Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-07 / 49. szám
1913 december 7. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 — Borfogyasztási egyezség. Folyó hó U tói kezdve Depónként 8 tói délután 1 óráig a város házánál, a fogyasztási adóellenőrök hivatalos he lyiségébeu 3 évre, 1914 —1916. évekre oorfd gyasztnsi egyezséget lehet kötni egész dec. 31 ig. Misszió Gyulajon. November 22-én este kezdődött Gyulajon a misszió. A péescgyház ®ogyei^ missziós papok közill hárman vettek benne reszt tel ele Ágoston tolnai prépost plébános veze tése mellett, A buzgó gyűl*<ji nép reggel este színig töltötte meg a templomot és mohón leste az igét a missziózók ajkairól. Tegnap t< jezödtek be az üdvösség napjai a missziói kereszt beszm telesével. Fekete prépost ez alle»lommal olyan szi\ hez ható szent beszéddel búcsúzott a derék gyulaji magyaroktól, hogy Egyet len szem sem maradt szárazon A missziós papokat eltávozásuk előtt fökereste az elöljáróság, amink élén n bitó hálás köszönetéi mondott az egész f luja nevében. A ragaszkodó nép pedig fellobogózta I ázát, selyem kendőből, őszirózrábó. hálom cliad»lk»put rögtön zött, amerre a missziót tartó plébánosok elvonultak s úgy integetlek lelkes búcsút a távozóknak, inig a kurdi kapaszkodón el nem tűntek a szemük elöl. — Diszüjinepóly. A szekszárdi róni kutli. iparos- és iparoslegényegylet Kolping Adolf, u legényegyletek megalapítója születésének 100 ik évfordulója alkalmával diszünnep ílyt rend z a következő műsorral : 1. Hymnus Énekli a legény- egylet dalárdája. 2. M. G. Ünnepi óda. Szavalja : Kreskay Mihály dékány. 3. Ünnepi beszéd Mondja: Szentiványi József elnök. 4. Dalok. Knekli.: Nagy A a risk a. 5. Kolping Adolf. Felolvassa : Malonyay Élemér jegyző, ö. Tóth Kálmán: Szilágyi Erzsébet. Szavalja: Mayer Mariska, 7. Legényegyleti induló. Előadja a legényegylet dalárdája. Az ünnepély kezdete este 8 órakor. Bc'őptid-j 40 fill. — A iöbbterme'ö részvénytársaság iránt az egész vármegyében nagy az érdeklődés. Haladni vágyó kis- és középgazdák két kézzel kapnak utána, hogy földjük többet teremjen s különösen a műtrágya széleskörű elterjedése remélhető, mintán a töblnermelő részvénytársaság a műtrágya árát csak akkor követeli, ha tényleg több termés mutatkozik. A többtermelő részvén}’társaság az eddigi megállapodási k szerint most alakul meg és akik érdeklődnek iránta, írjanak dr. Molnár István gazdasági tanácsos, Budapest, IV., Kossuth Lajos utca 1., vagy Náray Géza ny. főhercegi urad. intéző (Budapest, IX , Közraktár u 10) uraknak, akik a többtennelő részvény társaságra vonatkozó bővebb tudnivalókat a nyomtatott prospektusban megküldi. — Eladó Cimbalom. Csaknem teljesen uj cimbalom, elsőrendű gyár:many, jutányos áron eladó. Bővebbet a kiadóhivatalban, vagy a Mól nár féle papirkereskedésben. — Tájékoztató a távbeszélőt igénybe vevő kő zönsófl részére. A szekszárdi távbeszélő hálózat átalakítás és bővítés alatt áll, amely munkálatok már november hó 13 ika óta folynak és előreláthatólag december hó 20-ika körül nyernek befejezést. Ezen munkálatok alatt bizony gy a lírán fordulnak elő üzemzavarok, úgy, hogy egyik másik előfizetőállomás hosszabb rövidebb időn át nem használhatja készülékét. Éppen ezen okító1, ez idő alatt állandók a panaszok a távbeszélő központra, holott a kapcsolást teljesítő két tiszt viseld állandóan kötelességtudóan, előzékenyen és a legjobb akarattal igyekszik a kivánalmaknak eleget tenni. A hivatalvezető felügyelő a munka latokat vezető és állandóan ellenőrző Kozma Pál mérnökkel egyetemben mindent elkövet a közön ség és az intézmény jó hírneve érdekében, hogy a panaszok á lehető legkevesebbre redukálódjanak, ami bizony ma, az állandóan ideges emberek korában nem könnyű feladat. — Magyar nemzeti zarándoklat a Szentföldre. Hercegprimási hozzájárulással és a püspöki kar több tagjának védnöksége alatt zarándoklatot vezet a Szentföldre Gaibl Sándor p. prelátus, apátkanonok (Pozsony, Káptalan u.) 1914 február 28-iki indulással, a résztvevők számának korlá tozásavai. A 37. napra terjedő és rendkívül vál tozatos és látnivalókban is gazdag programúm utazás dijai: az I osztályon 1000 korona, a II. osztályon 800 korona, a III osztályon 480 korona. Jelentkezni 1914 jan. 1-ig lehet, részletes pro grammokat válaszbélyeg ellenében küld az érdeklődőknek. — Anyakönyvi statisztika. November 29 tői december 5 ig született 2 fiú 4 leány. Házasságot kötöttek : Jeckl József— Palástliy Valériával, Nagy Sándor—Mezei Annával és Madaras József—Cső tönyi Rozáliával. Meghaltak: Pál József 44 téves (kórházban), Horváth Szabó Ferenc 69 évos, Kovács Pál 27 éves, Kuszlus Julianna 37 éves, Schaaf János 35 éves (kórházban), Grósz János 75 éves. — Gyújtogatás. Múlt szérdáu ismeretlen tettes felgyújtotta Nyéki István Steiner szekszárdi gazdának a paráaztai kapunál levő présházát, melynek teteje leégett. A kár megtérül, mert a présház biztosítva volt. MOLNÁR, puhákat vegyileg művésziesen fest és tisztit. Vidékre gyors postsi szállítás. Olcsó árak. Szekazárd. Fogorvos. Kovács J. Specialista fog-és szájbetegségeknél. Részit arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és por cellán koronákai és hidakat. Kautschuk éc arany lemezre müfogakat és szájpadlás nél kül fogaikat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás s a gimnáziummal azemben. IRODALOM. — llti tarisznyámból. Külföldi levulck lm: Koritsánszky Ottó. E mű szerzője már ismert névvel bír az iró, újságíró világban. Mint a mű címe is sejteti, útleírásokat kap az olvasó, me lyeknek írója a levél formában iro't oikksorozatok ban végig visz bennünket n müveit Nyugaton, különösen sokat időzve és sok szépet látva, tapasztalva Sveizban, majd következik a nagy Néraethirodalom, Franoziaország, Skandinávia, aztán az utolsó évek érdeklődésének színterei Görögország, a forrongó, átalakulási idejét élő Balkán. Azonban nem földrajzi útleírások, nein érzelgős lirai reflexiók s nem száraz leveles fo tografiák soiozata az eleven, szemléletes újságírói tollal megirott mű, hanem a müveit Nyugatot egy tiszta ésszel látó meleg szavú lélek rokonszenves kritikáján át tanító céllal mozaikba rakott színes írói mű, mely amellett, hogy ismereteinket öregbili, teljesíti az irői mű azon másik feladatát is, hogy gyönyörködtet könnyeit modorában szó ciális igazságaiban is. Magyar Kultúra. Társadami és tudományos szemle. (Megjelen h&vonkint kétszer : ö én cs 20án. Évi ára 12 korona. Budapest, VIII., lleránszky u. 20. sz.) Legújabb száma most jelent meg a következő gazdag és változatos tartalommal: Tanulmányok: Katholikus társadalmunk feladatai. Mester János S. J —Molnár Ferenc drámái. le, — Szabadkőműves előnyomulás. Bún in Károly. Tárca : Canterbury. Bangha Béla S. J. Pajzs és kard : Levél szekrény. 20. Miért üldözik ép a katholil us val last? — A natole. France.. . ti. p. — Ne sírjunk, ne zokogjunk . . . tt. —: Tangó . . . —sia. Gellérthegy. . . tt. Szemlék és kritikák: A Konstantin jubileum az irodalomban. Dr. Lukcsics József. — Könyvek : Illustrierte Kirchcngeschiehtc, herausgegeben v. Dr. G Rauschen, Dr. J. Marx Dr. J. Schmidt. Dr. Kovács Pius — Herbert M , Aglája. Fordította Hodács Á Dr. Kiss Szcrafin. — Emerich Kövi. s’ Pisenstetzchen. Lám Frigyes. —‘Színház: Két színházi est. . . Balassa Imre. Napló: Kolping. Dr. T. M.— Kiss József N P. — Itália választott . . . fizetési dija egy évre: tiz korona, egyes szám ára: egy korona. Kapható minden könyvkereskedésben. Mutatványszámot készséggel küld a ,,Május'1 kiadóhivatala: Budapest, V., Zoltán- utca 11. Uj közigazgatási lap. Pest, Heves, Jász Nagykun-Szoluok és Csanád vármegyék községei országos mozgalmat indítottak azért, hogy az állami teendők ellátásáért a községek is államsegélyben részesittessenek. A községek hivatkoznak arra, hogy nagy, hatalmas, gazdag városok tekintélyes államsegélybe» részesülnek és az állam tízezrekkel kárpótolja az állami teendők ellátásáért. Kisebb városok is megfelelő államsegélyhez jutottak. Az 1526 lélekszámmal biró Buszt városa évi 11.000 korona, az 1919 lélekszámmal biró vagyonos Nagyrőcze szintén 11.000 korona államsegélyt kapnak. A községek joggal hivatkoznak rá, hogy ők is teljesítenek állami teen dőket s igy őket is megilleti az államsegély. Hogy ezt a kérdést állandóan napirenden tarthassák, a községek magas színvonalú uj közigaz gatási hetilapot indítanak , Községek Lapja“ ci men. A lap programmja : a községek egyetemes érdekeinek megvédése, :* községek gazdasági és kulturális felvirágozásának elősegítése, a községeknek a városok min táj ira állainsegélyban való részesítése iránt országos mozgalom indítása, a községeknek egy érdekszövetségbe tömörítése, a közigazgatás korszerű reformjának követelése, a községi jegyzőknek a községi önkormányzat élére állításáért erélyes küzdelem indítása, a községi közigazgatás körébe eső szakkérdések megvitatása, a községi sociálpoiitika, a községi pénzügy, hitel, közepitkezes, közüzemek, községi gazdaság és háztartás körébe cső kérdések s általában a községi élettel összefüggő ügyek modem, magas színvonalon való tárgyalása, a hasonló külföldi irodalom és községi intézmények ismertetése. A lap a legkiválóbb szakírókat a a községek vezetői közül a legjobbakat tömöríti maga köré. Elő- hzc'.ósi ára évi 16 korona Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, Vörösmarty-utca 20, szám alatt van. Május. A Káxmér Ernő és Pajzs Elemér szerkesztésében megjelenő „Május * irodalmi folyóirat decemberi száma a következő értéket a változatos tartalommal jelent meg : Szabó Dezső: Beszélünk, mert félünk. Tóth Árpád : Ó, Ifjúság! (Vers.) Szederkényi Anna: A aapkásék. (Novella.) Kosztolányi Dezső: Don G. A. Bécnuer: A temető árvái. (Vers ) Halasi Andor : Critica eriti- corntu. Lnczkó Géza: Szép história Vasverő Deli lovagról és Aélisz királylányról. (II ) Keleti Arthur: Szotuory Dezső uj darabjáról. Németh Andor: Herceg a kertben. (Vers) Pajzs Elemér: Rudi, (Novella) Ernőd Tamás : Versek. Franyó Zoltán : Paul Claudel. Kritika. Komlón Aladár: Jászay- Horváth Elemér: Gyöngyök és könnyek. Gyöngyös Mara: Somlyó Zoltán : Sötét baldachin. Ros- ványi Vilmos : Bán Ferenc novellái. László István: Brázay Emil: Söruse i Dóra, a szeretőm. Káztnér Ernő; Darnay Kálmán: Qisimár. László István: Révész Béla: Nyomor. Káztnér Ernő: Szende- Dárday Olga: Rozsda Welledits Lajos: Lax Lajos: A Boldogulás Ganl Gábor: Lechner Tibor : Korszellem és történettudomány. Hajós Sándor: Julius v. Ludassy ; Die trennende Brücke. Hajós Sándor: Walter Hurl un : Fainilienszenen. Hajós Fritz Russow : Spiegelfechter Eros. Halmi Bódog: Peladam. László István : A királyszinház julouiná- hoz. Vajda György: Krúdy Gyula: Zoltánba. ■ Vajda György: Heller és Stein : Majolika. Révész Andor: Beszámoló a hangversenyekről. Medgyes László : Műcsarnok. Margittal László : Schmutzer Ferdinand kiállítása. Kelemen Pál: A Szent- György céh ex libris kiállítása. A folyóirat előCSARNOK, ___ A Tango. — Budapesti levél. — Tangó itt ; tangó ott; tangó mindenütt! Ez a helyzet Budápcsen. Tangót táncol a Vígszínházban Hegedűs Gyulánó ; A Népoperában Berlcy Lili, és Szoyer Ilonka. Tangót táncol kissé a Mi ss Duncan modorában vagyis mezítláb; Fedik Sári, a. Lehár uj operettjében, és hogy el ne felejtsük, tangót táncol a mozi népszerű Maxi ja, személyesei) és nem egyedül, a Royal Orfeumban mesés honoráriumok mellett. Linder Maxi 1200 koronát kap egy fellépteért, egy hónap óta van Pesten, elvisz tehát vagy 30000 boronát, hirdetve, hogy milyen kultuniép vagyunk. De ez semmi! Tangó táncoltat ik minden szép íróban és a táncmesterek versengve és őrjöngve hirdetik, hogy a leghamisithatlaii&bb argentinjai tánc az övék. Csak náluk lehet megtanulni az összes figurákat. Az ördög tudja, hogy vagyok vele . . . Na gyón üreg lennék már, és nem tudnám Terpsichore-1 élvezui, ha bakugrásokban elém Hzökellik ? Vagyok olyan vakmerő, hogy vidéki nyerseséggel, amúgy parasztosan kimondom, h i meg is ölnek érte, hogy a tangó nekem egy csöppst se tetszik, sőt egyenesen undorodom tőle. Még a legdecensebben Berky Lili lejti frakban és lakkban, szalonképesen és bár ez a szép erdélyi csillag mindenkor kedves és gr^ciózus, az ő tangóját se tudom élvezni. Közben azt hallom, hogy Párisban a tangóláz szünőben van, csak Berlinben tombol; de Berlin az utóbbi években mesésen túltett — nuditásban Párison és a fügefalevél nélküli estélyek terén világrekordot teremtett, Ilyen helyekre való ez a hires argentiniai tánc. Talán elvesszük a kedvét lelkes apostolainak, ha közölni bátorkodunk, hogy a tangó nem is uj. Pompeji kiásott romjai tanúskodnak, hogy olyanféle táncot, melyben a táncos férfi váltig a táncosnéja lábára akar hágni, vagyis a mai tangó, már 4 —500 évvel ezelőtt divatos volt, mert a falfestmények táncolói habitusukban ennyi időre sejtetnek. És talán a tangó apostolait jobb ügyhöz méltó buzgalmukban az is igen meg fogja ingatni, hogy amit a magyar népiélek kárára a tangóval, ez internationalis érzéki tánccal miveinek, az még hozzá meg is bukott. A tangót a párisi kiállításon egy egzotikus varietében, ami* lyen nálunk a millenáris kiállításon Os Budavára volt, argentiniai táncosok mutatták be eredeti vadságukban. Akkor a tangó nem a minden újért veszkődő franciának, hanem a kutyának se kellett; az amerikai azéles karimás kalapu táncosok, a mi cserkeszeink kalapban utánzói, úgy elpárologtak a franciák fővárosából, mint a kámfor.
