Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1916-08-06 / 32. szám
TOkNAMEGYEI KÖZLÖNY dogitó tudatban, bogy derék nemzetem valóban megérdemli a diadalt és a hívőnek azzal a rémé nyével, hogy az Úristen kegyelme és igazságossága nem fogja tőlünk a győzelmet megtagadni. Szükségességét érzem, hogy ezekben a komoly, de reményteljes emléknapokban kifejezésre juttassam, hogy büszke örömmel tölt el a nemzetnek -soha nem lankadó hazafiul áldozatkész* Bégé és hogy hálás szívvel ismerem el a végleges sikert biztositó elszánt magatartást. Megbizom önt, hogy ezt Nevemben köztudomásra juttassa. Kelt Bécsben, 1916. julius 31. Ferencz József s. k. Tisza István gróf s. k. KÜLÖNFÉLÉK. Ima a hazáért — Irta: Hechinger Gézéné. Megzenésítette: Pavetics Manó körmendi polgári iskolai tanár. — Hozzád fohászkodunk szűz anvánk Mária! Ne hagyj el bennünket e nehéz órákba I Te szived is vérzett Szentséges Fiadért, Mikor a világért keresztre fesziték. Nézd a sok özvegyet, tekintsd a sok árvát I Nem hallod-e mindnek téged kérő szavát? Istennek szent anyja, egek királynéja 1 Emeld fel védő leg kezed e hazára I Légy a mi szószólónk a te szent Fiadnál 1 A szegény magyar nép kegyelmet tőle vár. Aki igazságos, ki mindeneket lát, Ne hagyja elveszni a sok szegényt s árvát. Ne hagyja elveszni ezt a magyar földet, A hol oly lángolón ég a honszeretet I Mi esak'ezt akarjuk, csak ezért harcolunk Nyugalmas békéért mindent feláldozunk. Apát, férjet, testvért, édes magzatunkat Adhatunk-e ennél, szűz Anyánk nagyobbat? Tárd ki két karodat védőleg felettünk! Segítséged nélkül — érezzük — elveszünk. — Az órvaszéki elnök szabadságon. Kurz Vilmos kir. tanácsos, vármegyei árvaszéki elnök 4 heti szabadságon van, — Steinfeld Béla helyettes árvaszéki elnök helyettesíti. — Előléptetés. A m. kir. pénzügyminiszter György Dénes tamásii m. kir. adóhivatali ellenőrt a Vili. fizetési osztályba főellenőrré kinevezte. — Postamesteri kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter Müller Teruskát kistengelicre postamesterré kinevezte. — A tereli tanítók. Az egyiket, Main Józsefet hőziességéért most léptették elő had- naggyá. A másik, Schoner Simon, több mint egy évi küzdelmes és nehéz harctéri szolgálat után most ment el betegen kórházba. Mellén négy vitézségi érem: nagy ezüst, két kis ezüst és bronz. Tudtunkkal ő az első és egyedüli, akit póttartalékosból hadapróddá neveztek ki. Ez tör tént meg Sopanów táján az Ikva partján ... a volhyniai síkon. Ilyenek ők a békés népnevelők. — Helyettesi kinevezés. A központi járási főszolgabíró Kovács Zoltán dijnokot Báta községbe irnok-végrehajtói állásra helyettesül kirendelte. — Napidijasi kinevezés. A központi járási főszolgabírói hivatalhoz Kun Lidia napidijassá kineveztetett. — Áthelyezések. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter áthelyezte Kun Kálmán paksi állami polgári iskolai tanítót a putnoki állami polgári iskolához és megbízta az igazgatói teendők ideiglenes ellátásával is ; áthelyezte továbbá Pelle László kismartoni állami polgári iskolai rendes tanítót a paksi állami polgári iskolához, Molnár György makói főgimnáziumi tanárt pedig saját kérelmére a dombóvári kir. katholikus főgimnáziumhoz— Letartóztatják a sorozásról elmarad- takat. A sorozásokról elmaradt állitásköteleBek sorsa felől intézkedik a minap leérkezett újabb kormányrendelet. A rendelet értelmében a köz- igazgatási hatóságoknak jogukban áll az elmarad- takat — amennyiben azok szökésétől tartania lehet — a legközelebbi sorozásig őrizetbe venni. E célra nemcsak községi és közigazgatási börtön, hanem bírósági fogház is igénybevehető, mely utóbbi esetben az őrizetbe vett személyek rabokat illető ellátásban és elbánásban részesülnek. A királyi ügyészségnek ilyen költségei külön számoltatnak el. — Nincsen liszt Szekszárdim. Még á múlt héten elfogyott a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank gabonája s azóta liszthiány van Szekszárdon. Hasztalan járja a közönség a liszt jegyekkel a boltokat, nincs liszt, pedig a malom jár, — de nem a szekszárdiak részére őrő). Nem akarunk vádolni senkit, de valaki csak oka annak, hogy a szekszárdiak nem kapnak ily hosszú időn át lisztet. — Ha a Hadi Termény gondolt arra, hogy Szekszárdról összeszedje a gabonát, gondoljon arra is, hogy egy hétnél tovább is ne legyenek csukva a lisztesboltok, liszthiány miatt. Mert nagyon sokan vannak itt Szekszárdon, akik egy hétre nem tudják előre egyszerre beszerezni a iisatszükségletüket. Vagy talán várják augusztus 15-ét, amikor az uj gabonára megállapított magasabb lisztárak lépnek érvénybe. Azonban ez hasznos várakozás lehetne a . H. T.-nek, de hogyan várhassanak azok, akiknek nincs lisztjük ! ? — Lelkigyakorlatok az egyházmegyei papsó? részére. Egyházmegyéje lelkészei részére gróf Zichy Gyula püspök augusztus 21—25 én Pécsett a Pius-internátuaban lelkigyakorlatokat tartat. A részt venni akaró papoknak augusztus 15 ig kell részvételi szándékukat bejelenteni. — Négyezret meghaladja a háztartási és gazdasági szükségletre való gabonafélék vásárlására éB megőrlésére a városházán kiadott igazolványok száma, tehát igen tekintélyes munkaanyag szakadt a város nyakába az uj rendszerrel. Az első napokban a rendőrségi részen Hel»fért István polgári biztos próbálkozott kiszolgálni a jelentkezőket, de csakhamar szűk lett a városháza és kevés a munkaerő. Berendelték hát a népiskolai tanítóikat is s most a kis tanácsteremben 6 munkaerővel gyártják az igazolványokat nap-nap után, az igazolványt kérők pedig a városháza udvarán tolonganak a kistanácsterem két ablaka alatt, várván, mig a sor rájuk kerül és megkapják az Írást, merthogy valamelyes rendszert nem tudtak kiokoskodni a torony alatt, mely egyrészt az igazolványkezelők dolgát köny- nyitette volna, másrészt a közönségnek is kevesebb munkaidő veszteséggel és kellemetlenkedésekkel tette volna lehetővé az igazolványok megszerzését. Mert hát, elismerjük, hogy egy ember elvesztheti a fejét és higgadtságát, ha százával rárohannak a felek. De kérem átossággal, a nagy közönség sem kutya, tehát ha valamelyes hivata- talos ügyben, — mint most a gabonaigazolvány okáért, — hivatalos fórumokhoz kénytelen elzarándokolni, talán még egy olyan városban, mint Szekszárd, sem helyén való és illő dolog az adózó polgárokat kizárni, be ;sem ereszteni abba a hivatalos helyiségbe, ahol dolguk akad, hanem mint valami meghódított tartomány birkamódra kezelt pária-lakosságát, egy Krimiából bevonult tatárhadvezér magas színe elé sem bocsájtva hagyja tolongani, nyomorgani, lökdösődni, ordítozni bezárt kancelláriájának ablaka alatt, úgy itt is kiki félholtra törve, egy csomó kaszárnyái modorban ablakon át fejéhez vagdalt szóváltás után kapja meg boldogtalanitó céduláját. Engedőimet kérünk, de ilyen hivatalos kezelését a nagyérdemű közönségnek nem írja elő semmiféle miniszteri rendelet. Azt ki lehet írni egy hivatalos szobára, hogy kutyákat bevinni tilos, de adófizető polgárokat az udvarról az ablakon át kezelni már niég sem lehet. Ha egyebet nem,* de tisztességes hivatalos formában, modorban és helyiségben való kiszolgálást, (igenis kiszolgálást) megkívánhat a lakosság. Nemcsak városunkban, más helyeken is több kevesebb zavart hozott az igazolvány rendszer. Dehát sehol sem dobják ki az igazolványt kérőket, se ki nem zárják, se az ablak alatt, a szabadég alatt tolongani nem hagyják. A mai szorgos munkaidőben földmivesek, iparosok, kereskedők pénzt veszitenek a félnapi tolongással, hivatali foglalkozásúak nem is mulaszthatják el nap-nap után 9 órától 12 óráig hivatalaikat, — mert ez időben kaphatók ki az ablakon át is az igazolványok. Elismerjük, hogy nem lehet egykönnyen megoldani ezt a bajt, de valami rendszert próbálnának legalább.. Például házsorszám szerint felosztva jöhetnének a jelentkezők, — és aztán az egyes hivatalokba, takarékokba, vállalatoknál, ahol több fogyasztó van, — jegyzékbe összeirathatnák az igazolványt kérőket s aztán lehetne talán reggel 9 óra előtt és déli 12 óra után is működni. S legfőképen emberhez illő modorban és módon szolgáltatni ki az igazolványokat. Mert elhisszük, hogy nem elsőrendű foglalkozás az igazolványok kiállítása, de tessék el* I' bioDÍ, a publikum' sem jókedvében állíttatja ki azokat. A kormányrendelet csak az igazolvány I váltását írja elő, á& nem rendeli el annak ember* ’ hez nem méltó módon és modorban való ki- szo'gáltatását. — Szabad a vámőrlés. A Haditermény R. T. az egyes vidékek malomvállalataival az uj gabonaőrlésekre nézve olyan szerződést kötött, melynek egyik pontjában arra kötelezné magát a malom, hogy privátőrlést nem szabad vállalnia. Hogy milyen saját célját akarta a H. T. ezzel szolgálni, azt nem tudjak, ellenben tudjuk azt, hogy a saját szükségletre bevásárolt vagy termelt gabonát azok sem rághatják meg a fogukkal őrletlenül, akik nem a H. T. lisztjét eszik s hogy amig a hatóság; őrlési igazolványt ad ki, addig nemcsak a publikumnak van joga az igazolvány alapján őröltetni, hanem a malomnak is kötelessége az őrlést teljesíteni, mert ha akár a H. T. szerződésére, akár az indiai maharadzsa tiltó parancsára hivatkoznék is, a közigazgatási hatóságok törvény erejével kötelezhetik az üzembeír tartott malmokat a helyi szükséglet első sorban való megőrlésére, sőt hatósági üzembe is vehetik a malmot addig, mig a helyi szükségletet meg- őrli. Különben, hir szerint, kormányrendelettel is hatálytalanítani fogják a H. T. őrlési szerződéseinek ezt a közérdekellenes pontját, melyet a malmok kényszerből fogadhattak csak el. — A szekszárdiak gabonavásárlása. A vármegyei alispán felterjesztést intézett a kormányhoz, hogy a szekszárdiak részére engedje meg a minisztérium a szomszédos községek területén is a gabona beszerzést, mert városunkban tudvalevőleg elenyésző csekély gabonát termelnek. A minisztérium kiterjesztő rendelete még nem jött le, pedig sürgős szükség van a vásárlási jog kiterjesztésére, mivel a szekszárdi, deesi, fácánkerti malmok is kaptak a Haditerménytől a Haditermény részére vásárlási igazolványt s igy ezek megbízottai az eladásra kerülő gabonát egy-kettőre összeszedik s mire a vásárlási jog kiterjesztése leérkezik, nem lesz semmi gyakorlati haszna, ha soká késik, mert addigra nem lesz vásárolni való gabona. Különben is a kiterjesztést nem csak egy-két szomszédos községre kellene kiterjeszteni, hanem az egész vármegyére.-T- A fémrekvirálást nem halasztottók el. Több napilap azt a hirt hozta, hogy a honvédelmi miniszter a háztartási fémtárgyak beszolgáltatásának határidejét ez évi december 31-ig elhalasztotta, Ez a hir teljesen helytelenül magyarázza a honvédelmi miniszternek a „Budapesti Közlönyében közzétett rendeletét, mert ez a rendelet nem a fémtárgyak beszolgáltatását halasztotta el, hanem azt a határidőt hosszabbította meg december 31-éig, amelyen túl azok a birtokosok, akiknek bizonyos mennyiségek visszatartását engedélyezték, az ennélfogva jogosan náluk megmaradt tárgyakkal szsbadon rendelkezhetnek. — A fémtárgyak beszolgáltatásának elhalasztásáról tehát nincs szó. — Szegény embert még az ág is huzza. Ennek a szomorú igazságnak a súlyát tapasztalták a szekszárdi városi dijnokok magukon akkor, midőn a kormány a város többi alkalmazottai háborús segélyét a folyó évre megküldte, a dij- nokokét pedig nem, mert későbben kelt a dijnokok segélyezéséről szóló kormányrendelet. Már több mint a fele eltelt az 1916-ik évnek, mégis csak rendelet jött, de pénz nem a városhoz, — mely rendelet a dijnokok segélypénzének megküldése előtt arra hívta fel a várost, hogy közgyűlési határozatban állapítsa meg a dijnokoknak a rendelet alapján járó segélyeket s a törvény- hatóságilag is jóváhagyott képviselőtestületi határozatát a város küldje fel a belügyminisztériumhoz, hogy annak alapján a segélypénzeket megküldje a dijnokok részére is. Mivel pedig a kormány is jól tudta, hogy a képviselőtestületi határozat és megyegyülési jóváhagyás hosszabb időt vesz igénybe, már a rendelet felhatalmazta a várost arra, hogy akár a háztartási pénzéből, akár bármely alapból előlegezhesse a dijnokok havi 30 koronás segélypénzeit. A szekszárdi városi dijnokok, számszerint hárman, be is adták alázatos instanciájukat a város fejéhez, hogy a rendeletben nyújtott lehetőség szerint előleg formájában fizessék ki a f. ó. január 1-től járó háborús segélyüket addig is, mig az államsegély leérkezik. Kérésük azonban nem talált meghallgatásra. — Szekszárd város nem tudott olyan belátással lenni legkisebb hivatalnokai iránt, hogy kifizette volna BIZTOSAN G9ÍG9IT: Alkalikus, sós» jódos vizek rhcun&t, isohiast, anyagcserezavarokat, cukorbetegségeket, alkati bajokat, gyermek kórokat, csonttöréseket és —— ■ izzadi&syokat — Radioaktív források 64» C. HvAri és léli,kúra « Hívásátra prospsktw ingysa
