Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-06-06 / 23. szám

2 TntíMvA lyrv.r'-y «■ < "* ' > í\í 1915 junius 6. is követeli. E célból az ország össztermése lehető pontossággal felveendő és megállapítandó a ki­vitel maximuma, melyen felül kivitelt a kor­mány nem engedélyezhet. Hogy pedig a benti fogyasztásra elegendőnek meghatározott készlet­tel senki ne bánhasson pazarlóan, az összes ed­digi gabona őrlési, lisztkeverési és kenyérsütési rendszabályok fenntartandók s a rekvirálás és az ezzel kapcsolatos sokféle ténykedés alól ily mó dón szabaduló h dóságoknak a közélelmezési ügybe való beleavatkozása teljes odaadással csak ezen őrlési, lisztkeverési és kenyérsütési ellenőrzések teljesítésére szorítkoznék. Summa summárum: a jövő termés pontos felvétele, a maximális árnak úgy a termelő, mint a kereskedő részére való megállapítása, a közve­títő kereskedelem megengedése, azonban a kivi­tel eltiltásával: ezek volnának azok a főbb irány­elvek, melyek részleges és célszerű kidolgozással a közélelmezést a háború másddik esztendejére nagyobb zavaroktól megóvnák. Mert a háború első éve megmutatta, hogy a hatósági hivatalos megoldás, a városi liszt, a hatósági kenyér : rossz, hogy ha van s épp oly rossz, hogy ha nincs s legtöbbször is nincs. A hatósági kezelés, de állami közegekkel, bevált a dohánynál monopólium formájában, mi­vel pedig a rekvirálás nem monopólium s a ga­bona monopólium behozatalára a kormány az eddigiek szerint éppen nem gondol, — bár sokak szerint ez is indokolt volna, — mint az eddigiek tanúsítják, a belső élelmezés biztosítását a szük­ségesnek látszó korlátok között jobbnak látszik a közvetítő kereskedelem számára meghagyni. A korlátozások minden irányban pedig az igazság jegyében csak akkor történnek, h s senkinek a háború a békénél nagyobb előnyt nem ad. mert ha igaz, amint hogy igaz, hogy a háborút kény­szerből az állam vise'i, úgy nem élhet jobban az állam egy vagy százegy polgára sem ma azért, mert háború van. e. !■ A második nemzeti hadikölcsön. Ellenségeink agitálnak a második hadi­kölcsön sikeréért. A perfid szövetséges Olasz­ország a maga szégyenletes árulásával már sok magyar szivet ösztönzött a fokozottabb kötvény jegyzésre. Most meg a mi legfélelmetesebbnek tartott, de már teljes bizonyossággal alaposan helyben hagyott ellenségünk, az oroszok állottak be a magyar hadi kölcsön tényekkel bizonyító szószólóivá. Przemysl visszafoglalása — amit a mi most már épen nem félelmes muszka ellenségeinknek köszönhetünk, a katonáink erős karja után, ismét egy fényes buzdító tény arra, hogy a hadi köl­csön az államra sem hiába elköltött adósság, amellett, hogy a polgároknak jövedelmező érték­papír vagyon. Már érik a gyümölcs a magyar-osztrák- német fegyverek számára. Már közeledik a szép, a fényes aratás ünnepe. * Hőguészi Takarékpénztárnál az uj hadi- kölcsönre 242.200 korona jegyeztetett, melyből saját jegyzésük 20.000 korona. Gyulaj községben május 26-ig a hadiköl- csönre aláírtak, a helyi hitelszövetkezet 54 800 kor., a postatakarékpénztárnál 3150 koronát, összesen tehát 57 950 koronát. De a meghosz- szabbitott határidő folytán még most is folynak az aláírások, amelyek összege remélhetőleg újabb 10.000 korona lesz. Tekintve, hogy az első hadi kölcsönre is 50.000 koronán felül írtak alá, igen szép az eredmény. Értény község polgárai az ősszel 13.000 korona hadikölcsönt jegyeztek, mig most az eddigi jegyzett összeg 33.680 korona. Szakadátról a már jelzetteken kívül még a kövejkezők jegyeztek a második hadikölcsÖDre: Rau Andrásáé J 000, S midt János 800, Egrenier Péter 800, Isztl János 400, Müller János 400, Berger István 400, Müller Margit 300, Kremer Péter 200, Müller György 100, Breitigam Fe­renc 100, Hefner András 100, Schön András 100 kor. Az összeg mind kisemberek megtakarított fillérei. Ozorán szép összeg gyűlt már össze az első jegyzésnél is, a második hadikölcsönből ugyan­csak jól kiveszik részüket az ozoraiak. Az egész mozgalom lelke Tóth Lajos, ozorai káplán, aki a jegyzésekre a népet animálta. Kurdon a második hadikölcsönre csak ma gán a plébánián 30.500 koronát fizett be kész­pénzben. A plébánia területén jegyzett összeg még ismeretlen. — Adakozzunk a Vöröskereszt Egylet­nek ! Segítsük a hadba vonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit ! KÜLÖNFÉLÉK. Az internáltak. Az ember szive úgy összeszorul, Lelkére fájó, sötét árny botul Mikor látja a sok internáltat — Arcába vésve mindnek a bánat Törődött aggok, síró gyermekek; Megtörtén járó szegény némberek... És mint barmok csoportba verődve Bámész szemmel néznek a jövőbe A gyomruk üres, a lábuk remeg; Fáradtan csüngnek alá a kezek. Aztán egy őr vezeti el őket: A megtörteket, az éhezőket. És hosszú menetben, mint árnyak Támolyogva tova botorkálnak... Szegény anyák siró magzatukkal (Együtt vánszorogva száz bajukkal) Rongyba csavarva hordják terhüket — Ezernyi kin mardossa lelkűket... Az eső meg zuhog kegyetlenül, S a sok siró poronty mezitlenül Ordít amint a torkán csak kifér... — Biz az emberben úgy meghűl a vér. ____ OLASZY GÁBOR. — Katonai kitüntetés. Fördös Mihály népfölkelő huszárfőhadnagy, vármegyei aljegyző, az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálata el­ismeréséül a legfelsőbb dicsérő elismerésben részesült. — Igazságügy. A m. kir. igazságügyi miniszter Merényi Árpád dunaföldvári ügyvédet a szekszárdi kir. ügyészség kerületében ügyész­ségi megbízottul rendelte ki. — Előléptetés. Frühvirth Jenő 44 ik gy. e. kadetja, a nagy ezüst érem tulajdonosa, dr. Frühvirth Jenő tamási ügyvéd, vm. tb. ügyész fia Krukienice mellett május 19-én egy orosz tá­maszpont visszaverésénél az ellenséggel szemben tanúsított kiválóan bátor magatartása elismeréséül zászlóssá lépett elő és újabb kitüntetésre felter jesztetett — Katonai kinevezések. A király Kopets- nik Gyula főhadnagyot, selyemtenyésztési főfel­ügyelőt századossá, dr. Balog László főorvost, Burger Ödön dombóvári kereskedő fiát ezred orvossá, Klein Ernő, Mányoky József és Kovács Vilmos 44.-ik gyalogezredbeli zászlósokat had­nagyokká és Steinsdörfer József önkéntes, szek­szárdi hitelbanki könyvelőt kadétőrmesterré pe­vezte ki/ — Ujmise. P. Borsányi Balázs ferencrendi atya, Borsányi István nyug. csendőrtörzsőrmester fia, folyó hó 20 án a szekszárd-belvárosi templom­ban tartja első szent miséjét. — Alapvizsga. Kálmán Károly szekszárd- belvárosi rk. tanító Lujza nevű leánya a kalo csai érséki róm. kath. felső nép- és polgári is­kolai tanitónőképzőben a polgári iskolai tanitónői vizsgálat első részét, a nyelv- és történettudományi szakcsoportból múlt hó 29-én általános jeles ered­ménnyel letette. — Államsegély. A vallás és közoktatás- ügyi miniszter Kurucz József kisszékelyi rkath. tanító fizetésének kiegészítésére 622 koronát, a szekszárdi iparos tanonc-iskolának pedig 200 ko­ronát utalványozott államsegély cimen. — Bangha Béla Pécsett. P. BanghaBéja, a nálunk is jól ismert hírneves egyházi szónok, folyó hó 2-án Pécsett, a székesegyházban meg kezdette szent beszédeit, melyek iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg az előkelő, társaságok részéről. A kiváló jezsuita páter kilenc napig lesz Pécsett és mindennap tart égyházi szónoklatot. — Urnapi körmenet. Az Oltáriszentség ünnepén, Űrnapján a szekszárd-belvárosi templom­ban 9 órakor kezdődött az ünnepi mise, mely után az Oltáriszentséget impozáns kőrmenetben dr. Fent Ferenc apát plébános vitte a virág­díszben pompázó négy oltárhoz. Az Oltáriszentség előtt, fehér zászló alatt fehérbe öltözött kis isko­lásleányok haladtak Jártas Róza és Horváth Ida vezetése alatt, kis kosárkáikból virágot hintve a tabernaculum elé. Az Oltáriszentség után men­tek a kedves nővérek, az Oltáregyesület tagjai dr. Eri Mártonná elnöknő vezetése alatt, Szent Ferenc harmadik rendjének tagjai, a Mária leányok, a vármegyei -tisztviselők dr. Eri Már­ton főjegyző, a városi tisztviselők pedig dr. Szentkirályi Mihály polgármesterrel. Amerre a kőrmenet elvonult — nehány kivételével — az ablakokat virágokkal, szobrokkal ékesítették, hogy valóban diadalmenet legyen a kőrmenet, Jézus ünnepe. A Kath. Olvasókör és a belvárosi plébánia különösen gazdagon voltak díszítve. — Vasárnap, 6-án az újvárosban tartják meg az Urnapi kőrmenetet. — Fogságba jutott hadnagy. Dr. Schweiz Elemér tüzérhadnagy, dr. Schwetz Antal bony­hádi ügyvéd tik, orosz fogságba jutott. — A Tolnamegyei Takarék és Hi­telbank hadikölcsön jegyzések eszközolhetese végett vasárnap, e hó 6-án délelőtt is tart hiva­talos órákat. , — Menetszázad, A 34 ik Vilmos ezred egyik menetszázada folyó hó 3-án, Űrnapján délelőtt vett búcsút városunktól és hadba vonult, hogy uj babérokat szerezzen a harctér • rnezejen. Isten oltalmazza és Vezérelje hős katonáinkat! _ Eljegyzés. Bárdos József tartalékos ha dnagy (most ^ épült fel a harctéren kapott se­beiből) az Első Magyar Általános Biztositó Inté­zet igazg. tisztviselője pünkösd másnapján Buda­pesten eljegyezte Linhardt Hilda tanárnőt, néhai Linliardt Ignác szekszárdi főkántor leányát. — Háromnapos szentsógimadás Aparon* Ez évi pünkösd első napján tartották meg az oltáriszentség tiszteletére az első trideumot, mely ezután évenként fog megismétlődni Aparon aáon alapítvány terhére, melyet a hívek összeadtak. Lindermayer Alajos léobeüi redemptorista atya vezette a naponként szentségimád issal, reggel és este szentbeszéddel, délután kér. tanítással tartott lelki gyakorlatokat a hívek tömeges részvétele mellett. Pünkösd előestéjén 8 órakor kezdődött a 24 órás- imádás a kitett oltáriszentség .előtt; az éjjeli órákban is kitartók voltak a hivek a felváltva végzett imaórákban ; a 2. és 3. n ipon 12 nappali órában volt kitéve az oltáriszentség. 760-an végeztek szent gyónást, 1250 szent áldo­zást. Sokan jöttek e célból a környékbeli hivek közül is a népszerű misszionáriusnak a legföisé- gesebb Oltáriszentségről mint az örök élet kenye­réről mondott lelkesítő szónoklataira. 1913 őszén is pater Lindermayer tartotta a missziót Aparon s ez alkalommal született meg az alapítvány esz­méje. Az adakozók sorát 1000 koronával Bitter Fereüc nyitotta meg, az összeg pedig 1700 ko­ronára növekedett. Az adakozók először valami szobor alopitására gondoltak ; de a misszió szép sikere és a környéken több helyen tartott hasonló triduumok hatása alatt és főleg a buzgó páter ajánlására megegyeztek abban, hogy Pünkösd három napját évenként ily szent Örvendezéssel ünnepük és pedig mig a redeirptoristák vállalják, addig az ő vezetésük alatt. — Megbízás. Tolnavármegye községeibe 8600 internáltat osztottak szét, akik a tenger­partról valók, hol most harcot folytatunk a hit­szegő olaszokkal. Ezek közül a központi járásba 1050 internált jutott, akiknek felügyeletével a főispán dr. Hagymássy Zoltán tb. főszolgabírót bízta meg. — Mit egyenek a szekszárdiak ? Ez a hamleti kérdés korogtatja Szekszárdon sok ezer fogyasztó gyomrát és — más főzni valója úgy sem lévén — ebben fői a feje sok családapának, még több anyának, kiknek kenyérről gondos­kodó férjük bizonyára abban a tudatban ontja vérét a csatasikon, hogy otthon nem szűkölködik családja, mert hisz az államsegély, a kétkézi munka kenyeret ad nekik. És úgy is volna, ha a telhetetlen kapzsiság minden mégehető cikk megdrágításával nem uzsorázná ki őket, s ha méreg drágán is, egyáltalán hozzá tudna férni a mindennapihoz, amely hasztalan van valahol, például az Országos Gazdasági Bizotjság pecsétje alatt, vagy például Nagykanizsán, hol tudvalevő­leg őrlés alatt áll a vármegye gabonája. Azon­ban Szekszárdon csak utalvány kapható a lisztre, de liszt napokon át egy szemernyi sem, mert Nagykanizsa bizony nem itt van a Csörgető mellett. S mi az oka annak, hogy a szekszárdiak nincsenek rendesen ellátva a legminimálisabbra szabott lisztmennyiséggel som? Már rámutattunk arra, hogy az őrlés ellenőrzése érdekében is elő­nyösebb lett volna helybeli, vagy szomszédos községbeli malomnak adni ki az őrlést, mintsem Nagykanizsára. A vasúti forgalom előre számí­tásba vehető és most is fennálló időleges szüne­teltetése pedig rámutat ez eljárás másik hátrá­nyára : nem lehet ide szállítani a szükséges liszt őrleményt sok esetben még csirizzé ázott állapot­ban sem. És hát egyáltalán muszáj volt őrlési szerződést kötni, mikor a kivételes törvények alapján a város és vármegye gabonája a helyoeli malom hatóságilag kisajátított üzemében is meg­őrölhető lett volna, ha megegyezés létesíthető nem volt? — Adomány a Vörös-Félholdnak. AJszek- szárdi polgári fiúiskola IV. osztályú tanulói a török harcosok hátramaradottainak, a Vörös-Fél­holdnak 3 koronát adományoztak. — A bőrárak és a húsárak. Egy keres­kedelmi szaklap írja : „A bőr árának maximáli- zása csak úgy oldható meg egészséges alapon, ha a kormány megállapítja az élő állatok maximális sulyárait azzal a kötelezettséggel; hogy minden gazdának csakis bizonyos, a földbirtoka arányában okvetlenül szükséges állatmennyiséget legyen szabad visszatartani a piacról. Ez elsősorban a nagybirtokosra legyen kötelező, aki leginkább visszatartja az istállóban a száz helyen nélkülözhetetlen állatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom