Tolnamegyei Közlöny, 1912 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-09 / 23. szám
2 De a történetiró meg fogja csinálni ennek a nagy urnák az életrajzát is. Összeszed minden epizódot, mely alkalmas arra, hogy bevilágítson annak az embernek leikébe, elhatározásának indító okaira. És rá fog akadni a nagyszalontai visszaparancsolt vonatra. Ez a kis történet bele fog illeszkedni a többi komoly adatokba, amelyek dokumentálni fogjak, hogy úgy amint a szalon tai vicinálist, épp úgy akarta az idő kerekét visszaparancsolnL Ez volt a tragikuma. Dr. Horvát Jenő. Az ellenzék a nemzethez. (Hivatalos szövés.) Azok a megdöbbentő események, amelyek a magyar képviselőházban most lezajlottak, arra kényszerítik a szövetkezett ellenzéki pártokat, hogy felvilágosítsák a nemzetet a történtekről és evégből közvetlenül a nemzethez forduljanak. A magyar képviselőházban megszűnt a jognak, a törvénynek és a törvényes szabályoknak uralma és helyébe az elnöki önkény, a többségi erőszak és a fegyveres kai hatásom uralma lépett. Maga a képviselőház elnöke az, aki a tanácskozás régi, törvényes renojének véget vetett. A képvise'ő- ház elnöke, aki már elnöki székét is a házszabályok durva megsértésével nyerte el, és igy csak ténylegesen, de nem jogosan viseli elnöki tisztét, megfosztotta a nemzet képvise'őit szólási joguktól, határozatokat mondott ki a tanácskozás és határozathozatal leglényegesebb és mellőzhetetlen szabályainak egyszerű felretételével, és az ez elleni tiltakozást rendőri karh italom alkalmazásával fojtotta el. A képviselőház elnöke nem riadt vissza attól, hogy a magyar törvényhozás csarnokába rendőrséget vezényeljen és a nemzet képviselőit kötelességteljesitési színhelyéről erőhatalommal távollittassa el. Nincs törvény, sem törvényerejű szabály, amely a képviselőház elnökének erre jogot adna. Az 1848. évi IV. t. c. 14 §-a csupán a hallgatóság ellen hatalmazza fel az elnököt a nemzetőrségi karhatalom igénybevételére ; magának a képviselőház csendjének és rendjének helyreállításáról a házszabályok intézkednek és ezen intézkedések között a rendőri karhatalom igénybevétele föl nem lelhető. A képviselőház elnöke tehát vakmerőén, zsarnokilag túllépte törvényes hatáskörét, amikor törvényhozásunk termét, amire eddig történelmünkbe példa még nem volt, fegyveres rendőrség bevezénylésével meggyalázta A magyar képviselőházban a házszabálynak jelenleg érvénye nincs. Annak legvilágosabb rendelkezéseit az elnökség figyelmen kívül hagyja, elmellőzi, vagy kénye kedve szerint alkalmazza. A kisebbségnek a házszabályban lefektetett jogai elvannak kobozva. Pedig a házszabály közös tulajdona többségnek és kisebbségnek, a tanácskozás és határozathozatal e két egyaránt fontos tényezőjének. TÁRCA. Jégvirág. Az én virágom: Jégvirág, az én napom: a Hold, a jövőm: a Bizonytalan, s a jelenem: a Volt. A csillagom: a gyertyafény, az életem : vad álom, a fekete az én színem, a Jégvirág a párom ! A Jégvirág az istenem, a bálványom, a képem ; a Jégvirág, a szótalan az én bus Mindenségem ! A Jég virág az ablakom bus hószinnel befonja s kitágult, izzó telkemen tombol a vágyak szoihja. . . . ha közeledem: eltűnik . . . s a párcis ablakot üveges szemmel bámulom én : éneklő halott . . . NYX. A szolgalelkü többséggel szemben a nemzeti jogoknak és érdekeknek u'olsó oltalma a ház szabály, amely, bizonyos korlátot szab a többségi önkényuralomnak. Ha a nemzet ezt az utolsó oltalmat elveszti és a nemzeti akarat meghamisításához a többségi és elnöki erőszak c-atlakozik : akkor e hazában nemzeti akaratró', ann k bármily csekély mérvű érvényesüléséről többé szó sem lehet. Ezek a megdöbbentő fejlemények különösen vésztjósló jelleget öltenek akkor, ha arra gondo lünk, hogy mindez miért történik ? Azért, hogy a katonai hatalom mértéktelen fejlesztése kedvéért a nemzet minden törvényes igényének brutális elfojtásával rendkívül súlyos vér és vagyonáldo- zatra kényszerittessék. Az ellenzék, kötelessége tudatában a ^házszabály és a törvényesség korlátái között erős, kitartó küzdelmet folytatott egyrészt azért, hogy a terheket lehetőleg csökkenteni ipar kodjék, másrészt azért, hogy a nemzet-a követelt áldozatokért megfelelő ellenértéket nyerjen Küzdött az ellenzék azért, hogy amikor a nemzet ily súlyos áldozatot vállalni kénytelen, ugyanakkor a nemzet fiai a politikai jogok áldásaib a) is részesüljenek és küzdött azért, hogy e súlyos áldozatokkal szemben legalább a nemzet meglévő közjog-, birtokállománya megóvassék. Ezen alapon az ellenzéki pártok, egymással teljes egyetértésben és szoros szövetségben, inéi tányos, mérsékelt, minden jogos igényt kielégít betű békeajánlatot tettek a kormánynak és a képviselőházi többségnek. A szövetkezett ellenzék ebben az ajánlatban nem zárkózott el a véderő fejlesztésének lehetősége elől és igy megnyitotta az utat a király és nemzet közötti egyetértés helyreállításának és fenntartásának, de kö vetelte a választói jognak, az általános választói jog elve alapján leendő reformálását, a választások tisztaságának biztosítását és a véderőjavaslatban foglalt közjogi sérelmek eltávolítását. Oly feltételek voltak ezek, amelyeknek jogosságát a képviselőházi többség, a múlt kormány és jó részben a jelenlegi kormány is elismerte. Semmi elvi akadálya sem lehetett, tehát annak, hogy az ellenzék békeajántata tárgyalási alapul elfogadtassák és annak alapján megfelelő jóakarat mellett a súlyos politikai helyzetből a kibontakozás megtörténhessék. Ehelyett az történt, hogy a kormány az ellenzék békeajánlatára rideg ultimátummal feleit, amelyben a méltányos föltételeket megmásithatat- iannak jelzett állásponttal visszautasította. Es e visszautasítás után nyomban hekövetkezett a parlamenti erőszak, amelynek során a képviselőház elnöke a vita erőszakos megszakításával, a fel iratkozott szónokok szólásjogának elkobzásával, a házszabály valamennyi, a tanácskozás folyamát szabályozó rendelkezésének felretételével olyan zajban és izgalomban, amelyben senki és így a többség sem tudta, miről van szó, a kormány véderőjavaslatait általánosságban és részleteiben, sőt harmadszeri olvasás nélkül harmadszori olvasásban is elfogadottnak jelentette ki. Kötelességünknek tartjuk ilyen körülmények között a nemzet színe előtt kijelenteni, hogy mi az ilyen módon hozott képviselőházi határozatok TOLNAMEGYEI KÖZlONY Budapesti levél. Lapunknak irta : AtyilS. Nem lehesen tudni, hogy meddig marad Tisza az elnöki széken. Hiszen megmondotta jó ideje Utcai Cato —- de az ördögbe is, hogy elszaladt a toliam : — Andrássy Gyula gróf, hogy békés időben Tisza nein ambicionálhatja az elnöki széket. Érdekes beállítás Tisza tehát a parlamenti viharok Ulixese, aki csak akkor kíván elnökölni, ha a Dgszelidebb néppárti is Brownnig- gel jár a t. Házba. így is van. Tisza a ITormér Odiseájába szeretkezett. De váljon mikor látja békés időben az ő hűséges Pénelopéját, aki a hitvesi szeretetnek annyi ön- feláldozásával kísérte a férjét és pedig nyitott kocsiban, a haragvó népszenvedelmek, forradalmi napján is. Nyilván az a gyöngéd gondolat és női tapintat vetette, hogy immunitást szerezzen az urának. Mert a legvadabb sociálista se bánt nőt. Es egy bizonyos : bogy Geszt nagyasszonya oda- állana a revolver elé .is, ha az uráról van szó . . . Tisza, mint elnök . . . Csöndesebb időben igazán nem illik a pulpitusban. Láttam őt alpesi zordonságában ; hallottam mikor kijelentette, hogy a nemzet tanácsa nem népjóléti bizottság ! Micsoda idő is volt az ! És micsoda vakmerő kijelentés ! Micsoda elszántsága az akaratnak s lett légyen az embernek bármily politikai meggyőződése, ez imponált. Valljuk be, Tisza megcsinálta, amire vállalkozott. Olyan napon maradt ura a helyzetnek, amikor igen sok ember elvesztette a fejét. És akkor csinált csendet és rendet, mikor kint puskák ropogtak és idebeo a t. Házban lelkek forrongtak. ellen tiltakozunk es azok jogérvényét el nem ismerhetjük. Hisz ezen a módon a tanácskozás és határozathozatal hitelességének minden biztosító kát félretéve, az erőszak által felidézett zaj mögé rejtőzve, a lelkiismeretlen elnök bármit, akár egész alkotmányunk és függetlenségünk megsem- .misrtését is kimondhatja a Ház határozataként. Törvény csakis törvényes alapon épülhet föl. Jogsértésből sem jog, sem kötelesség nem szár- mazha.tik. Ami itt történt, az nem törvényalkotás, hanem a jogrendnek vakmerő, veszedelmes megbontása, amelynek beláthatatlan következményeiért mi a felelősség teljes súlyát Lukács László .miniszterelnökre, a képviselőház többségére és Tisza István gróf tényleges képviselőház elnökre hárítjuk. Kijelentjük továbbá, hogy amig a házszabá • lyok érvényének önkényes felfüggesztése tart, amig az azokon esett sérelem nem orvosolta' ik, a képviselőház tárgyalásait rendes tanácskozásul el nem ismerjük, az ott ezeniul hozandó-határozatokat sem fogadjuk el érvényesekül, azoknak in igunkat alá. nem vetjük. Rövid vonásokban, ime ezekben tárjuk a nemzet elé azokat a vakmerő támadásokat, melyeket a kormány és a vele szövetkezett képviselőházi elnök intézett alkotmányunk és nemzeti jogaink ellen. Ezek a nagy értékek még a törvénytelennek és alkotmány ellenesnek tekintett Fejérváry kormány idejében sem forogtak n igyobb veszedelemben, mint most Mi, a nemzet képviselői, a királyi biztosként viselkedő képviselőházi elnök által most is meg vagyunk fosztva fegyveres erőszak utján attól, hogy képviselői kötelességünket teljesíthessük. Karhatalom állja utunkat, amikor a tórvénylioz is termébe lépni akarunk és karhatalom kényszerít annak elhagyására, amikor ott a nép akaratából helyet foglalunk. Ekként gátolva lévén képviselői kötelességeink teljesítésében, a nemz elei hin jak fii, hogy eszméljen öntudatra, emelje f-l tiltakozó szanál a lör- vény tiprás ellen és nemes haragjának teljes erkölcsi erejével hiúsítsa meg az országot szolgaságba dönteni akaró erőszak rendszerének sikerét. Aláírások. 1912. junius 9. POLITIKAI HÍREK. Gróf Batthyány Tivadar és a politikai helyzet. A Luxács László miniszterelnökségével nem minden remény nélkül indult politikai események fejlődésénél sajnálattal kellett látnunk, hogy kerületünk képviselőjét majdnem végzetes kimenetelű betegsége megakadályozta abban, hogy a politikában résztvegyen. Mióta feltalálták az úgynevezett kormányozható idegzsába, és egyébb alkalmi betegségeket' exponáltabb politikai egyéniségek részére, azóta sok helyen bizonyos utógondolattal veszik tudomásul pártvezérek igazi betegségét is. Képviselőnk politikai hitvallása és felfogása annyira tisztán áll azonban mindenki előtt, hogy gróf Hullhyány nem szorult kommentárokra. Mégis leközöljük képviselőnknek a MagyarMikor ebben a nehéz percekben igen közelről néztem Tiszát, Simony i Erzsiké jutott eszembe, aki ma már nem leány, úri kisasszony, Simonyi híres nyelvészünk és professzorunk leánya, de aki mikor az alábbi kijelentést tette, még csak a felsőbb iskola igen alacsony klasszisába járt. A kis Erzsiké ezt mondta ; — Tisza látván a férfiak fér fia. Ilyen az én férfi ideálom ! Mondotta pedig ezt a kis Bözsike akkor, amikor Tisza november 18 a útin csatát, sereget vezetett, apaikor az egész országban szidták. Mit szólt volna az ítéletében fejlődötleb, ha itt, ezen a rettenetesen exponált helyen látta volna Tiszát. Az nap a munkapárt olyan kommünikét tett közzé, hogy Tisza elnöklése szintén fanatizálja a pártot. Nem csoda! Az Önérzetnek, az elszántságnak, az önfeláldozásnak és minde- nekfelett : a hazaszeretetnek annyi fanatizmusa lobogott akkor az elnöki széken, hogy ennek, — nolens volens, pártos érzelemre nem is hede- ritve — imponálnia kellett. Mennyire igaza van Erzsiké kisasszonynak : — Tisza a férfiak férfit. Nincs már forradalom a pesti utcákon, de annál több építkezés van. Mégis csak nagy dolog az a 30 évi adómentesség. Uj Budapestet csinál. 11a nem nagyon sietnek Urainbátyámék a Belvárosban, mely egészen újra épül, nem fognak tudni eligazodni. Vannak ugyan C.tsaud- rák, akik megjósolták, hogy ezekből a felhőkarcoló palotákból nagy krakk lesz ; de talán mégse teljesedik ez a sötét jövendölés Van a bankoknak is eszük. Ok az a biztosító szelep, amely az épitkezés gőzét szabályozza, lliszeu
