Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-04 / 14. szám

2-TOLNÁM ÜGYEI KÖZLÖNY 1915 április 4. Abból mégis,, amit a nyilt harcmezőkön Iá 1unk és azokból a hírlapi közleményekből, me lyeken keresztül az érdekelt államok közhangu­latát kisejthetjük, természetesen emberi gondol hozással szabad várnunk azt, hogy egy szép reg­gelen mégis csak benne lesz aj jelentés az újsá­gokban arról, hogy már érlelődik a megváltó gon­dolat és a világháború bárkája megállón az Ararát hegy csúcsán. Ezt a virradatot várjuk és akármilyen mesz- szire van is tőlünk, sokkal közelebbnek érzem, mint mások, mert nem hiszek abban, hogy mi fogjuk diktálni a békét, még kevésbbé abban, hogy nekünk diktálhatná valaki a béke föltételeit. Ennek a háborúnak nem lesz diktátora. Ez a háború közgazdasági háború. A közgazdaság­ban pedig csak természetes helyzetek érvénye sülhetnek. Senki sem eheti a levest két kanállal. Mindenkinek egyformán érdeke az, hogy az erők érvényesüljenek. Még a hatalmi kérdés is, mely fölött most fegyverekkel akarunk döntő igazsá­got tenni, olyan természetű, hogy nem ő igazo­dik az emberekhez, az államokhoz, hanem az embereknek, az államoknak kell ahhoz igazodniok. A diplomácia föladata tehát már nem az, hogy megalkudjék arról, vájjon kié legyen Ant verpen, vagy kié maradjon Lemberg, Varsó, vagy Konstantinápoly ; nem is az, hogy meg­állapítsa, vájjon ki fogja megfizetni a hadviselés költséget? Nem. Sem a területkérdést, sem a pénzkérdést megoldani nem nehéz. Mi területe­ket hódítani sohasem akartunk. Ellenségeink is lemondtak már erről, noha nekik sein ez volt az igazi céljuk. A munka, melyet a diplomácia végez, egy ■i uj hatalmi kör megállapítása. Az a kérdés, bogy a közgazdasági hatalmat hogyan kellette fölpar- cellázni az államok között? —- A parcellázással minden érdekelt államnak meg kell elégednie. Ez a föladat helyes megoldása. Nehéz matemati­kai munka ez ; de pieciz pontossággal lehet el végezni és csalhatatlan eredményre is lehet jutni ebben a munkában. Mint minden matematikai megoldás, ez is a kétszerkettő alapján fog elhe­lyezkedni. Itt most már tények állanak szemben té nyekkel, melyeknek minden konzekvenciája egy formán ismeretes. Következtetések, vagy remény­beli eshetőségek itt nem érvényesülhetnek. Egyéni Bzuggesztió, vagy magasabb tekintély itt nincs, nem lehetséges. A tények most már kialakultak. A háború ezeket már meg nem változtathatja és ezért joggal remélheti már a hadviselő államok közvéleménye a befejezést. Joggal számíthatjuk már, hogy mikor lesz vége? — Adakozzunk a Vöröskereszt Egylet-, nek! Segítsük a hadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! Városi képviselőtestületi tagok választása. Múlt szombaton ment végbe Szekszárdon a képviselőtestületi tagok választása, mely iránt igen csekély volt az érdeklődés, mivel a válasz­tók egy része hadbavonult, sokan pedig előbbre valónak tartották a szorgos tavaszi munkát, mint a választást. Az I-ső kerületben megválasztatott: Székelyi József, Wagner Károly, dr. Éri Márton, Horváth Ignác, Janusek Géza, Wilhelm Ede, Tnkler Ferenc. Póttagok: Ferger Mihály Pukk, Ribling József, Simon Takács Ferenc, Simon János Grósz. A Il-ik kerületben: Debulay Imre, dr. Zsigmond Ferenc, Diczendy László, Franek János, Veaztergombi Antal, Kaszás Sándor, Fasz