették el tavalyi lakhelyüket. Megjöttek s szor­gosan fáradoznak a tél által megrongált fészkeik helyreigazításán. Erdőnk a gyönyörű Bzinben pompázó kis madarak füttyétől, énekétől viszhangzik. Nincs a világon olyan szimfonikus kar, amely e ked­ves kis madarak isteni hangját utánozni tudná. Órák hosszat bámulja az ember, milyen szorgal­masan rakják fészkeiket ezek a kis madarak s munka közben fütyölik, éneklik legszebb nó­táikat. A r gyogó tavaszi nap sugaraira ébredni kezdenek téli álmaikból a bájos illatú virágok is; fürtös lila viráguk alatt hajladoznak az or­gonafák. A bóditó jázmin, a kellemes ibolya, a csábitó gyöngyvirág illatok felhóznek a levegő­ben s járják be kis lakunk környékét. Mind­egyiknek az illata úgy árad, ömlik, úgy körül­vesz, átölel. Az egész levegő telve van vele. A közember úgy szívja, mint feljebb valója, tüdőre, mélyen a tüdőre. Nemcsak a természet szépségei ébrednek, hanem velük együtt mi is uj életre ébredünk. Katonáink szántják, vetik a harcvonal mögött parlagon heverő földeket. Legényeink egész szép utcákat formáltak. Fedezéke mögött minden szá­zadnak meg van a maga kis rácsos kertje, ahova szorgalmasan ültetik a különböző hüvelyes vete- ményeket. A fedezékek előtt kis patakok dísze­legnek, ahol embereink üldögélnek vasárnap dél­után pipaszó mellett elbeszélgetve az otthoni szép falusi békés életről. Szóval a falusi élet teljes egészében látkató, csak a litániáról jövő asszonyok, leányok s gyer­mekek hiányoznak. Valóságos kis paradicsomkertet rendeztünk mi itt be. A hadak Istene bejelentette magát nyárára vendégnek. Megígérte, hogy eljön hoz­zánk, nálunk marad szt. Mihály haváig, akkor azután kibékit bennünket, mondván: menjetek haza szép csendesen, kezdjétek munkátokat élői­ről s bizva-bizzatok a béke Istenében. Valami bámulatos gyönyörűség a tavasz a harctéren. Lappangó titkokkal teljes felbuzdulása a csodás természetnek. Valami nagy termőerő megmozdul >sa és előretörése. Sugarak, hangok, színek, illatok, mozgások szimfóniája a levegőben. Oh ha én tudnám, vagy ha bárki is tudná! Én azt hiszem senki sem tudja, hogy az emberi­ség miért nem elégelte meg a mulatságot még most sem, mikor a gyönyörűen kék égen a nap kápráztatóan ragyog s magyar büszkeséggel kú­szik végig előirt pályáján. Iáikor mindannyian a fiatal, viruló életre, csendes otthonra, a békés családi életre gondolunk az éltető, édes tavaszi napsugár melegében. így érzünk mi itt a harctéren a tavasz be­köszöntésével, elfeledkezve a dúló háború pusztí­tásairól, amig egy pergőtűz ki nem józanit az isteni ábrándból. Ilyenkor aztán mindenki elfeled­kezik a tavaszról, rohanva fut helyére és várja a muszkáknak már annyiszor s oly csúfosan visz- szavert támadását. Elmúlt a szép tavasz a velejött ábrándok­kal együtt. A szép kék égbolt beborult. A ma­darak csengő hangját a fegyverek ropogása, a gépfegyverek kattogása, a srapnellek süvitése, a gránátok robbanása, a rohamra induló csapatok égbekiálltó orditása váltja fel. A virágok pár- fümös illatát a puskapor bűze, fojtó szaga cseréli fel. Az emberi munka, fáradozás helyén a grá­nátok pusztító, romboló hatása lesz láthatóvá. De helyünkről el nem mozdulunk, szilár­dan állunk mindaddig, mig ellenfeleink bizonyos távolságra nincsenek tőlünk. Ekkor hirtelen meg­szólalnak a mi fegyvereink is és az előttünk levő síkságon a széles tömegben támadó orosz gya­logsági oszlopokat golyóink szinte lekaszálják. A<rí még élve marad, eszeveszetten menekül vissza. Azon a helyen, ahol a támadás történik, ütközet után százával fekszenek az orosz hullák, talán éppen a tavaszra gondolva hunyták le sze­meiket, hogy egy szebb, boldogabb életről ál­modjanak. Dr. Lipovszky Ferenc. KÜLÖNFÉLÉK. Vem meg írtén százszor azt. k! őket bántja! Távoli keletről nap-nap után jönnek Foglyoktól bús lapok, hijján az örömnek. Kiérzik sorukból a szenvedés, bánat; — Lelkűkben hordozzák a gyötrő honvágyat . . . A testi szenvedés ehhez mind-mind semmi, Be' sokszor elmondják: jobb lenne nem lenni... És olvasás közben könnyem pereg rája : — Verd meg Isren százszor azt, ki őket bántja 1 Néha-néha aztán van, hogy meg is szánja Egyiket-másikat a halál kaszája. — Itt féljük a halált; nékűnk kínos, rémes; Ott pedig talán csak egyedül az édes... S nékem úgy tűnik fel, annak az anyának, Aki halál hírét kapja a fiának, Mintha nem is ima lenne az imája: — Verd meg Isten százszor azt, ki őket bántja I Alomtalan, fájó, sok-sok kinos éjjel Magyar foglyok lejke száguld szerte-széjjel. S hogy ha haza lelnek, ha haza találnak. Neki rontanak az ismert, kicsiny háznak Megrázva ablakát, — s a panaszos neszre Felugrik sok asszony fordulva Keletre Ökölbe szorított fehér karjuk rázva: — Verd meg Isten százszor azt, ki őket bántja! Hatalmas cári Nálunk jól él bizony néped. Mondd, gyönyörűséget okoz tán az néked, Hogy a véreinket, — mint rab oroszlánok — A rácson átnyúlva, szúrjátok, bántjátok? És ha beáll egyszer a szélcsend: a béke, Tudsz-e majd felelni becsülettel érte? * Vigyázz I el ne érjen a magyarok átka: . — Verd meg Isten százszor azt, ki őket bántja I _____ OLASZY OÁBOR. — Kitüntetett őrnagy. A király Módig Zoltán veiérkari őrnagyot, néhai Módly László vármegyei főpénztárnok fiát, az ellenséggel szem­ben tanúsított kitűnő és önfeláldozó szolgálataiért a vaskoronarend III-ik osztályával, a hadiékit- ménnyel tüntette ki. — Lelkész! meghívás. A kalaznói ev. egyházközség a megüresedett leikés zi állásra Schmidt Henrik györkönyi h. lelkészt hívta meg. — Katonai kitüntetés. A király Horn­berger József tartalékos őrmestert, hátai rkath. tanítót, aki kezdettől fogva a harctéren küzd, a vitózaógi bronz és a II. osztályú ezüst éremmel tüntette ki. — Iskolalátogatás. Dr. Imre Sándor egyetemi magántanár, az „Országos Közoktatás- ügyi Tanács* megbízásából tanulmányi vizsgálatot tartott a szekszárdi főgimnáziumban és a polgári iskolákban. — Áthelyezés a vasútnál. A pécsi máv. üzletvezetőség Bezerédg Ernő ujdombóvári vas­úti hivatalnokot Adony-ÍPusztaszabolcsra és Sturm Henrik adony-pusztaszabolcsi vasúti hivatalnokot Ujdombóvárra helyezte át. — A szolgahlrák elhelyezése. Kovád Sebestény Endre főispán Kenézy István gyönki szolgabirót Paksra, dr. Döry Jenő paksi szolga- birót Dombóvárra, Eibach Ödön bonyhádi szolga- bírót Gyönkre, dr. Kurz Istvánt Paksra, dr. Szabó Elemért Konyhádra és Szongott Edviot Tamásiba osztotta be szolgabirákul. — Névmagyarosítás. Kiskorú Csonka István dombóvári illetőségű szombathelyi lakos vezetéknevét <Adorján>-rá magyarosította. — Választmányi gyűlés. A Tolnavármegyei Általános Tanítóegyesület választmánya folyó hó 27-én d. e. 9 órakor a szekszárdi polgári fiú­iskolában Tihanyi Domokos kir. tanácsos elnök­lése alatt választmányi gyűlést tart. Tárgyai : 1. Az 1914. és 1915. évi számadások megvizsgá­lása. 2. A jóváhagyott alapszabályok ismertetése. 3. Közgyűlésre vonatkozó határozat, tekintettel a vallás- és közoktatásügyi miniszter folyó évi 12,634. sz. rendeletére. 4. Tagsági dijak iránt intézkedés. 5. Tihanyi-szobába egy tanuló küldé­séről szóló jelentése az elnöknek. 6. Indítványok. — Pőtszemle. A 3 ik népfölkelői pótszemle Tolnavármegye területén a következő napokon fog megtartatni: Szekszárdon a város részére május 16. és 17-ikén, a központi járás részére 18., 19. és 20-ikán, Bonyhádon a völgységi járás részére 22., 23. és 24-én, Dombóváron, a dom­bóvári járás részére 26. és 27-én, Tamásiban a tamásii járás részére 29., 30. és 30 ikén. — Igazgatósági gyűlés. A Pécsegyháx- megyei Róm. Kath. Tanítóegyesület f. hó 25-én délelőtt 10 órakor dr. Igaz Béla kanonok, fő­tanfelügyelő egyházi és Horváth Ignác igazgató- tanitó világi elnök vezetése alatt Pécsett igazga­tósági gyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Elnöki meg­nyitó. 2. Á múlt igazgatósági jegyzőkönyv fel­olvasása és hitelesítése. 3. Titkári jelentés. 4. A főpénztárnok jelentése. 6. Indítványok. — Bevonulás. A besorozott 18 éves had­köteleseknek folyó hó 29 éu kell bevonulniok. — A „Szekszárdi Róm. Kath. övoda- egyesttlet“ báró Schell Józsefné elnöklésével április hó 28-án tartotta meg a tagok élénk ér­deklődése mellett évi közgyűlését, melyen Szévald Oszkár titkár kimerítő jelentést tett a humánus egyesület áldásos működéséről. Dr. Fent Ferenc apát-plébános, kér. esperes az egyesület nevében hálás köszönetét mondott báró Schell Józsefné elnöknek és indítványára érdemeit jegyzőkönyvbe iktatták. Simontsits Elemér kiemelte Szévald Oszkár titkár nagy ügybuzgalmát, aki az egye­sületet hosszú idő óta önzetlen odaadással szol­gálja. A számadásokat és az 1916. évi költség- vetést egyhangúlag elfogadták. Újból megválasz­tották a volt tisztikart és a választmányt. — Esküvők. Csernyánszky Béla szekszárdi m. kir. pénzügyi ssámellenőr folyó hó 15-én dél­előtt Í1 órakor esküszik a szekszárd-belvárosi r. k. templomban Örök hűséget Erdei Rózsikénak, Erdei Lajos m. kir. állami végrehajtó, lapunk bel- munkatársa nővérének. Matusek János kaposvári máv. hivatalnok folyó hó 4 én oltár elé vezette Bedő Bözsikét, Bedő Simon ujdombóvári állomásfőnök leányát. Az esketést Offenmüller Zsigmond dombóvári plébános végezte, aki szép beszédet intézeti a boldog uj házaspárhoz. — Közgyűlés. A Dunántúli Közművelődési Egyesület május hó 21-én Veszprémben tartja meg évi 25-ik rendes közgyűlését báró Hornig Károly bíboros püspök elnökléBével. — önkéntest, vizsga. Denk Lajos, Szász István, Anghel Traján, Stallenberger István, Horváth György és Linka László szekszárdi főgimnáziumi VII. o. tanulók f. hó 9-én Pécsett az önkéntesi vizsgát sikerrel letették. — A tanév bezárása. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, a mely szerint a gimnáziumokban, reáliskolákban, tanítóképzőkben, kereskedelmi iskolákban és pol­gári iskolákban jun. 3-ig a tanévet be kell fejezni. — A hadikölcsőn és a tanítói kar. Az egész országban, úgy Tolnavármegyében is d>* csérendő agitációt fejtenek ki a papsággal és a jegyzőkkel a tanítók a IV-ik hadikölcsőn érde­kében. Erre az ügybuzgalomra nagy szükség is van, mert az eddigi jegyzések alig haladják meg a 900 millió koronát, pedig legalább 2 milliárd- nak kellené összejönni. Tehát mindenki tegye meg hazafias kötelességét és adja pénzét a haza oltárára. — A kárpáti falvakért. A dombóvári Orsolya zárdában a női kereskedelmi szaktanfo­lyam és a polgári iskola növendékei a gorlicei diadalünnep évfordulóját ünnepelték meg a kárpáti falvak javára. Az ünnepi beszédet Fehérváry József intézeti hittanár mondotta. Tamás Teréz polgári iskolai növendék szavalt, utána katonai nótákat játszotta-cimbalmon Molnár Marida je­lölt nő, hegedűn kisérte Léhman György gim. kar­mester, Drávecz Mariska polgári iskolai növendék Zzavalta utána Wohl Margit kereskedelmi tan­folyam hallgató zongorázott, Reisz Irén tanfolyam hallgató szavalata és Offenmüler Zsigmond beszéde fejezte be a szép ünnepélyt. A kárpáti falvak újraépítésére elég szép összeg gyűlt össze, mely­hez a zárdában megjelent dombóvári közönség is hozzájárult adományával. Jégkár ellen legolcsóbban és legjobbah esak a Tolnamegyei takarék- és Hitelbank­nál, a Phönix bizt társaság föllgynökségé- nil, Szekszárdon tehet biztosítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom