Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1916-05-14 / 20. szám
1916 május 14. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 ~ Elhunyt plébános» Pécsegyházmegyének halottja van. Egyik nagyratörő, művészlelkü tagja: Eber Géza Ihyug. szálkái plébános, zongoraművész hosszas betegség után folyó hó 8-án Baján szüleinél meghalt életének 43-ik és áldozópapságának 20-ik évében. Szekszárdon született, itt nevelkedett, majd Pécsre vitték szülei a szemináriumba. Pappá szentelése után pár évig káplánkodott. Első plébániája Feked volt, ahonnan Szálkára került. Miután érezte, hogy pihenésre van szüksége, nyugdíjba vonult és szülei- vel együtt Bajára ment lakni, hogy együtt lehessen öccsével, a kitűnő tanitókép2őintézeti rajztanárral és hírneves festővel. Az elhunyt plébános már mint kis gyermek néhai Augusz báró meghívására Liszt Ferenc előtt is játszott. — A nagytehetségü zongoravirtouz később több alkalommal koncerteken ragyogtatta tehetségét és számtalanszor játszott meghívásra jótékonycélra. Halálával mély gyászba döntötte jó szüleit és egyetlen öccsét, akik a leggyöngédebb szeretettel voltak iránta. A kiadott családi gyászjelentés igy szól: „Alulírottak mély fájdalomtól megtörve tudatjuk, hogy szeretett gyermekünk, bátyánk, sógorunk* nagybátyánk és gyámtestvér Eber Géza nyug. szálkai plébános, zongoraművész az Ur szőlejében megfáradtán, hosszas és szenvedésteljes betegségé után életének 43-ik, áldozópapságának 20 ik évében folyó évi május hó 6-án reggel 3 urakor meghalt. A felejthetetlen halottunkat folyó hó 8 án délután 5 órakor kisérjük pihenőhelyére a Petőfi Sándor utcai 51. számú gyászházból a Rókus temetőben levő családi sírboltba. Az engesztelő szent miseáldozatot 9 én délelőtt 8 órakor a Rókus kápolnában mutatjuk be az Urnák. Baján, 1916. május hó 6 án. A jó Isten áldása legyen művészi lelkén, fáradt porain ! Az angyalok karával zengjen dallamokat az Urnák 1 Éber Márton ny. tanító, édesatyja, Eber Mártonné szül. Csapó Pápay Anna édesanyja, Éber Sándor testvéröccse, Éber Sándorné szül. Bartsch Juliska sógornője, Éber Annuska, Éber Erzsiké,, Éber Sanyika. Éber Gézika, Éber Margitka, Éber Lacika, Éber Gyula öccsei, kereszt-, gyermekei, Horváth Gézáné sz. Kremnitzky Ida gyámtestvére.“ — Adományok. A simontornyai izraelita hitközség 12, Dömötör József 10, a kétyi evan, gélikus egyház pénztára 5, Gyalog István kétyi 1 ev. lelkész 1 és Kohn Manó és Illés kétyi kereskedők 4 koronát adományoztak a harctéren elhunyt szegény sorsú katonák árvái és hozzátartozói részére. — A szekszárdi postahivatal személyzete 18 K 47 fillért adományozott a harctéren megvakult katonáknak. — Műkedvelői előadás. A szekszárdi Kath. Legényegylet műkedvelői múlt vasárnap a Kath. Kör dísztermében megismételték „A vén honvéd álma“ és „A rongyos katona“ c. színdarabokat. Az előadás iránt nagy volt az érdeklődés, a mit a derék műkedvelők jó játékukért meg is érdemeltek. Felülfizettek: Honorics József 1 K 20 i.f Horváth Károly 60 f4, Pozsgay József 40 f., Prájmájer József 30 f. — Jegyeiket megváltották: Bartha István 2 K, Bergmann Ilona 2 K és Steininger Lajos 1 koronával. — A halogatókhoz. A hadi kölcsön jegyzésére szánt időtartamnak első fele bezárult. Az összegyűlt hírekből ítélve, elég kedvezően. Nagy és kis jegyzések körülbelül abban az arányban történtek, mint a harmadik hadikölcsőn jegyzési időtartamának első szakában. Bankok, cégek, nagybirtokosok, csakúgy mint a kisemberek egész tömegei lelkesedéssel és áldozatkészséggel emelik a nemzeti kölcsön sikerét s különösen az egyházi vagyon imponál ezúttal is az aláirt milliók között. Érdekességével tarkítja az összegyűlt hírek szinpompáját az a közlés, hogy a Debrecenben internált idegen alattvalók is tömörültek s a kényszerű vendéglátás emberies jóbánásmódját azzal iparkodtak meghálálni, hogy önként, jószántukból egymaguk tízezer koronán felül jegyezték magyar hadikölcsönt. — Tehát még az ellenségeink országaiból való fogoly polgárok is érezték, hogy tartoznak valamivel ennek az országnak, mely őket, bár a hadijog alapján megnyirbált szabadságuk korlátozása árán, de a háború kezdete óta mégis eltartotta. Noha önzőén cselekedtek volna is, akkor is bizonyára arra gondolhattak, hogy szerény jegyzésükkel ők is közelebb hozzák a rájuk nézve is óhajtott béke napjainak eljövetelét. Mindenesetre szép, megható és nobilis cselekedét volt. Az ilyen fénypontok mellett azonban, sajnos, még mindig akadnák árnyékfoltok is. Hírek vannak arról, hogy a lakoság vagyonosabb részéből és a kisemberek közül is még mindig nagy számmal vannak olyanok, akik kérülik az aláiróasatalokat. És ezek ellen egyre nagyobb a felzúdulás mindenfelé. Egyre hangosabb a követelőzós, hogy az ilyen késelkedőket Vagy távolmaradottakat még presz- szióval, erőszakkal is kényszeríteni kell kötelességük tudtának felébresztésére. Mi is azt dörögjük tehát szükséget téttető füleikbe hogy ne varjanak az utolsó napig, ne várjanak addig, mig a közvélemény nyomása kopogtat ajtaikon s a végítélet angyalának újaival Íratja hazaik falára a kárhoztatás örökre megszégyenítő szavat: Pellengére az ily hazaárulókkal! Érdekes hirt hoz a Makói Újság arról, hogy a makói polgármester az ottani felmentett mezőgazdákat és ipari vállalat tulajdonosokat minő szelíd, de határozott presszionál serkenti a vaggoni viszonyaiknak becsülettel megfelelő jegyzésre, — nem igazolván másképt felmentésük indokolt voltát. Helyes ez. így kell tenni a halogató honfiakkal. — Balthazár-estélyek. Aida a lég tündére, csodaszép alkotása a varázslatoknak, az illúziók remekműve lesz fénypontja Balthazár mester grandiózus két órás műsorának, melyet ma, szombaton és vasárnap fog bemutatni a Szekszárd Szálló színháztermében. Azonkívül még 15 sláger kerül bemutatásra. Mind kápráztató csodamüve letek, milyeneket csak világvárosi színpadokon lehet látni. Vasárnap két előadás lesz, délután 4 órakor leszállított helyárakkal és este fél 9 órakor uj műsorral. Helybeli cigányzene fog játszani. Jegyek egész nap kaphatók a színházban, — Halálozás. A paksi róm. kath. elemi népiskola tantestülete mély szomorúsággal jelenti Szabó Jozefa irg. növ. tanitónőnek, f é. május 3-án hosszas szenvedés után életének 38 ik, tanító működésének 19-ik évében bekövetkezett halálát. Hült tetemeit május 5 én d. u. fél 4 órakor nagy részvéttel kisérték a zárda iskola udvarából a kálvária sirkertbe örök nyugalomra. özv. Hollós Alajosné, néhai Hollós Alajos szekszárdi ügyvéd, 48 as honvédfőhadnagy özvegye folyó hó 10 én Szekszárdon, életének 77-ik évében elhunyt. A megboldogultat fiai : Hollós Ferenc nyug. reáliskolai igazgató-tanár és Hollós Béla tanár gyászolják. — Miért nem osztják ki a rézgállcot? A rézgálic megjött s ha nem is a beígért meny- nyiség, de mégis valamelyes mérvben már két hét óta megkapta a város, azonban még mindig nem kapták meg a