Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-17 / 46. szám
1912 november 16 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 — Elégett cséplőgép. Weisz Pál és társainak cséplőgépe folyó hó 3 án az Acsényi határban kigyulladt és elégett. A cséplőgép biztosítva volt. — A Sió hajózhatóvá tételére vonatkozó munkálatok, mint értesülünk, legközelebb folyamatba tétetnek. Az előmunkálatokra való készületeket a vállalkozó már Siófokon, ahol a munkát kezdeni fogják, megtette. — Ügyvédjelöltek figyelmébe. Ezer és ezer jelölt van az országban, akiknek az 1912 : VII. törvénycikk következtében existenciális érdeke, hogy november 1-ig első vagy utolsó szigorlatát, alap-, államvizsgáját vagy az ügyvédi vizsgát letegye. Még nem késő. Ha a készülést azonnal megkezdi, a Dr. Dobó Jogi- és Ügnvédi Szeminárium segítségével november 1-ig feltétlenül letehet egy szigorlatot. Ne késlekedjék. Forduljon a Dr. Dobó Jogi-és Üggvédi Szemináriumhoz, Kolozsvárra, Bolyai u. 3., ezen intézet évtize des nivós és sikeres működésére alapbott bizalommal. Célszerű otthonkészülésre is igen alkalmas módot nyújt. 8—30 napos rekap. kurzusain az egész anyagot behatóan, összefoglalva szigor- latszerii áttekintést nyújtva veszi át a jelöltekkel. Egy-két előadás díjmentes meghallgatása után meggyőződést szerezhet arról, hogy ez az egész érdemes magas szinvonalu intézet s az elmaradhatatlan sikernek minden biztosítékát csekély ellenérték mellett nyújtja. Felvilágosítás díjmentes. A szeminárium az ügyvédi vizsgára vonatkozó kü'ön kiadványát dij- és portómente sen küldi, úgyszintén e „Jogi vizsgák letétele“ cimü könyvet is. — Maggi Gyula f. Röviddel ezelőtt Kempt- talban (Svájc) végső nyugalomra helyezték Maggi Gyulát Az elhunyt 66 éves kort ért el. Vele oly férfiú tűnt el az életből, akiben rendkívüli tehetség és képzettség nyugalmat nem ismerő munkakedvvel és ritka tetterővel párosult. Ő, aki Svájcban eredetileg több gabonaőrlő n alomnak £ lt a tulajdonosa, a 80 as évek elején avval a feladattal foglalkozott, hogyan lehetne gyorsan elkészíthető, teljes értékű és amellett olcsó élelmiszereket előállitani a nép számára. Hosszas kísérletek és nagy nehézségek leküzdése után feltalálta ama ismert termékeket, melyek nevét minden világrészben elterjesztették. Biztatást és támogatást talált a „Svájci közhasznú társaság“ részéről, mely ugyanezen kérdéssel foglalkozott és amely tagjai közzé számította a tudománynak több elsőrangú képviselőjét. Különösen az ismert orvos és gyárfelügyelő, Schuler-Mollis dr. volt az, aki ezen találmány nemzetgazdasági jelentőségét felismerte. Kiválló jelleménél és rendkívüli szellemi képességeinél fogva Maggi Gyula csakhamar derék munkatársakat talált, akinek segítségével a fiatal vállalatot a virágzás legmagasabb fokára juttatta. Mór 1886-ban Maggi Gyula és társa cég alatt Bregenzben gyárat alapitott, melyet azóta ismétel ten meg kellett nagyobbitani, hogy az osztrákmagyar monarchia szükségletét fedezhesse. Ennek egyik lerakata Budapesten van. Maggi Gyula azonkivül több általánosan mintaszerűnek elismert mezőgazdasági üzemet létesített a legnagyobb stílusban és további gyárakat és társaságokat alapitott Singenben (Baden), Berlinben, Párizsban, Milánóban. Régi munkatársai, akik ma a Maggi- vállalatok élén állanak az elhunyt müvét az ő szellemében tovább folytatják. — Bejött a borlopási szezon. A szomjas hontalanok különösen vasárnap érzik a bor hiányát, s ilyenkor vendégszerepeinek egy-egy feltört pincénél. Ilyen tolvajlásos pinceszerzés történt f. hó 10-én Dorogi József szekszárdi lakos Porkoláb- völgyi présházában, honnan ismeretlen, de alaposan gyanúba vett tettes egy 600 literes hordót szénkéneges csappal csapra ütött s 25 liter körüli bort elemeit. Ugyancsak 25 liter erejéig meg- dézsmált egy 700 literes hordót hébér segítségé vei s utravaióul a nyakába akasztott egy 6 literes csobolyót tele hegy levivel. Mint tettes borszakértőt, billing Ferenc 22 éves szekszárdi lakost gyanítják s úgy látszik, nem minden alap nélkül, mert az eltűnt kulacsot az ő padlásán megtalálták a szalma közé rejtve s egyéb gyanús körülmények is szólnak ebene. Megjegyzendő, hogy a két hegyőr is látta Sillinget, aki azonban azt a felvilágosítást adta, hogy a saját présházába igyekszik. Mindenesetre a hegypásztorok a legnagyobb óvatosságra Ó 3 legéberebb vigyázatra szoritandók és pedig erélyes eszközökkel, mert még igen sok bor kinn van a hegyben és sok ott is fog kiteielni. J— Öngyilkosság. Fejes Ferenc bátai lakos pár évvel ezelőtt Németországba m nt dolgozni, ahonnan minden hónapban küldött Bá'án maradt családja részére pénzt. Utolsó küldeménye októberben évkezett meg azzal a hírrel, hogy Fejes Ferenc megbetegedett és hazajön. A kenyérkereső apát azonban hiába várták, mert Bécsben öngyilkos lett és meghalt. Tettének oka gyógyíthatatlan betegsége volt. — A Cigarillos szivar 1912. évi december 15-től kezdve az összes dohányárusok, iiletve kisárusok utján általános forgalomba kerül és minden dohányárus által a dohányáruraktárak utján megrendelhető. . Fogorvos. Kovács 1. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és porcellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélkül fogaikat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás: a gimnáziummal szemben. Felolvasás — Garayról. Irta és felolvasta a polgári leányiskola és továbbképző tanfolyam Garay ünnepélyén Kunczer Ilona. Ünnepelni jöttünk össze városunk azon nagy férfiát, aki nekünk is, de egész nemzetnek büszkesége. Nem akartuk, hogy ez az év is nyomtalanul tűnjék el az idők végtelenjébe, hanem összegyűltünk, hogy szivünkben egyszer és mindenkorra maradandó emléket állitsunk Garay Já nosnak. Költői érdemeit életrajzával kapcsolatban fogom itt rövid keretbe foglalni. Garay János 1812 október 10-éu született Szekszárdon és pedig atyja révén a bodrogme- gyei nemes Garay családból. Atyja itt tekintélyes kereskedő és az árvák atyja volt. Anyja Válter Zsuzsanna városi főbiró leánya, kit mikor költőnk atyja 1806-ban oltárhoz vezetett, vele a legboldogabb házi tűzhelynek vetette meg alapját. Családi életükben is bár sok küzdés jutott osztályrészükül, mindig megőrizték azt a zavartalan nyugodt boldogságot, melyet nem egy köny- nyen tör meg a szenvedések sokszor erős vihara. Legidősebb gyermeküknek, a költőnek már gyermekkorában fogékony fantáziájára korán hatást gyakorolt a házi tűzhelynek csendes melege, anyjának müveit lelkülete, szülővárosának remek fekvése és történelmi nevezetességekben gazdag múltja. Ezekből sokszor merített később magá nak tárgyat költői műveihez és gyakran énekelte meg azt a helyet, hol életének legboldogabb szakát, a gyermekéveit töltötte. — Gondos nevelés után, iskolái közül az I. gimnáziumi osztály anyagát itt végezte a legnagyobb szorgalommal, a többit pedig a pécsi cisztercitáknál ugyanolyan kitartással. — Már ekkor kezdett érdeklődni az irodalom iránt s kedvvel tanulmányozta a költők müveit s midőn Vörösmarty Zalán futása megjelent, a tárgy és styl egyszerre visszhangra ta Iáit kebelében és őt választotta követendő mintaképül. Ezen időből származik első zsengéje, mely tanulótársai közköltségén (Emlékáldozat címen jelent meg). Még mint gyermeknek kellett már megismerni a létért folytatott küzdelmet, ugyanis atyja anyagi csapások által sújtva, vajmi kevéssel tudta fiát segélyezni, magának kellett tehát mások tanitgatásával megszerezni szükségleteit. A gimnázium elvégzése után Pestre menve előbb az orvosi, majd a tanári pályára lépett, szorgalmasan tanulmányozva emellett a külföldi és hazai jeles Írókat. A Zalán-futása után irta meg Csatár cimü hős költeményét, melynek hőse Hunyadi János. 1833-tól mint hírlapíró kezd nyilvánosan szerepelni és élénk, szellemes tollával és sokoldalú tevékenységével csakhamar ismertté lesz. Ügyessége nagyon fejlődött ezáltal, de irodalmi becsesebb tevékenysége pangott. Egy uj, előtte még ismeretlen érzés, a szerelem által megragadva, annak tárgyát Pap Mártát 1836-ban oltár elé vezeti, de rövid Félévi boldogság után, a halál által megfosztva tőle, Önkeblében keres vigaszt és ismét munkába mélyed. Különösen színházi kritikái becsesek. A lira és époszon kívül a drámát is kezdi művelni. — Anyagi helyzete bár tűrhető volt, de kedélyhangulatán meglátszott első nagy szivet sebző fájdalma, mig megismerkedve Babócsay Máriával, ennek viszonszerelmében újra feltalálta elvesztett lélekderüjét. Egybekelésük után, jövedelmezőbb állás végett, Pozsonyba költöztek. Itt a Hírnök cimü politikai lap számára dolgozott, de mivel sehogy sem tudta magát az uj szerepkörbe beleélni, egy és félév után visszament családjával Pestre. Feleségével a legboldogabb életet élet, különösen, mikor az isten egy kis fiúval áldotta meg őket. Pesten a legnagyobb örömmel fogadták s több lapnál vállalt munkát, majd maga is indított meg egy újságot Pesti Divatlap címen s ennek szerkesztését a Kisfaludi társaság titkárául való megválasztása után Vachot Sándornak adta át. Verseit összegyűjtve kiadta s a legkedvezőbb fogadtatásban részesültek. Ez nagyon javította anyagi helyzetét s bizony szükség is volt rá, mert két kis kenyérpusztitóval szaporodott a család. Egészségi állapota azonban nagyon meggyöngült, úgy, hogy ágynak szegezte betegsége. Ekkor érte a kitüntetés, hogy 1844 december 21 én akadémiai dijat nyert verseivel. Ezt jórészt Vörösmarty nak köszönhette, nem is késett tehát betegágyából egy hálás levéllel megköszönni. Egészségének teljes helyreállitása végett Balatonfüredre ment s ittléte alatt a gyönyörű magyar tengerről irt müveit „Balatoni kagylók“ címen bocsájtotta közre. 