Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-03 / 49. szám
XXXIX. évfolyam __________________49. szám________________Szekszárd, 1911 december 3. Fü ggetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerfce9«t<I$éq Bezerédj István-ntcza 6. sz., ho’yá a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendő!: Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon II Molnár-féle nyomda r.-t., hővé a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők Szőlőművelésünk Mint a jó meleg májusi eső hullott szőlő művelésűnk ügyében megindult vitánkra a „Tolna- megyei Közlöny“ 48. számában Hermann Frigyes cikke. Élénk szellemének és humora villámainak hatasa alatt egészen felüdül az 1 kissé szárazon indult vita é3 szellemének éltető ozonától pezs- dülni kezd az élet szőlőgazdasági közéletünk száraz, ellankadt, kihalt berkeiben. A záporesőnek van azonban egy igen rossz mellék hatása is : az egyik szőlőtőke mellől igen elbordja és a másik tőke mellé igen lerakja a földet. Hermann Frigyes cikke I volt szőlészeti felügyelőkről tem csak a földet, de a keresztvizet is lemossa és Cs.-t (aki a jelenlegi szőlészeti fel ügyelő) dicséretével elhaluiozza. Túlzás van eb ben is, tutzás van abban is; de mi mint becsű letes, jó szőlőgazdák csak annyit könyvelünk el belőle ennek is és annak is a javára és terhére, amennyi ezt is, azt megilleti. Es ezzel a számadás rendben van. Cs. a cikke iránt figyelem és érdeklődésért, szőlőgazdaságunk érdekeinek buzgó munkálásá val fogja háláját leróni. Okuljunk a múltak ta pasztalatain és munkáljuk a jövőt jóakarattal és szeretettel. Az 50 cm. tőketávolságra igy bjindre azt mondom, hogy nix vizi, még a kadarkánál se; dnpla vagy semmi, még a bunkós bottal szemben is. A szőlőtőke gyökérzetének föld kell, a hajtásoknak napsugár és levegő, ha ezekből nem kap eleget, akkor nem fejlődhet és nem érhet ki jól a venyige és a rajta levő rügy, már pedig jó fürttermést, csakis a tökéletesen kifejlődött és kiérett rügyekből várhatunk. Ha a tőkék össze «Annak zsúfolva, bizony elnyomják egymást, aztán ua éretlenek találnak maradni a vesszők és rőt hadni a fürtök, még eszébe jut valakinek, hogy ama bunkós botnak két vége van. -— Isten őrizz tőle ! Jó fekvésekbe én is csak a mi áldott ka darkánkat ültetném, de hidegebb helyekre bizony csak | heves vérü, korán érő nagyburguudit. A szőiőmetszóshez majd a tél végén írótól- Jal és szőlőmetsző ollóval munkába állok. Most hagyjuk pihenni ezt a dolgot, mert a metszés ideje csak korán tavasszal van. A gyepmesteri viszonyokat én nem ismerem, de annyit megint igy blindre merek állítani, hogy az a nagy trágya érték, ami a gyepmesteri telepre kerül: nincs kihasználva. És igy jutna abból a bárókon kivtil más ember fiának is. A városi hulladék trágyának való feldolgozásához egy kis berendezés is kellene, amit az egyes ember nem állíthat be, hanem a szekszárdi szőlősgazdák szövetkezete (ami meg lesz, mert meg kell lennie) ezt a dolgot is nagyon szépen megoldhatná. Hogy ezelőtt egy néhány évvel nem lehetett összehozni a szőlősgazdákat, annak talán lehetett oka a rossz recept, de nem ám az, amely szerint a szekszárdi szőlősgazda készült ; hanem az, amely szerint az egyesülésnek kellett volna készülnie. Élhetetlen, maradi és irigy ember mindenütt és mindég volt, van és lesz ; de van itt bizonyára sok olyan szőlősgazda is, aki tudja, hiszi és vallja, hogy szőlőkulturánk érdekeit csak úgy leszünk képesek megvédeni és előbbre vinni s a belé fektetett anyag és erőnk gyümölcsét a magunk számára biztosítani, ha e célra összefogunk és igy egyesült erővel és egy akarattal a helyesen kitűzött nélok felé igyekszünk. Én itt még egészen idegen, uj ember vagyok, de kötelességemnek tartom az itteni szőlészeti viszonyokat minél" előbb megismerni, a szőlőbirtokosság- gal az érintkezést felvenni. És ha találok itt egy bármily kicsiny, de lelkes csapatot, melynek zászlajára, minden politikai, társadalmi, vagy magán érdek kizárásával tisztán szőlőművelésünk érdekeinek képviselete, védelme és előmozdítása Felelős szerkesztő Főmnokatárs BOOÄ VILMOS HORVÁTH IGNACZ Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon Előfizetési ár: Egész évre 12 K, 1jt évre 6 K, '/« évre S K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 8 korona, 100—200 szóig 9 korona. 200—300 szóig 10 korona, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fillér lesz felírva: 1 zászló alá én is egész munkakedvemmel beállók 8 hiszem, hogy még többen is beállanak. És ha e lelkes csapat minden tagja meg fogja tenni kötelességét, úgy nem maradhat ej azaz eredmény és siker, amelyet Hermann Frigyes oly tiszta jóindulattal és hazafias lelkesedéssel ügyünknek kíván. így volt ez Szilágysomlyón is, ahol szőlészeti felügyelőségem legszebb 13 évét eltöltöttem. Összeállóit 12 tagból, 93 darab 100 koronás üzletrésszel egy lelkes kis csapat; az első évben 400, másodikban 900, harmadikban 1600 hektoliter bort vett át tagjaitól, az idei, negyedik esztendejében épitett egy 200 méter hosszú Sziklapincét 1 ezt a szükség szerint építeni fogja tovább ; ezen pince elibe épített egy szép prés házat, vendéglőt, Dyári és téli mulatót. En már szüret előtt eljöttem onnan *s igy nem tudom, hogy az idén mennyi bort vettek át. E szövetkezet hatása alatt a borárak érezhetően emelkedtek, ezen felül a szövetkezet is minden évben szép haszonnal zárta le számadásait. Ezen szép példán felbuzdulva Tasnádon is alakult egy ilyen szövetkezet és Zilabon is alakulóban van. E három szövetkezet aztán egy szövetségbe egye sülni fog és fel fogja j)lelpi egész Szilágymegyé- nek borkereskedelmét. Egész Szilágymegyében 4200 kát. hold szőlő van ; Tolnában 24 000. Szi- lágysomlyón 350 ; Szekszárdon 3684. Ha ezt az arányt az itt alakítandó szövetkezetnél is meg lehetne tartani, milyen hatalma8 intézményt nyerne általa szőlőgazdaságunk. De vegyük csak elő az idei szekszárdi szü- j retet. Szüret alatt átlag 34-39 korona volt a J must ára, ilyen árban ment el a termésnek fele, becsűijük ezt a mennyiséget 20.000 hektóliterre; iua 44—46 korona a seprős bornak hektója, tehát 200.000 koronát menthetett volna meg sző- lőbirtokosságunk, ha lett volna egy borközrak tára, ahol a heti beraktározáson kívül, egyebet semmit se csinált volna a borral. Mit lehetne elérni, ha ez uj bor teljes kikezelés után a szekszárdi szőlősgazdák szövetkezetének budapesti, bécsi, berlini, szentpétervári üzletei utján kerülne forgalomba Mint reklámok is milyen óriási szolgálatot tehetnének ezen üzletek. Á hajdan világ- i hirü szekszárdi vörös bor megint elfoglalhatná . méltó helyét. Elismerem, hogy az 1908. ovi XLVII. tör vénycikk itt nem volt végrehajtva, de éppen a múlt napokban adott ki vármegyénk alispánja egy erélyes rendeletet ezen törvény szigorú végrehajtására A földmivelósügyi miniszter ur pedig csak pár héttel előbb adott megbízást nekem arra, hogy Tolna és Somogy vármegyék területén az ellenőrzést teljesítsem es az esetleg szükséges eljárásokat foganatosítsam. Egyelőre csak szópszerével, de aztán a törvény büntető határozatainak alkalmazásával fogunk gondoskodni arról, hogy ezt a törvényt betartsa mindenki, akit illet. A legnagyobb baj az, hogy szőlőbirtokossá- gunk nem ismeri kellőleg ezt a törvényt, mely pedig az ő érdekében a tisztességes bortermelés és tisztességes borkereskedelem védelmére hozatott. Pedig, a kormány nagyon is bőven gondoskodik arról, hogy e törvényt mindenki megismerhesse, mert a törvény fontosabb rendelkezéseit tartalmazó nyomtatványt a községek elöljáróságaihoz a kellő számú példányban megküldte ft rendelkezéssel, hogy ez a nyomtatvány i a községházánál, finden bormerésben, nagyobb présházban és pincében kifüggesztessék. így tehát szeme előtt áll minden szőlőbirtokosnak a törvény szövege,, olvassák há.t el és ha valahol ezen törvénybe ütköző esetet észlelnének, azt az illetéke8 szotgabirósághoz, vagy szőlészeti felügyelőséghez jelentsék be. A kormány és a hatóságok megteszik hitelességüket, bát ezt meg azok is, akiket a dolog leginkább érdekel : a szőlősgazdák. Csiszár ZsiQmond. Tolnavármegye közgyűlése. Gróf Apponyi Géza vbtt., főispán elnöklésével múlt csütörtökön délelőtt 10 órakor tartotta meg Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága őszi rendes közgyűlését, melyen különösen a választott bizottsági tagok jelentek meg nagy számmal. Az elnöklő főispán pár szóval megnyitva a közgyűlést, bejelentette, hogy dr. Pesty Istvánt tiszteim beli vármegyei főorvossá nevezte ki. Simontsits Elemér alispán a közgyűléstől elnézést kér, hogy a szabályrendelettől eltérőleg nem októberben, hanem novemberben tartják meg az őszi közgyűlést azon okpál fogva, hogy hivatalos teendői felüalmozódtak. A jelentést tudomásul vették. Névszerinti szavazással 139 szavazattal egy ellenében elfogadták a vármegyei költségvetést és megszavazták a 2 százalékos vármegyei pótadót Az alispán időszaki jelentése, melyet a bizottsági tagok nyomtatásban megkaptak, tudomásul vétetett és dr Somogyi Zaigmond duna- földvári járásorvos, tb. vm. főorvos emlékezetét jegyzőkönyvben örökítik meg Kovács S. Endre bizottsági tag rövid, de meleg szavakban örömét fejezi ki Kurz Vilmos árvaszéki elnöknek kir. tanácsossá történt kine veztetése fölött, aki páratlan ügyszeretettel már 35 év óta áll a vármegye szolgálatában a végül a vármegye közönsége nevében üdvözli őt. Az elismerő szavakra Kurz Vilmos kir tanácsos, árvaszéki elnök bizonyos elfogódottsággal válaszolva, köszönetét mond a kitüntető elismerésért, amely elismerés nemcsak neki, hanem a vezetése alatt álló ügy buzgó árvaszéki tisztviselőknek is szól. Végül kéri a vármegye közönségét, hogy az eddig tapasztalt atyai jóindulatát továbbra is tartsák meg részére (Lelkes éljenzés.) A főispán dicsérő szavakkal hozza a közgyűlésnek tudomására, hogy a nyár folyamán megvizsgálta a bonyhádi és dombóvári főszolgabírói hivatalokat és mind a két helyen példás rendet talály A tárgysorozat 5. pontjánál, mely a gyámpénztári pénzkészlet elhelyezéséről szólt, egy kis vita támadt. Az állandóválasztmány azt javasolta, hogy a pénzek az Országos Hitelszövetkezetnél, a szekszárdi Takarékpénztárnál és a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbanknál helyeztessenek el, ezzel szemben Óvári Ferenc gyönki takarékpénztári igazgató azt kérte, hogy a vidéki pénzintézeteket is figyelembe kell venni, ezeket is részesíteni kell a gyámpénzek elhelyezésében. Erős, szatírával szólt a centralizációról, melynek az a következménye, — úgymond — hogy a külföldi ember a fővároson kívül alig láthat más nevezetest, mint Mezőhegyest és Bábolnát méntelepeivel. — Majd kéri az alispánt, hogy tegyen javaslatot a vidéki pénzintézetek arányos részesedésére. Az alispán kifejti, hogy a vármegye azért helyezi el a szekszárdi pénzintézeteknél pénzeit, mert akár hányszor egy-két napon belül 100.000 koronákat keli a pénzintézetektől folyósítani. Visszahárítja Óvárinak kiszólásait, hogy Budapesten kívül csak Mezőhegyesen van látni való, mert bizony Tolnavármegye székhelyének is van olyan nevezetessége, hogy messze Ázsiából, Japánból is eljönnek országos selyemtenyósztésünket tanulmányozni. (Ezen elismerés kétségtelenül jól esett a közgyűlésen jelen, volt Bezerédj Pálnak). Lehetnek partikuláris érdekek a vidék részéről, ezeket azonban ő nem helyesli, mindenkor a vármegye érdekét tartja szem előtt. Ezután a főispán elrendelte a névszerinti szavazást., A törvényhatóság egyhangúlag az állandó választmány javaslatát fogadta el. Titkos szavazással a központi választmányba Módi Kovács István és Szabó Lujos, a közigazgatási bizottságba pedig B.ernrieder János, báró Scitell József, Kovács 8. Endre. Török Béla és jgggr Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
