Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-15 / 24. szám

Xtl. éofolqom.

_________________24. szflro.

Fü

ggetlenségi és 48*as politikai hetilap

Szerkesztőség

Bezerédj Islván-utca 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézetniük.

Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon II.

Molnár-féle nyomda r..t, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénz küldemények intézendfik.

Tisza István.

Megjött. Itt van. Testestül, telkestül* a maga vastag nyakával, diplomáciai simaságot nem ismerő nyerseségével, erőszakos hajlamával s mindenen keresztül gázolni akaró szándékaival. Mikor első Ízben miniszterelnök volt, épp ezen tulajdonaival s ezekből folyó törvénysértő eljárásával tönkretette a nagy számú s két évtizeden keresztül uralkodó szabadelvű pártot; most az ő szives közreműködésével ugyan ez a sors jut a többségben levő nemzeti munkapártnak. Akinek, mint Tisza Istvánról hitelesen megállapították, két balkeze van, az csak megismételheti magát.

Kormánypárti lapok Tisza István grófnak miniszterelnökké történt kinevezését oly színben akarják teltüntetni, mintha az nem a mindenáron való további harcot jelentené; de hát lehetséges-e Tisza Istvánról jogosan, eddigi politikai pályafutását tekintve, feltételezni, hogy ő békét akar. Az ő személye, az ő természete s hajlamai már magukban véve a kíméletlen harc fogalmával azonosak, mert nem tűr ellenvéleményt s aki önállóan mer gondolkozni, vagy cselekedni, azt mint Héder- vári Lehel képviselő példája mutatja, kész lekaszaboltatni. Ez volt az ő legutóbbi házelnöki működésének legsajátosabb ténye s igaz a magyar közmondás, hogy botból nem lesz borotva.

Továbbá tisztára akarják mosni attól a vádtól, hogy része lett volna a Lukácsféle panamában, mely tudvalevőleg abból állott, hogy szerződések kötése alkalmával milliókat használtak fel pártcélokra és ily

Felelős szerkesztő / Pőmunkahirs

BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ

— ■ ...... . ■ ■ - ■ —------------------------------mó

don megkárosították az államkincstárt. Már most képzelhdtő-c, hogy Tisza István gróf, aki az egész* nemzetrontó hadjáratnak lelke, mozgató ja s Lukácscsal egy test, egy lélek volt, ne tudott volna arról, hogy honnet kerültek ki a nagy összegek, melyek az ő aradi választására fordittattak. Nagyon is jól tudta 4. hogy létezik egy pártkassza s az honfiéi; telik meg, mert első miniszterelnöksége idejében maga is Lukács módra — cselekedett.

Van tehát egy panamista ravasz örmény helyett egy panamista erőszakos miniszterelnökünk. Vigasztaló kilátás a jövőre, mert ha a két rossz közül választanunk kell, inkább az utóbbit választjuk. Tisza István gróf kormányzati működése ugyanis, mint .előre látható, szaporítani fogja a nemzeti jogok teljességéért küzdők táborát s olyan tömörülést idéz elő, mely Becs minden jogfosztó törekvéseivel szemben sikeres ellenállást log kifejthetni.

Nem féltem én Magyarországot és a magyarságot, ha erőszakot fejtenek ki és alkalmaznak vele s; :jjiben, mert jellemző magyar tulajdon, hogy ebben az esetben legyőzhetetlen ; csak akkor féltem, ha kedveznek neki s h izei kedéssel veszik körül ; mert az is magyar tulajdon, hogy a jó bánásmód gyengévé s porhanyóvá teszi.

Bécsben, bár mily gazdag tapasztalat áll is a hátuk mögött, még, úgy látszik, ezzel a magyar tulajdonnal sincsenek tisztában s azért próbálkoznak Tisza Istvánnal — rendet csinálni.

Bécsben azt tartják rendnek, ha az ellenzéket kiverik a törvényhozás termé- bői s az engedelmes többség minden kiMcgjelcn hetenként egyszer, vasárnapon.

Előfizetési ár; Egész évre 12 K, ’/a évre 6 K, 1« évre 3 K.

Számonként 24 fillér e lap nyomdájában.

Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit torig 8 korona, további sor 30 ftllér. — Nyiltiér: gertnond soronként 40 fillér.

vánságukat hűségesen teljesíti. Bezzeg más mértékkel mérnek a császárvárosban a faj- rokonokkal szemben. Ott lehet obstruálni. Ott nincs kidobás, nincs parlamenti őrség és nincs kardkaszabolás.

További elszánt harcra kell tehát a nemzetnek készülődni, vagy legalább a nemzet azon részének, mely alkotmányos jogai iölött őrködésre van hivatva.

S a további harcban, a nemzeti jogokért küzdők táborában egyesült hazafiakra, egy nagy feladat vár. Minden rendelkezésére álló eszközt, még a megfélemlítést és büntetést is fel keli arra használni, hogy ebben az országban, országgyűlési képviselőválasztás alkalmával, szavazata leadása fejében, egyetlen egy válaszló se fogadjon el pénzt, vagy bárminemű kedvezést.

Ha ezt sikerül keresztül vinni, akkor csinálhatnak pártkasszát bármily meg nem engedett módon, nem lesz, akit a judás- pénz megtántoritani képes legyen.

Akkor egy csapásra megszűnik Bécs döntő befolyása Magyarország jövendő sorsára.

Boda Vilmos.

A kassai gazdagyülés.

A magyar gazdaszövetség ti a hatalmas testület, melyet nagygyá Darányi népszerűsége és szervező ereje tett. Néhány nap múlva Kassán tartja országos vándorgyűlését. A mi pátriánkon is nagy a készülődés és úgy városunk, mint megyénkből sokan fognak Kassára elutazni. Megszoktuk, hogy a gazdaszüvetség tízezer főnyi impozáns tábora szinte orakulunként ‘nyilatkoztassa ki az agrárius felfogást és törekvést. Es

J öttöd re várok.

Tudom, h gy nem jösz el soha többé,

Úgy mentél el, hogy soh'se térj meg újra ;

Ámde lelkem e szomorú valót Hinni még sem tudja.

Oly hihetetlen a távozásod, —

Jöttédre azért folyton, folyton várok ;

Hisz téli fagyra tavasszal újra Nyillanak virágok.

Miért ne l*gyen az én hitemnek Üde tavaszi virágfakadása ?

Borongó napok után lelkem a Hajnalt mért ne lássa ?

Tépett, hervadt, tar remények ága Szép bimbózóvá miért ne válna?

S édes valóvá mért ne lehetne A szívnek álma ? . . .

Jöttédre várok, — még folyton várok:

Szemem kutatva jár a messzeségben. —

Ügy kell, hogy lelkem nagy vágyódása Vissza hoz még nékem.

ÖZV. BRANDEISZNÉ FREY MELANIE.

Régi világ.

Irta: Farkas Ernőd

A régi nemesi világban alispáni engedély nélkül nemes embernél házkutatást nem lehetett tartani még akkor sem, ha csak az asszony volt nemes. Mire aztán megszereztek az alispáni engedélyt, akkorra már a betyárok mindent elhordták onnan. Oaváth Pál, Bihar vármegye egykori csendbiztosa írja, hogy a harmincas években egy b. n. mártoni nemes házánál lopott marhát vágtak le. A csendbiztos házkutatást akart tartani, de a nemes asszony a házba való belépést megtiltotta. Ö két pandúrt állított a liáz elé s bement Váradra az alispánhoz. Másnap visszatért az alispáni engedéllyel, de a betyárok éjszaka a ház túlsó részén létrát támasztottak a falhoz, a kéményen kötelet eresztettek le s azon az asz- szot.y kiadogatta nekik a bust. A főldeaurak, ha betyárok kopogtattak náluk, ellátták őket mindennel, csakhogy a termésüket fel ne gyújtsák.

A betyárok többnyire szép szál legények voltak, sőt akadtak köztttk olyanok is, akik

I igaz mintaképei voltak a tökéletes fértiszépségnek.

I Nem csoda aztán, ha sok asszony embernek elcsa várták a fejét. A múlt század közepén megtörtént, hogy a főszolgabíró elé kísértek egy csinos betyárt, akit aztán az egyik szobába zártak el éjszakára. De reggel hűlt helye volt a betyárnak meg a szolgáló rónának. A szép asszony éveken át bujdosott a betyárral s mikor a kedvesét agyonlőtték, a családjától kitagadott uriasszon}7 a zsan- dárok szakácsnéja lett. A kapcabetyárokat, akik közönséges utonállók yoltak, a puszták igazi fiai megvetették és szóba se álltak velők. Leghíresebb betyárok voltak: Devecz András, Angyal Bandi, Zöld Marci, akiről Petőfi népszínművet irt, Patkó Bandi, Bogár Imre és Rózsa Sándor. Ez a középtermetű, komor és szótalan ember, aki a szamosujvári börtönben végezte életét, 1848 ban kegyelmet nyert s csapatával a rácok ellen küzdött. Legényei karikás ostorral voltak ellátva, mint a Hunyadi huszárok.

Egy* ideig vitézül és elég becsületesen viselték magukat, hanem aztán sok panasz ment ellenük Vnkovics Sebő kormánybiztoshoz. A rác templomokból kihurcolták a misemondó ruhákat, magukra vették, maskarákat csináltak magukból, a papokat megcsufolták, a néppel kegyetlenked tek, s e miatt később feloszlatták ezt a veszedelmes csapatot, amely valóságos ostroma volt a rácoknak.

Zöld Marcit a szolgabiró tette betyárrá. Nemes ember volt, mégis besoroztatta, Zöld Marci aztán megszökött és betyár lett. Vele esett meg, hogy magányosan négy német tisztet állított meg a pisztolyával. Kiszedte mindenüket, aztán közéjük dobta a töltetlen pisztolyt. Sokat emlegették valamikor Soliri Jóskát, aki igazi betyár volt s azt hi reszt élték, hogy nem más, mint egy előkelő szabolcsi főur, aki nagyon szerette a bety A~ ros öltözetet, a borjuszáju inget, az ezer ráucu I lobogós gatyát, hosszuszáru csizmát, makrapipát és darntollas pörgő kalapot. Egy danssházai föld- birtokos is betyáros viseletben járt: egyszer fokossal kezében nagyot köszönt Tisza Kálmánnak, aki nyájas „Isten hozzottal“ felelt. Akik nem ismerték a földbirtokost, eiámultak, hogy Tisza I Kálmán oly nyájasan fogadja egy betyár köszönését. Volt e földesurnak egy szobája s a kőkor szaktól fogva ezer és ezer kés meg bicska benne.

Úri betyárnak hiresztelték J. Gyuri gazdag I szabolcsi földesurat is, akinek száz meg száz tréfája ismeretes. Egyszer ezer pengőbe játszott egy mágnás barátjával r mindig az nyert akinek az orrára előbb szállott a légy. Egyszer meghívta az egész falu népét lakomára. Haragudott rájuk, mert fül-fül gyújtogatták a szénaboglyáit. A lakomát a mezőn négy nagy búza asztag közt tartatta, s mikor az atyafiak már alig birtak szuszogni s a földön hevertek, mind a négy aszta- got egyszerre felgyújtotta. Persze kanyat-homlok menekültek az elázott vendégek hogy meg ne égjenek. Hamuvá lett egy pár ezer kereszt búza, de a tréfa sikerült. J. Gyuri nevetve kiáltotta a menekülőknek:

— Tapasztaltam, hogy szerettek gyönyör-