Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-07 / 49. szám
6 A tangó barátai azt mondják, bogy a tangót mint táncot csak az csepüli II; aki azt igazi formáiban sohase látta. Mert a tangó decens és felette szolid tánc. Es nem tévesztendő össze azokkal a részben táneszcrü, részben akrobatái mutatványokkal, ahogyan | tangót szinházban és a brettlin táncolják. Az egy hamis, bájtalan dolog. Ellenben a tangó bájos és olyan leheletszerű költészet van benne, amilyet csak a — futuristák tudnak. Csakhogy itt tartunk. Csakhogy a tangó lelkes apostolai ki bükk ént ették a nagy igazságot. Hát igaz, amit a futristák a piktorában és az írásban elkövetnek, azt látjuk, a táncban is, a tangó diadalmas bevonulásában. Valami határozatlan majd^fönséges, majd groteszk zenei ütemekre váló mozgást, melynek célzata hol jámbor, hol malacszerü. Egyik figurájára azt mondja az ember, hogy ezt a szent földre igyekvő lovagok is a szende várkisasszonnyal ellejthették volna; ellenben következik merész fordulat, a jobb láb nak feldobálása, a női két láb közé s e mellé a táncos érzéki nekibuzdulása, amire hiedelemből kénytelenek vagyunk a szemünket behunyni, pedig lehet, hogy a tánc végső kifejlődése raeg- enyhiti az előbbi paráznaságot. Nem hiszem, hogy a tangó divatos tánc lesz. Vagy helyesebben mondva, hogy hamar el nem felejtik az emberek. Kár lesz sietni a megtanulással, mert mire arra érik az idő, a tangó el lesz felejtve, és meg lesz utálva, úgy, ahogy megérdemli. AtyllS. "VILÁG” mozgókép-színház, Szekszárd. A budapesti Uránia magyar tudományos színház fiókintézete Szombat és vasárnap, dec. 6. és 7-én. Ki a gyilkos? Színes színmű 3 felvonásban, melyet a fővárosi nagyobb mozgószinházakban állandóan telt ház mellett adtak. Pattié újság. A marseillesi gyorsvonat összeütközése a svájci postavonattal. I. Ferenc József a bécsi jubileumi templom beszentelésén. A legaktuálisabb események. Kaxi hódítása. Zsuzsi mosodát. Humoros. Rendkívül kacagtató. Hétfőn, december 8-án. Szenzációs uj műsor! Előadások naponta: 6 és fél 9 órakor. A színház fülűé van! EGYLETEK, TÁRSULATOK. Küzdelem a munkásbiztositás reformjáért. A megboldogult és jobb emlékre érdemes koali cvónak illetve annak egyik balkezének, Sz terényi József volt kereskedelemügyi á lamtitkárnak kö szünheijük a munkásbiztosiió hivatalok mai for máját, mely 1907. óta mint egy újabb és a tapasztalatok után Ítélve, egyik lég terhesebb adó nehezedik az országnak sok helyen amúgy is nagy küzdéssel élő •» a közterhek alatt roskadozó iparos-kereskedő munkaadó lakosságára. A mIllír kásbiztosiláis ügye a mai általánossá vált felfogás szerint ma már közügg, sőt állami ügy, állami leiadat. Sőt nemcsak baleset és betegség, de megrokkanás és e'öre iedés esetére is. — Azonban az 1907. évi XIX. t. cikk meghozatalakor nem ez volt a főcél, hanem, hogy a munkásság által megszállott és tapasztalás sze- rint minden szociális mozgalom melegágy képen szerepelt betegpénziárakba valami utón az állami beleszólást biztosíthassak a valódi cél látszata nélkül. Így készült a koalíciós munkásbiztosiió törvény, mély első' sorion is teljesen h hagyta ügyköréből I rokkantság és elöregedés eseteit, s csak betegség és balesetre terjedt ki továbbra is, másodszor a járu'ék .fizetés módozatait kellő előtanulmányok végzése nélkül különösen a kisiparos kereskedő osztályra nézve elviselhetetlenül .állapította meg s harmadszor, adminisztrácionális tekintetben nem hogy meg nem szü tette a sokszor analfabétahivatalnokok stipend iu-mos rend szerét, de a keiületi pénztárak és az országos, meg állami munkásbiztositó örökös torzsalkodá sainak állandósításában egy olyan veszedelmes hivatali anarchiát teremlett, amely mellett a munkásbiztositás humánus szociális feladata -teljesen ílluzóriussá válik, s* a munkások ezrei és a TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY munkaadók másik ezrei fillér verejtékeiből zöldágra jutott néhány, agitátor és szakinájahagyott cs félbemaradt existencia szerez busás jövedelmet és melegszik az | pár, aki otthon van és közel van a tűzhöz. — Ezek az országszerte tapasztalt állapotok városokat, törvényhatóságokat szólaltattak már meg a munkásbiztositás ádlamosilátsa és díjfizetésének progresszió tételek szzrinti megállapitása érdekében. Folyó hó 14 én a leg illetékesebbek szólalnak meg: az Ipartestületek Országos Szövetsége által szervezve az ország összes iparos és kereskedő érdekelt munkaadó társadalma, az ipurtéstületek utján. — Nálunk Szekszárdon is e mpra hívta egybe André István, az Általános lpartcstü'et agilis elnöke az iparteslület tagjait és a Kereskedelmi Egyesületet is belevonva, a Szekszárd Szálló nagytermében jövő vasárnap d. e. fél 11 órakor tartják meg közgyűlésüket, melyen a törvény revíziója érdekében állást foglalnak. —. Joggal várhatja el az ország, hogy a munkásbiztositás nagy kérdéséta kormány minden politikai kérdéstől mentesítve, mint közérdekű szociális kérdést munkás és munkaadó egyforma megelégedésére oldja meg s a hibátlan ügykezelés biztosítására vegye azt teljesen állami kezelésbe és bizza dolgozni tudó és dolgozni akaró szakképzett hivatalnoki, karra, s akkor nem dolgozik az intézmény deficittel, de meg különösen, mert a munkások biztosítása ál lami feladat s teljessé' csak úgy válik, ha aggság és rokkantság esetére is kiterjed. — Legfőképen pedig megkönnyítendő a munkaadók, különösen a kisiparosok teherviselése progresszív alapon, mert addig -hasztalan) beszél a kormány ipar- pártolási programúiról, amig ennek a programúi nak legelső pötfija nem lesz a kisiparnak az adó és munkásbiztositás terhei alól való felszabadítása. Kereskedelmi és iparkamarai tagválasztások. A pécsi kereskedelmi és iparkamarai tag választások végrehajtására Tolnavármegyében ala kait központi bizottság 1913. évi decomber hó 3 án tartotta ülését A bizottság elnöke bejelenti, hogy a kamarai kültagok választása a kereslte jdelemügyi m. kir. miniszter folyó évi május hó 21 én 33 663/VI. 3. 1,913. sz. alatt kelt rendeleté értelmében az 1880. évi 40.791. sz. keres bed elem ügyi miniszteri rendeletben foglaltak be tartásával valamennyi» alkerületben, 'foganatosíttatván, a választás eredménye a beérkezett jegyzőkönyvek tanúsága szerint a következő: A szék szárdi alkerületben megválasztanak a keres ke- d-ők részéről: Salamon Ármin 17 és Seiner Lupét 16 szavazattal ; az iparosok részéről André István 58 és Szék elv, József 49 szavazattal. — A bonyhádi UikerülrJlfkn meg választatták a ke reskedők lys/éról Brick Jakab 30 és Straicher Benő 8 szavazattal ; az iparosok részéről Herger Nárd'*r 18 és Vciszenburger János 3 szavazattal —- A pa si alkcrutelben meválasztattak a kereskedők részéről Steiner Vilmos 26 és Kalmár József 9 szavazattál; az Iparosok részéről Bálint Lajos 31 és Bárdosi Alajos 15 szavazattal. — A bőg jésii alkerületben megválasztattak a kereskedők részéről Lőavenstein Bernát 24 és Lőavv Jakab 1 szavazattal ; az ip uosok részéről Stock inger Vince 24 és Marótzy György 14 szavazattal. — A dombóvári alkerületben.meg- választnttak a kereskedők részéről Thész Antal 41 és Hermann Miksaj35 szavazattal; az iparosok részéről Ujváry Jpzsef 19 és Dravetz István 7 szavazattal. Mely eredménynek bejelentése után a választási jegyzőkönyvek egy-egy példánya a nagy méltóságú kereskedelemügyi minisztériumhoz, a jegyzőkönyvek másodpéldányai pedig a név jegyzőkkel együtt az 1880. évi 40.791. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet értelmében a Pécs szab. kir. városban működő központi bizottságnak megküldetni, Tolnavármegye főispánja, őméilóságának pedig a választás eredményéről jelentés tétetni határoztatott. Végül André István a bizottsági tagok nevében az elnöktől szót kérve a legősziutébb elismerését fejezi ki afelett, hogy a kereskedelmi és iparkamarai tagválasztások előkészítésére és végrehajtására a jelen esetben ki váló pontossággal és eredménnyel teljesítette. — Szévald Oszkár elnök hálásan köszöni az elismerést, kijelenti egyben, hogy az előkészítő un- kálatok helyessége és az eredmény dr. Paulovits Sándor jegyző lelkiismeretes és pontos munkálkodásának érdeme. KÖZGAZDASÁG. A lóhere műtrágyázása. A lóhere műtrágyázása nagy hasznot hajtó őszi munka. A lóhere ugyanis nitrogén gyűjtő növény, amely minél bujább fejlődésü, annál több nitrogént képes a levegőből lekötni és azt a gyökerein levő gumószerü képződményekbe raktározni. A szuperfoszfátozással erőteljesebb fejlődésnek indítjuk a lóherét és igy előmozdítjuk 1913 december 7. annak nitrogén beraktározását: A lóhere azonban I szuperfoszfát íoszforsavának aránylag csak kis részét használja fel saját táplálkozására, a többi citrátban előható fossforsavas vegyülétekké alakul át, amelyből I herére következő bjiza még igen szépen táplálkozliatik. — A lóhere műtrágyázás kettős haszna tehát, hogy 1. tetemesen gyarapilja lóhere termését, amelynek többlete mái’ egymagában is bőségesen megtéríti a szuperfoszfáto- zás költségeit; 2. a talaj nitrogén és foszforsav készletének gyarapításával kitűnő erőben levő földet hagy a búza alá, amelyben ez, a kellő megművelés feltételezésével igen jó termést adhat. Vagyis egészben véve a szuperfoszfátozott lóhere két évi időtartamára közepes istállótrágyázást pótol. Most már csak az a kérdés, hogy mikor szórjuk és mennyi szuperfoszfátot a lóhere alá. Ha a lóherét mint újabban sokan javasolják — tisztán védőnövény nélkül vetik, úgy 150—200 klgr. szuperfoszfátot az őszi szántásra, vagy pedig kora tavaszkor a vetés előtt kell kiszórni és tárcsázással, extirpátorozasssl, vagy esetleg csak mély fogasolással a. talajba jól belekeverni. Ez esetben persze a lóhere után a második évben vetett búza a szuperfoszfátozásnak mát* kevés hasznát veszi, de annál inkább a lóherre, amelynek gyükérzete is erőteljesebben fejlődik, tehát több nitrogént gyűjt. Ha azonban a nálunk rendes szokásként védőnő vény köze vetik, úgy nem ajánlatos a vetés el ott mütrágyázni, inert a műtrágyázással meghajtott védőnövény a lóhere gyenge kelését nagyon beárnyékolja és fejődésében megakadályozza. Ez esetben tellát a védő- növény betakarítása után őszkor kell a már kikelt herésre 200 klgr. szuperfoszfátot kiszórni és azt a szerint, hogy a lóhere mennyire v.in meg • erősödve, többé kevésbé mélyed befogásolni. A lóhere műtrágyázás után átlagosan 7—8 I széna terméstöbbletet ád, tehát a 20 K szuperfoszfá tozási költséget kelszeresen megtéríti. __ A lóhere után vetett búzából pedig legalább is 100 klgr., vagyis annyi terméstöbblet remélhető, amennyit a búza alá közvetlenül adott szuperfoszfát szokott eredményezni, mert a lóhere nitrogénnel is trágyázza búza alá a földet. 593/1913. végrh. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. törvénycikk 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a gyönki kir. járásbíróságnak 1913. évi Sp. 430/2. számú végzése következtében dr. Kick László ügyvéd által képviselt Trautmann János javára, 76 4 korona s járuléka i erejéig, 1913. évi október hó 15-ikén foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és íelülfoglalt és 950 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: kocsi, lovak és ökör nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a gyönki kir. jáiásbirósásr 1913. évi V. 300/3. sz. végzése folytán 640 korona 34 fillér tőke- követelés és járu'ékai erejéig, Nagyszékelyben, alperes lakásán leendő megtartására 1913. évi december hó 18-ik napjának d. u. 2 órája batáridőül kitüzetik es ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t-c. 107., 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felül foglaltatták es azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés a? 1908. évi 41. t.-c. 20 §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Gyönk, 1913. évi december hó 4. napjai. TRIETSCH, kir. bír. végrehajtó. 4500, ikvi 1913. szám. 0 Árverési hirdetmény. A paksi kir. járásbíróság, mint tlkvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy a Tolnavidéki Tákarékpénztár részvénytársaság végrehajtatónak, Schnepp Mihály paksi lakos, végrehajtást szenvedő elleni 6000 korona tőke, ennek 1913. évi március hő 30-tól járó 6\ kamatai, 58 korona 25 fillér per, 62 korona 05 fillér végrehajtási, 7 korona 55 fillér óvási költség és Vs°/0 váltódij és ,)ár. iránt indított végrehajtási ügyében, a szekszárdi kir. törvényszék területén levő, a paksi kir. járásbírósághoz tartozó, a paksi 8060. sz. betétben I. 1—2. sorsz., 11,030. és 11,031. hrsz. alatt felvett ingatlanok 57 korona, — az ugyanezen betétben | 1. sorszám, 2385. hrsz., 25. népsorszám ala't felvett ház ingatlan 300 korona, az ugyanezen betétben f 2. sorsz., 12,814. hrsz. alatt felvett ingatlan 156 korona és az ugyanezen betétben f 3. sorszám, 16,543/1. hrsz. a. felvett ingatlan 840 korona kikiáltási ár, mint becsárban, az 1914. évi január hó 31-ik napjának délelőtti II órájakor ezen telekkönyvi hatóságnál megtartandó árverésen az alábbi feltételek mellett el fog adatni. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-ít, vagyis 5 korona 70 fillért, 30 koronát, 15 korona 60 fillért és 84 koronát bánatpénz fejében letenni és vevő a vételárt 2 egyenlő részletben és pedig az első részletet az árverés jogerőre emelkedése napjától számított 1 hó, a másodikat ugyanazon naptól számított 2 Jió alatt, a paksi kir. adóhivatalnál 5 százalékos kamattal lefizetni köteles, végre, bogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt ezen kir. járásbíróság mint tkvi hatóság irattárában és Paks községházánál megtekinthetők. Paks, 1913 szeptember 22. . NÉMETH, kir. jbiró.
