Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-15 / 24. szám

Xtl. éofolqom. _________________24. szflro. Fü ggetlenségi és 48*as politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj Islván-utca 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézetniük. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon II. Molnár-féle nyomda r..t, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénz küldemények intézendfik. Tisza István. Megjött. Itt van. Testestül, telkestül* a maga vastag nyakával, diplomáciai sima­ságot nem ismerő nyerseségével, erőszakos hajlamával s mindenen keresztül gázolni akaró szándékaival. Mikor első Ízben mi­niszterelnök volt, épp ezen tulajdonaival s ezekből folyó törvénysértő eljárásával tönkre­tette a nagy számú s két évtizeden ke­resztül uralkodó szabadelvű pártot; most az ő szives közreműködésével ugyan ez a sors jut a többségben levő nemzeti mun­kapártnak. Akinek, mint Tisza Istvánról hi­telesen megállapították, két balkeze van, az csak megismételheti magát. Kormánypárti lapok Tisza István gróf­nak miniszterelnökké történt kinevezését oly színben akarják teltüntetni, mintha az nem a mindenáron való további harcot jelentené; de hát lehetséges-e Tisza Ist­vánról jogosan, eddigi politikai pályafutá­sát tekintve, feltételezni, hogy ő békét akar. Az ő személye, az ő természete s hajlamai már magukban véve a kímélet­len harc fogalmával azonosak, mert nem tűr ellenvéleményt s aki önállóan mer gondol­kozni, vagy cselekedni, azt mint Héder- vári Lehel képviselő példája mutatja, kész lekaszaboltatni. Ez volt az ő legutóbbi házelnöki működésének legsajátosabb ténye s igaz a magyar közmondás, hogy botból nem lesz borotva. Továbbá tisztára akarják mosni attól a vádtól, hogy része lett volna a Lukács­féle panamában, mely tudvalevőleg abból állott, hogy szerződések kötése alkalmával milliókat használtak fel pártcélokra és ily Felelős szerkesztő / Pőmunkahirs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ — ■ ...... . ■ ■ - ■ —------------------------------­mó don megkárosították az államkincstárt. Már most képzelhdtő-c, hogy Tisza István gróf, aki az egész* nemzetrontó hadjárat­nak lelke, mozgató ja s Lukácscsal egy test, egy lélek volt, ne tudott volna arról, hogy honnet kerültek ki a nagy összegek, me­lyek az ő aradi választására fordittattak. Nagyon is jól tudta 4. hogy létezik egy pártkassza s az honfiéi; telik meg, mert első miniszterelnöksége idejében maga is Lukács módra — cselekedett. Van tehát egy panamista ravasz ör­mény helyett egy panamista erőszakos mi­niszterelnökünk. Vigasztaló kilátás a jövőre, mert ha a két rossz közül választanunk kell, inkább az utóbbit választjuk. Tisza István gróf kormányzati működése ugyanis, mint .előre látható, szaporítani fogja a nemzeti jogok teljességéért küzdők táborát s olyan tömörülést idéz elő, mely Becs minden jogfosztó törekvéseivel szemben sikeres ellenállást log kifejthetni. Nem féltem én Magyarországot és a magyarságot, ha erőszakot fejtenek ki és alkalmaznak vele s; :jjiben, mert jellemző magyar tulajdon, hogy ebben az esetben legyőzhetetlen ; csak akkor féltem, ha ked­veznek neki s h izei kedéssel veszik körül ; mert az is magyar tulajdon, hogy a jó bánásmód gyengévé s porhanyóvá teszi. Bécsben, bár mily gazdag tapasztalat áll is a hátuk mögött, még, úgy látszik, ezzel a magyar tulajdonnal sincsenek tisz­tában s azért próbálkoznak Tisza István­nal — rendet csinálni. Bécsben azt tartják rendnek, ha az ellenzéket kiverik a törvényhozás termé- bői s az engedelmes többség minden ki­Mcgjelcn hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár; Egész évre 12 K, ’/a évre 6 K, 1« évre 3 K. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit torig 8 ko­rona, további sor 30 ftllér. — Nyiltiér: gertnond so­ronként 40 fillér. vánságukat hűségesen teljesíti. Bezzeg más mértékkel mérnek a császárvárosban a faj- rokonokkal szemben. Ott lehet obstruálni. Ott nincs kidobás, nincs parlamenti őrség és nincs kardkaszabolás. További elszánt harcra kell tehát a nemzetnek készülődni, vagy legalább a nemzet azon részének, mely alkotmányos jogai iölött őrködésre van hivatva. S a további harcban, a nemzeti jo­gokért küzdők táborában egyesült haza­fiakra, egy nagy feladat vár. Minden ren­delkezésére álló eszközt, még a megfélem­lítést és büntetést is fel keli arra használni, hogy ebben az országban, országgyűlési képviselőválasztás alkalmával, szavazata le­adása fejében, egyetlen egy válaszló se fo­gadjon el pénzt, vagy bárminemű ked­vezést. Ha ezt sikerül keresztül vinni, akkor csinálhatnak pártkasszát bármily meg nem engedett módon, nem lesz, akit a judás- pénz megtántoritani képes legyen. Akkor egy csapásra megszűnik Bécs döntő befolyása Magyarország jövendő sorsára. Boda Vilmos. A kassai gazdagyülés. A magyar gazdaszövetség ti a hatalmas testület, melyet nagygyá Darányi népszerűsége és szervező ereje tett. Néhány nap múlva Kas­sán tartja országos vándorgyűlését. A mi pátrián­kon is nagy a készülődés és úgy városunk, mint megyénkből sokan fognak Kassára elutazni. Meg­szoktuk, hogy a gazdaszüvetség tízezer főnyi impozáns tábora szinte orakulunként ‘nyilatkoz­tassa ki az agrárius felfogást és törekvést. Es J öttöd re várok. Tudom, h gy nem jösz el soha többé, Úgy mentél el, hogy soh'se térj meg újra ; Ámde lelkem e szomorú valót Hinni még sem tudja. Oly hihetetlen a távozásod, — Jöttédre azért folyton, folyton várok ; Hisz téli fagyra tavasszal újra Nyillanak virágok. Miért ne l*gyen az én hitemnek Üde tavaszi virágfakadása ? Borongó napok után lelkem a Hajnalt mért ne lássa ? Tépett, hervadt, tar remények ága Szép bimbózóvá miért ne válna? S édes valóvá mért ne lehetne A szívnek álma ? . . . Jöttédre várok, — még folyton várok: Szemem kutatva jár a messzeségben. — Ügy kell, hogy lelkem nagy vágyódása Vissza hoz még nékem. ÖZV. BRANDEISZNÉ FREY MELANIE. Régi világ. Irta: Farkas Ernőd A régi nemesi világban alispáni engedély nélkül nemes embernél házkutatást nem lehetett tartani még akkor sem, ha csak az asszony volt nemes. Mire aztán megszereztek az alispáni en­gedélyt, akkorra már a betyárok mindent elhord­ták onnan. Oaváth Pál, Bihar vármegye egykori csendbiztosa írja, hogy a harmincas években egy b. n. mártoni nemes házánál lopott marhát vág­tak le. A csendbiztos házkutatást akart tartani, de a nemes asszony a házba való belépést meg­tiltotta. Ö két pandúrt állított a liáz elé s be­ment Váradra az alispánhoz. Másnap visszatért az alispáni engedéllyel, de a betyárok éjszaka a ház túlsó részén létrát támasztottak a falhoz, a kéményen kötelet eresztettek le s azon az asz- szot.y kiadogatta nekik a bust. A főldeaurak, ha betyárok kopogtattak náluk, ellátták őket min­dennel, csakhogy a termésüket fel ne gyújtsák. A betyárok többnyire szép szál legények voltak, sőt akadtak köztttk olyanok is, akik I igaz mintaképei voltak a tökéletes fértiszépségnek. I Nem csoda aztán, ha sok asszony embernek elcsa várták a fejét. A múlt század közepén megtör­tént, hogy a főszolgabíró elé kísértek egy csinos betyárt, akit aztán az egyik szobába zártak el éjszakára. De reggel hűlt helye volt a betyárnak meg a szolgáló rónának. A szép asszony éveken át bujdosott a betyárral s mikor a kedvesét agyon­lőtték, a családjától kitagadott uriasszon}7 a zsan- dárok szakácsnéja lett. A kapcabetyárokat, akik közönséges utonállók yoltak, a puszták igazi fiai megvetették és szóba se álltak velők. Leghíresebb betyárok voltak: Devecz András, Angyal Bandi, Zöld Marci, akiről Petőfi népszínművet irt, Patkó Bandi, Bogár Imre és Rózsa Sándor. Ez a kö­zéptermetű, komor és szótalan ember, aki a szamosujvári börtönben végezte életét, 1848 ban kegyelmet nyert s csapatával a rácok ellen küz­dött. Legényei karikás ostorral voltak ellátva, mint a Hunyadi huszárok. Egy* ideig vitézül és elég becsületesen vi­selték magukat, hanem aztán sok panasz ment ellenük Vnkovics Sebő kormánybiztoshoz. A rác templomokból kihurcolták a misemondó ruhákat, magukra vették, maskarákat csináltak magukból, a papokat megcsufolták, a néppel kegyetlenked tek, s e miatt később feloszlatták ezt a vesze­delmes csapatot, amely valóságos ostroma volt a rácoknak. Zöld Marcit a szolgabiró tette betyárrá. Nemes ember volt, mégis besoroztatta, Zöld Marci aztán megszökött és betyár lett. Vele esett meg, hogy magányosan négy német tisztet állított meg a pisztolyával. Kiszedte mindenüket, aztán közé­jük dobta a töltetlen pisztolyt. Sokat emlegették valamikor Soliri Jóskát, aki igazi betyár volt s azt hi reszt élték, hogy nem más, mint egy elő­kelő szabolcsi főur, aki nagyon szerette a bety A~ ros öltözetet, a borjuszáju inget, az ezer ráucu I lobogós gatyát, hosszuszáru csizmát, makrapipát és darntollas pörgő kalapot. Egy danssházai föld- birtokos is betyáros viseletben járt: egyszer fo­kossal kezében nagyot köszönt Tisza Kálmánnak, aki nyájas „Isten hozzottal“ felelt. Akik nem ismerték a földbirtokost, eiámultak, hogy Tisza I Kálmán oly nyájasan fogadja egy betyár köszö­nését. Volt e földesurnak egy szobája s a kőkor szaktól fogva ezer és ezer kés meg bicska benne. Úri betyárnak hiresztelték J. Gyuri gazdag I szabolcsi földesurat is, akinek száz meg száz tréfája ismeretes. Egyszer ezer pengőbe játszott egy mágnás barátjával r mindig az nyert akinek az orrára előbb szállott a légy. Egyszer meghívta az egész falu népét lakomára. Haragudott rájuk, mert fül-fül gyújtogatták a szénaboglyáit. A lako­mát a mezőn négy nagy búza asztag közt tar­tatta, s mikor az atyafiak már alig birtak szu­szogni s a földön hevertek, mind a négy aszta- got egyszerre felgyújtotta. Persze kanyat-homlok menekültek az elázott vendégek hogy meg ne égjenek. Hamuvá lett egy pár ezer kereszt búza, de a tréfa sikerült. J. Gyuri nevetve kiáltotta a menekülőknek: — Tapasztaltam, hogy szerettek gyönyör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom