Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-04 / 14. szám
XLlll. évfolyam. 14. szám. Szekszárd, 1915. április 4. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Nemzeti gyász. Midőn e sorok napvilágot látnak, már körülbelül két hete lesz, hogy a magyarságot azon mélységes bánat érte, mely Przemysl várának eleste folytán zudult rá. Maga a vár eleste katonai szempontból fontos, mert az ostromló orosz sereg, mely állítólag kétszázezer katonából állott, felszabadulva, bizonyára legnagyobb részt a Kárpátokat védő seregeinkre veti magát, hogy igy azpk a túlerővel szemben állásaikat feladva, megnyissák számukra a Magyarország szivébe való benyomulást. Bennünket azonban ezúttal elsősorban azon óriási magyar életveszteség érdekel, mely a maga bizonytalanságában sajgó szivünket nem engedi nyugalomra térni. Przemysl várának védelmét ugyanis kétharmad részben magyar honvédek és népfelkelők voltak hivatva ellátni. Már most, ha az orosz hivatalos jelentés az igazságot mondja el, akkor 117.000 védő seregből kétharmad, vagyis 80.000 magyar ember, vagyis inkább katona volt rendelve a vár védelmére. Ha ez 10.000-rel kevesebb is, nem sokat változtat a dolgon. Mint a haditudósítók megírják, ebből a 80.000 magyarból naponként 200 pusztult el járványos betegségben, 10.000 pedig a várszerüen megépített orosz sáncok ellen intézett utolsó kirohanás alkalmával szenvedett hősi halált, vagy mint újabban közük, a kimerültségtől összeesve kerültek orosz fogságba; de a 10 000 közül menynyi a halott, azt ma sem tudni. Megremeg a szivünk, ha arra gondolunk, hogy ez a kilátás nélküli áttörési kísérlet tán felesleges is volt akkor, midőn már magyar hős katonáink, éhségtől el- erőtlenedve, csak erejük utolsó megfeszítésével tudtak előre vánszorogni. Ha már egyszer az élelmiszer elfogyott, adták volna fel a várat minden áttörési kísérlet nélkül, hány az életben még fontos hivatást betöltő emberélet lett volna megkímélhető a megsemmisüléstől, hány magyar család menekült volna meg a szi- vettépő gyásztól, melyet hozzátartozóik elpusztulása folytán elszenvedni kénytelen. De most már bevégzett ténnyel állunk szemben, csak azután a nagy bánatot hamarosan ne kövesse a másik. Az a felszabadult nagy orosz erő bizonyára1 nem kerül vissza hazájába, hanem egész nagyságában odavetik, ahol legnagyobb sikert vélnek vele elérni. Nem szükséges valami nagy előrelátás annak megjóslására, hogy az a hely, hol az orosz seregre uj szerep vár: a Kárpátok lesznek. Hadvezetőségürikre hárul a felelőségteljes feladat, hogy a nagy oroszerők visz- szaszoritására elegendő katonai erőt cső-' portositson össze, mert ha a határvédő Kár- pátaink is Przemysl sorsára jutnak, akkor nyitva lesz az ut Bécs és Budapest felé. Nagy fájdalom dúlta minden magyar ember szivét, midőn látta, mint pusztulnak Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ el véreink ezrei csupán azért, hogy az ellenség diadalmasan nyomuljon előre. Még ha nyert csaták inámoritó emléke kívánná meg tőlünk a nagy áldozatot, talán bele tudnánk nyugodni a fájdalmas veszteségekbe, de midőn minden vér és pénzáldozat nyomában a visszászoritás kelSikeres harcaink az oroszokkal. Budapest, április 2. A keleti Beszkidek vonalán nyugalom van, minthogy az oroszok összes támadásait az utóbbi napokban véresen visszautasítottuk. A kárpáti arcvonalnak keletről csatlakozó szakaszában, ahol nagy orosz erők támadnak, lolyik a harc. A Pruth és Dnjestcr között levő orosz határon csapataink az oroszoknak túlerővel véghezvitt támadását visszaverték. Egy- másmögött tiz-tizenöt sorban támadott az ellenség egész napon át a csatavonal több pontján. A harc egész estig tartott. Az ellenség a nagy veszteségek után mindenütt visz- szavonulásra kényszerült és^ főként lesdélib szárnyunk előtt meneküléssze- rüen hátrált. Lengyelországban és Nyugat-Gtaliciában nincs változás. A Nida alsó folyása mentén az oroszok egy éjjeli támadása állásaink leghatásosabb tüzében összeomlott. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Egy óra hosszat bombáztuk Belgrádot. Újvidék, április 2. Szerdán délután 3 óra tájban érkezett a jelentés, hogy a szerbek megismételték azt a minden nemzetközi jogot lábbal taposó eljárásukat, hogy Zimony és Magyarmitrovica után Orsovát bombázták, amely szintén nyílt város, egyáltalán nincs megerősítve és semmi okot nem szolgáltatott a szerbeknek arra, bogy támadókként lépjenek fel, békés polgárok életét veszélyeztessék és vagyonát ronbolják. Orsóvá bombázása körülbelül egy fél óra hosszatt tartott és semmi eredménnyel nem járt, mindössze néhány ház rongálódott meg és néhány jelentéktelen sebesülés történt. A déli hadsereg főparancsnoksága nyomban a hir vétele után sürgősen intézkedet a megtorlásról, Belgráddal szemben elhelyezett tüzérségünk a kapott parancs értelmében szerdán délután négy órától öt óráig, teljes egy óra hosz- szat bombázta a szerb fővárost. A bombázás kellő eredménnyel járt, a megfigyelők jelentése szerint Belgrád centrumában gránátjaink több házat felgyújtottak. A belgrádi lakosság a pincékbe menekült a bombázás elől. Tömeges letartóztatások Oroszországban. Kopenhága, április 2. A „Politiken“-nek jelentik Pétervárról: Az újabb felségárulással kapcsolatban eddig 120 letartóztatás történt. A rendőrség az összes külföldieknél házkutatást tartott. Czarszkoje Szelo- ban több ott tartózkodó dumaképviselőt letartóztattak. Moszkvában és Odesszában szintén tömeges letartóztatások történtek. Moszkvában többek közt elfogták az egyetem helyettes 'rektorát és öt egyetemi tanárt, mert állítólag antimilitáris pro- j pagandát fejtettek ki. Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, l/a évre 6 K, ‘/4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond so ronként 40 fillér. lemetlen érzése jár, akkor ne vegyék rossz néven a magyarnak, ha a feltámadás magasztos ünnepén gyászba borulva szemléli a történteket s nem jut eszébe örülni a feltámadás vigasztaló hitének, de még az — életnek sem. Boda Vilmos. A német vezérkar jelentése. Berlin,"április 2. A nagy főhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér : A Maas és Mosel közt heves tüzérségi harcok folytak. A Beis de Pretre mellett és benn az erdőben a gyalogi harcok tovább folytak és egész éjjel tartottak. Az erdőtől nyugatra a franciák támadása tüzelésünkben összeomlott. Ellentámadásban súlyos veszteségeket okoztunk az ellenségnek és régi állásaiba vetettük vissza. Csak az erdőben tartják még a iranciák megszállva legelői levő állásainknak két erdőházát. Keleti hadszíntér: . A keleti arcvonalon a helyzet változatlan. Legfelsőbb hadvezetőség. A nyugati harctéren közeleg a döntés. Milan,ó április 2. A Corriere della Sera jelenti Londonból : Repington ezredes egy cikksorozatban azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy milyen hadmiveleteket terveznek legközelebbre a németek. Az a véleménye, hogy a németek a nyugati harctéren a közeljövőben offenzivába lépnek. Az a tény, hogy az angolok bizonyos területrészeket megszállva tartanak, a németeket arra fogja bírni, hogy itt kezdjenek támadásba. Reméljük, úgymond Re- pington, hogy kellően elkészültünk az ilyan német támadásra. Csapataink remélhetően a front mögött több kilométerre egymás mögött sáncmüveket építettek, mert nincs kizárva, hogy a németek keresztültörési terve, hogy' bennünket a tenger • part felé szorítsanak, Oise és Arras közt Amiens felé való irányban sikerül. A németek bizonyára nem adták fel azt a szándékukat, hogy Calaist meghódítsák. Ha pedig odaérnek, ezzel sokkal veszedelmesebb és fontosabb hadmiveleti bázisra tesznek szert, mint amilyen Zeebrügge vagy Ostende. Repington azt hiszi, hogy a nyugati harctéren a szárazföldi háborúban közeleg a döntés, ami annál nagyobb veszedelemmel fenyeget, mert a németek jminden fegyverfogható embert oda fognak vetni,: hogy ki ne szalasszák a győzelmet kezeikből. Mikor lesz vége? Lehetetlen az, hogy az európai diplomácia ezt a nagy vérengzést csak úgy, minden gondolkozás nélkül, összetett kezekkel nézné. Kétségtelennek kell azt tekintenünk, hogy a diplomácia — igenis dolgozik, mert hiszen azt már egész világosan látja a vak is, hogy a hadseregek nem tudják egymást lehengerelni. A legnagyobb politikai lelketlenség volna, ha az. államok nemzetközi képviselete a háború befejezésének föltételeit nem keresné feszült kutatással, energikus akaratkifejtéssel. Természetes azonban az, hogy ..a diplomácia munkája addig, míg" az kész eredményt nem produkálhat, titok, abba a rejtekbe, ahol ezeket a I titkokat őrzik, napsugárnak beszűrődni nem I szabad. ' A harctér eseményei. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai.