Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-06 / 23. szám
1915 junius 6. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 Pályázatok. Kiírták a pályázati hirdetést a? állami népiskoláknál megüresedett' 227 állásra. A pályázat föltételei között megtalálják az érdekeltek a mai kivételes idők nyomát. A miniszter méltányos és szerető gondoskodással azok iránt, akik hadban állanak és vagy áthelyezést, vagy kinevezést kérnek, úgy intézkedett, ® már alkalmazásban levő jelenleg katonai szolgálatot teljesitő tanítók helyett az áthelvezés iránti kérvényt családtagjaik is benyújthatják ; és ugyanily módon a még nem alkalmazott, állást kérő tanítók helyett is családtagjaik adják be a folyamodást, ha az illető tanítók maguk katonai szolgálatot teljesítenek. Sőt a harctériek egészen kivételesen közvetlenül a minisztériumhoz küldhetik akár áthelyezést, akár kinevezést kérő folyamodványukat. E hó 15 éig lehet folyamodni. — Jutalomdij alapítvány. A volt „Szek- szárd-vídéki rk. tanító egyesület“ alapítvánnyá változtatott s kamatokkal együtt 1-.00 koronát kitevő vagyonának jelenleg esedékes 105 korona 'Oß fillért kitevő kamataira, mint jutalomdijra az egyházmegyei főtanfelügyélő pályázatot hirdet. Pályázhatnak: a volt „Szekszárd vidéki rkath. tanitö-egyesület“-be tartozó szekszárdi, dunaföld- vári és bonyhádi espereskörök működő rkath. tanítóinak olyan tanuló, gyermekei, akik polgári iskolában, tanilóképző intézetbeD, gimnáziumban, reáliskolában vagy valamelyik főiskolában folytatják tanulmányaikat s a most folyó tanévet sikerrel végezték. A kérvények julius 1-ig az egyházmegyei főtanfelügyelőhöz küldendők. — Keresztelői és iskolai bizonyítvánnyal kell a kér vényt felszerelni. — Kedvezményes jegy a sebesült katonák látogatására. A kereskedelemügyi minisz tér rendelete értelmében az államvasutak igazgatósága a beteg vagy sebesült — az osztrák-magyar monarchiában orvosi kezelés alatt lévő — osztrák-magyar harcosok hozzátartozói részére a harcosok meglátogatására teendő utazásaikhoz a III. kocsiosztályban úgy a személyvonatoknál, mint azoknál a gyorvonatoknál, amelyek III. osztállyal közlekednek és más kezelésben álló helyiérdekű vasutaknál 50 százalékos utazási kedvezményt engedélyez. Hozzátartozóknak tekintendők a szülők, gyermekek, testvérek és a feleség. A menetdijkedvezményt csak az. 50 kilométernél nagyobb utazásoknál lehet igénybe venni. A féljegyeket a személypénztárak csak akkor szolgáltatják ki, ha az illető hozzátartozó értesítést mutat fel, amelyben annak a kórháznak a vezetősége, ahol a beteg vagy sebesült katonát ápolják, igazolja, hogy a katona tényleg abban a kórházban van elhelyezve s meglátogatása ellen akadály nincsen. Hősi halál. Kristofek László 44-ik gyalogezredbeli tényleges főhadnagy, özv. Kris totek Béláné fia, Galíciában egy roham alkalmá val az ellenség golyójától szíven találva, hősi halált szenvedett, a hazáért és királyért. Előbb karját érte egy lövés, sebét azonban bekötötte és uj rohamra vezette századát s ekkor érte a halálos golyó. Ábró L ajos szekszárdi ref. tanító,honvéd-kadét május hó 19-én, az északi harctéren hősi halált halt. Szirtes Ferenc dunaföldvári banktisztviselő, Szirtes Zsigmond bácstopolyai állami polgári is kólái tanár egyetlen fia, az északi harctérén előőrsszolgálatban hőst halált halt — Yasuti menetrend. A sárbogárd— bátaszéki vonalon folyó hó 2-án uj vasúti menet rend állott be. Az uj menetrend szerint Budapestről reggel 7 óra 10 perckor indul a Sárbogárd és Bátaszék felé közlekedő vonat, mely délelőtt 11 óra és 32 pőrekor érkezik Szekszárdra s innen 11 óra 56 perckor indul Bátaszékre. — A felfelé közlekedő vonat Bátaszékről délután -4 óra 42 perckor érkezik Szekszárdra és innen 4 óra 53 perckor indul. Budapestre esti 9 óra 5 perckor érkezik meg. Sebesülések a harctéren. Szilasi László tényleges honvédhadnagy, Schwartz Keresztély városi tisztviselő fia az északi harctéren ellenséges golyótól szemén találva súlyosan megsebesült s az egyik budapesti kórházban gyógykezelik. — Balta Károly technikus, 44-es gyalogezredbeli kadét, Bállá Sándor szekszárd-belvárosi rk. tanító fia, a Szambor felett vívott heves ütközetben golyótól fején talalva, megsebesült. Még vérző fejjél is tovább vezette rohamra vitéz szakaszát s csak akkor vonult vissza, midőn az oroszokon győzelmet arattak. A hős kadét jelenleg Szék szárdon van s a Vöröskereszt-kórházban kezelik. — Harctérre való a fegyverforgatás. Czank János (Nyéki) szekszárdi hegyőr hasonnevű rekruta sorbeli fia május 30 án d. u. apja töltött lőfegyverével gyakorlatozott a náluk látogatóban lévő Runyai Erzsébet 17 éves hajadon előtt, virtuskodva mutatva a fegyver kezelésben való jártasságát A fegyver elsült és a leány szá ján át a nyakszirten jött ki a golyó. A leány nyomban v kiszenvedett. . ... , — Németországi és magyar étlap árak. Berlini vendéglők május 26-án becsinált borjúhúst rizzsel, borjuszegyet spárgával, borsóval vagy salátával, úgyszintén bécsiszeletet, ürücombot, bécsi rostélyost adtak 95 pfenuingért, vagyis 114 fillérért. Budapesti étlapon a legolcsóbb húsétel: sertés-, illetőleg borjupörkölt 160—180 fiil- lér. Sült húsokból kisadag 160, nagy adag 220 fillér. A berlini étlapon idei liba burgonyával 180 fiillér, a budapestin 350 és 380, fillér. A budapesti jjétlapon a legolcsóbb húsétel 160—240 fillér; a berlini vendéglő 114 fillérért ad friss, vajban párolt pisztrángot burgonyával vagy lazacot és különféle tengeri halakat. Főzelékek: minálunk a zöld borsó 80 fiillér, a berlini vendéglőben 54 fillér. Ugorkasaláta Budapesten 100 fillér, Berlinben 36 fillér. Nem kevésbbó szomorú tapasztalatra vezet, ha a magyarországi vidéki vendéglők étlapjaival hasonlítjuk össze a berlini árakat. A vendéglői árak természetesen a piaci árakhoz igazodnak, tehát ebből visszakövetkeztethetünk a berlini piaci árakra és egybevethetjük a mi piaci árainkkal. Ezen összehasonlítási műveletnél megdöbbentő különbséget találunk a német és a magyar közélelmezés között s ha a ránk nézve szomorú különbség okait keressük, el kell jutnunk a mi tejjel-mézzel folyó kánaán földünk urainak, a mindent uraló agrárizmusnak a mohó s a háborút kihasználni akaró meggaz- godási vágyához, a fogyasztók kiuzsorázásához és itt félve és felháborodva kérdezhetjük : ilyen a magyar föld urainak hazafisága? — A vitézség! érem öröklése. A békében vagy a háborúban egyaránt az volt a szó kás, hogy a kitüntetéseket a kitüntetett halála után visszaszármaztatták az egyes rendeknek. Kérdéssé vált, vájjon mi történik a vitézségi érmekkel a kitüntetett halála után. A Külügy Hadügy értesülése szerint az elhalt egyénék vitézségi érme minden körülmény között a hátramaradottak tulajdona. A hadsereg muzeum azonban elhatározta, hogy összegyűjti az elesettek vitézségi érmeit és megőrzi mint feledhetetlen emléket. Épp ezért a vitézségi érmeket vagy megveszi a hátramaradottaktól, vagy átveszi megőrzés végett, tulajdon joguk fentartása mellett. — Berlinben leszállították a maximális árakat. Minthogy gabonában és lisztben a legutolsó megállapítás szérint elegendő készlet van, a maximális árakat lisztre és kenyérre e hó 5 én kezdődő érvényei leszállították. Tizzta búzaliszt bői is nagyobb mennyiséget szabad ezután sütni. Éppen úgy péksüteményre nézve az egész országban leszállítják az árakat. Tehát nemcsak a német fegyelem, higgadt és szívós energia kelt csodálatot az egész világ előtt, de nekünk, a németek szövetségesének is szégyelleni kell magunkat szövetségeseink előtt — nem a harctéren, mert ott méltók vagyunk hozzájuk, de itthon. Nálunk a fő fő granariumban, dehogy is szállítják le az árakat ! Sőt, éppen most is az áremeléseken mesterkednek a fajmagyarok. Egy jó karban lévő dívány és egy fehér gyermek vaságy jutányosán eladó. Cím a kiadóhivatalban. — Veszélyben az állattenyésztés. Az országos állapotokat nem ismerjük teljesen, de nálunk Szekszárdon, ahol a közélelmezés ezernyi baja várna orvoslást, a házi sertés és aprómarha tenyésztés teljesen lehetetlenné vált, mert kukoricát nem lehet kapni. Városunk és a piacát felkeresni szokott falvak telve vannak kukoricával, de az Országos Gazdasági Bizottság részére lefoglalt kukoricával, s igy a piacra semmi nem kerülhet. Valósággal a köznyomor fenyegeti ezt a katonaság által kiélt, néhány termelő és üzér által kiuzsorázott város lakosságát, kik a saját élelmezésük megkönnyítése érdekében' a folyó évben sem sertést nem hizlalhatnak, sem baromfit nem tarthatnak. Csodálkozni lehetne rajta, ha nem ennél erősebb indulatot váltana ki belőlünk, hogy ilyen nagy fontosságú kérdés megoldatlanul maradt. A házi állattartásra bizonyos minimális mennyiséget haladéktalanul hatósági utón forgalomba kell hozni a rekvirált kukoricákból vagy feloldani a rekvizióá zárlatot. — Steinhardt film Szekszárdon. A „Vi iág“ mozgóképszínház a múlt hetekben mutatta be az első Hegedűs filmet és most ezen az utón haladva, egy újabb szenzációt mutat be szombat, vasárnapi műsorán: az első Steinhardt-fiimet, melynek cime „Dodi karrierje“. A Stienhardt film tipikus, vérbeli pesti bohózat, még abban is pesti, hogy Siófokon — a pesti közönség nyaraló helyén — játszódik a cselekmény legnagyobb része. A „Dódi karriérje“ egy törekvő hankfiu históriáját mutatja be, aki tűzön és vizen, de inkább vizen karriért csinál. Es ezt az ambiciózus ifjút Steinhardt Géza személyesíti, akit igazán felesleges bemutatni a közönségnek. Ezen?- kivjil egy izgalmas bűnügyi dráma: a „Tüók- zatos csárda“ 3 felvonásban, mely bevilágít a bűn világába és a szokásos harctéri felvételek. — Halálozás. Mélységes gyász érte Wei* land Károlyt és neje Pryzslupsky Lujzát szeretett kis leányuk, Belluska elhuuytával. A drága halott hült tetemét folyó hó 27-én délután 5 órakor a róm. kath. egyház szertartása szerint a gyönki sirkertben helyezték örök nyugalomra. ‘ — öngyilkossági kísérletek. A Szekszárdon állomásozó 34-ik gyalogezred egyik közkatonája folyó hó '2 án berúgott állapotban felakasztotta magát, tettét azonban még jókor észrevették és a nyakát szorító kötelet elvágták. — Balogh Istvánná dombóvári miv. fékező neje lugkőoldatot ivott. —- A szerencsétlen asszonyt a kaposvári kórházba szállították. Irodába ajánlkozik helyben olcsón, bárhová egy VI. osztályú fögimnáziumi tanuló. Címe megtudható a szerkesztőségben. — A gyermekek és a háború. Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja a Jó Pajtás legujaba, májú* 30-iki száma megismertet a gyermekek gondolkozásával a háborúról : fiuk, leányok felelnek az Almanachban fölvetett háborús pályakérdésekre s a maguk nyelvén rendkívül érdekes dolgokat mondanak el. Verset ebbe a számba Benedek Elek irt, elbeszélést Zöldi Márton és Berényi Lászlónó, Sebők Zsigmond folytatja Tamássy Miklós cimü huszár regényét, Elek nagyapó egy orosz mesét mond el, Zsiga bácsi mulatságos mókát, Rákosi Viktor folytatja A gibraltári összeesküvők cimü rendkívül érdekes regényét. A rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gardag tartalmát. A Jó Pajtás t a Franklin Társulat adja ki ; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. — Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás“ kiadó- hivatala Budapest, IV. kerület, Egyetem-utca 4. szám. — Az „Ország-Világ“ e heti (22) száma a megszokott szép kiállításban, érdekes, változatos tartalommal és sok jó képpel jelent meg. Cikkei közül felémlitjük : A király a flotta hőstettéről, A nemzeti áldozatkészség szobra, Háborús kiállítás a Nemzeti Szalonban, Sétahajózás Budapest környékén, A dementi, Emlékezés (vers), Tábori levelek, Feldúlt világ (vers), Kossuth Lajos kiadatlan levele, Madame Pauline (regény), Levelek a harctér mögül, Látogatás a budakeszi tüdőbetegnél stb. Képek : Haus Antal tengernagy, Összelőtt angol ágyú, Hein József festményei (3 kép), A német császár poseni kasélya, Minta Vöröskeresztes-sátor, Nagy István rajzai (8 kép), Helgoland (4 kép), A budapesti állkertből (5 kép), A JL0 es huszárok (2 kép), Erzsébet királyné szanatórium (7 kép) stb. Rendes rovatok : Színház, Művészet, Irodalom, Zene, Hírek, Közgazdaság. Az Ország-Világ előfizetési ára egész évre 16 korona, félévre 8 korona, negyedévre 4 koI róna. Kiadóhivatal: Budapest, V., Hold-utca 7. szám. KÖZGAZDASÁG. — Termeljünk kölest és pohánkát. Az élelmi és takarmánycikkek minél bőségesebb mennyiségre soha oly nagy szüksége nem volt Magyarországnak, mint a jelen háborús esztendőben, amikor termőföldeinket kettős termeléssel is kell használnunk, ami abból áll, hogy a fő- termény felszabadulása után a haladéktalanul felszántott tarlót ismét bevetjük. Legalkalmasabb növények e célra, a köles meg a pohánka. Egyes külföldi kölesek, mint a szibériai, vagy a japán köles is beváltak ugyan nálunk; de emberi táplálékul, liszt és dara céljaira, színük és izüknél foarva kevésbé alkalmasak. Azonkívül a nálunk honos köles és pohánkaféléknek meg van az a jó tulajdonságuk, hogy az ország legzordabb vidékein is jól teremnek. Leginkább zabos és szöszösbükköny, biborhere, korai csalamádé, korai burgonya, esetleg őszi kalászos után vetjük. R'tkább vetésben jobb termést adnak, mint az el bokrosodó sűrűben. Kát. holdanként jó magból 30 liter kölest vetünk l^edvező időben még a nyár derekán elvetett köles is megérik. Legajánlatosabb nyom an kaszálás vagy aratás ptán szántani s a talajt apróra előkészített és cqtegá- zott talajba elvetni. Rendkiül fontos dolog a tarló azonnali' felszántása s ismételt fogasolása s ha valahol nem sikerül a köles vagy pohánka vetés anna legtöbbször azaz oka, hogy á tarló spkáig feküdt szántatlanul. Rindkivül kedvezően; befolyásolja a terméshozamot a kettős termelésénél ,á talaj műtrágyázása, amit annyival keivésbé szabad elmulasztani, mert a köles vagy pohánka után a legtöbbször őszi kalászos következik, amely csak úgy * adhat jót er mást, ha . elővete- ménye erős műtrágyázást kapott, különben az előző két termés annyira kimerítette a talajt, -hogy- az1 utánuk következő kalászos már nem