Ferenc. Póttagok : Pekari János, Steiner József Markvárt, Prantner Antal, Kramarics János. A 111-ik kerületben: Steiner József Tatai, Heizler József, Mosgai Sándor, Német Mátyás Ferenc, Ferger József Háromházi, Majsai József Töttös, Volher Mihály Csárdás. Póttagok : Klézli József Orbán, Klézli Márton Lendvai, Főglein János Prantner, Főglein István Simon. A IV ik kerületben : Wolf Arnold, Majsai István Töttös, Majsai György András, Majsai József Töttös, Nagy Ádám Majsai, Horvát Pál Csötönyi, Wallenstein Lajos. Póttagok: Bors József Prantner, Balog István Pap, Pöndör Jó­zsef, Taksonyi János Kardos. Az V-ik kerületben: Szuliman György, Ferger Mihály Illés, Majsai György András, Hokk István, Wallenstein Lajos, Bors János Czank, Póttagok : Ferger Ferenc, Szigeti Antal pék, To­kai István Fodor. Wallenstein Lajpq és Majsai György András két kerületben is megválasztattak. A polgár- mester ezeket föl fogja szólítani, hogy nyilatkoz­zanak az iránt, vájjon melyik kerületet tartják meg. A pénzintézetek központja. Ezen nagyfontosságu uj intézményre vonat­kozólag, előkelő helyről a következő érdekes felvilágosításokat kaptuk: A pénzintézeti központ létesítésével 125 miiló koronát bocsát a kormány a magyar pénz­piac s elsősorban a kisebb intézetek rendelkező sere, amelyből 100 millió az alaptőkében való részesedés formáját ölti fel, 25 millióból pedig a nehéz helyzetbe jutott pénzintézetek szanálása céljából veszteségtartalék alakittatik. Ez a tartalék a helyi érdekeltek áldozat- készségével karöltve számos, az életképesség fel­tételeivel rendelkező olyan pénzintézet konszoli­dálását fogja lehetővé tenni, amelynél ez a tranz akció az utolsó évek kedvezőtlen gazdasági esé­lyei folytán felmerült értékcsökkenés leírását igényli. Nemcsak célszerűség, de méltányosság szempontjából is indokolt, hogy az állam vegye ki részét azokból a veszteségekből, amelyeket legalább részben az egész világ politikai és pénz­ügyi helyzetének megromlása idézett elő. Az uj intézet a maga nagy tőkeerejével nemcsak a jelenlegi helyzet nehézségeinek le­küzdésében nynjt a magyar hitelszervezetnek eléggé meg nem becsülhető segítséget, hinein le­rakja az eddiginél erőteljesebb és biztosabb fej­lődés állandó alapjait is. Maga az a tény, hogy a vidéki pénzintéze tek igényeinek kielégítését egy az ő részvételük­kel alakult és közreműködésükkel vezetett hatal­mas nagy pénzintézet látja el, egészen más hely­zetbe juttatja azokat, mint aminőben eddig vol­tak, amidőn a reescompt hitel Kisebb nagyobb forrásaival közvetlenül kellett érintkezniük. Más­felől ez intézet programmszerü feladatául tűzi ki, hogy pénzbőség idejében anyagi eszközeinek je­lentékeny részét az ország határain kívül úgy helyezze el, hogy azok a pénz drágulása s a hitel szükebbre vonása esetén könnyen folyóvá tétessenek s a .hazai források minden igénybe­vétele nélkül tartalékot alkossanak a hazai köz­gazdaságra nézve. Az uj intézet hivatása lesz az is, hogy ön kormányzati utón megvalósítsa a pénzintézeti reform legfontosabb követelményeit. Egyfelől a revizori intézmény felállítása van tervbe véve, amely teljes garanciát nyújtana az összes pénz­intézetek elszám dásának és könyvvitelének szak­szerűsége és he! essége iránt | másfelől a pénz­intézetek központjának lesz feladata körvonalazni a betétek helyes felhasználásának irányelveit. Az úgynevezett pénzintézeti reform leg­lényegesebb sarkköve ebben rejlik. Nemcsak a történelmi fejlődésnek, hanem gazdasági életünk természétés alakulásának félreismerése rejlik ab­ban az elméleti követelésben, hogy a takarék­betéti üzlet elválasztassék a banküzlettől. Ennek az elméleti követelménynek gyakorlati megvaló­sítása a magyar hitelszervezetet hosszú időre megzsibbasztaná, legbecsesebb erőforrásától meg­fosztaná s közgazdaságunkat károsítaná. Ártól, hogy takarékbetétet elfogadó pénz intézetek mindennemű legitim bankári üzletet is folytassanak, a magyar közgazdaság érzékeny károsítása nélkül nem lehet lemondanunk, hanem igenis arra kell törekednünk, hogy a takarék- betétek a pénzintézeteknek ol an aktíváiban lel­jenek elhelyezést, amelyek biztonság és mobilitás szempontjából az okszerű követelményeknek meg­feleljenek. Ebben a tekintetben sem lehet egy osapásra kényszerrendszabályok spanyol csizmáját behozni, hacsak gazdasági életünket nagy megrázkódta­tásnak kitenni nem akarjuk. A magyar pénz­intézetek zömének együttes vállalkozásából léte­sült s az önkormányzati vezetésük alatt álló ha­talmas pénzintézet feladata lesz kitűzni az el­érendő célt s irányító befolyásával ezen cél el­érése felé terelni tagjainak pénzügyi politikáját, úgy, hogy megfelelő átmeneti idő után olyan helyzetbe jussanak a takarékbetéttel foglalkozó pénzintézetek, amely a helyes elveknek kötelező kimondását az intézetek helyzetének raegrendi- tése s az ehhez fűződő nagy közérdek károsítása nélkül lehetővé teszi. KÜLÖNFÉLÉK. — Előfizetőinknek, munkatársainknak és olvasóinknak boldog kusréti Ünnepeket kívánunk. — Katonai kitüntetés. A király dr. Per- ler Ferenc cs. ég kir. 62. gyalogezredbeli had­nagyot, P,er)er Keresztély tolnai birtokos fiát, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a „Signum laudis“-sal tüntette ki. — Bölcsészeti doktor. A budapesti tudo­mány egyetemen Patay Pál budapesti ref. vallás-, tanárt, Patay Pál bátai ref. kántortanitó fiát a bizottság bölcsészet doktorrá avatta. — Katonai előléptetés. A király Csiszár Zsigmond népfelkelő btdnagyot, szekszárdi borá­szati és szőlészeti felügyelőt főhadnaggyá, dr. Parragh Elek népfelkelő segédorvost pedig főor­vossá léptette elő. — Feltámadási körmenet. Az újvárosban folyó hó 3-án délután 5 órakor, a belvárosban pedig fél 7 órakor lesz a feltámadási körmenet, melyben a szekszárdi Oltárgyesület tadjai dr. Eri Mártonná elnök vezetése alatt'égő- lampionokkal vesznek részt. A helyben állomásozó 34 ik cs. és kir. gyalogezred zenekara fogja kisérni a körmenetet. — Címadományozás. A kereskedelem­ügyi miniszter előterjesztésére a király Perszina Alfréd műszaki tanácsosnak, volt szekszárdi állam- építészeti főmérnöknek a főtanácsosi ciínet díj­mentesen adományozta. — A MÁV. köréből. A legutóbbi ciklus­ban körzetünket érdeklő következő változások történtek: Hausmann Arthur főellenőr az eszéki forgalmi főnökségtől a pécsi üzletvezetőség III. osztályába; Peszthy Lajos, forg. dijnok Mező- komároin- Hidvégrőt Tamási - Majsainiklósvárra, Kóhn Zsigmond, áll. főn. Pincehelyről és König József tart hivatalnok Kaposvár állomásról a Kaposvári forg. főnökséghez; Weiner Emil Keszö- hidégkut-Gyönki állomás főnök hasonló minőség­ben Pincehelyre, Igmáudi Ede hivatalnok a ka­posvári forg. főnökségtől áll. főnöknek Kesző- hidegkut-Gyönkre; Somogyi József, hivatalnok tart. minőségben Kaposvár állomásra ; Mészáros Kálmán kiskorpádi és Kogler József dunaföldvári áll.« főnökök a zágrábi ü. v. III. osztályába ; Vargha Aladár fiumei (volt pécsi) hivatalnok állomásfőnöknek Dunaföldvárra; Hármáé Miklós dugaresoi áll. főnök (volt pécsi forgalmi tiszt) áll. főnöknek Sárbogárdra; Podlusányi Dezső hivatalnok Somogyszobbról Ujdombóvárra: Nagy Sándor főeilenőr a pécsi ü. v be; Sajtos Dóues irodakezelő a pécsi ü v bői a zágrábi ü. v hez helyeztettek át. Máthé Alvin kezelőnővé a pécsi ü. v hez, Szűcs János bajai lakos Bródba áll. felv. jelöltté kineveztettek. Ifjú Kropacsek Ká­roly, ifj. Várady Lajos, Pintér János, Firtling Lajos, Ágoston Ferenc, Mészáros Pál és Borka György pécsi lakosok a pályafelvigyázói tanfo­lyamra felvétettek. — Államsegély. A vallás és közoktatás- ügyi miniszter Hermet Irén majsai községi tanítónőnek 200 és Reisner István kisvejkei róm. kath. tanítónak .800 korona államsegélyt utalványozott. — A liadbavonuló főgimnáziumi ifjak. A szekszárdi áll. főgimnáziumi tanulók közül azok, akik a bemutató szemlén katonai szolgá­latra alkalmasoknak találtattak és áprilisban be­vonulni tartoznak, a napokban osztáiyoztattak és bizonyítványt kaptak. Binxer János érettségit tett, Horváth István és Benedek István VII. osztályú és Geyer Zoltán VI. osztályú tanulók pedig osztálybizonyitványt nyertek. A jó Isten oltalma kisérje a derék ifjakat a haza védelmében ! — Szabadságolt katonák. A honvédelmi és a hadügyminiszter rendelete értelmében a katonák szabadságolása a tavaszi munkák el­végzésére már március 29 én megkezdődött. — A katonák szabadsága 14 napig tart. — Megvendégelt katonák. A szekszárdi izraelita hitközség szeretettel hívta meg a váró-, sunkban állomásozó 34. gyalogezredbeli és a sta- nÍ8zlaui kórház izr, vallásu katonáit a múlt hét­főn beköszöntett husvét alkalmával vacsorára, hétfő és kedd estére. A vacsorákatja kereskedelmi kaszinóban tartották meg, melyeken dr. Rubin­stein Mátyás főrabbi is megjelent és szép vallá sós és hazafias beszédet intézett a katonákhoz. Lelkészi beiktatás Faddon. Kátai Endre ref. esperes március hó 28 án iktatta be ünnepé lyesen Répás Pál uj ref. lelkészt hivatalában, melyen Széky Géza gerjeni lelkész, egyházmegyei tauáesbiró, Gungl József főjegyző, az elöljáróság és a hívek jelentek meg. — A 44-es bakák húsvéti ajándéka. Dr. Kovács Sebestyén Gyula kaposvári polgármester gyönyörű selyemzászlót készíttetett és azt hus- vétra elküldött« a hős 44 es ezrednek, melynek most nagy küzdelme van a Kárpátokban az oroszok ellen. — Újabb internáltak. A belügyminiszter Schäffer Péter 54 éves timárt és Kosztics Vitályos 44 éves rendőrőrmestert, fehértemplomi lakosokat, a hadviselés érdekében Szekszárdra utasította. — Engedély meghosszabbítás. A keres kedelmi miniszter a Paks állomásból kiágazólag Dunaszeqtgyörgy, Fadd, Tolna községek érinté­sével, Tolna—Mözs állomásig vezetendő gőzüzemű helyiérdekű vasútvonalra Schntidtr Jánosnak adott előmunkálati engedély érvényét egy évre megújította. — Elment a katonai kórház. A stanisz- laui katonai, kórház, mely 1914.; évi december 8-án jött Szekszárdi**, felsőbb rendeletre folyó hó 4-én elköltözött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom