Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-09 / 45. szám
1913 november 9. Mttcsin 2, Nakon 2, Nagyszokolyban 8, Nagy- széke'yben 2, Nagydorogon 3, Ozor-in 2, őcsény béli 2, Pincehelyen 2, lázekszárdon 0, Simontor- nyán 2, Szakoson 2, Koppányszáatón 3, Pakson f| Sározentlfirincen 2, Tamásiban 2, Tengődön 3, Tevelen 2, Tolnán 4, Magyarít es/.iben 3, Závo dón 2 megyebizottsági tag. Az itt megnevezett helyek között vannak olyanok, amelyek más helységekkel együtt vá lasztanak megyebizottsági tagokat, ezt a helyi érdekeltségek ismerik. Ezeken kívül egyes bizottsági tagsági helyek időközben megüresedtek, pl. Szekszárdon 2, Alsónyéken 1, stb. ezek szintén most kerülnek betöltés alá, idevonatkozóan az e tárgyban a legutóbbi megyegyülésen hozott határozat ad kellő felvilágositást. Midőn mindezt igy leirom és a nyilvánosság előtt kérek számára helyet, kötelességet vélek teljesíteni. Azt a kört, melyben élünk és mozgunk, amelyben életünket vagyunk hivatva letölteni, tudásunknak és legjobb lelkiismeretünknek megfelelőig betölteni kötelességünk. Ez ambitionál jón bennünket. Az iskolában tanítottak bennünket a jóra, nemesre, erkölcsre, az élet e tanítást igazolta: kötelességünk a rendszert, amely megingatja bennünk a jóban való hitet, támadni, mert mi bi zunk a nemzet jövőjében. Fontos ügyről van szó. Justh Gyula mondja: „Ránk nézve és az ellenzéki küzdelem szempontjából nem közömbös dolog, hogy a megye- bizottságba kik kerülnek be. Mikor a kormány a megyék autonómiáját is megsemmisíti I hatalmas presszióval ráfeküsznek a megyebizottsági választókra is, nem tűrhetjük el, hogy ezt a csata tervet is erőszakkal elvegyék az ellenzék lába alól. Kell, hogy az ország közvéleménye a vármegyeházakon is öntudatra ébredjen. Fontos szempont az, hogy az ellenzék mindenütt hatalmasan szervezkedjék a megyebizottsági választásokra. Az ellenzék nem nézheti ölbe tett kezekkel, hogy a kormány, mint rendezkedik be az | erőszakos eszközeivel.“ E nyilatkozat elhangzása óta ejtetett meg Csanádmegyében a. megyebizottsági tagválasztás mely az ellenzék győzelmével végződött. A példa lelkesítsen ! Tolna. 1913 október 4. Stern Árpád. Szekszárd város adósságai. Ilyen cimmel a Tolnavármegye és a Közérdek laptársunk 87-ik száma városunk ma fennálló adósságait ismerteti, azt hozván ki végeredményül, hogy koránt sem állunk az anyagi tönk széléhez oly közel, hogy szinte a dobszó meg- perdülését kelljen hallucinálnunk. Bár adósságaink nem olyanok, hogy azokkal dicsekedjünk, sőt a város presztízsének sincs előnyére az ilyen fájó hurok nyil ános pengetése, mégis mivel laptársunk rávilágítani akart e kérdésre s magunk is szeretjük a világosságot, hogy mi is kivegyük a magunk részét a megvilágítás ból, csak pusztám száraz, de jól informált számadatokat iktatunk ide. 1. Pesti Magyar kereskedelmi banknál | Nagy vendéglő megvételéből kifolyólag 167,277 kor. 56 f., a Gimnázium építéséből kifolyólag 69,80,8 kor. 40 f.-vel tartozunk. A Magyar jelzálog hitelbanknak a villanytelep építéséből keletkezett 185,042 kor. 98 f. vei, a Magyar Aszfalt r.-társaságnak az aszfaltozásért 15,068 kor. 42 f., a m. kir. államkincstárnak a főgimnázium fenntartásához vállalt hozzájárulásban 70'000 koronával, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbanknak a városház építésből kifolyólag 14.030 koronával 8 ugyanebből kifolyólag a Szekszárdi Takarék- pénztárnak 14,000 koronával tartozunk. Élénken emlékszünk a Becsey-féle vízvezetéki és csatornázási tervek elkészíttetésére, mely kalandnak emléke a Tolnamegyei Takarék és Hitelbanknál fennálló 8613 k orona tartozás Évieken kívül a Szekszárdi Takarékpénztárnál fennáll a villanytelep kibővítésekor keletkezett 196,000 korona, a jéggyár épitósekor keletkezett 4104) korona, az újvárosi menház és ártézi kút léuiM tésekor keletkezett 25,910 korona a polgári leányiskola felszerelésére felvett 22,160 korona, a polg. leányiskola építésekor felmerült 142,000 korona, a Séd-patak u. n. szabályozására költött 36,050 korona adósságok. Ezeken kívül a városház épitésa címen kői csőn vettünk a szegény alapból 11,638 korona 14 fillért s a Béri Balogh Ádám utcai óvodára 40,000 koronát s végül a Báró Augusz-féle alapból a Duna-utca kövezésére 10,065 korona 63 fillért s a nagyvendéglői 2 nullás helyreállítására 3000 koronát. Ezek az — a szokásos óvás fenn tartásával — a városnak 1912. évi december 31-én fennállott passzíváit tüntetik fel s mivel az óta inkább szaporodott, mint fogyott, ezek szerint nem 775,000 korona volna tehát városunk "tartozása, hanem egy millió hetvenegyezer bét- száznégy korona 13 fillér. Megengedjük tehát, hogy 775,000 korona nem sok, de tagadhatatlan, hogy 1.071,704 kor. 13 fillér ennél jóval több, bár még ez sem bizonyítja azt, hogy sok a város adóssága, arról azonban ezen szám mellett is lehet már vitat kozni, hogy ez is már elég s ha még figyelembe vesszük a már megszavazott aszfaltozás, vágóhídi, újabb óvodai stb. költségek előteremtésekor keletkezendő újabb adósságokat, igen hamar elértük az egy és fél milliót, ami ha nem sok talán mindenkinek, de elég sokak szerint. Ami aztán ezen adósságokkal szemben a megijedéstől megóvhat, ilyen körülményt nem tudunk sokat előhozni, bár szeretnénk. Nincs ugyanis olyan jövedelme Szekszárdnak a mai jövedelmű források között, amit fokozni lehetne. A jéggyári üzem számba jöhető hasznot nem produkál, a villanytelep csak egy esetben adhat több hasznot, ha t. i. leszállítják az árát s úgy a fogyasztás emelkedik. Tolnán pl. olcsóbb az áram, mint nálunk, pedig a vállalat alig 1 éves múlt. A nagyvendéglő nem hozhat szintén több jövedelmet. Mit lehet hát itt fokozni? A pótadót, de ez is már a Celsius féle forrpontot 4 el meghaladta. Az óvodázást, iskolázást használni fel jövedelem szerzésre, az ma már az ingyenes iskoláztatás és munkás gimnáziumok, analfabéta tanfolyamok korszakában hallani is lehetetlenség, mert a kultúra megszerzést nem nehezíteni, de könnyíteni kell. Egyébként mivel közleményünk célja csak a közvélemény helyesebb informálása volt, az e tárgyhoz kéredzkedő egyéb eszmesorozatokat ezúttal lehagyjuk, legfeljebb annyit még, hogy a takarékosság maga is egy jövedelmi forrás s nem mondhatjuk el, hogy eddig ebben túlságosan bővelkedtünk. KÜLÖNFÉLÉK. — Kinevezés. A király Debreczeni József tamásii ügyvédet a temesvári kir. táblához bíróvá nevezte ki. A szerény falusi fiskálisnak ez a ki nevezését kortes-jutalomnak minősítik a,zok, akik tudják, hogy az egykori függetlenségi ügyvéd át- vedlett munkapártivá és a legutóbbi általános képviselőválasztáskor dr. Kämmerer Ernő munkapárti képviselőie öltnek buzgó kortese volt és a tamasi munkapártnak elnökségét is viselte — Ambrózovits volt bajai főispánnal szemben Kam merert a szakcsi kerületben meg is választották, ami által Debreczeni egyszerre nagyot nőtt a kormány és a m gyei korifeusok -előtt. Csakhamar a főispán 1W vármegyei ügyésszi nevezte ki, most meg Tisza Pista Kämmerer protezsálása folytán sok derék bírót átugorv ff kir. táblabiróvá neveztette ki. Ezek után mondja még csak valaki, hogy nem érdemes munkapárti kortesnek lenni. A/, igazságügyi miniszter dr. Iványi Pál budapesti gyakorló ügyvédet a dunufőldvári kir. járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. — Lemondás. Dr. Zsigmond Ferenc szekszárdi ügyvéd a szekszárdi kir. járásbíróságnál viselt ügyészi megbízatásáról lemondott. — Állásfoglalás a sajtó megnyomoritása ellen. A szabad sajtót vasbilincsbe akarja verni Tisza kormánya, hógjr elnémítson minden ellen- véleményt. Megmozdult az egész ország és minden jogvédő testület hangosan tiltakozik a kormány sajtóreformja ellen. Budapesten múlt vasárnap százezrek mozdultak meg a merénylet ellen. A pécsi ügyvédi kamara is foglalkozott az esküdtszéki és a sajtóreformmal és pártkülönbség nélkül elitéli mindenki a kormány erőszakosságát. A kamara ugyanebben a tárgyban november hó 18-án rendkívüli közgyűlést tart. A pécsi egyházmegye köréből. Zichy Gyula gróf raegyéspüspök az illetékes kegyurak megegyezése alapján, Vörös Kristóf magyar- keszii plébánost Kányára, Köveady János kányái plébánost pedig Magyarkeszibe nevezte ki plébánosnak. Cserta János gyulaji káplánt a raegyéspüspök betegsége miatt, ideiglenesen szabadságolta és helyébe Németh István döbröközi káplánt küldte Gyuiajra káplánnak. Döbröközre Aulik Dávid betegsége miatt szabadságolt káplán megy segédlelkésznek. A megyéspüspök Sperai János pécsváradi káplánt nevezte ki keszüi vikáriusnak. Sperai János helyébe Taksonyi János zombai káplán megy Pécsváradra káplánnak. A zombai káplánállomás egyelőre betöltetlen marad. — Főigazgatói látogatás. Kárpáti Kelemen tankerületi főigazgató, múlt pénteken érkezett Szekszárdra, hogy a főgimnáziumban megvizsgálja a számbeli eredményt. — Elismerés. Fadd község képviselőtestülete azzal honorálta dr. Brányi Kálmán községi orvos hosszú és lelkiismeretes közszolgálatait, hogy részére évi 1000 korona személyi pótlékot szavazott meg. — Névmagyarosítás. Albrechtovics Imre szakadáti községi jegyző nevét „Albállu-va, magyarosította belügyminiszteri engedéllyel. — Eljegyzések. Paulies Géza szekszárdi gazdasági szaktanitó folyó hó 19 én tartja eljegyzését Orbán Julia szekszárd újvárosi tanítónővel. Pichler Gusztáv, a Nádorcsatorna igazgatómérnöke eljegyezte Szilasbalhásról. özv. rákosi iNászay Gézáné leányát, Börsikél. — 30 éves tanítói működés. Vida Ferenc gerjeni református elemi iskolai tanitó tisztelői folyó hó 2 án jubiláns ünnepséget rendeztek 30 éves tanítói működése emlékére. Vida Ferenc az elmúlt 30 évben nemcsak az iskolában végzett elismerésre méltó munkát, de Gerjen község lársaséletében is irányitó szerepet vitt, felnőtteket oktatott, ifjúsági kört alapított, az önsegélyző körül buzgólkodott, szóval derekasan kivette a részét abból a kultur közmunkából, amit egy faluban társadalmi állása szab egy hivatását átértő néptanító elé. — Dijnoknök. A szekszárdi kir. törvényszéki elnök Németh .Sárikát, Petrich Gizellát és Sza- móssy Margitot a paksi kir. járásbírósághoz dij- nokokká nevezte ki. — A bíróság köréből. Az igazságyminiszter dr. Haypál Sándor szekszárdi lakos, vármegyei jegyzőt a szekszárdi kir. ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottá rendelte ki. Legújabb rendszerű amerikai ÍRÓGÉPEK Iáiható Írással? KÉT ÉVI JÓTÁLLÁS 8 Főelőny e: Az irás gyors elsajátítása. — Szalag nélküli berendezés. — Sokszorosítás. Több mint 160.000 darab van forgalomban. Ara 220 korona 5. sz. 290 korona. Ugyanazt a munkát végzi, mint a 6—700 K-ás írógép. Árjegyzéket és leírást szívesen küld az amerikai Írógépek magyarországi képviselete: MOLNÁR-féle iróalzatgyár részvénytársaság SZEKSZÁRDON.-Weitblick.“ Ára 220 korona. 5. sz. minta. Ára 290 korona. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY
