Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-09 / 45. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1913 november 9. A legsérelmesebb azonban az 54. §. — emelte ki Purjesz főtitkár előterjesztésében — amely szerint a vizsgálat befejezése után a valódiság bizonyítását kezdeményezni nem lehet. Az újságírók egyesületének minden felirata a sajtóeljárás gyorsítását követelte, de abban az értelemben, hogy a főtárgyalásra vigyék az ügyeket, mert a vizsgálat során a tanuk annyit hazudhatnak, amennyit akarnak. A közönséges bűntetteseknek is megadják a módot arra, hogy bizonyítékaikat nemcsak a főtárgyalás során, de a felebbezési fórumokon is előadhassák. Az újságírók az uj javaslat törvénnyé válása esetén sokkal rosszabb helyzetbe kerülnek, mint a közönséges bűnösök. állást foglaltak az uj törvényjavaslat ellen az újságkiadók testületéi és legközelebb a budapesti polgárság fog nagy demonstrativ gyűléseken állást foglalni a javaslat ellen. Egyenesen abszurdum számba megy a javaslat azon intézkedése, mely szerint az elkövetett sajtó deliktumért nemcsak a közlemény íróját, de a lap kiadóját, sőt tovább menve, a lapot előállító nyomda tulajdonosát is felelőssé teszi, pedig köztudomású, hogy a lapban megjelenő dolgok felett sem a kiadó, sem a nyomdatulajdonos előzetes cenzúrát nem gyakorolhat. Ezt.tudnia kell minden újságot látott embernek s egy törvényjavaslatban ilyen gyakorlatiatlan bakklövés igazán csak a mai politikai viszonyok között csúszhat bele. Az egész ország egyhangú tiltakozása kell, hogy a válasz legyen erre a javaslatra, amely Magyarországot egyik él éterétől, az erős és független sajtótól akarja megfosztani. Elismerjük, hogy vannak kóros tünetei a magyar sajtónak, de ezek össze sem hasonlíthatók azokkal a súlyos morális eltévelyedésekkel, amilyenek Tisza István pártja produkált eddigi rémuralma alatt. Ebből a sajtótörvényjavaslatból nem szabad törvénynek lennie, mert ez Magyar- ország gondolatszabadságának teljes gúzsbakötését jelentené, meghazudtolását az összes negyvennyolcas törvényeinknek és a szolgaság korszakának kezdetét Magyar- országon. Azt jelentené, hogy megint visz- szasülyedtünk oda, ahonnan egyszer Petőfi — A vallástalanság a baj — jegyezte meg halkan páter Flavián. — Az, az, — erősítették egyszerre négyen is. — Az istenfólelem hiánya szüli a tömérdek bűnt — folytatta a szerzetes. — És az öngyilkosságokat — toldotta meg a mérnök. — A forrongó társadalom — szólalt meg most a kanonok, mivel a többiek hallgatásba merültek — a forrongó, tisztulást kereső társa dalom nem is tisztul meg addig, mig a hit vissza nem tér a telkekbe. — De visszatérhet-e valaha ? — kapta föl a szót a tanár kétkedő hangsúlyozással. — Mert az nem sokat lendit az ügyön, hogy egy vagy tiz vagy száz hitetlent megtör a szerencsétlenség és hívővé változtat. A tömeg lelkét kellene visz- szahóditani, kivált a tanultak tömegének a lelkét. — Ez az — pattant ki a ház gazdából s ujjával a tanár felé mutatott. — Ez az — ismételte. — A tanultak fölfogásán múlik minden, utánuk indul a sokaság s épen azért«egy vagy tiz vagy száz megtért példája nemcsak hogy nem jelentéktelen, de ezek a példák oldják meg a kérdést. Ha nincs tcrhetekre, kedves barátaim, el mondok egy különös történetet egy különös emberről, aki szoros értelemben nem tartozott ugyan a tanultak osztályához, de vagyona irigyeltté tetté őt a tömeg előtt s csodálatos átalakulása sok embert gondolkodóba ejtett. Engem is meglepett. A vacsora végére értek. Egyik-másik még gyümölcsöt csipegetett, cukrot szopogatott, miközben az inasok fölhordták a feketekávét, majd szivart és cigarettát kínálták. Miután a házigazda is rágyújtott egy cigarettára, belekezdett a megígért elbeszélésbe, amelyet barátai nagy figyelemmel hallgattak. vezérlete alatt a lelkes márciusi ifjúság szabadította fel az országot. Ha ez a sajtótörvényjavaslat törvénnyé válik, akkor modern, huszadik századbeli embernek nem érdemes ebben a szolgaországban élnie, akkor igazán nincs más hátra, mint valahol Délamerikában egy uj Magyarországot alapítani. Megyebizottsági tagválasztás vármegyénkben. Az 1907—13-ig terjedő időtartamra megválasztott megyebizottsági tagok megbízása a f. év végével lejár. A törvényhatósági bizottság múlt hó 30 án tartott ülésében a választások határnapját f. hó 20-ikára tűzte ki, amikor ama bizottsági tagok helye is betöltésre kerül, kiknek időközben bármi okból tagsági jogosultsága megszűnt. Szükségesnek tartom, hogy ellenzéki oldalról rámutassak eme tényre és ezzel kapcsolatosan egy két mozzanatra, amelyek a választás meg- ejtésénél figyelembe veendők. Az ellenzéknek szervezetlenségénél fogva is nem áll rendelkezésére semmi olyan eszköz, ami a hivatalos apparátus pontosan működő szervezetének előnyeit hathatósan ellensúlyozni birná. Az ellenzék hatalmas fegyvere az agitatió. Ennek eredményét biztosítani a szervezkedéssel lehet. A megyei ellenzék szervezkedése nem juthatott el odáig, hogy az egész vármegyére kiterjedő életképes szervezet kiépíthető lett volna. Már régebben az országos ellenzéki szövetség megalakitása után Szekszárdon tartott gyűlésünk keretében szervezkedtünk. A központi vezetőség megalakult. A vidéki bizalmiférfiak is megválasztattak. De több a szervezkedés terén nem is történt. És ez nem a központ jóakaratán múlott. A szervezet működése a maga egészében kipróbálható nem volt annál is inkább sem, mert a szervezkedő gyűlésen a távolabb lakó vidéki bizottsági tagok személyesen nem igen vettek részt, többen levélben jelentették, be hozzájáru-- lásukat. Mindazonáltal a központ az egyes felmerült esetekben lelkesen megtette a magáét. Azt hiszem, sajnos, tanulságkápen megállapítható, hogy a mai körülmények között, a rendelkezésre álló eszközök mellett illyen szoros, a vármegye legszélsőb részét is átható életképes szervezet kiépítése, bármennyire is kivánatos lenne, máról-holnapra nem eszközölhető vagy legalább is nagy akadályokba ütközik. Az ok nem az ellenzéki szellem hanyatlása, sőt, örömmel írom, az ellenkezőről számolhatok be, hanem a távolság, a közlekedési utak és eszközök alkalmatlansága, az emberek kényelemszeretete, a mindennapi élet gondjaival való közködés, mindmegannyi akadály, amely figyelembe jön akkor, amikor arról van szó, hogy a vármegye szélső részén lakó megyebizottsági tag kimozduljon az ő megszokott köréből. A megejtendő megyebizottsági tagválasztásoknál a megyei ellenzékre és első sorban a központi vezetőségre súlyos feladat vár. 110 megyebizottsági tag kerül választás alá. Ennyi bizottsági tagnak a választása átformálólag hathat a törvényhatósági bizottság mai összetételére. Az ellenzéknek erkölcsi kötelessége oda hatni, mindent elkövetni, hogy gerinces, önálló gondolkozásu, független bizottsági tagok kerüljenek be, bármily társadalmi osztályhoz- tartozzanak is azok. Ez lenne az első fontosabb lépés abban az irányban, hogy a dolgozó középosztálynak a megillető súly és befolyás biztosíttassák a megyegyülésen szemben a mai állapottal, amely közhangulattól, közvéleménytől teljesen idegen. A jelöltek személyének megállapítására a közhangulat legyen irányadó, ami a siker egyik kelléke. Nem tűrhető, hogy a választott megyebizottsági tagsági helyekre, azok jelentékeny részére függő elemek kerüljenek be az ellenzék nemtörődömsége folytán. Az ellenzék várható sikerének alapja, ha gondoskodik arról, hogy a megyebizottsági tagválasztásról és annak jelentőségéről tudomást szerezzenek az emberek a legszélesebb körben. Ha ez megtörténik, ki lesz zárva annak a lehetősége, hogy a tájékozatlanság folytán szük- körü érdekeltség befejezett tény elé állítsa a közvéleményt. A megyebizottság alakulását az országos politikától külön választani nem lehet, nem lehet különösen náluuk, ahol oly émelyitő, szolgai bi- zalomnyilvánitó gyakorlatokkal részesítik vesszőfutásban a bizottság ellenzéki érzelmű tagjait. Az országos politikáról megvan a nenízet zömének, többségének a maga véleménye, arról ezúttal felesleges cikkezni. ízlésem tiltja, hegy azt a sok szennyet és piszkot, amit a mai kormányzati rendszer felszínre vetett ezen cikkem keretében érintsem. Annak a kormányzati rendszernek a pusztulását óhajtjuk, amely a jog és törvény tiszteletét aláásta, az erkölcs törvényeit lábbal taposta, amely a panama melegágyában szülemlett és annak eltakarítására mi hajlandóságot. sem mutat, amely a szabadságjogokat, gyülekezési, sajtó és igazságszolgáltatása szabadságot lábbal tiporja, amely ezer éves alkotmányunkat alapjában támadja meg. A nemzet minderre a hitványságra meg fogja adni a méltó választ, majd ha az ügy döntés végett az országos választások formájában eléje kerül. De nem kevésbbé fontos, hogy kötelességét teljesítse most is, amikor a megyebizottsági tagválasztások alkalmából módja van, ellenzéki magatartásával teret hódítani A megyei ellenzék központi vezetőségére hárul a feladat a választást bizonyos, előre megállapítandó taktikával intézni, amit tudomásom szerint, mint a múltban lelkesen, úgy most is meg fog tenni. Az alap természetesen, amint fennebb is Írtam az agitatió. A felvilágosítás, az agitatió gyümölcsét a szervezkedés van hivatva biztosítani. Minthogy ezidő szerint összpontosított szervezkedés nem biztositható, át kell térnünk a szabadszervezet kiépitésére. A vármegyében van hat választókerület, mindegyik választókerületnek meg van a maga központja, vagyis ebben azok az ellenzékiek, akik a közügyek iránt a múltban érdeklődtek és a jelenben érdeklődnek. Ezeknek a figyelmét kell felhivni külön is a választás fontosságára. Tőlük be kell kérni a választókerületükhöz tartozó községekben vezetőszerepet játszó ellen-, zéki egyének, továbbá az egyesületek, korcsmák stb. és általában az ügy iránt érdeklődők címeit. Ezekhez a vármegyei központi vezetőség közvetlenül is forduljon, az egyes választókerületek központi vezetőségét illetve a kerületi központokban levő egyes vezető embereket pedig kérje fel külön is, hogy a kerületükhöz tartozó községekben személyesen, írásban ahogy épen az agi- tativ módjukban áll, az ügy érdekében járjanak el. Ezen célt van hivatva cikkem is szolgálni, hogy ebből különállólag is tudomást szerezhessenek ügyükről az egyes községekben a közügyek iránt érdeklődő ellenzékiek és hogy minden külön felszólítás nélkül is módjukban álljon a cselekvés. Eredményt e küzdelemben csak úgy lehet elérni, ha az emberek tudják, hogy miről van szó: ha mindenki, közkatona és vezér egyaránt teljesiti kötelességét. A választás folyó hó 20-án reggel 9 órakor kezdődik és délután 4 órakor végződik. A választók a választás megnyitásakor a választási elnök mellé 4 bizalmi férfiút választanak. E célból a választás megnyitása előtt a szavazóhelyiség előtt össze kell jönniök és a választási elnök felhívására a bizalmiférfiakat megválasztaniok, ellenkező esetben azokat az elnök jelöli ki. Választható általában mindaz, aki ama kellékekkel bir, hogy országgyűlési képviselővá- lasztó lehet és akire vonatkozólag a törvény sze rinti kizárási okok fenn nem forognak. Választó aki, az országgyűlési képviselő- választásra jogosultaknak azon évre érvényes állandó névjegyzékébe felvétetett. Eme névjegyzékek ama községekbe, ,ahol a megyebizottsági tagválasztások megejtetnek, kiküldetnek és bárki által a községházán betekinthetők. A választás titkos, azaz szavazólappal történik, amelyre a megválasztandók nevei jegyeztetnek fel még pedig úgy, hogy személyazonosságuk minden kétséget kizárólag megállapítható legyen, nevezetesen ha több hasonnevű van, utca, házszám stb. feljegyzendő. Délután 4 órakor a szavazás lezáratik, azon túl szavazatot elfogadni nem szabad. A szavazatok összeszámítása nyilvános, a lezáráskor a szavazatok összeszámlálásához bárki bemehet. A korteskedés, a választók ilyetén befolyásolása abban a házban, ahol a szavazás folyik tilos, az elnök ezt, ha tudomására kerül, megakadályozni köteles ; erről meggyőződést szerezni tartozik ; egyáltalában gondoskodik arról, hogy a választók akaratukat minden befolyástól menten szabadon érvényesíthessék. Minden ezirányu panasz, ha nem orvosoltatik jegyzőkönyvbe veendő. Erre ügyelni a bizalmiférfiak kötelessége. Választás alá kerül: Sióagárdon 2, Alsónyéken 3, Bátaszéken 4, Bonyhádon 3, Bölcskén 2, Czikón 3, Decsen 2, Diósberényben 2, Dombóváron 2, Dunaföldváron 7, Dunaszentgyörgyön 3, Faddon 1, Felsőiregen 2, Gyünkön 2, Győrén 2, Regölyön 2, Hőgyészen 1, Kétyen 2, Kistormáson 2, Kölesden 2, Majoson 2, Miszlán 2,
