Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-26 / 30. szám
1914 Julius 26. 'írOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 pártolás örök életű nyári thémájára. Szinte restel jük egy kissé. Mert felette elnyüt théma ez már és hiába hányjak a borsót a falra. Akármilyen meleg felhívást intéz a közönséghez a hírlapíró, hogy maradjon ithon és pártolja a maga csodavizeit, csodahelyeit, — a nóta vége az, hogy maradnak ezek a csoda vizek, csodahelyek közönség nélkül és a jelszó Kossuth Lajos nagy hazánk fiának másvonatkozásban mondott köz- gazdasági jelszava : Tengerre magyar! Meg aztán Svájcz se kutya. A benri, a genffi, a luzerni, a viervalstetteni tó özönével gyűjti össze a magyarságot, Budapestet és a vidéket egyaránt. Aki itthon és hazai fürdőt látogat, az rendesen meg fogadja, hogy többé ezt nem cselekszi. A magyar fürdő hat-nyolc hétre rendezkedik be, közönsége is kevesebb, mint amennyi kellene, evégből azokat a szerencsétleneket, akik lépen ragadnak, egyben alaposan kifosztja. Régi és örökös panasz. És ha a hazafiság égő oltára a magyar sajtó, megpendíti a hazai fürdők felkarolása igaz ügyét, tagadhatatlanul a kérdésnek mindkét oldalát tartozik meghányni-vetni. A fürdő pártolás nélkül marad a régi Hamupipőke. Nem tud a korral lépést * tartani és nem tudja a közönség igényeit kielégíteni. Az üzleti vállalkozás merész kockázatokba, nagyobb tőkét igénylő imveszticiókba nem mehet bele, ha nincsen semmi bázisa arra, hogy a befektetett tőke miként fog jövedelmezni ? Viszont a közönség se mehet olyan helyre a puszta hazai fürdőpártolás lelkes ihletében, ahol fából épült vendégszobák, tengeri füvei bélelt ágynemük, évtizedes szarvasmarhák fiiéi és roszböfjei várják. A közönség kellemes pihenő helyét, jó el látást, tisztaságot és némi szórakozást kíván, ezt pedig a Bikkfafüredek és egyéb ozondus helyek éppenséggel nem nyújtják. De nyújtanak annyi kellemetlenséget és oly borsos heti számlákat, hogy ettől, minden hazafias érzés ellenére, meg kell szaladni. így van az, hogy a mi természetadta pazar gyönyörűségeinek a magyar nemtörődés és üzleti tehetetlenség következtében a régi kis közönségnek maradnak, nem fejlődnek, vagy éppenséggel vissza fejlődnek. Csak amit a természet pazar kézzel ad, az a vonzó, amit az ember fukar kézzel hozzá tapaszt, a fürdői árak merész csoportosításával, az csupa gyötrelem, méreg és kellemetlenkedés. Nagyrészben a mi kiimánk is lehetetlenné teszi fürdőink kifejlesztését. Való igaz, hogy hat-nyolc heti szezjonért nagy költségeket a vállalkozás nem bir el. Más a termelléke, ahol kevés időt leszámítva, egész esztendőre jut fürdőző közönség, itt aztán olyan tőke verseng minden szépnek, jónak és kellemesnek elővarázsolására, hogy csoda. Ebben a helyzetben nagyon nehéz amellett kardoskodni, hogy annyiszor csalódott fürdőzőket újra a magyar tájak felkeresésére lelkesítsük. Hozzá járul még a divat is, a hiúsággal erősen vegyítve. Bizony pukkasztóbb dolog az, ha a téli zsurokon a táncosné, ő nagysága eldicsekedhet vele, hogy ő Nordeneyban nyaralt, nem pedig Kajászo Lottyon. Azért a kérdést csak hagyjuk nyitva ; ki-ki oda megy, ahova a szive vágya vonza. Magára a társadalomra szociális szempontból az a jelentőséges, hogy mind több és több ember szabadul föl az egész évi robotos munka alól és áldozhat egészségének. Munká ban elnyűtt szervezetét pihentetvén, életét meg- hoszszahbitja, ezáltal családjának j jbb sorsba helyezését' munkálhatja. Jó, egészséges erőt visz- szaadó nyaralást kívánunk olvasóinknak mely mégis legkellemesebb a saját tanyán. Mert megénekelte már Horáncius is: Beatus ille procul negotiis . . . 1: KÜLÖNFÉLÉK. Ha békét akarsz, légy kész a háborúra. Ennek a históriai igének a megtestesitése monarchiánk mai külpolitikája. A békés szomszédság biztosítása Szerbiával, ezzel az utóbbi időben túlságosan elkapatott kis,szomszéd állammal: vezette a monarchiát a demarche megtételére. Az erkölcsi és anyagi igazság szilárd alapjáról figyelmeztettük meg a szerbeket a rossz szomszédság következményeire. A napi sajtó olvasóinkkal is ismertette 3, történt lépés részleteit, mi csak annak konstatá- lására szorítkozunk, hogy amint nálunk senki nem akarja a háborút, úgy a diplomácia lépését mindenki helyesli s az esztelen szomszéd rendreutasítását mindenki szükségesnek, tovább nem halaszthatónak tartja, mert további békés polgári életünk és gazdasági békés fejlődésünk biztosítása megkívánta azt. A türelmét vesztett békés embernek végre is légy-csapót kell ragadni a légy szemtelenkedései ellen, ha a saját szemétjéről messze kalandozik csípéseivel A megtett komoly tenmészetü diplomáciai lépés fontos nemzeti erkölcsi és anyagi érdekeket érint, s a magyar sajtó egyhangú helyesléssel fogadja azt. A kormány, az Osztrák Magyar j Bank és a nagy tőkével biró pénzintézetek garanciát nyújtanak, hogy a következmények j idejére gazdasági életünk zavartalanságát szem elől nem tévesztik. Az igazsággal, joggal és javakkal vértezet- ten minden nagyobb válság nélkül, minden ijjedt kapkodás és bizonytalanság nélkül állja az oszlrák magyar monarchia népe a következményeket és felemelő tudat: hogy ezen külügyi kérdés az egész magyar hazát politikai különbség nélkül egy akaratra egyesitette. A magyar nép nyugodt, önérzetes magaviseleté a záloga a tett diplomáciai lépés bizonyosságának és sikerének. — Kinevezés. A m. kir. igazságügyi miniszter Strángos István m. kir. darabonttestőrt a szekszárdi kir. törvényszéki fogházhoz fogház felügyelővé nevezte ki. A Hamulyák Mihály halálával megüresedett dombóvári szolgabirósági járási irnoki állásra Meszmer József gyönki szolgabirósági dijnok neveztetett ki. — Előléptetés a postánál. A posta, távirda és távbeszélő vezérigazgatója a pécsi* p. és t. igazgatósága területén Novacsek Teréz dombóvári II. oszt. p. és t. kezelőnőt I. oszt. kezelőnővé nevezte ki. — Bíróság köréből. Az igazságügyminiszter Dömötör Sándor dombóvári járásbirósági telekkönyvvezetőt a IX. fizetési osztályba nevezte ki. — Egyházmegyei hírek. Zichy Gyula gróf megyéspüspök az ujmisések közül Biszwurm Ádámot Kajdacsra, Adjics Antalt Szajkra, Tobi Józsefet Olaszra és Bőbei Jánost Yajszlóra küldte káplánoknak, azonkívül a megyéspüspök Fejes Károlyt Dunaszekcsőről Faddra, Gartner Eleket Ozoráról Bátaszékre, Hegedűs Józsefet Pécs- bányatelepről Ozorára, Leicht Emilt Rácpetreről Pécsbányatelepre, Szolga Istvánt Kajdacsról Rác- petrére, Szentiványi Józsefet Szekszárd belvárosból Himesházára, Sebestyén Károlyt Faddról Szekszárd belvárosba, Marek Józsefet Szajkról Lakócsára, Baranyai Jánost Hosszuhetényből Nagynyárádra, Horváth Lajost Nagynyárádról Hosszuheténybe és Navrasics Ferencet Olaszról Podgájciba helyezte át. — Állandó választmány ülése. A vármegyei állandó választmány f. hó 29 én d. e. 9 órakor a vármegye székházának kis tanácskozó terme ben ülést tart. — Tanítói lelkigyakorlatok. A pécsegyház- megyei tanítók részére tartani szokott szünidei lelkigyakorlatok az idén augusztus 3 tói augusztus 7-ig lesznek Pécsett a papnevelő intézetben, ahol azok, kik 8 nappal előbb ebbeli szándékú kát a szeminárium igazgatóságánál bejelentik, ingyen lakást és élelmezést kaphatnak. — Biróválasztás. A Hofvát P. János volt Gyulaj községi biró lemondása folytán megüresedett bírói állásra az eddigi h biró : Szí/ József h. biróvá pedig Horváth M. József választatott meg. — Eucharisztikus világkongresszus. Julius 22 tői juliüs 26-ig tartották meg a róm. kath. egyház egyik csillogó fő vallási alapkövének, az Eucharisztiának 25-ik, tehát jubiláris világkongresszusát ez idő szerint francia földön, Lourdes ban. A világkongresszuson- az Országos Kath. Szövetség buzgólkodása következtében a magyar katholikus világ is Mária Országához illően képviselve volt 8 a világkongresszus, záró napján, ma vasárnap az itthon maradottak lelkei is találkoznak az áhítatban a lourdesi ünneplő« leikéivel. — Hazaértek a cserkészek. Haypál Benő főgimnáziumi tornatanár vezetésével a Tátrát bejárt cserkész-csapat jüüus 22-én hazaérkezett. A ruganyos járású cserkész csapaton csak á megbámult arcbőrök mutatták a messzi utazás hatásait. — Jóváhagyott alapszabály. A vallás és közoktatásügyi miniszter a „Tolnavármegyei Általános Tanítóegyesület“ alapszabályait jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter az „Ozora és vidéke, angol félvér tájfajta lótenyésztők egyesülete“ alapszabályait jóváhagyta. — Szekszárdi nyomda a leipzigi kiállításén. A leipzigi nemzetközi grafikai kiállítás valóságban világ-kultur históriai esemény, melyen valamennyi kultur-nemzet grafikai ipara a legszebbet, a legjobbat, a legmüvésziebbet állította ki. Sajnos, a magyar nyomdászat által tervezett impozáns kiállítás nem létesülhetett, mert a kormány minden segélynyújtást megtagadott. így a saját áldozatkészségéből mindössze 3 magyar nyomdavállalat vett részt- a „népek csatája“ földjén rendezett kiállításban, ezek között a szekszárdi Molnár-féle nyomdai részvénytársaság. Kiállított zsebnaptár, szab. iróalzat és óranaptár újdonságaival igazán szép sikert ért el. Bőrtárca naptár- készítményei, melyet eddig igen sokat importáltak a külföldről, élénk feltűnést keltettek. (— A Molnár Mór nyomdaigazgató vezetése alatt tanulmányúton volt mintegy 60 vidéki ^magyar nyomdatulajdonos örömmel és elismeréssel konstatálta, hogy magyar nyomdacég készitméuyei bátran vehetik fel a versenyt a külföldiekkel. — Nem hallgathatjuk el azt is megjegyezni, hogy a kormány az iparpártolásban a nyomdaiparral szemben addig sem ment el, hogy a tanulmányúiban részt vett nyomdaiparosok részére a MÁV vonalaira kért kedvezményes vasúti jegyet engedélyezte volna. S ezzel szembe állitjuk oda más nyugati államok kormányait, hol igen jelentős pénzbeli kormánytámogatást kaptak a nyomdatulajdonosok, hogy a Leipzigben rendezett grafikai müipari kiállításban nemzetükhöz méltóan részt vehessenek. — A választók összeírása úgy Szekszár- don, mint egyebütt, igen nehezen indul. A hatóságok sem készültek el a hivatalos adatokkal, a választó polgírságot is épen a legerősebb munkaidőben éri a huza-vona. Ha az összeíró küldöttségek akarnák, bizony felényieu jutnak be a Tisza törvénye alapján a választók lisztájába. A szekszárdi II ik szavazó körzet összeiró bizottsága működésének megkezdését julius hó 27-ére halasztotta el. — Hymen. Gyöngyös Paula tolnai polgári iskolai tanítónőt eljegyezte Kiss Lajos kir. törvényszéki biró. Dicenty Pannikát Szekszárdról eljegyezte dr. Gaal Dezső kir törvényszéki jegyző.-- Szt. Anna napi búcsú a Remete kápolnánál. Dacara annak, hogy az idei évben szent Anna napja vasárnapra esik, az évenként szokásos Anna napi búcsút a Remete-kápolnánál mégis megtartják. Fél tiz órai kezdéssel Mosgai Sándor újvárosi plébános szt. misét mond. Utána magyar P és német szónoklás. Magyarul dr. Vörös Nándor kajdacsi, németül Bartinai Ferenc pécsbánya- telepi plébános fog prédikálni. . — Tüzoltótanfolyam. Lőcsén julius 27 én 1 kezdődik a kerületi tűzoltó tanfolyam, melyen I Haypál Benő és Mutschenbacher Lajos szekszárdi 1 önk. tüzoltótestületi tagok is részt vesznek. — Nyári megyegyülés. Tolnavármegye tör- \ vényhatósági bizottsága folyó hó 30-án d. e. 10 ■ órakor tartja rendes nyári közgyűlését. A köz-, gyűlésnek az alispán időszaki jelentésén kívül, közel 200 tárgya van. A fontosabbak a következők : a községi- és körjegyzők és segédjegyzők illetményeiről szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott belügyminiszteri rendelet, mely végre talán fizetés kiegészítésükhöz juttatja a jegyzőket. Az állandó választmány ..előterjesztése, a vármegyei dijnokok anyagi helyzetének megjavítása tárgyában, — kikről bizony Tisza államosítási javaslata épeuugy nem gondoskodik, mint ahogy általában a kormány az állami dijnokok ügyének rendezése iránt nem nagy jó... akaratot tanúsít.—- Egy pár nyugdíj igény megállapítás, szabadságolások, körlevelek, megkeresések, kérvények és községi határozatok nagy csapata képezik még a nyári szezon tárgysorozatát, melybe már a portól rég be futt Szekfü-könyv (talán még emlékszik valaki Szekfüre ?) sem fog nagyobb elevenséget hozni. , ' , — Humánusan gondolkodó község. Nagy- szokoly község Lágler Sándor adóügyi jegyző részére 400 kor. drágasági pótlékot szavazott meg, — Uj vasúti megállóhely. A bátaszék— dombóvári vonalon julius 15-től kezdve Mórágy— Alsónána elnevezéssel uj vasúti megállóhelyet létesítettek. — Sülyedö község. Pári községben, a falunak az a része, ahol a templom és a községháza áll, a földcsuszamlás veszedelmének van- kitéve. Ez a terület lassan bár, de állandóan csúszik a falu közepén végigvonuló vízmosás felé. A bajon csak úgy lehet segíteni, ha a vízmosást rendezik.
