Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-08 / 10. szám

4

— Az állami tlszfvisélők szekszárdi köre. Az „Állami' Tisztviselők Országos Egyesülete“ táljául tűzte ki, hogy az álfám összes tisztviselőit kidéki körökben szervézze. Az ilyen vidéki körök alakítása kettős célt szolgál. — Egy felől módot nyújt a helyi tisztviselői érdekek (lakás, piac, élelmezés stb.) speciális követelményeinek minél hathatósabb biztosítására, • másfelől ezek a vidéki körök az Országos Egyesületben összefutva, lehetővé teszik, hogy az országos Egyesület, mint az összes állami tisztviselők központi képviselete, annál nagyobb * erkölcsi erővel szolgálhassa az általános tisztviselői érdekek (pl-) pragmatika) megvalósulásának az ügyét. Ily módon az Orsz. Egyesület az állam összes tisztviselői karának, tisztviselő társadalmának hatalmas represantáto- rává válik. — A szekszárdi kör megalakítására vonatkozó értekezlet egybehivásával Csiszár Zsigmond m. kir. sző!, és borászati felügyelőt bizta meg az Országos Egyesület, ki az érdekelteket folyó hó 22 re hívja össze.

— Nemesszivü adományok. Blümmelhuber Ferenc esztergomi nagy prépost Dunaföldvár nagyközség szegény-alapja javára 100 (egyszáz) koronát adományozott. — A dunaföldvári járási takarék és hitelbank rt a Dunaföldváron újonnan épült községi szegényház berendezési költségeire 100 koronát, a Dunafö'dvári Népbank R.-T. 50 koronát, Kalauz Elemér dunaföldyári róm. kath.

s. lelkész pedig 30 koronát adományozott. E ne- meslelkü kegyes adományokért a községi képviselőtestület jegyzőkönyvileg hálás köszönetét fejezte ki.

— A Pintér—Parlagi est. Szinte már vágyakozott városunk közönsége Pintérék után, mert az utóbbi évek emlékezetes művész-estjei között a legderüsebb műélvezet emlékével gondolunk vissza Pinlérékre. Nem csoda tehát, ha oly nagy az érdeklődés a mai, szombat esti előadásuk iránt is, melyen Pintér Imre, Parlagi Kornélia és művészgárdájuk művészi széppel, kedvvel és humorral megrakodva szórják elénk úti tarisznyájuk bőséges tartalmát. A jegyek a Molnár-féle könyv- és papir- kereskedésben előre megválthatok.

— Városi közgyűlés. Saekí-zárd r. t. város képviselőtestülete folyó évi március hó 5-én d.

u. rendkívüli közgyűlést tartott dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklete mellett. A jegyzőkönyv hitelesitésére Vesztergombi Antal és Török Béla képviselőtestületi tagok kérettek fel. — Az esküdtképes egyének összeiró bizottságába Mayer Gyula dr. és Szeghy Sándor képviselők kiküldettek. — A községi közmunka összeírása elrendel tetett s a mérve s megváltási módozatai az előző évihez képest elfogadtatott. — A rendőrségi állam- segély a vonatkozó miniszteri rendeletben foglalt irányelvek szerint akként osztatott fel, hogy a rendőrtizedes és 4 rendőr fizetésének kiegészítésére összesen 1000 kor., lakbéreik folyósítására 1440 kor. fordittatik. A két polgári biztosi és egyéb meghatározott rendőri kiadásokra fordítandó összegek után még 2600 kor. maradvány mutatkozik, mely összegre nézve úgy határoztak, hogy azt a felépítendő járványkórház költségeire fordítják. — Határozatba ment, hogy a városháza folyosóit elzárják, fütik és ruhatárat létesítenek, hogy a felek ne bottal, kalappal menjenek be a hivatalos helyiségekbe. Ugyancsak a lépcsőzet kijavítását is elhatározták. — Erdős Nándor által birt szállóbeli üzlethelyiségre tartott árverés eredményének bejelentését tudomásul vették.—Lőwy Károly és társai, Hirschfeld Ignác és társai kérvényei ntüjég árának elengedése és leszállítása iránt elutasittatott. —Dr. Komáromy Gyula kérvénye fizetéskiegészités utalványozása iránt elutasittatott. — Szabó János kérvénye ártézi viz bevezetésének megengedése iránt elfogadtatott. — Gáspár Jánosné kérvénye a községi kötelékbe való felvétel iránt elfogadtatott. —| Egy csomó illetőségi és boritaladó leírási ügyet tárgyaltak még s ezzel az ülés véget ért.

— Közigazgatási bizottsági ülés Tolnavármegye közigazgatási bizottsága szokásos havi ülését folyó hó 11-én délután 2 órakor tartja meg a vármegye székházában Kovács Sebestyén Endre főispán elnöklésével.

— Halvacsora. A szekszárdi rk. iparos és legényegyletben szombaton halvacsora lesz, melyre jelentkezőket szívesen lát Szentiványi elnök.

— Számlálás a házi állatok között. A földmivelésügyi miniszter a törvényhatóságokhoz intézett körrendeletében elrendelte, hogy a szarvas marha-, jó-, szamár , öszvér-, sertés , juh- és kecskeállományt minden községben és városban a folyó évbeu is a közös legelőre való kihajtás előtt, de legkésőbb márc us hó végéig Írják össze és az összeirás eredményét a szolgabiróságok utján haladéktalanul küldjék fel hozzá. Az összeírásnak ki kell teijednic a községekhez tartozó puszták, majorok, tanyák összes állatállományára, sőt még a szállítás alatt levő háziállatokra is. Az állatok összeírása a miniszter szerint a köztenyésztésre szolgáló apaállatok nyilvántartására és a közlegelők túlságos megterhelésének megátlására irányul.

tolnaMéöyéi Közlöny

— A Molnár féle nyomdai műintézet és szab. iröalzatgyár r. t. az 1914. évi március hó 14 én tartja meg rendes évi közgyűlését, melyen az igazgatóság és felügyelő-bizottság beszámol az 1913-ik üzleti év eredményéről. Dacára az általános gazdisági depressziónak — mely az elmúlt évet jellemezte— városunknak és megyénknek ez az úgyszólván egyetlen olyan gyári vállalata, mely a külföldi -piaccal bennünket összekapcsolj. az elmúlt év nehézségeit is derekasan állotta ki 8 ha egyébb nem, úgy már ez is biztos jele annak, hogy ez a nagy kereskedelmi és nyomdai szakértelemmel és körültekintéssel veze tett iparvállalat, a biztos fejlődés szilárd utján halad előre. Annak a vállalatnak, mely az elmúlt nehéz és válságos évben — mikor gyárak, pénzintézetek, ipari vállalatok mentek tönkre — közel 400.1)00 koronát forgalmazott s csak munkabérekben közel 90 ezer koronát adott a helyi piacnak s adókban és villamos áram dijakban is több mint 10.000 koronát juttat a városi pénztárba, nemcsak hogy elismerésre méltó munkát lejt ki, de egyformán fontos érdekeket szolgál úgy a részvényesek, mint a város közjövedelmeinek a sza poritása szempontjából. Az elmúlt évi tiszta nyereség 28.643 korona s ezenfelül még a gépeknél, betűknél, követeléseknél stb., 18.300 koronát hozhattak leírásba, melynek jó része a törzsvagyont gyarapítja. A közgyűlésre és a nyomdavállalat elmúlt üzleti évére még visszatérünk.

— Nagyböjti felolvasások a róm. kath Olvasókörben. Március 8-án d u. Vs 5 órakor. (149. felolvasás) »Az ember a társaságban és önjmagában.« (I.* rész.) Irta és felolvassa : Padányi Andor kir. tanfelügyelő. — Március 15-én délután 5 órakor. (150. felolvasás.); Ezen felolvasó-estély, mint 150-ik felolvasás, ünnepély keretében fog megtartatni. Részleges programmja a Kör helyiségében lesz kifüggesztve. A szabadelőadás megtartására egy pécsi szónok vállalkozott. — Március 22-én délután l/2 5 órakor. (151. felolvasás.) »Az ember a társaságban és önmagában.« (H. rész.) Irta és felolvassa: Padányi Andor kir, tanfelügyelő. — Március 25-én délután J/2,5 órakor. (152. felolvasás.)' »A kath. gyermekvédelemről.« Szabad előadás, tartja Keményfy

K. Dániel, esztergom-vizivárosi plébános, a »Kath. Gyermekvédelem« országos titkára. — Március 29-én délután Va 5 órakor. (153. felolvasás.) »Lehet-e az okos ember vallástalan? Fölösleges-e'a vallás?« Irta és felolvassa: Horváth Ignác igazgató tanitó. — Április 5-én délután Vaj órakor. (154. felolvasás.) >Vázlat a szekszárdi apátság iör- tönetéből.« Irta és felolvassa : dr. Zsigmond Ferenc ügyvéd.

— Hirtelen elhunyt. Udvarhelyi József szekszárdi m. kir.. pénzügyi számellenőr a folyó hó 5-én Kiskőrösön, * szüleinél, 34 éves korában hirtelenül elhunyt. A szinte túlzott ambíciójú fiatal tisztviselő 14 évig szolgálta- az államot s az utóbbi időben neureszthéniás tüneteket észlelt magán, mely körülmény az amúgy is exaltált lelkületű fiatal embert idegbeteggé tette. Március 4 én utazott szülei kiskörű i birtokára Budapestről, hol a Schwarzer szanatóriumban gyógyittatta idegbaját s pihenő ütókurára ment szüleihez. Udvarhelyi Józsefben a közigazgatási szakirodalom egyik munkását is vesztette él, csak nemrég adta ki ,,Községi szabályrendeletek“ cimü igen kedvező kritikával fogadott munkáját.

4 0 0 magyar holdas pusztai gazdaság, elsőrendű szántóföld, 2 urasági lakással jutányosán eladó. — Cim a kiadó- hivatalban.

— Szabadölőadás. A szekszárdi rk. iparos és iparos legényegyletben vasárnap este Szentiványi József s. lelkész, elnök tartott szabadelőadást ,,Inas, legény és mester viszonya“ . cimen. Utána a műkedvelők a . ,,Lelenc“ cimü darabot adtak elő, melyben Vesztergombi Margit, Prant- ner Margit, Kreskay és Götz szép, komikus játé kukkal sok tapsot nyertek.

— Anyakönyvi statisztika. Február hó 28-tól március hó 6 ig született 2 fiú és 8 leánv. Házasságot kötött Künstler János—Hoff Emíliával, Eisenberger Antal—Szűcs Katalinnal. Meghaltak : Szeremlei Gábor 87 éves, Gerenday Lajos 65 éves, Keller Kobrád 27 éves (kórházban), Den- kinger Mihály 2 éves (kórházban), Vajda József 65 éves (kórházbnn), Ferencz Mária 3 éves, Naszvodi Mihály 39 éves (kórházban), özv. Bence Sándorné Kovács Katalin 76 éves.

— A dunaföldvári önkéntes tüzoltó-testület mulatsága. A „Dunaföldvári önkéntes Tüzoltó- testület február hó 22 én este az Egyenlőségi körben igen jól sikerült táncmulatságot rendezett, mely reggel 6 őráig tartott. Tekintve a nemes célt, melyet az önfeláldozó, tűzoltóság szolgál, a beléptidijon felül, felülfizettek a következők : Pápé László 80, Wimmer Béla 80, Endrődi Nándor 80, Lindinger László 80, Ványi Zsigmond 80, Cziráky Andor.80, Pintér Lajos 80, Györkő Lőrinc 60, Neuner Dávid 80, három kereskedelmi utazó- 80 fillért, Fein Márkus 180, Gedeon Sándor 1 30, Kalauz Elemér 1 30, Stauber László 180, Kurucz Gyula 2 koronát. A felülfizetésekért és pártolásért a vezetőség ezúton is hálás köszönetét fejezi ki.

— Öngyilkos járási Írnok. Horváth József paksi járási írnok idegrohamában fejoelőtte magát és meghalt. A szerencsétlen fiatal embert mint szorgalmas és pontos tisztviselőt ismerték.

— patika esemény. ;Végzetes eset történhetett volna a múlt hét egyik napján Tolhamegye egyik patikájában. Jön ugyanis egy kocsis féle ember és receptét nyújt a gyógyszerésznek. A gyógyszerész az orvosságot annak rendje módja szerint összeönti, leköti és végre taxii, de feltűnik neki, hogy a recépten a dátum inár'fégibb keletű, azaz 6 nap előtt irta az örvös. Fizetés közben kérdi tehát a kocsist a gyógyszerész :

Régen beteg a marha ?

— A marha V — kérdi meghökkénve a kocsis — nem a marha beteg most, de á téns- asszony.

— A ténsasszony ? —- csodálkozik most meg gyógyszerész — hiszen ezt a receptet az állatorvos irta és marhának szól.

— Phű, a kutyafáját — szól erre boszan- kodva a kocsis és kihúz lajbija zsebéből egy másik cédulát — talán ez az igazi recept ?

Persze, hogy az volt. A dolog úgy történt, hogy a körállatorvos 6 nappal előbb kőrútján volt s behívták az egyik házhoz, de mire az orvosságot a szomszéd község patikájából elhozatták volna, jobban lett a marha, s igy a recept a kocsis lajbija zsebében maradt. Ugyanabban a házban az asszony betegedett most meg és a „személyorvos“ irt receptet, amely szintén abba a zsebbe került, melybe a marhának írott recept volt, de melyről a kocsis teljesen megfelejtkezett.

Az orvosság használt az asszonynak s igy az ur maga jött kocsin a gyógyszert megismételni. A fizetésnél teljesen elcsodálkozott, hogy most mennyivel kevesebbet kell fizetnie, mint első ízben. És itt az eredetiség, a furfang. A kocsis a gazdával megfizettette a tévedést, de nem árult el semmit, a gyógyszerész adta a felvilágosítást, hogy a kocsisnak az állatorvos receptjét is meg kellett fizetni, mert az orvosság keverék volt, a gyógyszerész nem vehette vissza.

— VéflS a komaságnak. Szívesen látott vendég a jó gólya néni, ha fiút hoz elsőnek. A legszegényebb emberben is naiv büszkeséget kelt - az a tudat, hogy — apa. A második fiiu még ráért volna. A harmadik? az már gondot okozj főkép, ha a családi pótlék sem jár veié. A negyediknél fölsóhajt a boldog ( tálán) apa. Az ötödikhez már merész fantáziára van szükség ebben a drága világban. A hatodiknál a pogány is kérésziét vet magára. A hetedik ? TUjjé ! A hete- dikné felragyogott az istenáldásoktól sujtoti apa' szeme és sietett elküldeni alázatos instanciáját a kabinetirodának, amelyben a legelső magyar embert kéri fel komának. Nagy tisztesség volt ám a királyi komaság az egész famíliára és kik eddig szánakozva emlegették a bő istenáldását, a hetediknél bizony meg is irigyelték. De hát igy is dukált: Aki hét katonát ad a hadseregnek, megérdemli, hogy a hetediknek a király legyen a’keresztatyja és .a királyi leereszkedés ilyetén patriarkális megnyilatkozása már annyira átment a köztudatba, hogy aki megérte hetedik fiának a születését, szinte jogot formált arra, hogy illő hódolattal meginvitálja a királyt keresztapának. A napokban is igy történt. Weiszfeiler ^lór szegedi ügynöknek február 14-én született a hetedik fia. Weiszfeiler Mór merészet s nagyot, gondolt és meginvitálta a királyt az újszülött keresztapjának. A napokban aztán megérkezet a kabinet- iroda válasza a szegedi polgármesterhez, melynek szószerinti szövege a következő | „Szíveskedjék visszatérőleg idemellékelt felségfólyamodvány be- ‘ nyújtóját, Weiszfeiler Mór hirdetési ügynököt, ottani lakost értesíteni, hogy folyó hó 14-én született hetedik fiánál a keresztapai tisztet ő császári és apostoli királyi felsége részéről való elfogadása iránt előterjesztett kérelme nem teljesíthető. Hogy azonban nevezett esetleg valamely legfelsőbb segélyben legyen ■ részesíthető) szíveskedjék engem Weiszfeiler Mór családi és vagyoni körülményéi, valamint általában érdemessége felől tájékoztatni. Kelt Bécsben, 1914 február 20. Kabinetiroda “ Hogy a király miért nem vállalja a komaságot, arról nein szól a hivatalos irás, annyi azonban bizonyos, hogy ez az eset nem igen fogja ambicionálni a jámbor családapákat ha már meg van a negyedik, az ötödik fiú |. .. Hja, vége a komaságnak.

— Uj okmánybélyegek A hivatalos lap közli a, pénzügyminiszter rendeletét, amely a jelenleg forgalombán levő pénzügyi bélyegek helyett 1914 április elsejétől kezdve uj bólyegjegyek forga'ombabocsátásáról intézkedik. Az uj bel vég- jegyek két főrészből állanak: a tulajdonképeni bélyegképből és a bélyeg-alnyomatból. A bélye geket harmincöt értékfokozatban és a különböző értekek szerint hatféle rajzzal hozzák forgalomba. A most forgalomban levő bélyegeket 1914. évi szeptember hó 30-ig lehet árusítani és teljes érvénnyel’használni. Éttől az időponttól kezdve a pénzügyminisztérium a régi bélyegjegyeket kicseréli, azonban a forgalomból kivont és érvényt vesztett bélyegeket 1916 évi január 1-től kezdve sem ki nem cserélik, sem értéküket" meg nem téri tik.