Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-15 / 24. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1913 iunius 15. mivel az osztrák merkantil körüknek egész nyilt az a törekvése, bogy a Balkánon — a változott viszonyok és igények felfokozása következtében — az osztrák kereskedelmi cikkeknek nagyobb beviteli piacokat biztosítsanak és ennek az árát, amit nem is lepleznek, a magyar földmi vés érdé kék feláldozásával, illetőleg nagyobb állatbebo- zatal megengedésével kívánják elérni, — á mag>ar gazdatársa dalom néma semmiképpen ne maradjon A nehéz viszonyok között élő, drágán ter- me ő és közterhek legnagyobb részét viselő magyar gazdát teljesen kiszolgáltatni, védelem nél klil hagyni, piacait egy selejtesebb s így minden esetre olcsóbb áruval kockáztatni, — nem lebet cél se itt, se a Lajthán túl. Ezt azzal a világossággal, mely Darányi sajátja, azzal a lelkesedéssel, melylyel hazája agrárérdekeit eddig is védte, a kassai gyűlésen ki fogjuk jelenteni. Itt aztán igazán lehullnak a pártkeretek és egységesen vonul föl a magyar társadalom. Azért kell sokunknak jelen lenni, hogy a magyar gazdatársadalom nevében való állásfoglalást tizezerek ajka jelentse ki mindjárt elöljárójába, hogy odaát az érdekelt körök eleve tisztában legyenek a felől, hogy naSy.ön kemény diót ropogtatnak. Aligha birják feltörni. Nekünk drága állategészségügyi szervezetünk van s állattenyésztésünk emelésére hallatlan erőfeszítést tettünk. Nekünk nem lehet a Balkánról az élőállat bevitelt megengedni, melynek gyatra állategészségügyi ellenőrzése mellett a marba és sertésvész réme állandósulna. Nem lehet piacainkat feladni, ha csak a gazdát nem akarjuk ebben a pénzügyi válságban eláztatni. Itt nagy érdekek védelméről van szó és ez a kassai gyűlésen elhangzó nyilatkozatokból fog leginkább ki- világlani. És azt hisszük, hogy a nyilatkozatok nem fognak elhangzani a pusztába. Nem tudunk elképzelni magyar kormányt, mely az osztrákok még oly nyomásának is ellent ne álljon, ha tudja, hogy háta megett az egész magyar társadalom van. És hogy az osztrák merkantil törekvések ellen osztatlanul és egységesen áll a magyar társadalom, — ez dátumszerüleg június 18 án fog kitűnni. Üdvözöljük a kassai gazdagyülést, melynek az a nagy feladata, hogy hazánkra néző egyik nagy közgazdasági csapásként mutatkozó felhőt eloszlassák. Ha megteszi, jól végezte dolgát. POLITIKAI HÍREK. Küzdelem a bonyhádi mandátumért. A csendesnek Ígérkezett bonyhádi válasz tás, úgy látszik, mire a határnap felvirrad, hatalmas választási küzdelemmé, fejlődik. A bonyhádi választókerület meg akarja mutatni, hogy nem munkapárti leltári tárgy. — Nemcsak azok a választók, akik a múlt választáson néhai Perczel Dezsőre szavaztak a jelölt miatt és nem a párt mia't, csoportosulnak most az ellenzéki Visontai körül, hanem a tiszta 67-és elemek is lübb helyen a hivatalos munka ködni a tűzijátékban, tehát most kedvetekre gyű nyörködhettek. Az úri betyárokról tömérdek adoma forog közszájon, aminek persze a tizedrésze sem igaz. Beszélik, hogy Patkó Bandi egyszer egy duuán- tuli plébánosnál mint az uj megyés püspök mutatkozott be, kártyán elnyerte minden pénzét, majd az egyház pénzét is magához vette és elillant. Egyszer meg mágnásnak öltözve jelent meg egy főúri estélyen s éjféli szünetkor pisztolyt rántott elő, a terem közepére állt s felkiáltott: — Én vagyok Patkó Bandi, senki se mozduljon. Pénzét, ékszereit tegye le mindenki a földre. És mindenki szótfogadott a betyárnak, aki aztán összeszedte a garmadába gyűlt ékszert és koosin el hajtatott: Hasonló kalandokat beszéltek Sobri Jóskáról is. Az Alföldön ez a nóta járta Rózsa Sándorról Rózsa Sándor az én nevem Szabad rabló fejedelem : Jobbágyaim az utasok, Én meg fejedelmök vagyok. Hires betyár volt az ötvenes években Orbán Bálint és Vig Miska is. Ez utóbbit elfogták, de harmadnapra cimborái a börtönfalat kiásták és megszabadították. Később egész Szabolcsvármegye pandúrja üldözte ; meglőtték és elfogták* A törvényszék halálra ítélte és Debrecen határában felakasztották. Amikor Gróf Rádai Gedeont nevezték ki kormánybiztossá, a két bihari csendőrbiztost is hűvösre tették. Az egyik öngyilkos lett, a másikat később fölmentették. Mióta a csendőri intézményt életbe léptették, vége szakadt a régi betyárvilágnak. Az utolsó Savanyu Jóska volt. párti jelölt ellen tömörülnek, annak jeléül, hogy dacára a látszólagos újra életre támad •snak, az erkölcsi törvény szigorú következetességgel hozza el Lultáci után az egész rendszerre a már jól megérdemelt megsemmisülést. A Lukács—Désy per sokaknak szemét felnyitotta, még többeknek és pedig orthodox hat- oanheleseknek a kedvét elvette a fellebbent ku lisszák mögött dolgozó rendszer támogatásától. Az a rendszer, amely önmagát múlja főiül a par lamentárizinusban eleddig ismeretlen s annak to gal inával eddig homlokegyenest ellenkezőnek tartott eszközök alkalmazásában, az végre is darabokra kell, hogy hulljon. Azért lesz nehéz küzdelme a biztos győze lemmel indult bonyhádi munkapárti jelöltnek, aki ha nem Simonlsits Elemér volna, úgy a biztos bukásnak nézne élébe, amint azt a mai koroskóp mutatja. így az igazság ma az, hogy a bukást sem Visontai, sem Simontsits nem veheti biztosra s ha Betnár nem csatlakozik Visontai- hoz, úgy erősen kilátás van pótválasztásra. Tény az, hogy egyik pártnak sincs oka a biztos győzelmet emlegetni, ellenben Simontsits épp oly eshetőséggel számíthat a bukás elkerü lésére, mint Visontai ellenzéki jelölt. Mindkét párt dolgozik. Simontsits folytatta a körútját s ha hir jön az ünneplésről, nem tagadható, hogy nem egy helyen a község hivatalos emberei ünnepelték és fogadták s hogy Visontaiék első tekintetre nem is gondolt eredményt mutathatnak fel. A jelölő gyűlést a bonyhádi ellenzék a folyó hó 8 án tartotta s már ez alkalommal reményt gerjesztő lelkes hangulat lett úrrá a független magyar nemzeti elvek után szomjazó választókon. A jelölő gyűlés vezérszónoka dr. Freg János, a szomszéd Baranyamegye népszerű pap képviselője volt, ki igazán frappáns hatású ellenzéki beszéddel ragadta meg hallgatóit. Hangsúlyozzuk ezt azért, mert a lelkes bonyhádi függetlenségi választók nevében egyenesen felkértek bennünket ennek regisztrálására helyi laptársunk ide vágó közleményével szemben. Értesülésünk szerint dr. Erey János beszédét és annak hatását még terhelt munkapárti szem és füll sem láthatta és hallhatta olyannak, mint a munkapárti szócső hozta. Tény az, hogy a gyűlés után dr. Frey Jánost, és dr. Visontait valósággal ünnepelte a lelkes választó közönség és a papok is úgy a vasárnapi jelölőgyülés, mint a keddi programmbesze'd alkalmával. Természetesen nem a Simontsits pártiak részéről. A keddi gyűlésen több neves ellenzéki kép viselő, köztük gróf Apponyi Albert is megjelent. A gyűlést dr. Rákos Miksa nyitotta meg, npajd a jelölt, dr. Visontai Soma, mondta el politikai hitvallását. — Kiemelte beszédében, hogy Tisza István grófot, aki most miniszterelnök lett és aki lábbal tiporta a parlament szuverénitását, ugyanakkor tüntette ki a király legfelsőbb elismeréssel, amikor a rendőrök is kitüntetést nyertek, mert a parlamentet csúffá tették. Perczel Béla főszolgabíró itt félbeszakította a szónokot és kijelentette, hogy nem engedi meg a király személyének bevonását. — Lukács is folyton a királyra hivatkozott ! — kiáltotta Frey János. Visontai megjegyezte, hogy az 1848. évi III. törvénycikk értelmében jogosan gyakorolja a bírálatot. — A királyról nem beszélhet 1 — repliká- zott a főszolgabíró. Itt Urmánczy Nándor és Hegyi Árpád, meg a főszolgabiró között izgalmas szóváltás támadt és Visontai Soma csak percek múltán folytathatta beszédét. Hangoztatta, hogy programmja a szövetkezett ellenzék programraja : meg kell szüntetni a törvénytelenségeket, helyre kell állítani az alkotmányos jogrendet, vissza kell adni a magyar parlament méltóságát, biztosítani kell a képviselők immunitását és a választói jog kiterjesz tésével meg kell alkotni a demokratikus Magyar- országot. A beszédet a gyűlés közönsége nagy lelke sedéssel fogadta. Visontai azután német nyelven szólott a német ajkú választópolgárokhoz. Gróf Apponyi Albertet percekig éljenezték, amikor szólásra emelkedett. — Önök azt kérdezhetik tőlünk — mondotta — minek fektetünk mi olyan nagy súlyt az egyes időközi választásokra, hiszen a parlamenti erőviszonyokon mit sem változtat, ha egy kormánypárti képviselővel kevesebb és egy ellenzékivel több van. Mégis időt és fáradságot nem kiméivé, nem csak magunk járunk a nép közé, hogy minden egyes megüresedő kerületet az el- leuzék számára meghódítsunk, de felhivjuk hazánk népét is arra, hogy semmi áldozattal visz- sza nem riadva, semmi üldöztetéstől nem félve, semmi csábításnak nem engedve, mindennel szem ben, ami az igaz úttól eltántoríthatná, gyakorolja jogát, teljesi’se hazatiui kötelességét és ajándé kozza meg az ellenzéket egy-egy uj képviselővel. Azért fektetünk olyan nagy súlyt minden időközi választásra mert minden kincsét enuek a nemzetnek, minden érdeket e nemzet ti imák, amiért apáink küzdöttek, amit drága örökségkép ránk hagylak, alkotmányát, törvényes függetlenségét, egyení es politikai szabadsagát, szabadságát a gyülekezetben, szabadságát a sajtóban szabadságát a törvényhozónak mandátuma gyakorlatában és a népjólétié, á néjijogok kiterjesztésére irányuló azon törekvéseket, melyekben Magyarországnak pent szabad elmaradnia a művelt külföld mellett, — mindezt veszélyezteti egy hatalmi szövetkezet, mely a parlamenti többséget birtokába ejtette és amely úgy ennek a hatalomnak megszerzésében és megtartásában, mint annak gyakorlásában tu-teszi magát az erkölcsi és alkotmányos törvények korlátáin. Ezzel a hatalmi gőggel szemben, amelyet az utolsó súlyos események nemhogy magábaszállásra bir- ták volna, hanem csak megátalkodottságra látszanak indítani, ezzel szemben nein szabad meg inognia a polgárságnak. Más utunk nincs tehát, mint Magyarország népét ott, ahol és akkor, a mikor alkalom nyílik, felkérjük, hogy demonstráljon a mellett, hogy nem hajija fejét e rabigába. (Lelkes tetszés és éljenzés ) Ezután német nyelven folytatta és rámutatott arra, hogy minő eszközökkel szerezte meg a munkapárt a többséget. É rezsimnek két jellemvonása van : a korrupció és az erőszakosság. Az egyiket képviseli a lelépő miniszterelnök, a másikat az uj miniszterelnök, akik különben teljesen szolidárisak egymással. E rendszer ellen a népre apellálnak és reméli, hogy a nép el is fogja ítélni azt a rezsimet, amely most uralkodik, mert ha nem ítélné el, ezzel saját magát alacsonyitaná le. Ütött az óra,—fejezte be beszédét, — legyen a nép birája a korrupciónak és az erőszaknak és vigye győzelemre a népjólét és a demokrácia zászlaját! Apponyi beszédét nagy figyelemmel hallgatták és a végén taps és éljen áradatával halmozták el a szónokot. Még Frey JáDOs, Platthy György, Hegyi Árpád és Urmányczy Nándor lelkesítették a választókat, hogy a küzdelemben tartsanak ki szilárdan. A választási küzdelem a legnagyobb erejét szombaton éri el és tart a munkapártirészen is ép oly kétes eredmény kihirdetéséig. Érdekes, sőt izgató eseményekben sem lesz hiány, mert pénteken több munkapárti képviselő is lerándult a kerületbe agitálni Simontsits érdekében. A győzelem bármelyiké lesz, nehéz lesz, sőt talán drága is. A függetlenségi párt naponkint gyarapodó erővel és gyújtó lelkesedéssel megy az urna elé, s nem kevésbbé joga, oka van biztosra venni a győzelmet erős összetartás és elvhíiség mellett, mint ellenfelének. Az „Est“ Ügye. A szegedi függetlenségi párt az „Az Est“ elárusitásának betiltása ügyében rendkívüli közgyűlést kér összehívni. A fiumei polgármester megtagadta a belügyminiszter rendeletének végrehajtását és igy „Az Est“-et Fiúméban tovább is árusítják. A főváros polgár- mestere előterjesztést tett, hogy az „Az Est“ budapesti kolportázs jogát adják meg. Városi közgyűlés. Szekszárd rendezett tanácsú város képviselőtestülete folyó hó 10 én rendkívül i közgyűlést tartott a következő tárgysorozattal: 1. A magyar városok országos kongresszusának megkeresése a helyi bizottság megalakítása és kongresszusi tudósitó kijelölése tárgyában. — 2. A Ferencz Gyula által bérben bírt üzlethelyiségre tartott árverés eredményének bejelentése. 3. Az Eszterbauer Mihály által bérben bírt üzlet- helyiségre tartott árverés eredményének bejelentése. 4. A belügyminiszter 41,500. sz. körende- lete, a rendőrség fejlesztésére adott összeg fel- használása tárgyában. 5. A mezőrendőrségi és hegyrendészeti szabályrendelet tárgyában érkezett alispáni felhívás bemutatása. 6 Az építési szabályrendelet tárgyában érkezett belügyminiszteri rendelet bemutatása. 7. A szervezési szabály- rendelet módosítása. 8. Szabó János és 9. Mikecz Endre kérvénye állami szolgálatuknak szolgálati idejükbe való beszámítása iránt. 10. Farkas Lőrinc kérvénye, a nyugdíjalap kötelékébe való felvétel iránt. 11. A községi közmunka összeírásának elrendelése, mérvének és vakságának megállapítása. 12. Rosner Testvérek kérvénye, üzlet- helyiség béx’lése iránt. 13. Bérdi József kérvénye, haszonbér leszállítás iránt. 14. Ungár Adolf fel— lebezése, kártérítési ügyben hozott tanácsi véghatározat ellen. 15 A közalapítványi felügyelőség kérvénye, községi adó leirás iránt. — 16. Majsai Zoltán kérvénye, boritaladó leirás iránt. 17. Szűcs András, 18. Horváth Rozália, 19. Sárközi József és 20. Janó György illetősége. A gyűlés elé igen nagy érdeklődéssel néz tek úgy a városi tisztviselők, mint a városi dij-*
