Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-11 / 15. szám

2

TOLNAMEGYK, KÖZLÖNY

1915 április 11.

gye az ellenség szivéhez közeledik, hogy megadja az utolsó döfést a ránk törő ellenségnek.

Ne csüggedjünk el hazánk fiai, hogy talán meddő lesz a csatatéren való óriási küzdelem, mert: „végén csattan az ostor! ' Ne csüggedjünk el magyar testvérek, csak kitartás, mert ahol a kitartás, ott a bátorság, ahol a bátorság, ott a győzelem, ahol a győzelem, ott a dicsőség és babér!

A hazánkért való lelkesedés szelleme lakoz zék szivünkben. Ragadjuk meg az alkalmat és fogjunk fegyvert egy szivvel-iélekkel és irtsuk ki a földszinéről telhetetlen ellenségünket.

Komoly időket élünk, amikor nem szabad senkinek kivonni magát a fegyver alól, nem szabad senkinek anyagiakban a közérdek ellenére takarékoskodni, hanem mindenki, öregek, ifjak, gazdagok és szegények egyaránt, mindenki kötelessége tehetsége szerint előmozdítani dicső hazánk védelmét. Ki fegyverrel, ki pénzzel, ki ruházattal, ki élelemmel. Egy szív dobbanjon e szentelt földön, egy ember legyen a milliókból, aki azt kiáltsa oda a nagyvilágnak: „Vérünk hadd folyjon, de a magyar becsület maradjon. Ha mi e'pmztulunk is, de maradjon meg hazánk, szép magyar hazánk, a melyért élnünk s halnunk kell!“

Átok reá, ki ez ellen van !

A magyar nemzetnek egy családba kell tömörülnie. Meg kell ismertetni a világgal egymás iránti bámulatotkeltő leghűbb családi, testvéri szeretetünket. Egymást kisegiteni, minden fala tot, minden munkaerőt, jót és rosszat, a családban, a nagy magyar családban testvériesen, egyaránt megosztani, hogy tudja meg a nagy világ, hogy ez a nemzet egy nagy család, amelyet megbontani lehetetlen. De a család minden tagja lásson a munkához, ahoz a munkához, amely a haza védelmére és annak anyagi és erkölcsi elősegítésére szolgál. Félre a zongorától, le a színpadokról, le az arany gyűrűkkel, nagy kalapokkal stb. és fogjuk meg az ekeszarvát, a kapa, ásó és a villanyelet. Mily szép hazánk történeté en, amikor olvassuk az egri nők harcias viselkedését Dobó István hős vezérünk oldalán.

Fel hát hölgyeim a munkára! Majd ha szép hazánk felett eloszlanak a terhes fellegek, majd ha a drága magyar fekete földben a kalászok óceánja ringatózva hullámzik, majd ha a szőlőlé tengerekké válik, majd ha a jószágok milliói hemzsegnek hazánk földjén s a délibáb tükrében ellenségünk tönkretett országát fogjuk látni, majd ha a nap aranyos sugarai a győzelem reggelén öröm mámorban találják a magyar nemzetet és kinyílik ezer éves nemzetünk béke és boldogság virága: akkor megtaláljuk a hangszereinket, a színházat és akkor felhúzhatjuk arany gyűrűinket.

Magyarok Istene, vezesd győzelemre fegyvereinket és büntesd meg ellenségeinket! .

Tóth Bólint.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Kitüntetés. A király Pápán Ödön mözsi róm. kath. tanítót, Pápay István főjegyző fiát, aki az északi harctéren küzd, vitéz magatartásáért az ezüst vitézségi éremmel tüntette ki.

A király Hochsteiger Ádám 38. gy. e. tartalékos szakaszvezetőt az I-ső osztálya ezÜBt vitézségi éremmel, Fischer Miksa tanítót, 17-ik gyalogezredbeli tartalékos hadapródot, Fischer Dávid kajdacsi kereskedő fiát pedig a II. osztályú vitézségi éremmel tüntette ki.

— Pénzügyi kinevezések. A pénzügy- miniszter kinevezte Juhász Ernő szekszárdi pénzügyi számtisztet a X. fizetési osztályba pénzügyi számellenőrré, Jakab Vince szekszárdi, Szabó Sándor szekszárdi pénzügyi számgyakornokokat a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű szám tisztté és Vendrei Zoltán paksi adóhivatali ellenőrt a Vili. fizetési osztályba adóhivatali föellenőrré, lovábbá Csathó László kataszteri irattári kezelő irodatisztet a szekszárdi pénzügyigazgatóságnál a X. fizetési osztályba kinevezte.

— Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Török József dr kir. segédtanfelügyelőt Bács-Bodrogvármegyéből |Baranya- vármegye kir. tanfelügyelőségéhez jelen minőségében áthelyezte. ‘

Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök Sebestyén Károly káplánt, ki Bezerédj Pál vbtt., nagybirtokos fia mellett volt nevelő, Szigetvárra, Sebestyén Ferenc szekszárdi káplánt Dunaszek- csőre és Fehérváry Ferenc szigetvári káplánt Szekszárdra helyezte át.

— A képviselőhöz összehívása. A király a miniszterelnök előterjesztésére, az országgyűlést folyó hó 19-ére egybehívta.

— Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 14-én d. e. 9 órakor a vármegyeháza kistermében Kovács Sebestyén Endre főiapán elnöklésével ülést tart.

— Katonai kinevezés. A katonai parancsnokság Simon Lajos, Hödl Gyula, Németh Béla, Koszorús Sándor és Bús József székesfehérvári 17. gyalogezredbeli egyéves önkénteseket had- apródokká nevezte ki.

— Nyugdíjaztatás. Az igazságügyminiszter Majdán Miklós szekszárdi kir. törvényszéki telekkönyvvezetőt saját kérelmére nyugalomba he lyezie. Dr. Peslhy Pál kir. törvényszéki elnök teljes tanácsülésben búcsúztatta el a derék, ügy- buzgó és köztiszteletben álló tisztviselőt.

— Államsegély. A vallás- és közoktatás ügyi miniszter Kresz János kisdorogi róm. kath. tanítónak évi 1111, Glöckner Jolán kocsolai rk. tanítónőnek pedig évi 620 korona államsegélyt utalványozott.

— Kirendelés a mezőgazdasági munkára. A földmivelésügyi miniszter rendeleiet küldött a vármegyékhez, amelyben fölhatalmazza az- alispánt arra, hogy a közélelmezés biztosítása végett szükséges, közérdekű tavaszi és nyári mezőgaz dasági munkálatok elvégzése céljából, a törvény- hatósági gazdasági intéző bizottság meghallgatásával — ha szükséges — a vármegye egész területére, vagy annak egyes részeire a személyes szolgáltatás igénybe vételét a törvényszabta kor látok között elrendelhesse. A személyes szolgálatok és szolgáltatások igénybevételével csak olyan munka elvégzése rendelhető el, amelyről megállapítható, hogy azt a föld tulajdonosa tőle nem függő okból el nem végezheti. Az elvégzendő közérdekű munka tervezetét és sorrendjét a községi gazdasági bizottság, vagy az elöljáróság meghallgatása után a főszolgabíró, illetve a polgármester hagyja jóvá. A személyes szolgálatot vagy szolgáltatást teljesítő 20% kai több dij illeti meg, mint amennyi abban a községben ugyanolyan munka, napszám, vagy szakmány szerint számított díjazása a múlt év hasonló időszakában az átlagos összeg volt. A múlt évi átlagos összeg nagyságát is a főszolgabíró, illetve a polgármester állapítja meg, a községi gazdasági bizottságtól, vagy az elöljáróságtól beszerzett adatok alapján. A fizetést az elöljáróság teljesíti.

— Vasárnapi hivatalos órák a Szekszárdi Népbanknál. A Szekszárdi Népbank igazgatósága elhatározta, hogy a háború tartama alatt, tekintettel a megfogyott munkaerőkre és sürgős mezei munkákra, vasárnapon délelőtt 8—il óráig hivatalos órát tart és igy módot nyújt tagjainak, hogy munkanap mulasztása nélkül tel jesithessék heti befizetéseiket.

