Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-17 / 46. szám

4

— Helyettes körorvos. Bajó Pál főszolgabíró

a gindlicsaládi körorvosi állás igeiglenes ellátásával dr. Fischer Gjőző orvost bízta meg.

— Államsegélyben részesített tutyigyár A

Tolnanémedi községben működő Somogyi György és társai tulajdonát képező posztócipőgyár részére a kereskedelemügyi miniszf rium talpvágó és megmunkáló gépet adott segély gyanáut.

— Koplaltató rendőri közigazgatás. Egy

szegény osztrák kőtörőről szól a példa, aki, miután a bejött hideg időjárás miatt nem épen irigylendő foglalkozásában munka nélkül maradt, okosabb foglalkozás hiányában a fejét törte azon, hogy miképen is lehetne kőtörés nélkül megélni ebben a tejjel mézzel folyó Magyarországban. Azonban kő és nem fejtöréshez szokott elméje nem talált ki semmi okosat, s igy a f. hó 7-én csütörtökön — tessék a dátumot jól megjegyezni — Ózsák pusztán a csendőrjárat által u. d. csavargáson éretett. A csendőrök- a csak németül beszélő hontalant este 9—10 óra tájban fogták el éhesen vánszorogva, és másnap, 8-án reggel vitték be Szekszárd rt. város községházához a fogdába. Itt elmélkedett szegény kőtörő 9-én este J|a6 óráig, s ezen idő alatt nem háborgatta senki a szerencsétlent a magyar közigazgatás zavartalan tanulmányozásában. Sem étellel, sem itallal. Ugyannyira, hogy mikor 9 én este G óra tájban a főszolgabiróság végre kihallgattatta és tolmács utján közölte vele, hogy 10-én a d. u. induló vonattal ilietőségi helyére, Triesztbe fogja tolon- coltatni, a szegény kőtörő alig állott a három napos hosszunaptól a lábán, s csak akadozva, fejét rázva integetett, hogy ő aligha látja meg a bérces Trieszt határait, ha előbb legalább egy darab száraz kenyeret nem juttatnak elkényszeredett gyomrába. Enni valóval azonban a letartóztató hivatal akkor sem sietett a fogolyt megvendégelni, hanem kilátásba helyezte neki, hogy holnap, vagyis 10-én, tehát a letartóztatás 3-ik napján, ebédet fog kapni. A nyomorultat a tolmácsul használt városi hivatalnok szánta aztán meg s az hozatott neki tízért kenyeret és ötért hozzávalót, mely Lukullusi étkeket farkas étvágy- gyal fogyasztott el a szegény tolonc. Adtuk, ahogy vettük ; s kérdezzük, jól volt ez igy ?

— A nőegylet táncestélye. „Az Egyesült

Szekszárd—Tolnamegyei Nőegylet“ választmánya elhatározta, hogy a farsang folyamán a Szekszárd- Szálló nagyterme en műsoros táncestélyt rendez.

— Az adó. Gallér János szekszárdi p. ü. igazgató helyettesnek a közigazgatási bizottság f. hó 13 án tartott ülésében tett jelentése szerint az elmúlt hóban a vármegye területén egyenes adókban befolyt: 243,803 korona, mely eredmény a múlt évinél 16,610 koronával kedvezőtlenebb.

— Amiről hivatalosan is beszélni kellene,

az az uj véderő törvény azon rendelkezése, mely szerint nem csak a legények elejét viszik el mind, hanem elvitték egy évre a néptanítókat is harcászatot tanulni. Ennek a következménye, hogy az amúgy is elszánt falusi néptanítói állásokra nincs ember. Az iskolahiány mellett meg van a tanitóhiány. Nálunk is nem egy községben, pl. Keszőhidegkuton, az I-III. osztályok ma, november 15-én sem nyíltak meg. A bajt növeli, hogy ha találnának is helyettesi, nincs, aki fizesse. Mert ez a kérdés még szabályzást nem nyert, mint oly sok, a nép kultúrával összefüggő kérdés. Különben igy van ez másutt is. Pl. a szomszédos Fejérmegyében is egész csomó iskola tanító nélkül. Ott most praeperandistákat akarnak helyettesül kivezényelni. De hát nálunk fő a katonaság, a népnevelésre már sem idő, sem pénz.