szőlőbirtokosok. Hasztalan van a városnak elég hivatali szerve, a hegyköz ségeknek utalta át a réz álic kompetenciákat kiosztás végett. Most aztán a hegy biró, meg a hegy-csősz biflázza a felosztási tervezetet, a négyszögölekét, meg a grammokat, hogy miképen is lehetne szétosztan a rézgálicot? Egynek sok, kettőnek kevés, tehát ülnek rajt és várják, mig jön hozzá annyi, hogy mindenkinék jusson. Szóval nagy lesz az igazság, mert igaz, hogy százból i>0—90 embernek jutna, dehogy mindenki meg legyen elégedve, majd akkor osztják szét, ha mindenki kaphat. Addig pedig hadd egye meg a peronoszpora mind a száz embernek a szőlőjét. — Betörés Döbröközön. Döbröközön a napokban betörtek özv. Komlóssy Dánielnéhez s ezer korona értékben sertéshúst és ruhaneműt loptak el. Nyomozás megindult. — Nagy meglepetésben lesz része a mozi látogató közönségnek, mert a „Világ“ mozgóképszínház szombat és vasárnapi előadásán kerül bemutatásra „Puccer ur, Kaczmarek“ cimü 3 felvonásos katonai bohózat. A darab a katonai életből van merítve, mely nemcsak tragédiára nyújt bőséges anyagot, hanem a vigjátékokna is. Sehol sem sár- jadzik oly eleven humor mint a katonák között A körül forog a kacagtató komédia, hogy Windheim hadnagy Kac- marék nevű pucérja helyett jelentkezik az ezredénél, az azredesnek annyira megtetszik a pompás humora tiszt, hogy magánál tartja. Amig ide jut a cselekmény addig humorosabbnál humorosabb jelenetek kergetik egymást. A női szereplők köeött Resel Orlanak, akit eddig csak hírből ismerünk, van a legnagyobb érdeme abban, hogy a néző közönség nem fogy ki a jó kedvből. }ön még egy nagyszerű dráma és a legújabb hadi híradó. Legközelebb jön a régen várt háborús újdonság: A rezervista kadét — Kárpáti ünnepély. A duuaföldvári polgári leányiskola, e hó 7-én tartotta meg ünnepségét, fényes anyagi és erkölcsi sikerrel. — Régen megszoktuk már, hogy ez az iskola ha kilép a nyilvánosság elé, az mindég öröm és élvezet, nemcsak a szülőknek, hanem a nagy közönségnek is. A 7-iki ünnepség azonban, minden várakozásunkat túlhaladta. Pompás volt a műsornak minden egyes száma. A szavalatok, az énekkar, a kettős dal. Meleg taps köszöntötte Dévay Lajos ref. lelkészt, gyönyörű tárogató játékáért és Németh Olga igazgatónőt, szívhez szóló és művészi szónoklatáért. — Az egésznek méltó befejezése volt az alkalmi színdarab, melyet lfj. Keller Gyuláné irt meg, üdén és szárnyaló költészettel. Igazán kár lenne azt a jó tollat pihenni hagyni. A rendezés fáradtságos munkáját ifj. dr. Kátkay Lászlónó és Pártos Adél tanárnők végezték ügyesen és szorgalommal. A tiszta jövedelem 200 koronánál többre rag. A közönség szívesen venné, ha az előadás megismétlődnék. Felülfizettek: özv. Györkő Mórioné jegymegváltás címén 6, dr. Kővágó Péter 4, Dévay Lajos 3, Borovitz Samu 3, Niertit Béla 2, Mar- kovics Aladár 2, Ringbauer Józsefné 2 koronát, Gábriel Ferenc 20 fillér. — Kiadó lakás. Mérei-utca 1146. sz. házban villany világítással 2 utcai szoba, előszoba, konyha, speiz, mellékhelyiségekkel együtt augusztus l-ére kiadó. — Értekezni lehet ugyanott Kovács Pál Tottős tulajdonossal. — Tűzeset. Hechtl Lajos szekszárdi lakosnak a gyepmestertelep melletti bérletén f. hó 9-én éjfélkor tűz támadt, mely több kazal szalmát és egy cséplőgépet hamvasztott el. — A szekszárdi kir. postahivatalban minden fajta hadisegély postai frankójegy kapható. Ma mindenkinek hadisegély postabélyeget szabad csak használni. Minden fillér egy árva könnyét törli le. közgazdaság. Tejhiány Szekszárdon. Ily címen lapunk múlt száma közgazdasági rovatában megjelent közlemény írója a tejhiány okát a marha állomány megfogyatkozásán kivül a tejárak alacsony árszabályozásában jelöli meg, és számadatokkal igyekszik illusztrálni, hogy 32 filléres tejárak mellett ráfizet a tejes gazda a tejtermelésre. Hogy a marha-állomány védelme körül Tolnában, a hires bonyhádi tájfajta hazájában miként tevékenykedett a vármegyei gazdasági egyesület és hogyan biztosítja a törzsek megóvását, azt most hagyjuk itt figyelmen kivül, mert hisz a közlemény zsákjából már az elején az a szög bujt ki, hogy fel kellene bizony emelni a tej maxiját 32 fillérről, mert hisz a tej ára a háború előtt 18—20 fillér volt, s mivel most mindennek háromszoros-négyszeres ára van, a tejet is 54—80 fillérben kellene maximálni, ha van igazság a földön, aminthogy a budlibicska és a sporhelt suvix ára is háromszorosra emelkedett, tekintettel épen a világháborúra, sőt a réteken ingyen szedett gyöngyvirág és az erdőn ugyan csak ingyen szedett gombák árusítói is tudvalévőén nagyszerűen tudják i z áremeléseiket indokolni ugyancsak a budlibicska hallatlan megdrágulásával. De nem ilyen humoros szófutamokkal, hanem szintén számadatok alapján kívánunk beszerzett gazdasági szakvélemény alapján hozzászólni a kérdés érdeméhez. Legyen adva tehát az a bizonyos iskola- példányul beállított tehénke, a maga .1500 koronás mivoltában, mely értéket ha tehén helyett takarékba tesszük, 4#/o-ot, vagyis §0 koronát jövedelmezne minden fáradtság nélkül. (Hitelbe természetesen nem tarthatunk tehenet.) Mivel azonban a mi polgáraink számolni tudnak, mondjuk nem takaréki betétben jövedelmeztetjük az 1500 koronát 4°/o ra, hanem sietünk rajta jegyezni a negyedik hadikölcsönre, miáltal 6°/o-ot, vagyis 90 korona hasznot nyernénk. Éhez számítandók a tehéntartás kiadásai. Ezeket a kiadásokat pedig ne számítsuk úgy, mint a múltkori cikk írója, napi 2 korona átalányösszegben, mert megengedjük, hogy egy jóra való tehén a saját feje után indulva elköl- tené a maga napi 2 koronáját, azonban a gazdája már másképen számol. Szekszárdon legelő nem lévén a tehéntartás istállózás utján történik. Az évi tartozás teleltotésre (száraz takarmányon tartás) és nyári tartásra (zöld takarmányozás) oszlik. Hozzáértő szakszámitásoknál a teleltetésre 180 napot vesznek, nyári tartásra 185 napot. Most már számolhatunk: teleltetés : széna, naponkint 4 kg. 180 napra 720 kg. ára q nkint 9 kor. — 64 80 kor., tavaszi szalma (részben szecskázásra, vagy polyva) naponkint 6 kg. ösz- szesen 1080 kg. k 5 kor. *= 43 20 kor., répa naponkint 20 kg. összesen 3600 kg. á 5 kor, = 180 kor., erőtakarmány naponkint 1 kg. ősz- szesen 180 kg. ä 35 fill. = 63 kor., alomszalma naponkint 3 kg. összesen 540 kg. h 2 kor. = 10.80 korona. Ápolást, etetést, fejést a kora reggeli, vagy a késő délutáni esti órában asszony munkás, _ egyéb munkát alig mulasztva végzi, mégis vegyünk */* Dapi munka értéket 50 fillért, 180 napra 90 koronát. Zöld takarmányozásra: zöldtakarmány naponta 40 kg. 185 napra 74 métermázsa k 2 korona *== 148 kor., alom napi 3 kg. összesen 5*55 q á 2 kor. = 11*10 kor., ápolási költség napi 50 fill, összesen 92 50 kor,, vagyis téli nyári tartás összesen 703 kor. 40 fillér. Vegyünk ehhez egész évre előre nem látott kiadásokra (kötél, kefe, vakaró, patika stb. szóval zsebpénzre te-