— Ezerkoronás a templomperselyben. Feljegyzésre méltó esetről értesülünk az egyik szomszédos községből. A mostani háborús időben, midőn mindenki Istenhez tér és segít embertársain ; gyakran látogatja a templomot és pénzbeli adományait elhelyezi a perselyekbe. Az egyik perselyben egy darab ezerkoronást találtak. — A pénzt egy borítékba téve dobta a perselybe az ismeretlen nemeslelkü adakozó.

— Orosz fogságban. Pintér István értényi kántortanitó az elmúlt év december 2 án adott utoljára életjelt magáról a Kárpátokból, azóta hónapokon keresztül semmi hir se volt hallható róla. Jámbor öreg szülei remegve aggódtak egyetlen fiukért s most Husvét vasárnapján reggel levelezőlapot kaptak tőle szülei 1915. évi március 5 érői keltezve, melyben tudatja, hogy életben van és egészséges. Orosz fogságban van Szibériának Nikolsk Ussurisk nevű helységében. A vallásos, jámbor szülők örömteli szívvel és ajakkal rabegtek hálát a dicsőségesen feltámadt Megváltónak a vigasztaló hirtadásért.

— Sebesült katonáink segítése. László Lajosné 6 drb inget, 6 drb alsónadrágot, 6 drb asztalkendőt, .5 drb törölközőt és egy nagy üveg befőtt gyümölcsöt N. N. (Uzdborjád) 4 kg. sebruhát küldött sebesült katonáink részére. A fenti adományok átvételét köszönettel nyugtatom. A Vörös Kereszt kórházba szállítottam. Kovács Dávidné.

— A Pénzintézeti Központ A Pénzintézetek Országos Egyesülete által összehívott kongresszus április 8 án tárgyalta a pénzügy-, miniszternek a Pénzintézeti Központ felállítására vonatkozó törvényjavaslatát Széli Kálmán elnöklete mellett. Az Országos Egyesület álláspontjára Széli Kálmán elnöki megnyitója nyomta rá a jelleget, mely szerint *a hitelügy államosítása nem lehet helyes kormányzati cél», tehát a fetál!itandó Pénzintézeti Központ megszervezésénél ez szem elől nem tévesztendő: Egyebekben a Központnak a háború utáni mentési akciói és a revizori intézmény, de általánositva és az autonómia sérelme nélkül, — üdvös hatással lehet hazánk jövő közgazdasági fejlődésére. A kongresz- szuson jelen volt és hosszabban fejtegette a Központ előnyeit dr. Leopold Kornél, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatója is.

— Adakozzunk a Vöröskereszt Egyletnek ! Segítsük a hadbaronultak családjait és az elesettek hozzátartozóit!

— Meg kell nyitni az óvodákat. A szekszárdi gyermek menhelyek sürgős megnyitására van szükség, mert igen sok földmívesnő azért nem mehet munkára, mivel nincs hol hagyni ser- dületlen gyermekeit. Azt pedig felesleges hangoztatni, hogy mily óriási nemzeti érdekek fűződnek most ahoz, hogy minden talpalatnyi föld meg- munkáltassék. Ha pedig kötelességévé tesszük minden épkézláb embernek a gazdasági munkát, úgy minden eszközzel tegyük is azt lehetővé, és pedig minél előbb, mert a gazdasági tavaszi munkák a kedvezőtlen időjárás miatt már is kése dehnet szenvedtek.

— Az államsegéllyel nem szabad visszaélni. Rökl Istvánná dunakömlődi vasúti napszámos neje férje hadba vonulásálól kezdve az államvasuttól rendes havi segélyt húzott és emellett a községi jegyzőnél, mint férje bevonulása folytán gyámol nélkül maradt, szintén felvétette magát államsegélyre, elhallgatva azt, hogy a vasúttól is kap eltartást. A dupla segély ment is szépen, mig ki nem tudódott, mire Röklnét a járási főszolgabíró nemcsak a már felvett 227 K 85 fillér államsegély visszafizetésére kötelezte, de szigorúan meg is büntette. Szolgáljon ez oktatásul azoknak, akiket illet.

— Tudakozódás hadifoglyok után. A belügyminiszter 6215/ein. 915. számú leirata szerint a hadifogságba jutott katonák holléte iránt a felvilágosítást kérő levelek a jövőben Hadifoglyokat gyámolitó és tudakozó hivatalhoz (Budapest, Üllői ut 1 szám) intézendők.

— Tilos az 1915-iki gabonatermés előre való eladása. A m. kir. miniszterelnök április 8 án kelt kormányrendelete szerint az 1915. évben betakarítandó búza, rozs, Kétszeres, árpa, zab, tengeri, hüvelyes, repce, olajmagvak és burgonya, illetve az ezekből előállítható őrleményeknek előre való adásvétele tilos, az ezen tilalom ellenére létrejött ügyletek érvénytelenek, épugy semmisek az ezen rendelet kiadása előtt a fenti cikkekre létesített elővételi kötések is. E rendelet ellen vétőket, az ügynököket is, amennyiben eljárásuk súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esnék, 2 hónapi elzárással és 600 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetik.

— Ragályos betegségek. Hetek óta ragályos betegség uralkodik városunkban. Különösen a kanyaró terjed a kis gyermekek között félelmetes módon. A piros cédulák egyre szaporodnak. Nagyon kívánatos volna, ha a városi tiszti orvos sürgős előterjesztést tenne a ragály terjedésének megakadályozása végett, mert különben a kis óvodások és elemi iskolások sorba beleesnek a kanyaróba.

— A hatósági hússzék működik. Városunk polgármestere mindent elkövet, hogy a próbavágások lehetőleg megszakítás nélkül folytatódjanak. Pénzes József városi fogyasztási adó- kezelő vezeti a hússzéket, ki a város eléggé nem értékelhető szerencséjére maga is fővárosi szakmabeli húsiparos volt s igy közmegelégedésre (a helybeli mészárosokat nem számítva a köz- megelégedők közé) sikeresen működik a hússzék. A hús szék környéke különben egészen nagyvárosi képet nyújt annyiban, hogy már hajnalban megkezdődik az ostrom a hússzék ellen és mig a húskészletben tart, az ostrom nem szűnik. Itt e körül kellene valamelyes rendszert. behozni, valamiféle vásárlási igazolványokat alkalmazai, — mert a rendszer nélkül szabadon tolongó tömegben természetesen a vastagabb bőrűek, a nagyobb szavuak jutnak fel hamarabb a vár fokára, — ezek pedig bizony nem a nyomorgók közül és nem az arra rászorulók közül kerülnek ki, — hanem azok közül a viharedzett Piaci Krisztinák közül, akik nem átallják a piacon 4—5 koronáért árusítani vén tyúkjaik kilóját és 30—50 fillérért vékony tejáruikat. Ezek a hatósági hússzék elő- harcosai, akik teü torokkal kiabálják: hogy az íír/a/r ne vásároljanak a hatósági székben, hagyják azt a szegény embernek. Mert hát a szegénységnek is meg van a maga átka, és ez az átok a legnagyobb bizony a szegény és pedig igazán szegény úriakon, — akiknek szegénységük mellett még úriaknak is kell lenniök. Hogy tehát a hatósági vágások segítsége csakugyan a rászorultaknak jusson, kellene valamiféle rendszert behozni a kimérésnél. De ha egyebet nem, —- egy felügyelő rendőr közeget, — aki olyanok részére is hozzáférhetővé tegye a hússzéket, akik szemérmes koldusok módjára üresen kénytelenek feladni a hatósági hússzék ostromát.

— A tanítók rekvirálnak. Pár nap múlva megindul az. országos rekvirálás. A kultuszminiszter leiratban értesítette Tolnavármegye törvényhatóságát, hogy készséggel hozzájárul ahhoz, hogy az országos rekvirálásban a közigazgatási hatóságok támogatására a tanítók közreműködése igénybe vétessék. A rekvirálást ennek alapján Szekszárdon is a tanítók fogják végezni.