Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-06 / 23. szám
2 TntíMvA lyrv.r'-y «■ < "* ' > í\í 1915 junius 6. is követeli. E célból az ország össztermése lehető pontossággal felveendő és megállapítandó a kivitel maximuma, melyen felül kivitelt a kormány nem engedélyezhet. Hogy pedig a benti fogyasztásra elegendőnek meghatározott készlettel senki ne bánhasson pazarlóan, az összes eddigi gabona őrlési, lisztkeverési és kenyérsütési rendszabályok fenntartandók s a rekvirálás és az ezzel kapcsolatos sokféle ténykedés alól ily mó dón szabaduló h dóságoknak a közélelmezési ügybe való beleavatkozása teljes odaadással csak ezen őrlési, lisztkeverési és kenyérsütési ellenőrzések teljesítésére szorítkoznék. Summa summárum: a jövő termés pontos felvétele, a maximális árnak úgy a termelő, mint a kereskedő részére való megállapítása, a közvetítő kereskedelem megengedése, azonban a kivitel eltiltásával: ezek volnának azok a főbb irányelvek, melyek részleges és célszerű kidolgozással a közélelmezést a háború másddik esztendejére nagyobb zavaroktól megóvnák. Mert a háború első éve megmutatta, hogy a hatósági hivatalos megoldás, a városi liszt, a hatósági kenyér : rossz, hogy ha van s épp oly rossz, hogy ha nincs s legtöbbször is nincs. A hatósági kezelés, de állami közegekkel, bevált a dohánynál monopólium formájában, mivel pedig a rekvirálás nem monopólium s a gabona monopólium behozatalára a kormány az eddigiek szerint éppen nem gondol, — bár sokak szerint ez is indokolt volna, — mint az eddigiek tanúsítják, a belső élelmezés biztosítását a szükségesnek látszó korlátok között jobbnak látszik a közvetítő kereskedelem számára meghagyni. A korlátozások minden irányban pedig az igazság jegyében csak akkor történnek, h s senkinek a háború a békénél nagyobb előnyt nem ad. mert ha igaz, amint hogy igaz, hogy a háborút kényszerből az állam vise'i, úgy nem élhet jobban az állam egy vagy százegy polgára sem ma azért, mert háború van. e. !■ A második nemzeti hadikölcsön. Ellenségeink agitálnak a második hadikölcsön sikeréért. A perfid szövetséges Olaszország a maga szégyenletes árulásával már sok magyar szivet ösztönzött a fokozottabb kötvény jegyzésre. Most meg a mi legfélelmetesebbnek tartott, de már teljes bizonyossággal alaposan helyben hagyott ellenségünk, az oroszok állottak be a magyar hadi kölcsön tényekkel bizonyító szószólóivá. Przemysl visszafoglalása — amit a mi most már épen nem félelmes muszka ellenségeinknek köszönhetünk, a katonáink erős karja után, ismét egy fényes buzdító tény arra, hogy a hadi kölcsön az államra sem hiába elköltött adósság, amellett, hogy a polgároknak jövedelmező értékpapír vagyon. Már érik a gyümölcs a magyar-osztrák- német fegyverek számára. Már közeledik a szép, a fényes aratás ünnepe. * Hőguészi Takarékpénztárnál az uj hadi- kölcsönre 242.200 korona jegyeztetett, melyből saját jegyzésük 20.000 korona. Gyulaj községben május 26-ig a hadiköl- csönre aláírtak, a helyi hitelszövetkezet 54 800 kor., a postatakarékpénztárnál 3150 koronát, összesen tehát 57 950 koronát. De a meghosz- szabbitott határidő folytán még most is folynak az aláírások, amelyek összege remélhetőleg újabb 10.000 korona lesz. Tekintve, hogy az első hadi kölcsönre is 50.000 koronán felül írtak alá, igen szép az eredmény. Értény község polgárai az ősszel 13.000 korona hadikölcsönt jegyeztek, mig most az eddigi jegyzett összeg 33.680 korona. Szakadátról a már jelzetteken kívül még a kövejkezők jegyeztek a második hadikölcsÖDre: Rau Andrásáé J 000, S midt János 800, Egrenier Péter 800, Isztl János 400, Müller János 400, Berger István 400, Müller Margit 300, Kremer Péter 200, Müller György 100, Breitigam Ferenc 100, Hefner András 100, Schön András 100 kor. Az összeg mind kisemberek megtakarított fillérei. Ozorán szép összeg gyűlt már össze az első jegyzésnél is, a második hadikölcsönből ugyancsak jól kiveszik részüket az ozoraiak. Az egész mozgalom lelke Tóth Lajos, ozorai káplán, aki a jegyzésekre a népet animálta. Kurdon a második hadikölcsönre csak ma gán a plébánián 30.500 koronát fizett be készpénzben. A plébánia területén jegyzett összeg még ismeretlen. — Adakozzunk a Vöröskereszt Egyletnek ! Segítsük a hadba vonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit ! KÜLÖNFÉLÉK. Az internáltak. Az ember szive úgy összeszorul, Lelkére fájó, sötét árny botul Mikor látja a sok internáltat — Arcába vésve mindnek a bánat Törődött aggok, síró gyermekek; Megtörtén járó szegény némberek... És mint barmok csoportba verődve Bámész szemmel néznek a jövőbe A gyomruk üres, a lábuk remeg; Fáradtan csüngnek alá a kezek. Aztán egy őr vezeti el őket: A megtörteket, az éhezőket. És hosszú menetben, mint árnyak Támolyogva tova botorkálnak... Szegény anyák siró magzatukkal (Együtt vánszorogva száz bajukkal) Rongyba csavarva hordják terhüket — Ezernyi kin mardossa lelkűket... Az eső meg zuhog kegyetlenül, S a sok siró poronty mezitlenül Ordít amint a torkán csak kifér... — Biz az emberben úgy meghűl a vér. ____ OLASZY GÁBOR. — Katonai kitüntetés. Fördös Mihály népfölkelő huszárfőhadnagy, vármegyei aljegyző, az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálata elismeréséül a legfelsőbb dicsérő elismerésben részesült. — Igazságügy. A m. kir. igazságügyi miniszter Merényi Árpád dunaföldvári ügyvédet a szekszárdi kir. ügyészség kerületében ügyészségi megbízottul rendelte ki. — Előléptetés. Frühvirth Jenő 44 ik gy. e. kadetja, a nagy ezüst érem tulajdonosa, dr. Frühvirth Jenő tamási ügyvéd, vm. tb. ügyész fia Krukienice mellett május 19-én egy orosz támaszpont visszaverésénél az ellenséggel szemben tanúsított kiválóan bátor magatartása elismeréséül zászlóssá lépett elő és újabb kitüntetésre felter jesztetett — Katonai kinevezések. A király Kopets- nik Gyula főhadnagyot, selyemtenyésztési főfelügyelőt századossá, dr. Balog László főorvost, Burger Ödön dombóvári kereskedő fiát ezred orvossá, Klein Ernő, Mányoky József és Kovács Vilmos 44.-ik gyalogezredbeli zászlósokat hadnagyokká és Steinsdörfer József önkéntes, szekszárdi hitelbanki könyvelőt kadétőrmesterré pevezte ki/ — Ujmise. P. Borsányi Balázs ferencrendi atya, Borsányi István nyug. csendőrtörzsőrmester fia, folyó hó 20 án a szekszárd-belvárosi templomban tartja első szent miséjét. — Alapvizsga. Kálmán Károly szekszárd- belvárosi rk. tanító Lujza nevű leánya a kalo csai érséki róm. kath. felső nép- és polgári iskolai tanitónőképzőben a polgári iskolai tanitónői vizsgálat első részét, a nyelv- és történettudományi szakcsoportból múlt hó 29-én általános jeles eredménnyel letette. — Államsegély. A vallás és közoktatás- ügyi miniszter Kurucz József kisszékelyi rkath. tanító fizetésének kiegészítésére 622 koronát, a szekszárdi iparos tanonc-iskolának pedig 200 koronát utalványozott államsegély cimen. — Bangha Béla Pécsett. P. BanghaBéja, a nálunk is jól ismert hírneves egyházi szónok, folyó hó 2-án Pécsett, a székesegyházban meg kezdette szent beszédeit, melyek iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg az előkelő, társaságok részéről. A kiváló jezsuita páter kilenc napig lesz Pécsett és mindennap tart égyházi szónoklatot. — Urnapi körmenet. Az Oltáriszentség ünnepén, Űrnapján a szekszárd-belvárosi templomban 9 órakor kezdődött az ünnepi mise, mely után az Oltáriszentséget impozáns kőrmenetben dr. Fent Ferenc apát plébános vitte a virágdíszben pompázó négy oltárhoz. Az Oltáriszentség előtt, fehér zászló alatt fehérbe öltözött kis iskolásleányok haladtak Jártas Róza és Horváth Ida vezetése alatt, kis kosárkáikból virágot hintve a tabernaculum elé. Az Oltáriszentség után mentek a kedves nővérek, az Oltáregyesület tagjai dr. Eri Mártonná elnöknő vezetése alatt, Szent Ferenc harmadik rendjének tagjai, a Mária leányok, a vármegyei -tisztviselők dr. Eri Márton főjegyző, a városi tisztviselők pedig dr. Szentkirályi Mihály polgármesterrel. Amerre a kőrmenet elvonult — nehány kivételével — az ablakokat virágokkal, szobrokkal ékesítették, hogy valóban diadalmenet legyen a kőrmenet, Jézus ünnepe. A Kath. Olvasókör és a belvárosi plébánia különösen gazdagon voltak díszítve. — Vasárnap, 6-án az újvárosban tartják meg az Urnapi kőrmenetet. — Fogságba jutott hadnagy. Dr. Schweiz Elemér tüzérhadnagy, dr. Schwetz Antal bonyhádi ügyvéd tik, orosz fogságba jutott. — A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank hadikölcsön jegyzések eszközolhetese végett vasárnap, e hó 6-án délelőtt is tart hivatalos órákat. , — Menetszázad, A 34 ik Vilmos ezred egyik menetszázada folyó hó 3-án, Űrnapján délelőtt vett búcsút városunktól és hadba vonult, hogy uj babérokat szerezzen a harctér • rnezejen. Isten oltalmazza és Vezérelje hős katonáinkat! _ Eljegyzés. Bárdos József tartalékos ha dnagy (most ^ épült fel a harctéren kapott sebeiből) az Első Magyar Általános Biztositó Intézet igazg. tisztviselője pünkösd másnapján Budapesten eljegyezte Linhardt Hilda tanárnőt, néhai Linliardt Ignác szekszárdi főkántor leányát. — Háromnapos szentsógimadás Aparon* Ez évi pünkösd első napján tartották meg az oltáriszentség tiszteletére az első trideumot, mely ezután évenként fog megismétlődni Aparon aáon alapítvány terhére, melyet a hívek összeadtak. Lindermayer Alajos léobeüi redemptorista atya vezette a naponként szentségimád issal, reggel és este szentbeszéddel, délután kér. tanítással tartott lelki gyakorlatokat a hívek tömeges részvétele mellett. Pünkösd előestéjén 8 órakor kezdődött a 24 órás- imádás a kitett oltáriszentség .előtt; az éjjeli órákban is kitartók voltak a hivek a felváltva végzett imaórákban ; a 2. és 3. n ipon 12 nappali órában volt kitéve az oltáriszentség. 760-an végeztek szent gyónást, 1250 szent áldozást. Sokan jöttek e célból a környékbeli hivek közül is a népszerű misszionáriusnak a legföisé- gesebb Oltáriszentségről mint az örök élet kenyeréről mondott lelkesítő szónoklataira. 1913 őszén is pater Lindermayer tartotta a missziót Aparon s ez alkalommal született meg az alapítvány eszméje. Az adakozók sorát 1000 koronával Bitter Fereüc nyitotta meg, az összeg pedig 1700 koronára növekedett. Az adakozók először valami szobor alopitására gondoltak ; de a misszió szép sikere és a környéken több helyen tartott hasonló triduumok hatása alatt és főleg a buzgó páter ajánlására megegyeztek abban, hogy Pünkösd három napját évenként ily szent Örvendezéssel ünnepük és pedig mig a redeirptoristák vállalják, addig az ő vezetésük alatt. — Megbízás. Tolnavármegye községeibe 8600 internáltat osztottak szét, akik a tengerpartról valók, hol most harcot folytatunk a hitszegő olaszokkal. Ezek közül a központi járásba 1050 internált jutott, akiknek felügyeletével a főispán dr. Hagymássy Zoltán tb. főszolgabírót bízta meg. — Mit egyenek a szekszárdiak ? Ez a hamleti kérdés korogtatja Szekszárdon sok ezer fogyasztó gyomrát és — más főzni valója úgy sem lévén — ebben fői a feje sok családapának, még több anyának, kiknek kenyérről gondoskodó férjük bizonyára abban a tudatban ontja vérét a csatasikon, hogy otthon nem szűkölködik családja, mert hisz az államsegély, a kétkézi munka kenyeret ad nekik. És úgy is volna, ha a telhetetlen kapzsiság minden mégehető cikk megdrágításával nem uzsorázná ki őket, s ha méreg drágán is, egyáltalán hozzá tudna férni a mindennapihoz, amely hasztalan van valahol, például az Országos Gazdasági Bizotjság pecsétje alatt, vagy például Nagykanizsán, hol tudvalevőleg őrlés alatt áll a vármegye gabonája. Azonban Szekszárdon csak utalvány kapható a lisztre, de liszt napokon át egy szemernyi sem, mert Nagykanizsa bizony nem itt van a Csörgető mellett. S mi az oka annak, hogy a szekszárdiak nincsenek rendesen ellátva a legminimálisabbra szabott lisztmennyiséggel som? Már rámutattunk arra, hogy az őrlés ellenőrzése érdekében is előnyösebb lett volna helybeli, vagy szomszédos községbeli malomnak adni ki az őrlést, mintsem Nagykanizsára. A vasúti forgalom előre számításba vehető és most is fennálló időleges szüneteltetése pedig rámutat ez eljárás másik hátrányára : nem lehet ide szállítani a szükséges liszt őrleményt sok esetben még csirizzé ázott állapotban sem. És hát egyáltalán muszáj volt őrlési szerződést kötni, mikor a kivételes törvények alapján a város és vármegye gabonája a helyoeli malom hatóságilag kisajátított üzemében is megőrölhető lett volna, ha megegyezés létesíthető nem volt? — Adomány a Vörös-Félholdnak. AJszek- szárdi polgári fiúiskola IV. osztályú tanulói a török harcosok hátramaradottainak, a Vörös-Félholdnak 3 koronát adományoztak. — A bőrárak és a húsárak. Egy kereskedelmi szaklap írja : „A bőr árának maximáli- zása csak úgy oldható meg egészséges alapon, ha a kormány megállapítja az élő állatok maximális sulyárait azzal a kötelezettséggel; hogy minden gazdának csakis bizonyos, a földbirtoka arányában okvetlenül szükséges állatmennyiséget legyen szabad visszatartani a piacról. Ez elsősorban a nagybirtokosra legyen kötelező, aki leginkább visszatartja az istállóban a száz helyen nélkülözhetetlen állatokat.