— Mozi. A szekszárdi r. kath, Olvasókör 1912. évi november hó 17-én, vasárnap dísztermében, saját vetítőgépével mozi-előadást rendez. Az előadások sorrendje : I. előadás: délután 4 órakor. II. előadás: este 6 órakor. III. előadás: este fél 9 órakor. Az előadások műsora: A lelkiismeret hatalma a bíróság előtt. Dráma 280 méter. A lepkék szinpompája. Tudományos 190 méter. A csalhatatlan szer. Humoros 150 m. Szent István vértanú agyonkövezése. Bibliai dráma 270 m. A tolvajbiztos nyaraló. Humoros 110 m. A szeptemberi bécsi eucharistikus kongresszus. Látványos 100 m. Little Jancsi Nick Winter tanítványa. Kacagtató 200 méter. A déli sark felfedezése. 2 részletben, liendkivül látványos 610 méter. Pali visszatér a moziba. Kacagtató 200 méter Belépő-dijak : I. hely 60 fillér, II. hely 40 fillér, Ili. hely és diákjegy 20 fillér. Az igen tisztelt hölgyek kéretnek, hogy lehetőleg kalap nélkül szíveskedjenek az estélyeken megjelenni. L rendkívül érdekes és 2100 méter hosszúságú műsorra különösen felhivja a t. közönség szives figyelmét a rendezőség.

— Barlanglaké halála. Domonya i Sándor

szekszárdi lakos annyira gyűlölte az’ embereket, bogy egy pinceszeri barlanglakásban húzta meg magát a Szücsén-szurdikban, ahol folyó hó 13 án halra találták. A vizsgálat megállapította, hogy a barlang'akót szivszélhüdés ölte meg.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

— Dalárda estéiy. A f. hó 10-iki dalárda

estély — bár szokatlanul hangzik — jól sikerült. Jól sikerült művészi és jól sikerült anyagi szem pontból is, nem állítva ezzel azt, hogy no most kitett publikumunk a dalárdánkért. A művészi siker a választékos jó programmá, és a prog- vammot. művészileg megjátszott dalárdáé és a társul szegődött közreműködőké. A művészi éneklésért bőven kijárt tapsokat a dalárda, Csukly Kálmán kath. kántor és Malonyay újvárosi tanító aratták le, művészi zenejátszásukkal Mikula De zsőné és Vörös Nándor kajdacsi plébános, ez utóbbi különösen bravúros zongoraproduktióival ragadták el a hálás közönséget. A lelkes, emelkedett hangulat szinte követelte már a ki nem fárasztó tánc vidám mozgásait. Tartott is reggelig. Jelenvoltak a következő hölgyek : Wéber Sándorné, Dr. Szentkirályi Mihályné, Schröder Gézáné, Dicenty Lajosné, Schlesinger Jenőné, Schlesinger Ignácné, Vadász Lajosné, Mikula D ezsőné, Miller Gyuláné, Müller Jakabné, Kovács Dávidné, Szegedy Józsefné, Pazár Dezsőné, Malonyay Elemérné, Fekete Ferencné, özv. Németh Athanázné, Nikitits Imréné, Kovács Mihályné, Janosits Károlyné, Szabó Jánosné, Scholtz Gusz- távné, özv. Dicenty Ernőné, Molnár Józsefné, Kálmán Károlyné, Polgár Alajosné, Kamarás Béláné, dr. Ormos Ernőné, Szondy Istvánná, Kill Józsefné, Lauschmann Ödönné, Hoffmann Sán- dorné, dr. Joób Imréné, Hoff Henrikné, Matzon Béláné, dr. Mayer Gyuláné, özv. Eiseubarth Gyuláné, özv. Haidekker Károlyné, Boross Zoltánná, Steiner Lászlóné. Urleányok : Márkus Erzsiké, Rácz E., Hoff Emi, Hoffmann Edit, Kill M., Lauschmann Mariska, Szondy Baby, Kamai'ás Józsa és Jolán, Kálmán Kiza, Polgár Margit, Molnár Margit, Mészáros Ilonka, Kovács Mariska, Németh Gizella és Mariska, Orbán Juliska, Keller Irma (Zomba), Babits Angyalka, Almássy Mariska.

— Fejlődő kÖZSég. Tolnanémedi község az utóbbi időben posta, távirda vasúti s egyébb forgalmi viszonyainak javulása folytán szembetűnő fejlődésnek indult, — ami a lakosság i élelmessége és szorgalma mellett Oravszky László jegyző fáradozásainak eredménye. Újabban piac állítása iránt indult mozgalom a községben. A községi vasúti állomás személyzete, s a községben működő 4 posztócipőgyár munkásai küldött- ségileg keresték fel Oravszky községi jegyzőt, s kérték, hogy indítson mozgalmat piac létesítése érdekében, mert több 100 munkás és iparos család, kik a piacra vannak élelmük beszerzésében utalva, csak nagy nehezen, a szomszédos piaccal biró községekben kénytelenek beszerezni, s igy igen sokszor az az eset áll elő, hogy úgy a tolnanémedii termelő polgárok, mint a tolna- némedii iparos és munkás fogyasztók fél napokat kénytelenek eltölteni az idegen községek piacán, hogy ott aztán egymásra rátalálva megvegyék azokat az élelmi cikkeket, amiket pedig odahaza is megvehetnének saját piacaikon, s igy úgy a községi termelők, mint a fogyasztók érdeke jobban ki volna elégitve. Oravszky jegyző magáévá tette az eszmét, s a legutóbbi községi képviselőtestület elé javaslatot terjesztett a piac kérelmezése ügyében. A községi képviselőtestület egyhangúlag elfogadta a javaslatot, s elhatározta, hogy a közszükséglet kielégítése céljából hetenként kétszer tartandó élelmezési piac engedélyezése iránti lépéseket sürgősen megteszi. A szomszédos piacc'al biró községek a szükségelt nyilatkozatokat, melyekben a maguk részéről az állat felhajtás nélkül tervezett piacokat nem kifogásolják. Ilyenformán a piac-kérdés mihamarabb megoldásra juthat, s a jó némediek erősen bizakodnak benne, hogy az illetékes hivatali fórumok hetivásár iránti kérelmüket méltányolni fogják.

— Ferdére taposott cipősarkok az elegán ciát tönkre teszik. A „Berson“ gummisarkok viseleté, amelyek a bőrnél is tartósabbak, a cipősarok letaposását kizárják. Utánzatok miatt a vásárlás alkalmával ügyeljen a „Berson“ szó jegyre.

— Szőlőtalajok javítása. Szőlőtermelő gazdáink figyelme az utóbbi időben nagy mértékben terelődött rá a műtrágyák használatára, mert szőlővidékeinken általános a panasz, hogy egyrészt nem is áll rendelkezésükre elegendő istálló trágya, másrészt nagyon drágává teszi az istálló trágyával való trágyázást a megdrágult munkabér ugyannyira, hogy különösen magasabb hegyeken fekvő szőlőket nem is igen lehet istálló trágyával ellátói. Ennek következtében sok kérdés érkezik a szőlő mütrágyázási ügyekben, miért szükségét látjuk mi is közölni azt, hogy különösen a homoki szőlők, de a hegyi szőlők termő- képességét is a műtrágyák segélyével nemcsak fenntartani, de nagy mértékben fokozni is lehet. Homoki szőlőkben kát. holdanként 250 kg. káli- szuperfoszfátot kell kiszórni fedés előtt, hegyi szőlőkben pedig 200 kg szuperfoszfátot. Tavasz- szal pedig úgy a homoki, mint a hegyi szőlőkben

1912 november 16.

nyitás előtt kell kiszórni 50 kg. chilisalétromot, s ugyanannyit az első kapálás előtt. A káli- szuperfoszfát, illetőleg a szuperfoszfátnak hatása két évre terjed, tehát minden második évben kell alkalmazni, a chilisalétromot ellenben minden évben tavasszal kell alkalmazni, amikor a szőlő istállótrágyát nem kapott Ezen trágyá- zási rendszerrel a szőlők termésátlagát kétszeres, sőt háromszorosára lehet emelni, s e mellett különösen a homoki szőlőkben az istállótrágyát teljesen is lehet nélkülözni. Hegyi szőlők is beérik ezen trágyázás mellett egy harmad, egy negyedannyi istálló trágyával, mint a mennyit eddig kaptak.

— Halálozás, özv. Neumann Györgyné szül. Badics Erzsébet folyó hó 9 én elhunyt. Illés Gyula dombóvári főjegyző az elhunytban anyósát gyászolja.

— Felolvasások, a szekszárdi róm. kath. iparos- és iparoslegényegyletben 1912. és 1913. év téli hónapjaiban tartandó felolvasások sorrendje : Kezdete este 8 órakor. 1. 1912. nov. 17. Szégyen e tanulni ? Tartja : Kálmán Ferenc. 2. 1912. nov. 24. A szociális szövetkezés, mint korunk szükséglete. Tartja : Szentiványi József. 3. 1912. dec. 1. A kereszténység és korunk. Tartja : Kun Lajos. 4. 1012. dec. 8. A kisiparosok és a szövetkezetek. Tartja : Horváth Ignác 5. 1912. dec.

15. Helytelenségek a nevelésben. Tartja : Kálmán

Ferenc. 6. 1912. dec. 22. A XX. század szociális bajai és a 8 boldogság. Tartja : Szentiványi József. 7. 1912. dec. 29. A kisipar és a törvény- hozás. Tartja: Horváth Ignác. 8. 1913. jan. 5. Magyar hősök. Tartja : Kálmán Ferenc. 9. 1913. jan. 12. Az ipartörvény revíziója. Tartja: Horváth Ignác. 10. 1913. jan. 19 A régi katonavilág. Tartja: Kálmán Ferenc. 11. 1913. jan. 26. A szeszes italokról. Tartja: Horváth Ignác. 12. 1913. febr. 2. A közlekedés hajdan és most. Tartja: Kálmán Ferenc. 13. 1913. febr. 9. A szenvedésekről. Tart a: Kun Lajos. 14. 1913.

febr. 16. A könyv és vasút. Tartja: Horváth Iguác. 15. 1913, febr, 23. A felebaráti szeretet és az irgalmasság cselekedetei. Tartja: Kun Lajos.

16. 1912. márc. 2. A kereszténység és a haladás. Tartja: Szentiványi József. 17. 1913. márc. 9. A magyar nép élete ezer év előtt. Tartja: Kálmán Ferenc. 18. 1913. márc. 16. Széchenyi és Kossuth Tartja: Horváth Ignác. 1913. farsangján. Rákóczi Ferenc. Tartja: Horváth Ignác. 1913. farsangján: A babona világból. Tartja: Kálmán Ferenc. Az e'őadások, felolvasások alkalmával szavalatok, énekszámok is szerepelnek. Az előadásra csakis olyanok jöhetnek, akik már nem tankötelesek. Belépődij nincs, nem tagokat is szivesen látunk.

— Szegény gyermekek felruházása, a paksi

„Vagyontalanok Asztaltársasága“ harmincegy gyermeket ruházott fel. A felruházás szép ünnepség keretében folyó hó 3-án ment végbe, melyen Virág Ferencz tb. pápai káplán, plébános szép beszédet intézett a közönséghez és a szegény gyermekekhez.

— Szinielőadás és zártkörű mulatság. A

paksi katholikus legényegylet folyó hó 17-én, vasárnap, saját helyiségében pénztára javára szini- előadással egybekötött zártkörű mulatságot rendez. Helyárak : I—IV. sorig 1 kor. 20 fill., a többi sor 1 kor., állóhely 80 fillér. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a pénztáros. Kezdete este fél 8 órakor. A zenét Horváth Pali jól szervezett bandája szolgáltatja. Színre kerül : „Vissza a műhelybe !“ Színmű négy felvonásban. Irta : Bodnár Gáspár. Rendező : Luko- vics Pál.

— Hidegvérű lótenyésztés. A keszőhidegkuti németeknek sok bajuk van a lovaikkal. A katonai szempontból korlátozott lótenyésztés által produkált könnyű lovak a dombos völgyes vidéken nem válnak be a gazdasági munkára. Most aztán úgy segítenek magukon, hogy megalakították a hidegvérű lótenyésztők egyesületét s igy egyesületi alapon gondoskodnak a használható nehezebb lóanyag beszerzéséről.

— Szágó- vagy tápiokaleves. 5 drb Maggiféle húsleveskockát 1—l1/* liter forró vizben feloldunk, 4 evőkanálnyi szágót keverünk bele s egy szeletke citromsárgával a levesben puhára és átlátszóvá főzzük. A levest egy tojássárgával is elegyíthetjük; úgyszintén egy kevés citromlét vagy borfröecsöt is adhatunk hozzá.

— Halálos baleset. Fehér Pál leperdi uradalmi kertész felesége Bischoff István uradalmi pénztáros feleségével Dombóvárra indult kocsin. Alig, hogy a pusztáról kihajtottak, a lovak megbokrosodtak és Fehérné oly szerencsétlenül esett ki a kocsiból, hogy a szenvedett sérüléseiben 24 órai szenvedés után meghalt. A szerencsétlen asszonyt, ki áldott állapotban volt, férje és 6 kiskorú gyermeke siratja.