1846 táján jött ismét Szekszárdim s ezen időből származik az Obsitos cimü, kitűnő humorral megirt, költeménye, melynek élő alakját a jó Háry Jánost nagy népszerűség vette körül. Visszatérve Pestre Bosnyák Zsófia cimü legendájával a Kisfaludi társaságnál pályadijat nyert s elérte azt a rá nézve legnagyobb örömet, hogy személyesen megismerkedett Vörösmartyval. A két rokonlelkü költő között a legmelegebb baráti viszony fejlődött ki. Ekkor akart egy nagyobb époszt tervezni a magyarok hősmondáiból, de sajnos, ez csak töredék maradt, hanem balladái, melyekben mint egy Lantos költő az Árpádok korát énekli meg, igen becsesek. A 48 as mozgalmak alatt, melyben betegsége miatt nem vehetett részt, addig mig menekülni nem volt kénytelen, Pesten tanár- kodott, majd pedig végszükségben családjával Fótra költözött s itt irta meg jórészt a Szt. László cimü nagyobb epikai müvét, melynek jellemzésére azt hiszem elég, ha csak azt mondom, hogy Garay egyik legnagyszerűbb munkája. A szabadságharc után az egri fürdőbe ment, de egészségét nem tudta visszanyerni, sőt még szemei annyira meggyengültek, hogy csaknem teljesen elvesztő látóképességét. Általános volt a részvét iránta, mert bizony nehezen tudták nélkülözni az ö kedves dalait. Betegsége alatt fejezte be kedvenc müvét, a Szt. Lászlót, melyet jórészt felesége és fia diktálás után fejezett be. A kór, mely gyötörte, 1851-ben mind súlyosabb és súlyosabb lett, bár ő családjának kedvezőbb szinekkel festette baját, mig azután végre kénytelen volt bevallani az igazat. Hosszas türelemmel viselt szenvedés után családja legmélyebb fájdalmára, 1853. november 5-én megszabadult lelke minden földi salaktól és elköltözött abba a szebb világba, mely hozzá jobban méltó volt. Családjával együtt gyászt öltött az egész ország s fájdalommal kisérte utolsó útjára nagy fiát. Az utókor azután kegyelete kifejezéseid egy szobor- i-al örökítette meg emlékét szülővárosában, szülőházára pedig ezen szép, Szász Károly tói való feliratot helyezte : Itt született Garay, fészkéből itt kele szárnyra, Könnyű pacsirta gyanánt égbe röpitni dalát. Hallja egész ország, örömében reszket a fészek. Mert dala honszeretet, mert dala hő szerelem. Hogy még Garay költészetéről szóljak, megemlítem, hogy ő nagyon sokoldalú volt, éppen azért a róla irt kritikák is na yon különbözők. Vörösmartyval megismerkedve, mint követője a nemzeti érzés lesz költészetének mozgató ereje. Először az éposz műveli, majd a lírának lesz hive, megénekelve benne ízléssel, finomsággal, költői szépséggel a természetet, szerelmet, családi boldogságot. Különösen szerelmi dalai oly megragadok, belőlük nem a szenvedély hatalmas ereje, hanem mint a legszentebb érzés ideális rajongója tűnik ki. Hazafias líráját nag/ haza szeretet jellemzi, úgy, hogy egyik legszebb költeményében a nőt is mint magyar nőt luházza fel a legszebb erényekkel. Oda-költészete kevésbbé hatásos. Epikai müveiben inkább az egyes részletek a megragadok. Ball «Iáiból bár hiányzik az a drámai gyors menet, mely éppen ezt a mü- f ,jt jellemzi, mégis Garayt az akkori idők legjobb ballada költőjének tartották. Különösen Kont- jával ért el nagy hatást, úgy, hogy még egy Egressy Gábor is boldognak érzé magát, ha szavalhatta. Egyébként mindvégig egyik legsikerültebb alkotása maradt az Obsitos cimü költeménye, melynek újszerű, kedves humora még ma is páratlan a maga nemében. Elbeszélő ereje leginkább legendáiban nyilvánul. (Szt. László, Báthory Erzsébet, Salamon ítélete stb.) Alkotó képessége mellett nyelvezetét és stylusát tekintve, méltán sorolhatjuk őt legnagyobb költőink közé. Mint ilyen, megérdemli tehát, hogy nagy szeretettel vegyük körül emlékét s beváltsuk azon szép mondást: a költőnek halálával kezdődik az élete . . . SZERKESZTŐI ÜZENETEK. F. I. Magyarszék. Múltkori most jön, —• mostani később. Ok : túl vérbőség.
