Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-12-17 / 51. szám

XUB. éPtolwnm. ______ 51. szóm. szeksztrd. 1916. december 13. Fü ggetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdőház-utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős Szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár : Egész évre 12 K, *h évre 6 K, V* évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 ko­rona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond so­ronként 40 fillér. Az ui rekvirálás. A kiválóan kedvező harctéri előnyös helyzetünk, valamint anyagi erőnk teljes tudatában megtettük a békeajánlatot ellen­ségeinknek. Megtettük úgy, mint akik min­den erőkifejtéseikkel szemben is főlényben maradtunk, vagyunk, és maradni is fogunk az esetben is, ha a győző loyalis béke- jobbját, mely a legyőzöttnek népük becsü­letéhez méltó tisztességes béke megkötését akarja lehetővé tenni, el is utasítják hazug diplomatáik embertelensége folytán. Az általunk nyújtott békejobb azon­ban nem gyengeségtől remegő kar, hanem a központi hatalmak öklének csontos bu­zogánya, mely elutasítás esetén kész to­vábbi súlyos ütésekre. A békeajánlatról kihirdetett hadiparancs csak acélozta katonáink vasnál erősebb idegeit s nem szűnnek tettekben .is nyoma- tékot adni a hivatalosan kinyilvánított béke­szándéknak, vagy a további kényszerű harc felvételének és végig harcolásának. Ugyanilyen érzelmeket kell kiváltani a békehajlandóság kinyilvánításának itthon. Mert az itthoni erő kiegészítő része és táplálója a front erősségének. Epügy meg kell adni tehát tettekben a nyomatékot a békekészség hivatalos hangja mellé az itthonvalóknak is. Két helyen adhatjuk meg itthoniak ezt a lábdobbantást, ezt a gesz­tust, amellyel a magyar a maga igazmon­dásához a súlyt megszokta adni: egyik a hadikölcsön-jegy zés, melynek adjunk minél nagyobb eredményt, hogy lássák, ha nem fogadják is el a békejobbot, a háborút hasztalan akarnák még elhúzni azért, hogy a kormánynak nem lesz költsége a há­borúhoz. Az ötödik hadikölcsön sikere le­gyen a felelet erre a számításra. A másik hely, ahol erőnknek kifeje­zésre kell jutni, az uj rekvirálás, amely elől nem hogy eldugni nem szabad egy szemernyit sem, de inkább odaadni min­dent, ami a legszűkebb porciók biztosítá­sán fölül esik, mert jól tudjuk, hogy a háború elhúzódásában a# fegyvereinken győzni nem képes ellenségek arra speku­lálnak, hogy majd segítségükre jön az élelmiszer-hiány. Figyelve-figyelik bizonyára a rekvirá- lási eredményeinket is, hogy vájjon jön-e már az éhség. No hát már a magyar ember az éhen hálásra is csak azzal felel, hogy csak kezdje el az angol, vagy a muszka, mert ■nekünk van annyi, amennyi kell. íme, ezt szemmel láthatólag ki is mutatjuk a rek- virálásban, tehát azért hasztalan húzzák a harcot, hogy ránk szakad az éhség. Nincs benne kétségünk, hogy várme­gyénk hazafias lakossága nem igy gon­dolkozik és érez, különösen ha hozzá tesz- szük, hogy a mostani újabb rekvirálás ka­tonáink élelmezésére történik. Már pedig ugy-e Tolnában nincs ember, aki kato­náink elől elrejtené a napi kenyeret? Ellen­ségeink pedig kénytelenek lesznek belátrii, hogy a fronton és a front mögött katoná­Hétralékos előfizetőinket ban, munícióban, pénzben és élelemben, szilárdan állunk, nincs tehát más hátra, | mint elfogadni az emberiesség nevében fel­kínált békejobbunkat. e* I­Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Buzeui elfoglaltuk. Höfer mai jelentése. Budapest, december 15. Keleti hadszíntér: A szövetségesek a hátráló románok és oroszok szakadatlan üldözése közben tegnap elfoglalták Buzeat. Bűzétől északra az ellenség még ellenáll. A legutóbbi két napon ejtett foglyok száma ismét négyezerre rúg. Okná- tói nyugatra és északnyugatra a harc elkesere­detten tovább folyik. Aa Uz völgytől délre ellen- támadással ismét elragadtunk az oroszoktól egy magaslatot, amelyet átmenetileg megszereztek. A Csobansz-völgytől északra az ellenség helyi elő­nyökhöz jutott. Az Erdős Kárpátokban az oro­szok támadó tevékenysége csökkent. Koninchynál, Zborowtól délre osztrák-magyar osztagok 350 métef arevonal szélességben befészkelték magu­kat az orosz előőrsök árkaiba. Olasz és délkeleti hadszíntér: A helyzet változatlan. Höfer altábornagy, s vezérkar főnökének helyettese A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, december 15. A nagytőhadiszállás jelenti. Nyugati had­színtér : A trónörökös hadcsoportja: A Maas nyugati partján a franciák három támadással hiába kísérleteztek, hogy Malancourttól délkeletre a 304- e’á magaslaton tőlük röviddel ezelőtt elvett árkokat visszaszerezzék. A folyótól keletre erős, a mögöttes terepre messze kiható tüzérségi elő­készítés ntán több támadásba kezdtek. A Cote de Powreon a támadó hullámok előnyomulása védőtüzünkben meghiúsult. A Hardaumont erőd déli lejtőin az ellenség támadása romboló tüzűnk­ben nem tudott kifejlődni. Keleti hadszíntér: Lipót bajor herceg vezértábornagy harcvonala: A zlocovr—tarnopoli vasútvonaltól északra német csapatok benyomul­tak az orosz árkokba és 90 fogollyal tértek visz- sza. József főherceg vezérezredes harcvonala : Az oroszok tegnapi támadásai az erdélyi keleti arc­vonalon többnyire úgy meghiúsultak, mint az előző napokon. Egy magaslaton sikerült az ellen­ségnek megvetni a lábát. — Mackensen vezér- tábornagy hadcsoportja: Nagy-Oláhországban égő falvak jelzik az utat, amelyen az orosz vissza­vonult. A kedvezőtlen útviszonyok mellett a szö­vetséges csapatok vetélkednek abban, hogy az ellenség a síkságon ne tudjon hosszabb időre megállni. A hegységben az ellenség megerősített állásokban ellenállást fejtett ki; az állásokat át­törtük ; Bnzeut elfoglaltuk. A IX-ik hadsereg a tegnapi és tegnapelőtti nap eredményeképen 4000 foglyot jelentett. Fetestinél nagyobb bolgár erők átkeltek a Dunán. Macedón harcvonal: Részleges előretöré­sek Paralownál és Gradisnicánál (a Cserna keleti folyásának két oldalán) az ellenségnek csupán veszteségeket eredményeztek. A Struma lapályon járőr csatározások voltak. Ludendorf, első főszállásmester. — Adakozzunk a Vöröskereszt Egylet­nek ! Segítsük a hadbaronultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! Polgári hadikötelezettség. A nagy tusakodásban, melyet már harma­dik esztendeje vívnak egymást közt Európa nagy és kis. nemzetei s amelynek vérhnllámai átcsap­nak a többi világrészekre is, még mindig nem észlelhető a béke napjának szelíd pirkadása. Ha néha-néha felvillanik is valami, amit a béke fény­sugarának szeretünk hinni, hamarosan tudatára jövünk a rideg valóságnak s csalóka fény után áttekinthetetlen sötétséget látnnk. Tovább folyik a gyilkos küzdelem, ömlik a vér. Pusztul a vagyon s szaporodik a magyar nemzet hőseinek megdicsőült serege ... Inognak a trónok. Népek és nemzetek jö­vője forog kockán s a hadviselő feleknek a lét vagy nemlét között lehet csak választani, minek következtében minden eszközt meg kell ragad­nunk, mely a magyar nemzet életének és függet­lenségének biztosítását szolgálja s amely a mi részünkre látszik fordítani a végső győzelmet. A nagy erőpróba bä szövetségesünket, a hatalmas német nemzetet, nagyságának megfelelő oly intézkedésre késztette, mely méltán megdöb­bentheti ellenségeink nem kis táborát s amely intézkedés, ha szükségesnek, mutatkozik, való-* szinüleg nálunk is törvényerőre fog emeltetni. Ugyanis a német birodalmi gyűlésen most már harmadik olvasásban is elfogadták azt a törvényjavaslatot, mely szerint minden német ál­lampolgár 16 évtől kezdve 60 évig, legyen az férfi vagy nő, hadikötelezettség alá esik s a leg­első hívó szóra köteled hadiszolgálatra jelentkezői. Nagy és végső elhatározás szülhette ezt a gondolatot, mely gyermekek és éltes embereket, leányok és meglett asszonyokat az ország védel­mére sorompóba állit, de meglehet érteni annak szükséges voltát. Hisz a félvilág ellenünk támadt s még a velünk szimpatizáló, jóindulatú semleges államok vezetőférfiai sem mernek az érdekünkbe felszólalni, mert gyűlölettől elvakult ellenségeink mindenféle mumussal ijesztgetvén őket, mellette kereskedelmi, ipari, vagy gazdasági téren igye­keznek közéjük és közénk oly gátat emelni, a melyről aztán az enyhületet adó esetleges béke­szavak visszahullanak a szóló kebelére. Ennél fogva mintegy elszigetelve állunk a bennünket körülvevő bősz elleneink gyilkos hul­lámai között saját erőnkre és derék szövetsége­seink tevékenységére utalva. S ha már most szembe állítjuk ellenségeink számszerinti sokasá­gát a mi számarányunkkal, megtaláljuk az indo­kát Németország fennebbi erőkifejtésének. A nők hadikötelezettsége természetesen nem ngy értendő, mint a férfiaké, mert ők, mint har­cosok, a lövészárkot nem fogják meglátni, de esetleg fölfogják váltani a municiós gyárakban, helyőrségi, irodai és egyéb alkalmazásban levő oly férfiakat, kik koruk és erejüknél fogva a harctereken fognak tudni helytállani a haza vé­delmében s az ellenség letörésében. De azért ne gondolja senki, hogy Német­ország ezen újszerű ténye talán a vizbefuló ka­paszkodását jelenti. Szó sem lehet róla. Egy pil­lantás a térképre s elénk tárul a jelen hadjárat hadászati taktikáinak összes elért eredményei, ngy a központi, mint az ellenséges hatalmak ré­szére is. Már pedig, amit ott látnnk, a legnagyobb megnyugvással töltheti el mindannyiónk szivét, mert az ellenség által megszállott területek ele­nyészően csekélyek azokhoz az országrészekhez képest, melyeket a mi vitéz csapataink hódítot­tak meg s hozzá, ha még figyelembe vesszük a Romániában elért legújabb sikereinket, melyek mint nagyobb aránynak lesznek, joggal remél­hetjük a háború oly szerencsés befejezését, mely a mi részünkre hozza meg a végső és dicsőséges győzelmet. Még egy kis türelem, kitartás, egy kis ál­dozatkészség és a béke napja fel fog ragyogni s bearanyozza a hősök temetőjét, a főnri palotákat és a szegények bogárhátu kis házikóit és fényes glóriát fon majd a hazatérő hősök fölemelt s a tisztelettel kérjük a hátralék— összeg bkJ többi beküldésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom