Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-26 / 30. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1914 julius 26. — Községi jegyzők kitüntetése. Már több szőr megemlékeztünk arról, bogy mintegy más­fél év előtt megalkotott törvénnyel a földmivesek részére olyan nyugdíjintézmény állíttatott fel, melyben legalább 10 évi tagság után mindenki­nek 65 éves korától kezdve haláláig kijár az állandó biztos nyugdij, tekintet nélkül arra, hogy az illető akkor tud-e még dolgozni avagy nem: amikor pedig meghal a tag, családja mégegyszer megkapja egy évi nyugdiját' egy összegben, s ezenfelül a tag baleset ellen is biztositva van. Hogy ez az állami intézmény, mely a Földmi- vesek nyugdija név alatt nyert a nagy közönség előtt polgárjogot az érdekelteknek mily rokon- szén vével találkozott, annak legjobb bizonyítéka, hogy alig több mint másfél éves fenállása óta máris jóval több mint 21 ezer tagot számlál. Csendben, minden hivalkodás nélkül folytatva áldásos működését, egyszerűen az igazság meg győző erejével hódította meg a fö dmivesek, gazdák és gazdasági munkások jobb elemeit zászlaja alá. A magyar fóldmivesben kétségkí­vül megvan a józan Ítélő tehetsége arra, hogy szeretettel csatlakozzék ahhoz, amit magára és családjára nézve áldásosnak ismer fel. Mihelyt tehát a mostani tagok közül az öregebbek egy évtized múlva mind nyugdíjba kerülnek, nincs kétségünk az iránt, hogy minden egyes példa száz meg száz követőt fog maga után vonzani. De addig is mig e kézzelfogható példák az or- ■ szag minden vidékén meglesznek, azoknak, akik a magyar földműves hivatott szellemi vezetői, kik közül első sorban a lelkészeket községi jegy­zőket és tanítókat említjük fel, ha híveiknek és községük lakosainak javát akarják, nemes fel­adatát képezné, hogy erről az intézményről, me­lyet az állam áldozatokkal a magyar földmives jóvoltáért állított fel, a földmiveseket felvilágo­sítsák. Az élethivatás ezen nemesebb értelemben való felfogásának fényes bizonyítékát adta a somogyvármegyei Látrány község körjegyzője, Takács István, ki átérezve a földmivesek nyug­dijának nagy jelentőségét, minden alkalmat meg­ragadva oly buzgalommal és odaadással magya­rázta lakostársainak ez intézmény áldásait, hogy fáradozásának a legfényesebb sikere lett, mert községei földmives lakosságának úgyszólván szí­nét javát megnyerte a nyugdíjbiztosítás eszmé­jének. Bár e lelkiismeretesen gondolkodó tiszt­viselőnek legszebb jutalma az a tudat, hogy azt a száznál máris több embert, akit a tagok közé felvett, az ő jó tanácsa fogja 65 éves korában biztos nyugdíjhoz juttatni, önzetlen fáradozásáról azonban a földmivelésügyi miniszter is tudomást szerzett és Takács Istvánt teljes elismerésének nyilvánítása mellett 200 korona jutalommal tün­tette ki. Ez a példa magában Somogy vármegyé - ben sem áll már egyedül. Alig egy-két hó előtt ugyanilyen kitüntetés érte Szabady Bélát, Yáros- hidvég község körjegyzőjét, akinek jóakarattal teljes buzdításaira községeiből közel másfélszáz földmives szerezte meg a nyugdíjról való gon­doskodás áldását. Ha nemcsak vidékenként egyes községi jegyző urak, de az ország minden részé­ben a magyar társadalomnak mindazon tagja aki tud a földmivesek nyugdijának intézményé­ről s akinek alkalma van földmivesekkel közvet lenül érintkezni, vagy pedig foglalkozása erre egyenest hivatottá teszi, feladatául tűzné ki, hogy kínálkozó alkalmakkor az érdekelteknek a jövő­ről való gondoskodás ezen legalkalmasabb mód ját figyelmébe ajánlja, akkor nem lehetne kétsé­günk a felől, hogy egy két évtized alatt nem lesz a falukon szomorú öreg ember, aki megél­hetés nehéz gondjaival küzd, hanem a munká bau és gondoskodásban eltöltött évek után az elöregedéssel együtt fog járni a gondoktól men­tes megelédedés. — Hivatalszolgai kinevezés. Major Lajos kir. tanácsos pénzügyigazgató a szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóság számvevőségéhez hivatal szolgává Csere Ferenc budapesti napidijas hiva­talszolgát nevezte ki. — A szekszárdi apátság alapitó levele. A T. és K. írja: A Magyar .Nemzeti Muzeum levél­tári osztályába egy egyháztörténeti szempontból igen fontos okirat került a közelmúltban. Ez az okmány egy XIV. századból származó alapítólevél, Tulajdonképpen a kalocsai káptalan 1390 ik év május 31-én kelt kiadványa ez az okirat, amely nek szövege a szekszárdi apátság alapitólevelé- nek szószerinti másolatát tartalmazza. Az alapító­levél az 1061-ik évből származhatik — akkor alapították ugyanis a szekszárdi apátságot — azonban ezt az eredeti alapítólevelet ezideig még nein tudták feltalálni. Ezért a most talált és a muzeum levéltári osztályába került másolat egy­házjogi szempontból igen nagy fontossággal bir. — Megfefebbezték a prostitúció szabályren­deletet. A képviselőtestület által bizonyos módo­sításokkal elfogadott prostitúció-szabályrendeletet megfelebbezték. Felebbezők a tanács által előter­jesztett eredeti szabályzatot óhajtják érvényre juttatni.- 1 — A keresV. és iparkamara közgyűlése. A pécsi kereskedelmi és iparkamara julius 2<3-án tartotta újjáalakulása óta első rendes közgyűlését Zsolnay Miklós főrendiházi tag elnöklésével. Az újjáalakulással kapcsolatban a kamara vagyon­kezelőjévé újból Neumann Ignác eddigi pénz­tárnok választatott meg. Majd megalakították a kamara különböző bizottságait. A kamarai kerü­let részére rendszeresített 4 munkás jutalomra 12 muukást hozott javaslatba a keresk. miniszter­nél, kik között vannak: Beleznai Károly simon- tornyai timár segéd (40 év óta), Krisztics Ferenc szekszárdi csizmadia segéd (35 év óta), Schwarcz Sánd or szekszárdi szabó segéd (32 éve ugyan­azon munkaadónál alkalmazott) tolnamegyei ipa ros segédek is. A kereskedelemügyi m. kir. mi­niszter hozzájárult a kamarának ahhoz az elő terjesztéséhez, hogy a kamarai kerület részére rendszeresített 600 koronás tanulmányi ösztöndíj ez évben kivételesen a leipzigi grafikai és könyv­ipari kiállítás tanulmányozására kiküldendő sok­szorosító iparágbeli több alkalmazott között fel osztassák. A kamara közülése ezt a 600 koronát a kamara pénztárából 1040 koron ára kiegészítette s egyenként 130 koronás segéllyel 8 szakmunkást, köztük Kaufmann Mátyás művezetőt, a szek­szárdi Molnár féle nyomdából küldték ki a leip- zipi grafikai kiállítás megtekintésére. Tárgyalták Szekszárd r. t. város üzleti záróra szabályrende­letét, melyet bizonyos pótlásokra visszaküldenek. Döbrököz község vásár rendtar'ási szabályren­deletét kisebb módosításokkal jóváhagyásra véle ményezték. Németh Károly paksi iparostanonc iskolai tanítónak 50 korona szünidei tanfolyami segélyt szavaztak meg. Felírtak a kereskedelmi miniszterhez, hogy a közigazgatás államositása esetén a járási bizottságokban az ipar és keres­kedelem kellő képviseltetéséről gondoskodjék. — Polgári iskolák Tolnán. Tolna nagyközség állami polgári iskola felállítását kérte a vallás és közoktatásügyi minisztertől. — Pápay Karolin és Hatter Gizella oki. polgári iskolai tanítónők szintén adtak be kérvényt a minisztériumhoz, engedélyt kérve, hogy szeptember 1 én magán polgári leányiskolát nyithassanak Tolnán. — Nagylelkű adomány a pécsi Pius-internátus javára. Sullyói András szászvári nagybirtokos, stájerországi bányabérlő, a „Pro Ecclesia ét Pontifice“ érdemkereszt tulajdonosa 2000 koronát adományozott a „Plus internátus*' javára. — A helyi munkások az aszfaliozásnál. ­Nem tudjuk, az aszfaltozási munkálatok kiadásá­nál kikötötték e a helyi munkások felhasználását a vállalkozók részére. Sajnos, a helybeli lapok, velünk együtt, nem részesülnek a város részéről annyi figyelmességbe, hogy a kiadandó városi közmunkák hirdetményeit, vagy azokra vonat­kozó hivatalos kommünikét juttatna a város a lapokhoz, hogy ilyformán az ily ügyekhez meg­kívántaié nyilvánosság az egyes szállítások ki - adásáról informálva legyen. Pedig csak előnyös lenne ez minden tekintetben s elejét venné utó lagos rekriminációknak és békétlenkedéseknek. Visszatérve az aszfaltozási munkálatokhoz, a helybeli munkások igénybevételére hívjuk fel a vállalkozót, hogy igy a kiadásokból valami benn­maradjon városunkban. — A Szekszárdi Kircsolya Egylet Jcözgyü- lése. A korcsolya egyesületek a nyári hőségben csak közgyűlést tarthatnak. Julius 22-én tartotta a Szekszárdi Korcsolya Egylet közgyűlését, me­lyen az alapszabálymódositást határozták el s a lemondott Rácz József helyére pénztárossá dr. Paulovics Sándort, jegyzővé pedig dr. Haraszti Józsefet választották meg. — Lövésztanfolyam Tamásiban. Tamási köz­ségben Kaszás József községi biró, volt honvéd­őrmester 50 polgár legényből álló lövésztanfolya- mot szervezett. A lövésztestület most a honvé­delmi minisztertől kér felszerelvény segélyt. Bi­zony sokkal szebbek a vasárnap délutánok Ta­másiban, mint Szekszárdon, hol legfeljebb a bicska forgatásban gyakorolják magukat a polgár le­gények. — Óriisi cirkusz-látványosság Szekszárdon. Az évekkel ezelőtt hazánk nagyobb városait be­járt hatalmas arányú Barnum féle cirkuszra emlé­keztető cirkuszi vállalat, Schmidt M. cirkusza jön 3 napi játszásra Szekszárdra kedden julius 28-án délután 5 órakor külön vonat szállítja a vállalatot Szekszárdra, amikor is idomított lovak, zebrák és elefántok csapatával diszbevonulást tartanak a Vásártérre, hol vasredőnyfrlu 5 sátor­ban ütnek tábort. A cirkusz 3800 személyt ké­pes befogadni. Előadásaikat 3 estén át 1/29 órai kezdettel tartják. Csak a nagyobb vidéki váró sokat járják sorra s vidék érdeklődését is min­denütt felkeltették. mb m A Pozsonyi Kereskedelmi- és Iparkamarától ■ ÁB fenntartott nyilvános, három évfolyamú |J(J| Felső' Kereskedelmi Iskola Pozsonyban * Érettségi vizsgálat Állásközvetítés.^”"Tmérnáiüs! ■■hmbí Értesítői kívánatra küld: az Igazgatóság. — Iparos gyűlés Bonyhádon. A Magyar Ipa- . rosok Országos Szervezete a múlt vasárnap délután Bonyhidon, az iparostestület nagytermében szer­vező ülést tartott, melyen a budapeeti igazgató- választmány részéről Barta Artur alelnök, dr. Szirtes Artur főtitkár és Szilágyi Antal választ­mányi tag, a bátaszéki iparosság Mayer Gyula, a kaposvári iparosság Légár Lajos vezetésével, a szekszárdi André István, a hőgyészi Piripauer Ede, a tolnaiak Lengyel Ferenc, a mázai iparos ■ ság Hipper György és a nagymányoki iparosság Wuschina Mihály elnök vezetésével szép szám­ban jelent meg. A bonyhádi iparosság Herger Nándor igartestületi elnök vezetésével teljes lét­számban vonult ki a vendégek fogadtatására. A nagygyűlést Herger Nándor elnök nyitotta meg, majd Barta Artúr hosszabb beszédben ismertette a magyar iparosok országos szervezetében folyó modern ipari szervezkedés erkölcsi és gazdasági céljait. Szirtes Artúr dr. nagyhatású német nyelvű előadásában a társadalmi szervezkedés problémái-- nak mai állásával foglalkozott és különösen ki­emelte azt a mozgalmat, melyet az országos szer­vezet a kollektiv szerződések jogrendszerének fejlesztése és a kisipari érdekek modern vedelme terén megindított és amelynek hatása most már a törvényhozási munkálatok folyamán is látható. Szilágyi Antal a szervezet aktuális föladatai közül különösen az önálló vámterület megvalósításának, a munkásbiztositás reformjának és a kivándorlás megakadályozásának kérdéseiről beszélt, majd Légár Lajos (Kaposvár) szólt a munkásbizto­sitás kívánatos reformjairól, hangsúlyozván, hogy a szociális temeket a. sokszorosan megterhelt kis­iparosság vállairól le kell venni és -első sorban az ipari nagytőkére kell hárítani. Molnár Ltjos (Bonyhád) a helybeli iparosság sérelmeiről szólt és különösen az ipari, első sorban kisipari hitel kielégítésének teljes hiányát panaszolja föl. A helyi osztály elnöke lett Herger Nándor, alelnüke Eller Jakab, titkár Molnár Lajos, választmányi tagok lettek: Kreschka János, Ritzel Márton, Berman Mór, Tauth József, Preis József, Feik György, Ruppi Antal, Lós János, Réder János Dürr József. — A Sédpatak-utcaiaV kérelme. A forgal­mas Sédpatak utcai és környékbeli érdekelt la­kosság kérvényt nyújtott be a városi tanácshoz, melyben kérik, hogy az ezidőszerint szünetelő 2 Sédpatak utcai örömházra a jövőben engedélyt ne adjon. Mi is többször szóvá tettük már az itteni nyilvános házak kitelepítésének szükséges ségét s kizártnak tartjuk, hogy a rendőrség és a tanács a szünetet nem használja fel ezen régi kérelem teljesítésére, hogy ezen igen forgalmas, intelligens városrészt megtisztítja ettől az erkölcs- róntó piszoktól, melynek büzhödt mocsara a pol­gári leányiskola és izraelita imaház közelében rontja-fertőzi sokszor az utcára kihatott lármá­jával a környék lakossága jobbérzését és a gyer­mekek erkölcsi életét. — Arató sztrájk. Az aratás megkezdődvén jelentkeznek Tolnavarmegyében is az arató sztráj­kok Pálfán gróf Apponyi Géza aratói, Majsamiklós- váron Hirsch Ignác bérlő aratói szüntették be ármun­kát. A sz rájk oka volt, hogy az esőzések a terméskilátásokat meglehetősen megrongálták és az aratók a nehezebb munkát kívánó, de silá­nyabb részt adó gabonát megállapodás szerint learatni vonakodtak, nagyobb részesedést kértek. Állami életünknek talán legszomorubb szégyen­foltja, hogy bár első sorban földmivelő állam vagyunk, az agrárizmust szinte sokszor egyol­dalúan szolgáló törvényeinkbe az arató munká­sok szolgálati viszonyait biztosító paragrafus nem jutott, s hogy semmi jogbiztonság e téren nincs, hanem csendőr és szolgabiró hatáskörébe tarto­zik egy munkabérszerződésből keletkező per el­intézése, mely mindenütt a müveit világban a bírói judikatura hatáskörébe van utalva, ahová természeténél fogva tartozik is. Mélyen kell ezt fájlalni mindenkinek, aki mint gondolkodni és érezni tudó kulturember a törvény védelmének szükségességét elismeri azok részere, akiknek a pár heti aratáshoz szinte baromi erőt és munkát kell adni sok esetben egy vaktában és tudatla­nul vállalt aratási szerződés alapján. Nem azt akarjuk vitatni, hogy most adott esetben kinek van igaza: az egész évi termés lábon maradás veszélyének kitett földbirtokosnak, vagy az egész évi kenyerének megkereshetése reményében le­szegődött munkásnak, csak annak szükségét han­goztatjuk, hogy a gazdasági, különösen arató­munkások szerződései törvényes utón olyképen szabályozandók, hogy mindkét fél érdekei egy­forma erejű hatósági védelmet nyerjenek hiva­talból. Hogy a vitás kérdések ne a szurony beavatkozásával nyerjenek megoldást, mert ezt a jobbágyságra emlékeztető módszert a vitás anyagi érdekek elbírálásánál már .minden kultur állam mellőzi Az ipari bíráskodást rendező törvényjavaslat mellé javaslatot kell kidolgozni a mezőgazdasági szolgálati bíráskodásról is. Mind­járt kevesebb lesz az aratósztrájk is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom