Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-08 / 10. szám
í 914 Március 8. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 r- llj Mészélő állomás. /A jSécsi in. kir. posta- é8 iávirdaigazgatéság tudatja, hogy Barcs, Dombóvár, Kapot'Vár, Mohács, Nagykanizsa, Pécs ésSzekszárd távbeszélő központokat folyó évi március ho.l-ével bevonta Sebenico dalmát vá várossal való helyközi távbeszélő forgalomba. A beszélgetések Bosznia-Hercegovinán át bonyolít- tatnak le. A 3 perces beszélgetés1 dija ezen viszonylatokban 5 korona 60 fillérben állapíttatott meg. Sürgős beszélgetésért háromszoros dij, fizetett szolgálati értesítésért 1 korona fizetendő Halálozások. Általános részvétet, keltett széles kőiben id. Adamecz Gyula kistápéi uradalmi tisztartónak folyó hó 4 én beállott halála. A ritka becsületes, igaz magyar gazdatiszt gróf Zichy- Aladár vb*. tanácsos, volt miniszter uradalmát vezette. Az elhunyt 67 éves volt és lolyó hó 6-án d. u. 3 órakor helyezték örök nyugalomra a tápéi sirkertben. Gyászolják: özv. Adamecz Gyuláné szül, Grabenweger Vilma neje,, Vilma, Gizella, Gyula, Elli férjezett Szeőke Gé- záné, Aladár. Bözsi, Inci gyermekei, Szeőke Géza veje, Adamecz Karolin nővére. Kiéin Miklós várongi rém. kath. tanító hosszas szenvedés után elhunyt. Halálát gyógyíthatatlan tüdővész okozta. Egy törekvő iparos hunyt el Bátaszéken. A szekszárdi származású Czinner Imre halt meg 53 éves korában, akinek érdemei voltak abban, hogy a bátaszéki ipartestület a templom-téren házat szerzett. Temetése folyó hó 4 én ment végbe általános részvét mellett, özvegye és két becsülettudó, szülőt tisztelő fiuárvája siratja. — Csendélet Szakoson. Nemei István kaposvári honvéd a farsang utóját Szakoson töltötte. Húshagyó kedden este bement a kocsmába, ahol akkor már javában mulattak Kovács János .föld- míves és társai. Kovács valami gúnyos megjegyzést tett Németre, mire szóváltás keletkezett, de komolyabb következmények nélkül, mert a jelenlevők lecsendesitették a kedélyeket és Német úgy sem boldogult volna a civil túlerővel szemben. Bosszút forralt tehát és megvárta a mulatozás végét, hogy Kovácscsal leszámoljon. Világos reggel jött ki a társaság a korcsmából és mikor széjjel oszlottak, Német István utánalopódzott Kovács Jánosnak, kirántotta a bajonetjét és hátulról fejbe• szúrta. Kovács nyomban összeesett és a délelőtti órákban beszállították a kaposvári megyei köz kórházba. Állapota még mindig súlyos, de nem életveszélyes. Német Istvánt elfogta a csendőrség, bekísérte Kaposvárra és átadta katonai felettes, hatóságának. — Ha szép akar lenni, használja Nagysád is a csodás hatású, világhírű Földes féle Margit crémet és szappant. A főrangú hölgyek toilette asztalán mindenütt ott található e két kiváló szépítő szer, melynek esodás hatása már néh ny óra alatt fényesen beigazolja, hogy eredményben mesz- sze felülmúlják a külföldi hasonló készítményeket. Szeplőit, májfoltot, mitesszert, pattanásokat mintegy varázsszerüen eltüntetheti ezen szerek által, éppen ezen hatásuk folytán világhírre tettek szert ezen készítmények. Margit-crém 1 horona, Margit szappan 70 fillér, Margit pouder 1*20 K. 6 koronás rendeléseket bérmentve küld ; gutori Földes Kelemen gyógyszerész Aradon. — Eladó ház. Szekszárdon a Bartina-utcában, 1499. szám alatt levő, beltelekkel együtt 1146 ,| | öl területű ház eladó. Felvilágosítással szolgál özv. Morvay Lászlóné, Szekszárd, Bartina-utca 1499. .szánt. — Köszönetnyilvánítás. A Szekszárdi Takarékpénztár 10 koronát küldött a hátai róm. kath. iskola szegény tanulói segélyezésére, mely nemeslelkü adományért ezúton mond hálás köszönetét Györkő Ferenc plébános. A Bátaszéki Kerületi Takarékpénztár az idén is harminc koronát adományozott a bátaszéki ipariskolának, mely nemeslelkü adományért PápaiI Géza ipariskolai igazgató lapunk utján mond hálás köszönetét. — Mautner Gyula fogtechnikai műtermét áthelyezte a Mehrwerth Ferenc-féle házba, Széchenyi-utca 1077. szám. Postától 5-ik ház. Polgári leányiskolával szemben. — Üldözött vadorzók. Ozoráról Írták, hogy a döbrentei erdőben a minap Wurm Ignác bérlő cselédjei fát vágtak. E közben lövést hallottak és mivel vadorzókra gyanakodtak, fejszékkel négyen kocsira kaptak és a lövés irányába tartottak. ■— Nemsokára négy embert láttak az erdőből kiszaladni, akik közül az egyiknél puska volt. Üldözőbe vették őket, de amikor már, úgy látszik, kimerültek a vadorzók, az, akinél . puska volt, száz lépésnyiről élébe állt a kocsinak és azt mondta, hogy ha kedves az életük, maradjanak vissza. Minthogy a béresek a fenyegetéssel nem törődtek, kétszer rájuk lőtt. A lö\ések találtak is, de vastag téli ruhájukról lehullott a rossz jpuska sörétje és igy baj nem történt. — Ezalatt azonban a négy üldözött elszéledt a szőlőhegy heh. Á béresek erre a velük volt kutya ségitsé- gévél hármat küzülök elfogtak, de ezek egyiké né! sem volt puska. Bevitték őket a cséndőrségre, áhol azt vallották, hogy puska Cs. Kovács Istvánnál volt, akinek sikerült megugráci, ők csak hajtők voltak. Kovács Istvánt, akit később szintén kihallgatlak| tágádja, hogy velük volt, de mivel csak nemrég volt vadászati kihágás miatt fogházzal büntetve, azonkívül társai ellene vallották, emberölés kísérlete miatt följelentették az ügyészségen. A bátor béreseket gazdájuk megjutalmazta. — Lelketlen bosszú. Folyó hó 2 án éjjeli 1 órakor kigyuladt Értény községben Schifter Ferenc molnár benzinmotoros malma. Kívülről a tetőzet égett először s úgy hatolt befelé a romboló tűz. A község főjegyzője, Bertics Pál csakhamar a helyszínéi e érkezett, megérkezett a két tüzifecskendő is, de kárba veszett minden mentési intézkedés, megközelíteni sem lehetett a lobogó tűzzel égő malmot. Porrá égett minden, a kár 30,000 koronára becsülhető. Minthogy kívülről keletkezett a tűz, legnagyobb valószínűség szerint ellenséges, bosszúálló kéz gyújtotta fel a malmot s ezzel végkép tönkretett egy iparkod.', szorgal más iparost existenciájában. Biztosítás révén csak egy része térül meg a kárnak, mivel igen ala csonyan volt biztosítva minden s ép ez is bizonyítja, hogy a tüzet lelketlen, szívtelen, ellenséges indulatu, bosszút lihegő kezek cselekedhették. Fogorvos. Kovács J. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és porcellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélkül fogaikat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás : a gimnáziummal szemben. TANÜGY. «I elige: „Ahol a szellem, ott a győzelem.“ Pályakérdés: »Hogy a szorgalmas és Kiváló néptanítók közhasznú szolgálataikéit jutalmazva is legyenek, s bennök a munkásság még fokoztassék: miként lehetne a tanítói pályát a tanárival és tanfelügyelőivel fokozatosan úgy összekapcsolni, hogy azokra ők is feljuthassanak?«* Irta: Szalai Sándor állami iskolái igázgató-tanitó, Dunáföldvár. III. Ezzel az óhajjal vagy talár igy is mondhatjuk követelménnyel szoros összefüggésben áll első sorban egy tanfelügyelői vizsga behozatala, melyet mindazok letenni kötelesek lennének, akik ezen állást elnyerni óhajtják. — Másodsorban a tanitó-képzés reformja, ez utóbbi annyira szorosan, hogy ennek a megreformálásában találjuk a legfőbb garanciát arra, hogy a tanítói oklevélhez legyen kötve a tánfelügyelői pálya. Nem lekicsinyleni akarjuk ezzel a mai magyar tanítói kar kvalifikációját, sőt merjük állítani, — összehasonlító tanulmányaink után -— hogy kiállja az a versenyt bármely nagy kultur- nemzet tanitói karának kvalifikációjával, sőt felül is áll némelyikén ; ez utóbbi állításunkra csak egy példát idézünk: az angol növendék- tanitói rendőrrel creált angol tanítók — és ez az angol tanítók zöme — jóval alacsonyabb képzettséggel bírnak, mint a négy középosztályt és négy képzőosztályt végzett magyar tanitók. De a tanitói pálya körének a tanfelügyelőivel való kibővítése — eltekintve a haladó kor által ev ipró támasztott magasabb és magasabb követelménytől, mely egyébiránt minden, páljával közös — természetszerűleg magával hozza a magasabb előképzettség követelményét, mint erre már fentebb is rá mutattunk. Magas nívón álló viták folytak és folynak már e tárgy felett, melyeknek labirintusába tévedni nem akarunk, csak általában érintjük, hogy e tekintetben érdemlegesen két irány domborodik ki: az egyik a tanitói képzést két éves tanítói akadémiával kívánja megoldani, amelybe a belépés a nyolc osztályú középiskola elvégzése * A Tolnamegyei Általános Tanítóegyesület által pályadijjal kitüntetett dolgozat. és érettségi bizdriyiWányhóz leüüé: Kötve,' ä másik irány — ami ' ezzel csákóéin é’gyenlő '-ki— a középiskola hát osztályának elvégzését követeli, amely után égy négy éves tanitói sfcéndfináriuinbá lépne a tanítójelölt. Ha már á kérdésben álláspontot kellene elfogadnunk, nem habŐznánk kimondató, bojgy a két irány közül a tahitói ákadémiát tartjuk a teghelyfesebbnek. Több okból. 1. A teljes középiskola megadja az általános műveltséget, — szélesebb alapon, mint a mostani képzőrendszer, — a két éves akadémia pedig a szakképzettséget, annélkül, hogy egymás körét zavárnák. 2. Emellett szól a magyar közéleti felfogás is. Nálunk az érettségi bizonyítványnak — nem kutatjuk jogosan-e vagy nem — oly nimbusza van, hogy ez maga képes egy állásnak elvitáz- hatlan tekintélyt kölcsönözni, úgy, hogy ma minden önálló pályának — s ha valami, úgy a tanitói pálya az, — alapfeltétele az érettségi bizo nyitvány. Miért legyen kivétel a tanitói pálya ? 3. A leguyomósabb argumentöm azonban éppen a pályatétel másodrendű kérdésében rejlik, mely arra irányul : hogyan lehetne módot nyújtani arra, hogy a tanitói pálya összeköttetnék a tanári pályával ? Ez az összekötő kapocs egyedül az egyetemi pályára képesítő érettségi bizonyítvánnyal lenne csakis elérhető. Mindennek ellenvetéséül fel lehetne hozni, hogy hiszen a müveit külföldön sehol sincs ily fokú tanítóképzés. Igaz, hogy nine* ebben az alakban, de ez még nem elég ok arra, hogy nálunk ne igy legyen. — Vasúti zóna sem volt Baross előtt sehol, de ma már — mint nagyon bevált intézmény — az egész európai kontinensen életbe van léptetve. Szinte kedvünk van itt Scossának egy jó mondását idézni : „A paedagógia német tudomány, tudósaink ha valami intézményt megakarnak honosítani, uccu, csak odafordulnak, beszerzik a garmadával termő szakmunkákat, azután" megalkotják azt a kabátot, amely sehogy sem tér tagjainkra.“ — Nos, ha tehát a magyar paedagógia sokszor kiszabta azt a sehogy sem illő kabátot, egyszer megpróbálhatná kiszabni német példa nélkül is. De még sem lenne ám ez a reform egészen ment a német szabástól. Németországban a tanítóképzés 14 évet vesz igénybe. Ugyanis a tanítójelölt a nyolc osztályú népiskolából a három éves praeparandiába, ionén három éves tanítói szemináriumba lép (Szászországban a népiskolából hat éves szemináriumba megy, mert ott nincs praeparandia.) Ez összesén 14 év. Ezzel szemben a magyar tanító 4 elemi |M 4 középiskola -j- 4 évi kópzőintézeti, összesen 12 évi képzésben részesül. Az érettségivel kombinált két éves akadémia, vagy a hat osztállyal kapcsolatos 4 éves szeminárium 14 évet tenne ki. A tanítóképzésnek ez a reformja azonban még mindig a messze jövő zenéje. Annak gyümölcsét csak a jövő tanitói nemzedék szedheti. A legbiztosabb jogalap rejlik ugyan ebben a pályatétel felállította tétel sikeres megoldására, még sem csupán ehez óhajtjuk kötni a tanfelügyelőkké leendő előléptetést. — Hanem a pályatétel intenciója szerint a jelen tanitói nemzedék előtt is óhajtjuk megnyitni az utat a tánfelügyelői vagy magasabb tanügyi pályákra. Ezért átmeneti állapotot kell teremteni, amely lehetővé tegye, hogy a mai törekvő tanitói nemzedék előtt is nyitva legyen ez az nt. Ez elélhető lenne a francia gyakorlat szerint egy tanfelügyelői vizsga behozatala által, mint már ezt. fennebb kifejtettük ; másrészt az által, hogy a tanítói oklevél a középiskolai tanárképzőbe való felvételre egyenlő értékűvé mon datnék ki az érettségi bizonyítvánnyal. A tanfelügyelői vizsga tárgyi köréről e helyen nincs célunk bővebben szólanunk, erre nézve általában csak az a kifejezett nézetünk, hogy a vizsga tárgyait képező tudományágak oly terjedelembe legyenek felvéve, melyeknek elsajátítása biztosítsa azon magasabb szellemi látókör megszerzését és azt a magasabb fokú tárgyisme retet, melyet a tanfelügyelői pálya sikeres betöltése megkövetel. A néptanítói oklevélnek az érettségi bizonyítvánnyal egyenrangúvá való nyilvánítása ellen fel szokták hozni, hogy akkor sok tanító ott hagyná a tanitói pályát egy-egy kecsegtetőbb pálya kedvéért. Egyrészt azért nem állana be ez az eset, mert az egyenrangusitás csak részleges lenne, másrészt azért sem, mert magában a tanitói pályában is mindinkább több előny mutatkozik és noha- a tanitói állásnak sok előítélettel kell még ma is küzdeni, mégis nem az á lekicsinyített állás többé, amint volt nem régen is. Nem akarjuk ezzel azt állítani, hogy az utóbbi fizetésjavitásunk nem hagy semmi kívánni valót fen, de az is bizonyos, hogy mindazok, a kik szokták a reális körülményekkel is számolni, egy szebb jövő csiráját látják ebben maguk előtt.
