Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-11 / 15. szám

2 TOLNAMEGYK, KÖZLÖNY 1915 április 11. gye az ellenség szivéhez közeledik, hogy meg­adja az utolsó döfést a ránk törő ellenségnek. Ne csüggedjünk el hazánk fiai, hogy talán meddő lesz a csatatéren való óriási küzdelem, mert: „végén csattan az ostor! ' Ne csüggedjünk el magyar testvérek, csak kitartás, mert ahol a kitartás, ott a bátorság, ahol a bátorság, ott a győzelem, ahol a győzelem, ott a dicsőség és babér! A hazánkért való lelkesedés szelleme lakoz zék szivünkben. Ragadjuk meg az alkalmat és fogjunk fegyvert egy szivvel-iélekkel és irtsuk ki a földszinéről telhetetlen ellenségünket. Komoly időket élünk, amikor nem szabad senkinek kivonni magát a fegyver alól, nem sza­bad senkinek anyagiakban a közérdek ellenére takarékoskodni, hanem mindenki, öregek, ifjak, gazdagok és szegények egyaránt, mindenki kö­telessége tehetsége szerint előmozdítani dicső ha­zánk védelmét. Ki fegyverrel, ki pénzzel, ki ru­házattal, ki élelemmel. Egy szív dobbanjon e szentelt földön, egy ember legyen a milliókból, aki azt kiáltsa oda a nagyvilágnak: „Vérünk hadd folyjon, de a magyar becsület maradjon. Ha mi e'pmztulunk is, de maradjon meg hazánk, szép magyar hazánk, a melyért élnünk s hal­nunk kell!“ Átok reá, ki ez ellen van ! A magyar nemzetnek egy családba kell tö­mörülnie. Meg kell ismertetni a világgal egymás iránti bámulatotkeltő leghűbb családi, testvéri szeretetünket. Egymást kisegiteni, minden fala tot, minden munkaerőt, jót és rosszat, a család­ban, a nagy magyar családban testvériesen, egy­aránt megosztani, hogy tudja meg a nagy világ, hogy ez a nemzet egy nagy család, amelyet meg­bontani lehetetlen. De a család minden tagja lás­son a munkához, ahoz a munkához, amely a haza védelmére és annak anyagi és erkölcsi elősegíté­sére szolgál. Félre a zongorától, le a színpadok­ról, le az arany gyűrűkkel, nagy kalapokkal stb. és fogjuk meg az ekeszarvát, a kapa, ásó és a villanyelet. Mily szép hazánk történeté en, ami­kor olvassuk az egri nők harcias viselkedését Dobó István hős vezérünk oldalán. Fel hát hölgyeim a munkára! Majd ha szép hazánk felett eloszlanak a terhes fellegek, majd ha a drága magyar fekete földben a kalászok óceánja ringatózva hullámzik, majd ha a szőlőlé tengerekké válik, majd ha a jószágok milliói hemzsegnek hazánk földjén s a délibáb tükrében ellenségünk tönkretett országát fogjuk látni, majd ha a nap aranyos sugarai a győzelem reggelén öröm mámorban találják a magyar nemzetet és kinyílik ezer éves nemzetünk béke és boldogság virága: akkor megtaláljuk a hangszereinket, a színházat és akkor felhúzhatjuk arany gyűrűinket. Magyarok Istene, vezesd győzelemre fegy­vereinket és büntesd meg ellenségeinket! . Tóth Bólint. KÜLÖNFÉLÉK. — Kitüntetés. A király Pápán Ödön mözsi róm. kath. tanítót, Pápay István főjegyző fiát, aki az északi harctéren küzd, vitéz magatartá­sáért az ezüst vitézségi éremmel tüntette ki. A király Hochsteiger Ádám 38. gy. e. tartalékos szakaszvezetőt az I-ső osztálya ezÜBt vitézségi éremmel, Fischer Miksa tanítót, 17-ik gyalogezredbeli tartalékos hadapródot, Fischer Dávid kajdacsi kereskedő fiát pedig a II. osztályú vitézségi éremmel tüntette ki. — Pénzügyi kinevezések. A pénzügy- miniszter kinevezte Juhász Ernő szekszárdi pénz­ügyi számtisztet a X. fizetési osztályba pénzügyi számellenőrré, Jakab Vince szekszárdi, Szabó Sándor szekszárdi pénzügyi számgyakornokokat a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű szám tisztté és Vendrei Zoltán paksi adóhivatali ellenőrt a Vili. fizetési osztályba adóhivatali föellenőrré, lovábbá Csathó László kataszteri irattári kezelő irodatisztet a szekszárdi pénzügyigazgatóságnál a X. fizetési osztályba kinevezte. — Áthelyezés. A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter Török József dr kir. segéd­tanfelügyelőt Bács-Bodrogvármegyéből |Baranya- vármegye kir. tanfelügyelőségéhez jelen minősé­gében áthelyezte. ‘ Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök Se­bestyén Károly káplánt, ki Bezerédj Pál vbtt., nagybirtokos fia mellett volt nevelő, Szigetvárra, Sebestyén Ferenc szekszárdi káplánt Dunaszek- csőre és Fehérváry Ferenc szigetvári káplánt Szekszárdra helyezte át. — A képviselőhöz összehívása. A király a miniszterelnök előterjesztésére, az országgyűlést folyó hó 19-ére egybehívta. — Közigazgatási bizottsági ülés. Tolna­vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 14-én d. e. 9 órakor a vármegyeháza kistermében Kovács Sebestyén Endre főiapán elnöklésével ülést tart. — Katonai kinevezés. A katonai parancs­nokság Simon Lajos, Hödl Gyula, Németh Béla, Koszorús Sándor és Bús József székesfehérvári 17. gyalogezredbeli egyéves önkénteseket had- apródokká nevezte ki. — Nyugdíjaztatás. Az igazságügyminiszter Majdán Miklós szekszárdi kir. törvényszéki te­lekkönyvvezetőt saját kérelmére nyugalomba he lyezie. Dr. Peslhy Pál kir. törvényszéki elnök teljes tanácsülésben búcsúztatta el a derék, ügy- buzgó és köztiszteletben álló tisztviselőt. — Államsegély. A vallás- és közoktatás ügyi miniszter Kresz János kisdorogi róm. kath. tanítónak évi 1111, Glöckner Jolán kocsolai rk. tanítónőnek pedig évi 620 korona államsegélyt utalványozott. — Kirendelés a mezőgazdasági munkára. A földmivelésügyi miniszter rendeleiet küldött a vármegyékhez, amelyben fölhatalmazza az- al­ispánt arra, hogy a közélelmezés biztosítása végett szükséges, közérdekű tavaszi és nyári mezőgaz dasági munkálatok elvégzése céljából, a törvény- hatósági gazdasági intéző bizottság meghallga­tásával — ha szükséges — a vármegye egész területére, vagy annak egyes részeire a személyes szolgáltatás igénybe vételét a törvényszabta kor látok között elrendelhesse. A személyes szolgá­latok és szolgáltatások igénybevételével csak olyan munka elvégzése rendelhető el, amelyről megállapítható, hogy azt a föld tulajdonosa tőle nem függő okból el nem végezheti. Az elvégzendő közérdekű munka tervezetét és sorrendjét a községi gazdasági bizottság, vagy az elöljáróság meghallgatása után a főszolgabíró, illetve a polgármester hagyja jóvá. A személyes szolgálatot vagy szolgáltatást teljesítő 20% kai több dij illeti meg, mint amennyi abban a községben ugyanolyan munka, napszám, vagy szakmány szerint számított díjazása a múlt év hasonló időszakában az átlagos összeg volt. A múlt évi átlagos összeg nagyságát is a főszolgabíró, illetve a polgármester állapítja meg, a községi gazda­sági bizottságtól, vagy az elöljáróságtól beszerzett adatok alapján. A fizetést az elöljáróság teljesíti. — Vasárnapi hivatalos órák a Szekszárdi Népbanknál. A Szekszárdi Népbank igazgató­sága elhatározta, hogy a háború tartama alatt, tekintettel a megfogyott munkaerőkre és sürgős mezei munkákra, vasárnapon délelőtt 8—il óráig hivatalos órát tart és igy módot nyújt tagjainak, hogy munkanap mulasztása nélkül tel jesithessék heti befizetéseiket. — Ezerkoronás a templomperselyben. Feljegyzésre méltó esetről értesülünk az egyik szomszédos községből. A mostani háborús időben, midőn mindenki Istenhez tér és segít ember­társain ; gyakran látogatja a templomot és pénz­beli adományait elhelyezi a perselyekbe. Az egyik perselyben egy darab ezerkoronást találtak. — A pénzt egy borítékba téve dobta a perselybe az ismeretlen nemeslelkü adakozó. — Orosz fogságban. Pintér István értényi kántortanitó az elmúlt év december 2 án adott utoljára életjelt magáról a Kárpátokból, azóta hónapokon keresztül semmi hir se volt hallható róla. Jámbor öreg szülei remegve aggódtak egyet­len fiukért s most Husvét vasárnapján reggel levelezőlapot kaptak tőle szülei 1915. évi már­cius 5 érői keltezve, melyben tudatja, hogy élet­ben van és egészséges. Orosz fogságban van Szibériának Nikolsk Ussurisk nevű helységében. A vallásos, jámbor szülők örömteli szívvel és ajakkal rabegtek hálát a dicsőségesen feltámadt Megváltónak a vigasztaló hirtadásért. — Sebesült katonáink segítése. László Lajosné 6 drb inget, 6 drb alsónadrágot, 6 drb asztalkendőt, .5 drb törölközőt és egy nagy üveg befőtt gyümölcsöt N. N. (Uzdborjád) 4 kg. seb­ruhát küldött sebesült katonáink részére. A fenti adományok átvételét köszönettel nyugtatom. A Vörös Kereszt kórházba szállítottam. Kovács Dávidné. — A Pénzintézeti Központ A Pénz­intézetek Országos Egyesülete által összehívott kongresszus április 8 án tárgyalta a pénzügy-, miniszternek a Pénzintézeti Központ felállítására vonatkozó törvényjavaslatát Széli Kálmán elnök­lete mellett. Az Országos Egyesület álláspontjára Széli Kálmán elnöki megnyitója nyomta rá a jel­leget, mely szerint *a hitelügy államosítása nem lehet helyes kormányzati cél», tehát a fetál!itandó Pénzintézeti Központ megszervezésénél ez szem elől nem tévesztendő: Egyebekben a Központnak a háború utáni mentési akciói és a revizori intézmény, de általánositva és az auto­nómia sérelme nélkül, — üdvös hatással lehet hazánk jövő közgazdasági fejlődésére. A kongresz- szuson jelen volt és hosszabban fejtegette a Köz­pont előnyeit dr. Leopold Kornél, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatója is. — Adakozzunk a Vöröskereszt Egylet­nek ! Segítsük a hadbaronultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! — Meg kell nyitni az óvodákat. A szek­szárdi gyermek menhelyek sürgős megnyitására van szükség, mert igen sok földmívesnő azért nem mehet munkára, mivel nincs hol hagyni ser- dületlen gyermekeit. Azt pedig felesleges hangoz­tatni, hogy mily óriási nemzeti érdekek fűződnek most ahoz, hogy minden talpalatnyi föld meg- munkáltassék. Ha pedig kötelességévé tesszük minden épkézláb embernek a gazdasági munkát, úgy minden eszközzel tegyük is azt lehetővé, és pedig minél előbb, mert a gazdasági tavaszi mun­kák a kedvezőtlen időjárás miatt már is kése dehnet szenvedtek. — Az államsegéllyel nem szabad vissza­élni. Rökl Istvánná dunakömlődi vasúti nap­számos neje férje hadba vonulásálól kezdve az államvasuttól rendes havi segélyt húzott és emellett a községi jegyzőnél, mint férje bevonu­lása folytán gyámol nélkül maradt, szintén fel­vétette magát államsegélyre, elhallgatva azt, hogy a vasúttól is kap eltartást. A dupla segély ment is szépen, mig ki nem tudódott, mire Röklnét a járási főszolgabíró nemcsak a már felvett 227 K 85 fillér államsegély visszafizetésére kötelezte, de szigorúan meg is büntette. Szolgáljon ez oktatá­sul azoknak, akiket illet. — Tudakozódás hadifoglyok után. A belügyminiszter 6215/ein. 915. számú leirata szerint a hadifogságba jutott katonák holléte iránt a felvilágosítást kérő levelek a jövőben Hadifoglyokat gyámolitó és tudakozó hivatalhoz (Budapest, Üllői ut 1 szám) intézendők. — Tilos az 1915-iki gabonatermés előre való eladása. A m. kir. miniszterelnök április 8 án kelt kormányrendelete szerint az 1915. év­ben betakarítandó búza, rozs, Kétszeres, árpa, zab, tengeri, hüvelyes, repce, olajmagvak és bur­gonya, illetve az ezekből előállítható őrlemények­nek előre való adásvétele tilos, az ezen tilalom ellenére létrejött ügyletek érvénytelenek, épugy semmisek az ezen rendelet kiadása előtt a fenti cikkekre létesített elővételi kötések is. E rende­let ellen vétőket, az ügynököket is, amennyiben eljárásuk súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esnék, 2 hónapi elzárással és 600 koronáig ter­jedő pénzbüntetéssel büntetik. — Ragályos betegségek. Hetek óta ragá­lyos betegség uralkodik városunkban. Különösen a kanyaró terjed a kis gyermekek között félel­metes módon. A piros cédulák egyre szaporod­nak. Nagyon kívánatos volna, ha a városi tiszti orvos sürgős előterjesztést tenne a ragály terje­désének megakadályozása végett, mert különben a kis óvodások és elemi iskolások sorba bele­esnek a kanyaróba. — A hatósági hússzék működik. Városunk polgármestere mindent elkövet, hogy a próba­vágások lehetőleg megszakítás nélkül folytatód­janak. Pénzes József városi fogyasztási adó- kezelő vezeti a hússzéket, ki a város eléggé nem értékelhető szerencséjére maga is fővárosi szakmabeli húsiparos volt s igy közmegelégedésre (a helybeli mészárosokat nem számítva a köz- megelégedők közé) sikeresen működik a hússzék. A hús szék környéke különben egészen nagy­városi képet nyújt annyiban, hogy már hajnalban megkezdődik az ostrom a hússzék ellen és mig a húskészletben tart, az ostrom nem szűnik. Itt e körül kellene valamelyes rendszert. behozni, va­lamiféle vásárlási igazolványokat alkalmazai, — mert a rendszer nélkül szabadon tolongó tömeg­ben természetesen a vastagabb bőrűek, a na­gyobb szavuak jutnak fel hamarabb a vár fokára, — ezek pedig bizony nem a nyomorgók közül és nem az arra rászorulók közül kerülnek ki, — hanem azok közül a viharedzett Piaci Krisztinák közül, akik nem átallják a piacon 4—5 koronáért árusítani vén tyúkjaik kilóját és 30—50 fillérért vé­kony tejáruikat. Ezek a hatósági hússzék elő- harcosai, akik teü torokkal kiabálják: hogy az íír/a/r ne vásároljanak a hatósági székben, hagy­ják azt a szegény embernek. Mert hát a szegény­ségnek is meg van a maga átka, és ez az átok a legnagyobb bizony a szegény és pedig igazán szegény úriakon, — akiknek szegénységük mel­lett még úriaknak is kell lenniök. Hogy tehát a hatósági vágások segítsége csakugyan a rászorul­taknak jusson, kellene valamiféle rendszert be­hozni a kimérésnél. De ha egyebet nem, —- egy felügyelő rendőr közeget, — aki olyanok részére is hozzáférhetővé tegye a hússzéket, akik szemér­mes koldusok módjára üresen kénytelenek fel­adni a hatósági hússzék ostromát. — A tanítók rekvirálnak. Pár nap múlva megindul az. országos rekvirálás. A kultuszmi­niszter leiratban értesítette Tolnavármegye tör­vényhatóságát, hogy készséggel hozzájárul ahhoz, hogy az országos rekvirálásban a közigazgatási hatóságok támogatására a tanítók közreműködése igénybe vétessék. A rekvirálást ennek alapján Szekszárdon is a tanítók fogják végezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom