Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-14 / 20. szám

2

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

Hirsch Sándor ügyvéd Tamási 4000, Hirsch János bérlő Fél 4000, Hirsch Lajos bérlő Tamási 4000, Kirschncr Lajos Kereskedő Nagykónyi 2000, összesen 183.300 korona. Az intézet saját jegyzése: 300.000. 1915. évi május hó 5 ig Jegyeztetett összesen: 483.300 korona.

Tavasz a harctéren.

Messze északon, Oroszország belsejében, egy erdő közepén tanyázunk. Előttünk ezer lépésre a muszkák állása, mögöttünk ötszáz lépésre — az erdő szélén — egy gyönyörű volt orosz urasági lak terül el ; kissé elhanyagolt párkjaival, szépen beültetett gyümölcsösével, csinosan rendezett virágos kertjévé', egy kis halas tavával, amelyben halakon kívül vizimadarak úszkálnak, bugdácsol- nak. Egy domb tetején, hársfával beültetett helyen magányos kis kápolna szerény berendezésével. Ezen szent helyre járunk vasárnapi isten- tiszteletre, mikor a kis harang halkan megkon- dúló hangja imára hiv bennünket, elfelejtetvén velünk a dúló háborút. Ezen állásunkat tartjuk az ősz óta, várva, remélve a szebb jövőt hozó kikeletet.

Öt hónapi kegyetlen hideg, zord idő után, végre kisütött az általunk epedve várt nap és elárasztotta gyenge sugaraival a hóval borított nagy orosz síkságot. Eleinte csak egy-egy gyenge, kósza sugara vetődött el hozzánk és csalogatott ki bennünket téli fedezékeinkből, de csakhamar behúzódtunk téli lakásunkba.

Három heti esős, lucskos idő után eltűnt a fehér lepel. Az utak tavakká, he.yenkint rohanó folyókká változtak és a föld csak lassanként nyerte vissza természetes színét.

A hosszú éj után a sötétség derengeni kezdett, uj sugarak jöttek, a nap ereje napról-napra növekedett, úgy, hogy lassanként belopódzott szerény kis lakásunkba is.

Nappal lett: az erdő fái zöldéinek, rügyeznek, kövér bimbóik kinyílnak. — A szomszédos gyümölcsfák viiágoznak, illatukat a tavaszi szél bekergeti földalatti lakásunkba. A téli nedves, ködös levegőt a tavasznak friss, üde életerőt kölcsönző ereje váltja fel. Az alvó legyek, szúnyogok megelevenednek, sétára indulnak a tavaszi nap melegében, majd szárnyrakapnak s donogva járják be szerény kis hajlékunkat.

A madarak is megérkeztek. A hosszú lábú gólyák jelentek meg először. Öten vannak. Egyik úgy látszik útközben párját vesztette. Bámulatos, hogy a hosszú tél után, messze délen nem felejtették el tavalyi lakhelyüket. Megjöttek s szorgosan fáradoznak a tél által megrongált fészkeik helyreigazításán.

Erdőnk a gyönyörű Bzinben pompázó kis madarak füttyétől, énekétől viszhangzik. Nincs a világon olyan szimfonikus kar, amely e kedves kis madarak isteni hangját utánozni tudná. Órák hosszat bámulja az ember, milyen szorgalmasan rakják fészkeiket ezek a kis madarak s munka közben fütyölik, éneklik legszebb nótáikat.

A r gyogó tavaszi nap sugaraira ébredni kezdenek téli álmaikból a bájos illatú virágok is; fürtös lila viráguk alatt hajladoznak az orgonafák. A bóditó jázmin, a kellemes ibolya, a csábitó gyöngyvirág illatok felhóznek a levegőben s járják be kis lakunk környékét. Mindegyiknek az illata úgy árad, ömlik, úgy körülvesz, átölel. Az egész levegő telve van vele. A közember úgy szívja, mint feljebb valója, tüdőre, mélyen a tüdőre.

Nemcsak a természet szépségei ébrednek, hanem velük együtt mi is uj életre ébredünk. Katonáink szántják, vetik a harcvonal mögött parlagon heverő földeket. Legényeink egész szép utcákat formáltak. Fedezéke mögött minden századnak meg van a maga kis rácsos kertje, ahova szorgalmasan ültetik a különböző hüvelyes vete- ményeket. A fedezékek előtt kis patakok díszelegnek, ahol embereink üldögélnek vasárnap délután pipaszó mellett elbeszélgetve az otthoni szép falusi békés életről.

Szóval a falusi élet teljes egészében látkató, csak a litániáról jövő asszonyok, leányok s gyermekek hiányoznak.

Valóságos kis paradicsomkertet rendeztünk mi itt be. A hadak Istene bejelentette magát nyárára vendégnek. Megígérte, hogy eljön hozzánk, nálunk marad szt. Mihály haváig, akkor azután kibékit bennünket, mondván: menjetek haza szép csendesen, kezdjétek munkátokat élőiről s bizva-bizzatok a béke Istenében.

Valami bámulatos gyönyörűség a tavasz a harctéren. Lappangó titkokkal teljes felbuzdulása a csodás természetnek. Valami nagy termőerő megmozdul >sa és előretörése. Sugarak, hangok, színek, illatok, mozgások szimfóniája a levegőben.

Oh ha én tudnám, vagy ha bárki is tudná! Én azt hiszem senki sem tudja, hogy az emberiség miért nem elégelte meg a mulatságot még most sem, mikor a gyönyörűen kék égen a nap kápráztatóan ragyog s magyar büszkeséggel kúszik végig előirt pályáján. Iáikor mindannyian a

fiatal, viruló életre, csendes otthonra, a békés családi életre gondolunk az éltető, édes tavaszi napsugár melegében.

így érzünk mi itt a harctéren a tavasz beköszöntésével, elfeledkezve a dúló háború pusztításairól, amig egy pergőtűz ki nem józanit az isteni ábrándból. Ilyenkor aztán mindenki elfeledkezik a tavaszról, rohanva fut helyére és várja a muszkáknak már annyiszor s oly csúfosan visz- szavert támadását.

Elmúlt a szép tavasz a velejött ábrándokkal együtt. A szép kék égbolt beborult. A madarak csengő hangját a fegyverek ropogása, a gépfegyverek kattogása, a srapnellek süvitése, a gránátok robbanása, a rohamra induló csapatok égbekiálltó orditása váltja fel. A virágok pár- fümös illatát a puskapor bűze, fojtó szaga cseréli fel. Az emberi munka, fáradozás helyén a gránátok pusztító, romboló hatása lesz láthatóvá.

De helyünkről el nem mozdulunk, szilárdan állunk mindaddig, mig ellenfeleink bizonyos távolságra nincsenek tőlünk. Ekkor hirtelen megszólalnak a mi fegyvereink is és az előttünk levő síkságon a széles tömegben támadó orosz gyalogsági oszlopokat golyóink szinte lekaszálják. A<rí még élve marad, eszeveszetten menekül vissza.

Azon a helyen, ahol a támadás történik, ütközet után százával fekszenek az orosz hullák, talán éppen a tavaszra gondolva hunyták le szemeiket, hogy egy szebb, boldogabb életről álmodjanak.

Dr. Lipovszky Ferenc.

KÜLÖNFÉLÉK.

Vem meg írtén százszor azt. k! őket bántja!

Távoli keletről nap-nap után jönnek Foglyoktól bús lapok, hijján az örömnek.

Kiérzik sorukból a szenvedés, bánat; —

Lelkűkben hordozzák a gyötrő honvágyat . . .

A testi szenvedés ehhez mind-mind semmi,

Be' sokszor elmondják: jobb lenne nem lenni...

És olvasás közben könnyem pereg rája :

— Verd meg Isren százszor azt, ki őket bántja 1

Néha-néha aztán van, hogy meg is szánja Egyiket-másikat a halál kaszája.

— Itt féljük a halált; nékűnk kínos, rémes;

Ott pedig talán csak egyedül az édes...

S nékem úgy tűnik fel, annak az anyának,

Aki halál hírét kapja a fiának,

Mintha nem is ima lenne az imája:

— Verd meg Isten százszor azt, ki őket bántja I

Alomtalan, fájó, sok-sok kinos éjjel Magyar foglyok lejke száguld szerte-széjjel.

S hogy ha haza lelnek, ha haza találnak.

Neki rontanak az ismert, kicsiny háznak Megrázva ablakát, — s a panaszos neszre Felugrik sok asszony fordulva Keletre Ökölbe szorított fehér karjuk rázva:

— Verd meg Isten százszor azt, ki őket bántja!

Hatalmas cári Nálunk jól él bizony néped.

Mondd, gyönyörűséget okoz tán az néked,

Hogy a véreinket, — mint rab oroszlánok —

A rácson átnyúlva, szúrjátok, bántjátok?

És ha beáll egyszer a szélcsend: a béke,

Tudsz-e majd felelni becsülettel érte? *

Vigyázz I el ne érjen a magyarok átka:

. — Verd meg Isten százszor azt, ki őket bántja I

_____ OLASZY OÁBOR.

— Kitüntetett őrnagy. A király Módig Zoltán veiérkari őrnagyot, néhai Módly László vármegyei főpénztárnok fiát, az ellenséggel szemben tanúsított kitűnő és önfeláldozó szolgálataiért a vaskoronarend III-ik osztályával, a hadiékit- ménnyel tüntette ki.

— Lelkész! meghívás. A kalaznói ev. egyházközség a megüresedett leikés zi állásra Schmidt Henrik györkönyi h. lelkészt hívta meg.

— Katonai kitüntetés. A király Hornberger József tartalékos őrmestert, hátai rkath. tanítót, aki kezdettől fogva a harctéren küzd, a vitózaógi bronz és a II. osztályú ezüst éremmel tüntette ki.

— Iskolalátogatás. Dr. Imre Sándor egyetemi magántanár, az „Országos Közoktatás- ügyi Tanács* megbízásából tanulmányi vizsgálatot tartott a szekszárdi főgimnáziumban és a polgári iskolákban.

— Áthelyezés a vasútnál. A pécsi máv. üzletvezetőség Bezerédg Ernő ujdombóvári vasúti hivatalnokot Adony-ÍPusztaszabolcsra és Sturm Henrik adony-pusztaszabolcsi vasúti hivatalnokot Ujdombóvárra helyezte át.

— A szolgahlrák elhelyezése. Kovád Sebestény Endre főispán Kenézy István gyönki szolgabirót Paksra, dr. Döry Jenő paksi szolga- birót Dombóvárra, Eibach Ödön bonyhádi szolga- bírót Gyönkre, dr. Kurz Istvánt Paksra, dr. Szabó Elemért Konyhádra és Szongott Edviot Tamásiba osztotta be szolgabirákul.

— Névmagyarosítás. Kiskorú Csonka István dombóvári illetőségű szombathelyi lakos vezetéknevét <Adorján>-rá magyarosította.

— Választmányi gyűlés. A Tolnavármegyei Általános Tanítóegyesület választmánya folyó hó 27-én d. e. 9 órakor a szekszárdi polgári fiúiskolában Tihanyi Domokos kir. tanácsos elnöklése alatt választmányi gyűlést tart. Tárgyai : 1. Az 1914. és 1915. évi számadások megvizsgálása. 2. A jóváhagyott alapszabályok ismertetése. 3. Közgyűlésre vonatkozó határozat, tekintettel a vallás- és közoktatásügyi miniszter folyó évi 12,634. sz. rendeletére. 4. Tagsági dijak iránt intézkedés. 5. Tihanyi-szobába egy tanuló küldéséről szóló jelentése az elnöknek. 6. Indítványok.

— Pőtszemle. A 3 ik népfölkelői pótszemle Tolnavármegye területén a következő napokon fog megtartatni: Szekszárdon a város részére május 16. és 17-ikén, a központi járás részére 18., 19. és 20-ikán, Bonyhádon a völgységi járás részére 22., 23. és 24-én, Dombóváron, a dombóvári járás részére 26. és 27-én, Tamásiban a tamásii járás részére 29., 30. és 30 ikén.

— Igazgatósági gyűlés. A Pécsegyháx- megyei Róm. Kath. Tanítóegyesület f. hó 25-én délelőtt 10 órakor dr. Igaz Béla kanonok, főtanfelügyelő egyházi és Horváth Ignác igazgató- tanitó világi elnök vezetése alatt Pécsett igazgatósági gyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Á múlt igazgatósági jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése. 3. Titkári jelentés. 4. A főpénztárnok jelentése. 6. Indítványok.

— Bevonulás. A besorozott 18 éves hadköteleseknek folyó hó 29 éu kell bevonulniok.

— A „Szekszárdi Róm. Kath. övoda- egyesttlet“ báró Schell Józsefné elnöklésével április hó 28-án tartotta meg a tagok élénk érdeklődése mellett évi közgyűlését, melyen Szévald Oszkár titkár kimerítő jelentést tett a humánus egyesület áldásos működéséről. Dr. Fent Ferenc apát-plébános, kér. esperes az egyesület nevében hálás köszönetét mondott báró Schell Józsefné elnöknek és indítványára érdemeit jegyzőkönyvbe iktatták. Simontsits Elemér kiemelte Szévald Oszkár titkár nagy ügybuzgalmát, aki az egyesületet hosszú idő óta önzetlen odaadással szolgálja. A számadásokat és az 1916. évi költség- vetést egyhangúlag elfogadták. Újból megválasztották a volt tisztikart és a választmányt.

— Esküvők. Csernyánszky Béla szekszárdi m. kir. pénzügyi ssámellenőr folyó hó 15-én délelőtt Í1 órakor esküszik a szekszárd-belvárosi r. k. templomban Örök hűséget Erdei Rózsikénak, Erdei Lajos m. kir. állami végrehajtó, lapunk bel- munkatársa nővérének.

Matusek János kaposvári máv. hivatalnok folyó hó 4 én oltár elé vezette Bedő Bözsikét, Bedő Simon ujdombóvári állomásfőnök leányát. Az esketést Offenmüller Zsigmond dombóvári plébános végezte, aki szép beszédet intézeti a boldog uj házaspárhoz.

— Közgyűlés. A Dunántúli Közművelődési Egyesület május hó 21-én Veszprémben tartja meg évi 25-ik rendes közgyűlését báró Hornig Károly bíboros püspök elnökléBével.

— önkéntest, vizsga. Denk Lajos, Szász István, Anghel Traján, Stallenberger István, Horváth György és Linka László szekszárdi főgimnáziumi VII. o. tanulók f. hó 9-én Pécsett az önkéntesi vizsgát sikerrel letették.

— A tanév bezárása. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, a mely szerint a gimnáziumokban, reáliskolákban, tanítóképzőkben, kereskedelmi iskolákban és polgári iskolákban jun. 3-ig a tanévet be kell fejezni.

— A hadikölcsőn és a tanítói kar. Az egész országban, úgy Tolnavármegyében is d>* csérendő agitációt fejtenek ki a papsággal és a jegyzőkkel a tanítók a IV-ik hadikölcsőn érdekében. Erre az ügybuzgalomra nagy szükség is van, mert az eddigi jegyzések alig haladják meg a 900 millió koronát, pedig legalább 2 milliárd- nak kellené összejönni. Tehát mindenki tegye meg hazafias kötelességét és adja pénzét a haza oltárára.

— A kárpáti falvakért. A dombóvári Orsolya zárdában a női kereskedelmi szaktanfolyam és a polgári iskola növendékei a gorlicei diadalünnep évfordulóját ünnepelték meg a kárpáti falvak javára. Az ünnepi beszédet Fehérváry József intézeti hittanár mondotta. Tamás Teréz polgári iskolai növendék szavalt, utána katonai nótákat játszotta-cimbalmon Molnár Marida jelölt nő, hegedűn kisérte Léhman György gim. karmester, Drávecz Mariska polgári iskolai növendék Zzavalta utána Wohl Margit kereskedelmi tanfolyam hallgató zongorázott, Reisz Irén tanfolyam hallgató szavalata és Offenmüler Zsigmond beszéde fejezte be a szép ünnepélyt. A kárpáti falvak újraépítésére elég szép összeg gyűlt össze, melyhez a zárdában megjelent dombóvári közönség is hozzájárult adományával.

Jégkár ellen legolcsóbban és legjobbah esak a Tolnamegyei takarék- és Hitelbanknál, a Phönix bizt társaság föllgynökségé- nil, Szekszárdon tehet biztosítani.